No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A sors forgandó. Mily igaz ez! Lám az én életem is egyetlen nap alatt fenekestül felfordult. Atyám Sir Walter Fraser IV. Edward hűbérura jutalmul kapta Cranmore várát és a környező vidéket sok éves hű szolgálatáért a királytól. Húsz éve hogy atyám erős kézzel őrizte és irányította a rábízott javakat. Egészen ma reggelig…

Ma reggel a láthatáron feltűnt egy nagyobb lovas csapat. Ötvenen lehettek. Nehéz fegyverzetben, páncélban mind. Élükön egy talpig fekete páncélba öltözött hatalmas termetű férfi, egybe forrva harci ménjével. A cselédek kiáltozására atyám is felbukkant. Homlokát ráncolva szemlélte a gyorsan közeledő porfelhőt, ami a fegyveresek közeledtét jelezte. Elébük ment, hogy illőn fogadja őket. Csatlósai védelmezően körbevették, ekkor még nem is sejtve mily hiába. Mint a förgeteg csapott le rájuk a lovas csapat. Szinte percek alatt lemészároltak mindenkit. Az őket vezető lovag ez után belovagolt a várba és felszólított mindenkit, hogy hódoljon be neki. Hirtelen jövő elsöprő erejű támadásuk megtette a hatását. Nem mert senki szembeszállni velük. Övék volt a vár.

A lovag nehéz páncélja ellenére könnyed mozdulattal szállt le hatalmas lováról. Sisakját levéve körbenézet az udvaron. Emberei a kapukat csukták be. Mások a mi megmaradt embereinket terelték össze. Anyám ekkor visítva ugrott neki a lovagnak eszét szinte elvesztve ütötte ahol érte. Az hidegen nézett le, majd egyetlen mozdulattal a porba taszította. Ekkor már én se bírtam tovább türtőztetni magam s anyám védelmére keltem.

-Hozzá ne merjen érni! – kiáltottam. – Kicsoda ön és mi jogon mészárolta le atyámat és hű csatlósait?

Hideg kék szemei rám szegeződtek és semmi jót nem ígértek. Végigmért tetőtől talpig, borzas összekuszált hajamtól, csipkés ingvállamon át le egész a szoknyából kilátszó finom bőr cipellőmig. Sejtettem, hogy szörnyen festhetek. Hullámos vörös hajam, mint a jelzőtűz világit és nincs az a hajkefe, ami rendbe szedje. Szemem zöld, mint valami macskának. Ruhám túl rövid. Eszembe jutott, hogy anyám mindig megrótt emiatt, hogy a ruháim túl rövidek és kilátszik a cipőm pedig az nem illendő. De én viszont ki nem állhattam a földet seprő ruhákat, mert így csak tiszta piszok lesz a porban a drága anyag így picit mindig rövidebbet csináltattam, hogy ne kelljen a földön húzni.

Mindent összevetve nem úgy festettem, mint egy várúr lánya. A férfi szemei kitartóan fürkésztek.

-Maga Sir Walter lánya? – kérdezte végül.

Hangja mély volt és öblös, borzongató. Továbbra is hidegen szemlélt.

-Igen, az vagyok! Ez pedig itt az anyám Lady Elisabeth! – tettem hozzá fokozódó dühvel, amiért így semmibe vesz minket.

-Nézd csak a kis vadmacskát! – hallottam egy röhögő hangot a hátam mögül. Majd valaki hátulról megragadott és lelökött a porba anyám mellé.

-Térdre szuka! –csattant egy hang. – Add meg a kellő tiszteletet Sir John Wood-nak Cranmore új urának!

-Új ura ám a pokol bugyrainak! – pattantam fel vörösen a megaláztatástól. – Hogy merészelik?!?

Sir John két lépéssel előttem termett. Ahogy fölém tornyosult csak ekkor szembesültem hatalmas termetével. Szinte gyereknek nézhettem ki mellette. Egy rossz gyereknek, akit menten jól elnáspángolnak…. legalábbis semmi jót nem vártam tőle. Karon ragadott majd az emberei karjaiba lökött.

-Ezt vigyétek a hálószobámba. Ezt meg – mutatott anyámra – rakjátok a cselédszállásra.

Tíz körömmel ugrottam neki a két férfinak, akire rábíztak. De minden hiába, gyorsan alul maradtam.

Most itt kucorgok szüleim hálószobájának padlóján hatalmas hitvesi ágyuk egyik oszlopához láncolva. A lánc egyik vége a bokámon másik fele pedig az egyik faragott ágy oszlophoz van rögzítve. A ruháimat szégyenszemre letépkedték rólam Sir John emberei. Itt kucorgok egy szál alsó ingben dideregve és várom milyen csapással sújt a sors. Lelkemen egyszerre van gyász, düh és félelem. Düh a megalázás miatt, gyász atyám értelmetlen haláláért és félelem a jövőtől hogy mit akar kezdeni velem ez a hideg tekintetű hatalmas ember aki Cranmore új urának meri szólíttatni magát. Akárhogy is! Nem adom fel! Inkább meghalok, semhogy megalázkodjak egy ilyen…egy ilyen szörnyeteg előtt.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kell az a föld! Már így is elég kevés terem errefelé, odaát meg bőven van mit kaszálni évről évre. Hiába próbáltam megvenni, csak nem állt kötélnek Sir Walter. A fél kincstáram is odaígértem neki, de semmi. A lányát láttam még régebben, mára már biztos nővé cseperedett. A lány kezét is kértem tőle, hogy házasságban egyesítsük tartományainkat, de nem hajlott rá, makacs volt, mint az öszvér. Tanácsadóim meg nem tudtak már mit kitalálni: le kell rohanni őket. Nincs más kiút. Erővel és gyorsan. Akkor biztosan nem állnak ellent.

Legjobb embereimet vettem magam mellé, felvettem a harci öltözékem és kilovagoltunk. Már nem érdekelt semmi. Kell a lány és a föld, aki pedig ellenáll azt leöljük. Gyorsan és kímélet nélkül. Ezt adtam ki az embereimnek is parancsban.

Mikor odaértünk a várhoz már kijött egy lovascsapat, és nem éppen a legbarátságosabb szándékkal, ez már látszott az elhelyezkedésükön. Nem volt mentség semmire, azonnal támadtunk. Akit értünk mind a földbe tiportuk. Sir Waltert már utána láttam meg a holtak között. Így jár az, aki nem hódol be nekem.

Azonnal belovagoltunk a várba és hangosan, jól hallhatóan elszóltam magam:

- Cranmore vára, és a hozzá tartozó terület mostantól az enyém! - néztem, amint összeterelik a katonáim az embereket. - Aki ellenszegül, ugyanúgy jár, mint a kintiek.

Senki nem szólt semmit, úgy be voltak szarva, mint a verebek. Helyes! Érezzék, ki az úr mostantól. Leszálltam a lóról és levettem a sisakom, hogy megjegyezzék az arcom.

Ekkor egy nő vált ki a tömegből és nekem ugrott. Egy kiadós pofonnal félresöpörtem. Akkor ismertem fel a néhai Sir Walter nejét. Gúnyosan nevettem ostoba próbálkozásán.

- Hozzá ne merjen érni! - hallom a mell siető lánytól. Nézd már a kis szemtelen pórnép! És még folytatta is: - Kicsoda ön és mi jogon mészárolta le atyámat és hű csatlósait?

Szóval ő lenne az a lány, akit oly régen láttam és vágytam rá? Szikra gyúlt a szememben, mert most és azonnal kívántam ezt a lányt!

- Maga Sir Walter lánya? - és végigmértem merész öltözékét, mintha csak egy lovat néznék. Formás nőszemély lett az biztos.

- Igen, az vagyok! Ez pedig itt az anyám Lady Elisabeth! - felesel vissza. Ez tetszik! Szemtelen, dühös, konok. Majd betöröm én ezt a lányt, olyan engedelmes lesz, hogy rá sem lehet ismerni!

- Nézd csak a kis vadmacskát! - röhög az egyik katonám és visszalöki a földre a kis mitugrászt, de még hozzátette: - Térdre szuka! Add meg a kellő tiszteletet Sir John Wood-nak Cranmore új urának!

Szúrós szemmel néztem rá a katonára, hogy miért is nyúl az én finom kis falatomhoz, de végül nem szóltam semmit, csak gúnyosan mosolyogtam az ellenálláson, amit tanúsított velem szemben ez a nő.

- Új ura ám a pokol bugyrainak! Hogy merészelik?!? - csattan fel, és habár tetszett ez a modor, hogy nem félt tőlem, mint a többi talpnyaló, azért mégis én vagyok itt az úr.

Fölé álltam, és úgy néztem le rá, mint a korcsaimra. Móresre tanítom én ezt a mihasznát!

- Ezt vigyétek a hálószobámba. - mutattam rá, majd az anyjára: - Ezt meg rakjátok a cselédszállásra.

Miután elvitték a szemem elől a két nőt, körbenéztem az összeterelt embereken, és így szóltam hozzájuk:

- Aki akar, most még elmehet büntetlenül. De ha megtudom, hogy valaki elárul, azt azonnal felköttetem! - Intek a katonáimnak, hogy hagyjanak szabad utat a távozóknak. Szétnyílt a lovasgyűrű, és páran kiváltak a tömegből. A gyáva férge ne is maradjon itt! Utánuk szóltam még:

- Vigyétek a hírt, hogy tudják a földeken ki az úr mostantól! - és katonáimmal együtt gúnyosan nevettünk rajtuk. De aztán folytattam: - A maradék pedig munkára, termelni parasztok!

A lovamat egy katonámnak adtam, aki istállóba terelte, majd szóltam nekik, hogy ügyeljék a rendet és ne zavarjanak.

Mikor felértem a hálószobába már ott volt megláncolva a vadmacska. Úgy nézett rám, úgy gyűlölködött, hogy jobb is, hogy megkötözték az embereim.

- Na mi van te szajha? Jobban érzed már így magad? - kérdem lenézően, de ő utánam köp. Ezt utáltam, ezért egy kiadós pofont kapott.

- Ezt ne merd többet tenni, mert az embereimmel kínoztatlak meg, érted?

Rám nézett és az arcomba köpött. Volt mersze! Emeltem volna újabb ütésre a kezem, de aztán inkább letöröltem az arcomról. Végül is megöltem az apját, ez érthető. De akkor is betöröm, és olyan kezes lesz, mint soha előtte. Leültem vele szemben egy székre és néztem, amint szenved. Sírni kezdett.

- Sirass csak, akkor is az enyém vagy - mondom közönyösen - itt maradok és nőm leszel.

Ezzel a ténnyel zártam le, hogy tudatosítsam mi vár rá. Kisírtan és gyilkos tekintettel tekintett rám:

- Maga gyilkos! Egy alávaló állat! Soha, de soha nem leszek a felesége!

- Meglátjuk. - feleltem ismét közönnyel. - Az apja meg megérdemelte a halált. Ránk támadt és elesett. Ennyi. Szóval jobb lesz, ha engedelmeskedik.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mikor Sir John belépett a szobába megvetően nézett végig rajtam.

- Na, mi van te szajha? Jobban érzed már így magad? – kérdezte megvetően.

Mérgemben feléje köptem. Erre pofon vágott.

- Ezt ne merd többet tenni, mert az embereimmel kínoztatlak meg, érted? – förmedt rám.

Erre arcon köptem. A bitangja! Hogy van képe! Legszívesebben tíz körömmel másztam volna az arcába. De győzött a józan eszem. Így is ütésre emelte a kezét megint. De aztán meggondolhatta magát, mert leült velem szemben egy székre és merőn bámulni kezdett.

A padlóra kuporodtam és belegondolva helyzetembe nem bírtam tovább tartani magam sírni kezdtem.

- Sírj csak, akkor is az enyém vagy - mondta közönyösen - itt maradok és nőm leszel.

- Maga gyilkos! Egy alávaló állat! Soha, de soha nem leszek a felesége! – kiáltottam.

- Meglátjuk. - felelte ismét közönnyel. - Az apja meg megérdemelte a halált. Ránk támadt és elesett. Ennyi. Szóval jobb lesz, ha engedelmeskedik.

- Inkább meghalok. De soha nem adom meg magam egy ilyen….egy ilyen aljas kutyának! Maga mészáros! Arra se méltó, hogy egy szobába legyünk! Arra se, hogy egy levegőt szívjunk! – kiabáltam magamból kikelve.

Ez már sok volt neki is, mert két lépéssel előttem termett. Azt hittem, újra megüt. De ehelyett felrántott a földről és az ágyra dobott.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Pofátlan egy fehérnép ez itt. Már tényleg vérlázító, amit művelt, úgyhogy felkaptam, és rádobtam az ágyra. A lánc csördült, de elég laza volt, hogy ott feküdjön kiterülve, mint egy zsákmány. Élvezettel néztem végig rajta, ott remegett a dühtől. De még veszélyes lenne a közelébe mennem. Ezért körbenéztem a szobában, hogy van-e még valami, amivel leköthetem. Találtam is egy ruhadarabot, valami hálóing lehetett talán. Kettészakítottam, és megragadtam a csuklóját. Odavonszoltam az ágy másik végébe. Karmolni próbált, de olyan pofont lekevertem neki, hogy utána nyugton lett. Mindkét kezét kikötöttem az ágy két végéhez, a lába már láncon, úgyhogy már nem ellenkezhet.

- Élvezi mi? Hogy legyűrhet, hogy kihasználhat, hogy megalázhat? - kérdezte szemrehányóan, de nem válaszoltam. Előhúztam a kardom és nézegettem kicsit. Láttam a rémületet a szemében, féljen csak!

- Csak nem meg akar ölni? Mert inkább tegye meg, mint a megalázás! - De ismét nem válaszoltam neki. Hadd rettegjen az ismeretlentől, habár pontosan tudtam mit teszek vele. Aztán odaléptem a kardommal, és az álla alá tettem a csúcsát a bőréhez nyomva:

- Nem öllek meg, mert kellesz. A nőm és az ágyasom leszel! - sziszegtem és a kard hegyét végighúztam a testén. Egészen az aljáig. Aztán alá dugtam a lábai közé és elindultam felfelé óvatosan, nehogy megsértsem. De azért még figyelmeztettem:

- A helyében én nem ugrálnék, mert nagyon éles ez a kard, és még megvág valamit, ami nagyon fájna... - A kard egyre feljebb haladt, és már a hasánál tartottam, hogy egy mozdulattal ketté vágjam a gyenge anyagot.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kettétépett egy ott felejtett hálóinget és az ágy végébe rángatott, hogy kikötözzön. Próbáltam bele mélyeszteni a körmeimet erre megint kaptam egy pofont. Végül csak megkötözött.

- Élvezi mi? Hogy legyűrhet, hogy kihasználhat, hogy megalázhat? - kérdeztem szemrehányóan. De nem válaszolt. Ehelyett előhúzta a kardját. Kicsit megrémültem, de végül győzött a bennem fortyogó düh.

- Csak nem meg akar ölni? Mert inkább tegye meg, mint a megalázás! – vágtam oda neki. Kevesen ismernek annyira, hogy tudják rólam a megfélemlítéstől általában csak dühösebb leszek. És abban nincs sok köszönet. Mármint annak, aki azt hiszi, hogy megfélemlíthet.

Márpedig ez az ember ezt akarta. Kardja hegyét az állam alá nyomta.

- Nem öllek meg, mert kellesz. A nőm és az ágyasom leszel! – sziszegte. Majd végighúzta a kard hegyét egész testemen. Majd a lábaim között elindult visszafele.

- A helyében én nem ugrálnék, mert nagyon éles ez a kard, és még megvág valamit, ami nagyon fájna. – mondta figyelmeztetően. Ez után egy mozdulattal benyomta a kard hegyét az ingem alá. Egy rántás és a finom vászon kettéhasadt rajtam. Óvatosan a kard hegyével széthajtotta az ing két oldalát. Ott feküdtem előtte kiterülve a szétvágott inget leszámítva anyaszült meztelenül. Melleim pimaszul ágaskodtak. Ez máskor zavarba hozott volna, de most nem bántam. Had bámulja csak! Azt már tudtam, hogy igazából nem akar bántani. Mármint megölni. Hisz az előbb is olyan óvatosan nyúlt az ingem alá a kardal….nem, megölni biztos nem akar. Attól persze még lehet, hogy erőszakot tesz rajtam. De tekintve helyzetemet ez már nem hatott rám rémisztően. Ugyan mi lehet már még rosszabb az eddig történteknél? Atyámat és csatlósait lemészárolták. Ott hevernek temetetlen. A várat elfoglalták. Anyám a cselédszállásra száműzték. Engem pedig ez a behemót néz játékszernek! Ugyan mit ront ezen már az, ha erőszakot tesz rajtam?!? Atyám nem támad föl semmiképp! Nem veszi vissza a várat. Pedig ha itt lenne, miszlikbe aprítaná ezt a latort, azért amit velem tett! Mert lecsupaszított! És mert ily pimaszul meri bámulni a testemet!!! De én is szívesen miszlikbe aprítanám. Tudok vívni. Atyám úgy látta jónak, hogy megtanuljak. Bárhogy is tiltakozott ellene anyám. Így ha kardot kapnék a kezembe nem okozna gondot, hogy mit kezdjek vele. Ellátnám ennek a gazembernek a baját! Csak tudnám, mit bír így bámulni rajtam? Úgy tornyosul fölém, mint egy hegy. Hatalmasan, rendíthetetlenül és hidegen. És csak bámulja a testemet. Mi lehet ennyire bámulni való rajtam? Tudom, sokan boszorkának hisznek a borzas vörös hajam meg a zöld szemeim miatt. De a testem rendben van. Legalábbis eddig azt hittem. Ez meg itt úgy nézi, hogy majd kiesik a szeme! Ekkor hirtelen megmozdult, letette a kardot a kezéből és fölém hajolt. Visszafojtott lélegzettel vártam mit akar tenni most.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Néztem a testét, a haját és a szemeit. Tényleg vadóc és micsoda nő lett belőle! Formás melleit legszívesebben harapnám, vadállat módjára basznám szét a pináját, de most nem. Most betöröm, és nem erőszakolom meg, mint holmi cselédet. Azt akarom, hogy akarjon! Hogy az ura legyek, és ő úgy hódoljon be, hogy csodáljon, tiszteljen. Ő nem cseléd, de most olyan szilaj, hogy ha megerőszakolom, akkor utálni fog egy életen át. Nem. Itt más taktika kell. Most higgadtnak kell lennem.

Ezeket gondoltam végig, amikor láttam alattam ziháló testét és néztük egymást. Láttam, hogy várja a csapást, hogy most ő is porig lesz alázva. De most én irányítok, ezért is kötöttem ki. Hófehér teste remegett a bosszútól, és így nem kellett.

- Na mi van? Mit bámul? Essünk túl rajta! - tört fel belőle hisztérikusan, de ezzel még inkább lehűtött engem. Ismét elmosolyodtam, hogy jó úton haladok. Teljesen elbizonytalanítottam, hogy mi is jöhet most. Nem tudja mi következik.

- Mit áll ott némán? Gyerünk! Vagy maga nem is férfi? Gyáva féreg! - pocskondiázott, de ez nem dühített fel, inkább mulattatott. Minél jobban vergődik, annál inkább az uralmam alá kerül. De továbbra sem szóltam neki, hagytam, hogy folytassa a szitkokat. Szórta is egy ideig, de végül elfáradt. Mikor már nem bírta tovább, hirtelen egy mozdulattal a melle közé nyomtak a kardom hegyét, majd halkan ezt sziszegtem:

- Ha befejezte kisasszony, akkor pofa be! - majd elhúztam a kardom vörös nyomot hagyva a bőrén. Aztán felálltam az ágyról és nekiálltam levetni a páncélom és a ruhám.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem bírtam tovább és ráförmedtem.

- Na, mi van? Mit bámul? Essünk túl rajta! - tört ki belőlem. Remélve hogy sikerül kihozni a sodrából. De nem válaszolt. Tovább szitkozódtam. Végül, mivel válaszra sem méltatott feladtam.

- Ha befejezte kisasszony, akkor pofa be! – sziszegte kardját a két mellem közé nyomva. Majd neki áll lefejteni magáról a páncélzatot. Aztán a ruhát. Előbukkantak hatalmas izmai. Így meztelen valójában még inkább nyilvánvaló lett számomra mily hatalmasak a méretei. Szavam elakadt. Ahogy az ágy felé közeledett egyszeribe inamba szállt a bátorságom. Látva hogy mekkora…teljesen elhűltem. Legszívesebben bele olvadtam volna a takarókba. De hiába. Ő jól látott engem. Nagyon is jól. Gonosz mosollyal az arcán feküdt mellém. Majd hirtelen rám hengeredett. Hirtelen súlyától kiszorult belőlem a levegő. Nem mertem az arcába felnézni, inkább szorosan behunytam a szemem. Lélegzetét az arcomban éreztem. Bőre forró volt, mint a tűz. Reszketni kezdtem…

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kikerekedtek a szemei, ahogyan meztelenül szembefordultam vele. Máris láttam a szemében a csodálatot. Elhúztam a számat, mert némi félelem és tisztelet is vegyült a tekintetébe. Érzem, hogy kezd betörni. De mellé feküdtem. Azt várta, hogy na majd most, de nem. Még mindig nem támadom le, sőt: jót nevetek magamban hogy játszhatom vele, mint macska az egérrel.

Aztán amikor nem számított rá, ráfeküdtem egy pillanat alatt. Behunyta a szemét, hogy ne is láthasson engem. Kifordulni sem tudott alólam. Hiába kértem volna, hogy nyissa ki a szemét, úgysem tenné meg. Viszont éreztem hevesen dobogó szívét, odalent pedig lüktető pináját a makkomon. Ott meredtem a bejáratánál, ő pedig arra készült, hogy majd most. Szélesre húztam a szám, mert akkor játszunk ott egy kicsit!

Csípőm mozgatni kezdtem, hogy makkom hol benyisson az ajkai közé, hol bezárja őket. Még mindig nem nyitotta ki a szemét. Megmarkoltam a mellét és tovább folytattam a makkom játékát. Előbb-utóbb látnia kell az arcom...

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy feküdt rajtam egyszer csak megéreztem férfiasságát az ölemnél. Éreztem, ahogy mozgatja a csípőjét. Hímtagja oly vidékemen járt, mint előtte férfié még soha. Ennek nem így kellet volna megtörténnie! Férjemé kellett volna, hogy legyen ártatlanságom, nem egy ilyen bitorlóé! Ki a mellem markolássza! Szorosan lehunyt szemhéjam alól könnyek szivárognak. Nem merek felnézni rá. Nem akarom látni győztes gőgjét. De nem, akkor se török meg! Meg kell keményítenem magam. Gyűjtöm dühömet, hogy fegyverré legyen. Muszáj lesz felnéznem és elvenni győzelmi örömét.

Kinyitom a szemem. Azt látom, amit vártam. A győztes vigyorát. És valami mást is. Ez mulat rajtam! Magában kinevet! Hogy átkozott legyen a nap mikor a világra jött! Összeszedem legmocskosabb szókincsemet és rázúdítom haragomat….

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mégis megtört. Kinyitotta a szemét. Könnyekben ázva tekintett rám, és benne a harag, a keserűség és a tüzes vadság keveredett gyűlölettel és még valami mással... Elmosolyodtam, mert már tudtam, hogy nem bírja ezt a játékot. Aztán kinyitotta a száját és olyan szitkokat szórt a fejemre, hogy én is meglepődtem. De a csodálkozáson inkább valami igazán perverz és vad érzések kezdtek eluralkodni rajtam. Egyre erősebben dörzsöltem neki a makkom, minél jobban mondta. Arcom eltorzult és úgy éreztem még élvezem is ezt. Soha senki nem beszélt velem még így amikor keféltem.

- Mondjad még! - nyögtem neki - Mondd még!

Először még folytatta, de egyszer csak abbahagyta a szitkokat. Máris elszállt a vágyam egy része. Pofán csaptam a nőt:

- Mondd, vagy megbánod! - de csak szorosan tartotta a száját. - Kinyitod a szád és folytatod, mert azt mondtam!

De a következő pofon sem hatott. Szorította a száját erősen. Jól van, akkor másképp nyitom ki! Felemelkedtem róla és a szájához nyomtam a farkam:

- Kinyitod a szád, vagy letolom a torkodon! - szóltam rá, de csak szorította. A szája között húztam végig a makkom, hogy érezze az ízét, de fogai kitartóan zárták a száját.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy egyre szitkozódtam úgy mozgott egyre gyorsabban a csípője.

- Mondjad még! - nyögtem - Mondd még!

Rádöbbentem, hogy ez ezt élvezi. Élvezi, ahogy szidom. Az eszem megáll!

Gyorsan elhallgattam. Én ugyan nem segítem gyönyöréhez. Persze ettől egyből bedühödött. Kaptam egy irgalmatlan pofont.

- Mondd, vagy megbánod! - kiabálta - Kinyitod a szád és folytatod, mert azt mondtam! – majd ismét pofon vágott. Én pedig makacsul hallgattam. Számat összeszorítottam. Belőlem ez egy szót se húz többet! Én ugyan nem teszek kedvére! Ekkor hirtelen felemelkedett és a számhoz nyomta ágaskodó férfiasságát.

- Kinyitod a szád, vagy letolom a torkodon! – mordult.

Összeszorítottam a fogaimat. Szívem szerint amúgy jól megharaptam volna. Hogy ordítson a fájdalomtól. De tudom, hogy egy férfinak a hímtagja a legbecsesebb éke. Ha kárt teszek benne ki tudja mit tesz velem. Elfordítottam a fejem. De ki tudja, ha sokáig próbálja a számba tuszkolni én nem állok jót magamért. Isten bizony leharapom! Aztán jöjjön, aminek jönnie kell!!!

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egyre jobban kezdett bosszantani a makacssága. Ez az ellenkezés most nem hiányzik, amikor így fel voltam már húzva. De mégis valahogy vadított.

- Azt mondtam kinyitod! - és megragadtam a hajánál fogva, hogy húzni kezdtem. Máris felsikított, és be is toltam a szájába a farkam. De hiába, ha nem kezdte el szopni, csak sikított tovább. Elkezdtem mozogni a nyelvén, hogy érezze mi került bele, de csak folytatta. Hát ha hiába, akkor másképp állok neki a betörésnek.

Kihúztam a szájából a dorongom és elengedtem a haját.

- Maga állat! Idióta barom! - kezdte megint a szitkokat, ahogyan szerettem volna. Elkezdtem húzogatni a farkam, miközben hallgattam. De már azt akartam, hogy szopjon. Tövig tolva a szájába, nyelje a gecim.

Amint észrevette, hogy újra felizgat a szövegével ismét abbahagyta. Éppen azon gondolkodtam, hogy ha újra megragadom a hajánál fogva, ismét nem tudom bedugni a szájába. Viszont... Vajon mit tenne akkor, ha az én számban az ő pinája lenne? Vajon ráharapna akkor is a makkomra? Merné, ha az én számban ő van? Elmosolyodtam és megfordultam az ágyon. Széttárt combjai közé hajtottam a fejem és harapdálni kezdtem a dombját. De még véletlenül sem közelítettem a farkammal a szájához, mert most biztosan megsértene azokkal a fehér fogaival. Úgyhogy most először én nyalom, és aztán már ő fog engem. Ráadásul élvezettel!

Ezzel a tervvel a fejemben elkezdtem masszírozni a dombját és a pihéket, mely még olyan pinaillatú volt, hogy kezdtem beleszédülni. Egyre közelítettem a kemény magja felé...

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ekkor megragadta a hajam és tépni kezdte. Felsikítottam ő pedig egyből számba tolta a szerszámát. Én meg csak sikítottam tovább. A világért se kívántam hozzáérni a számban lévő részéhez. Rájöhetett, hogy ezzel nem jut semmire, mert kihúzta a számból és a hajam is elengedte.

- Maga állat! Idióta barom! – kezdtem megint szidni. Ő pedig magához nyúlt és húzogatni kezdte férfiasságát. Ezért gyorsan abbahagytam és inkább befogtam a számat.

Újabb ötlete támadt, mert gonoszul elmosolyodott majd megfordult és a széttárt combjaim közé hajolt. Dombomat kezdte harapdálni. Megdermedtem, ahogy ölemhez ért a szájával. Hiszen ott még sosem ért hozzám férfi. Hát még a szájával!

Teljesen megdöbbentem. Persze hallottam én már a cselédek fecsegését elégszer mit csinálnak a kedvesükkel, de ez….ez teljesen hihetetlen volt számomra. Ő pedig egyre gyengédebben harapdált, majd a nyelvével érintett meg. Lélegzetem is elakadt mikor hozzáért magomhoz. Körbesimogatta nyelvével. Engem pedig elöntött a forróság. Mit művel ez a férfi velem? Egyre borzongtam az érintésétől, testem megfeszült. Próbáltam elhúzni tőle az ölemet, de nem hagyta. Keze erősen tartotta csípőmet, miközben nyelve bejárta nőiességem minden zegét-zugát. Felfoghatatlan volt számomra hogy miként hozza ki belőlem ezeket az érzéseket, de úgy éreztem menten elalélok, ha tovább folytatja. Ekkor keze is simogatni kezdett ott. Széthúzta ajkaimat, hogy jobban hozzáférjen gyönyöröm barlangjához. Ekkora már nagyos síkos voltam ott lent. Ujjaival szétkente nedvemet, majd egyik ujját lassan becsúsztatta barlangomba. Testem ívbe feszült attól a mindent elsöprő érzéstől. Elmém hiába próbált kiutat keresni. Testem a gyönyörre vágyott. Képtelen voltam megérteni ezt a férfit. Mit művel velem? És főleg miért? És hogyhogy egy ilyen gyűlöletes alak ilyen gyönyört tud okozni számomra? Nem értettem.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Harapdálni, nyalogatni kezdtem a magját, olyan kemény volt és úgy elbújt először, hogy számmal húztam ki, szopogattam egyre vörösebbre. Próbált kiszabadulni a vadmacska, de lefogtam, hogy nyugton maradjon. Egy kis idő után már inkább tolta rám az egész ölét, hogy csináljam még. Mosolyogtam magamban egy pillanatra, hogy jó úton haladok, és bedugtam az ujjamat forró ajkai közé. Felnyögött és sóhajtott egy hatalmasat, majd remegni kezdett. Úgy látszik minden nőt így kell behódítani, nem erőszakkal. Akkor ezután ha akarok valamit megszopom ezt a keménységet.

Ettől a gondolattól számba húztam lucskos vörösségét és megmorzsolgattam. Ismét sikított, de már nem a fájdalomtól. Odabent alaposan megmártottam benne az ujjaimat és masszírozni kezdtem. Teste hullámzásba váltott át, és már nem tiltakozott, sőt!

Most éreztem azt, hogy már szájába adhatom újra a farkam. Úgy helyezkedtem rá, hogy ne engedjem ki az ölét, de a makkom betolhassam a nyelvére. A következő pillanatban úgy kapta be a farkam, mint egy szomjazó parasztlány. Olyan lelkesen szívta, hogy felordítottam az érzékenységtől. Bele a pinájába, és alig bírtam nyalni.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Arra eszméltem, hogy hímtagja ismét a szám előtt van. Eszembe jutott, hogy pár perce még legszívesebben a fogaimat mélyesztettem volna bele. De már tudtam, hogy nem fogom. Lassan a számba engedtem. Óvatosan ízlelgettem. Jellegzetes íze és szaga volt. Azt hiszem semmivel össze nem téveszthető. Apránként kóstolgattam. Felordított és éreztem, hogy az ő teste is megfeszül. Így lehet hát szájjal is örömet okozni egy férfinak? Akkor büntetni is lehet. Mégiscsak beleharaptam picit. De erre ő is rögtön ráharapott magomra, így rájöttem valami mást kell kitalálnom. Csak még azt nem tudtam mit. Igaz ő élvezetett okozott, de én nem akartam, hogy ő engem élvezzen. Hisz végül is egy gaz bitorló! A baj csak az, hogy szája oly élveket okoz, hogy lassan elhagy a józan eszem. Megszívtam szerszámát erre válaszul ő is vadul szopta magom. Testem lázban égett s ő nem hagyott menekülni. Oly módon kényeztetett, hogy a világ megszűnt körülöttem. A gyönyör elragadott. Távolról mintha sikoltást hallottam volna. Az lehet, hogy én voltam? Aléltan hevertem karjai közt.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egyre mohóbban szopta a farkam, de ettől még jobban szívtam és morzsoltam a csiklóját. Aztán a következő pillanatban mintha sikoltott volna. Jól ismert hang volt már füleimnek, hallottam már eleget az ágyasoktól. De ez mégis tompán hangzott, mert nem engedtem ki magam a szájából. Izmai megfeszültek, majd a következő percben már nem moccant.

Nem mozdult, de én még nem voltam készen. Viszont így sem volt jó, hogy csak feküdt ott, azt akartam, hogy akarjon, hogy jöjjön. De mindenesetre ez is fél siker. Mosolyogtam rá, mint egy legyőzött vadra, és fölé hajoltam, testét simogatni kezdtem. Gyengéden ébresztgettem, hogy kinyissa a szemét. Nem kellett sokáig várnom erre.

- Ébresztő királylány! - mosolyogtam rá.

- Jó reggelt - és fülig ért a szája. Máris jó úton haladok úgy érzem. Már nem az a bosszúszomjas tekintet ült a szemében. Inkább az elégedettség és jóllakottság tekintett vissza rám. Észre sem veszi, úgy törik meg alattam.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Lassan tértem magamhoz a gyönyör utáni kábulatból.

- Ébresztő királylány! – hallom a hangját a távolból. Kinyitom a szemem, látom amint mosolyogva hajol fölém.

- Jó reggelt – mosolyodom el én is bágyadtan. Aztán hirtelen megmerevedek. Mit művelek én?!!? Édelgek itt ezzel a gazemberrel ahelyett, hogy igyekeznék kiszabadulni és tíz körömmel kaparni ki a szemét. De olyan nehéz ez most, annyira bágyadt vagyok még mindig az átélt gyönyörtől. Legszívesebben összegömbölyödnék és aludnék. Ellentétes érzelmekkel viaskodom magamban. Itt vagyok egy ágyban ezzel a férfival, aki megölte apámat és elbitorolta mindenünket. És aki ilyen gyönyört képes okozni…..gyűlölnöm kéne…..de egyre nehezebben megy. Ő pedig nem könnyíti meg a dolgomat, hiszen most is épp mellém heveredve simogat. Keze finoman ér hozzám, lassan tapogatózva ismerkedik testemmel. Szemébe nézek. Látom, arcomat fürkészi, várja a reakciómat. Bennem pedig legnagyobb döbbenetemre újra megmozdul a vágy. Mikor keze a combjaim közé siklik felnyögök. De nyögésem már a szájában visszhangzik, mert ekkor már az is ott van és lecsap ajkaimra. Birtokba veszi egész számat, kutat, keres a nyelvével. Végül nem bírom tovább és viszonzom a csókot. Átengedem neki nyelvemet, had játsszon vele. Közben keze lágyan simogatja ölemet, combjaim belső oldalát. Bennem pedig egyre jobban lobog a vágy tüze. Akarom. Újból átélni, érezni akarom az általa nyújtott gyönyört.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogyan simogattam a testét, akkor láttam, mennyire jó esett neki. Éreztem puha bőrét kérges ujjaimon, és ahogyan egyre feljebb és feljebb haladtam a combján egyre jobban remegett. Nézem az arcát, hogy a korábbi tiltakozása egyre inkább alábbhagy, egyre kevesebb energiája lesz. A nőknél nem mindig az erőszak a legjobb kínzás, erre már többször rájöttem és most sem csalódtam. Főleg, hogy én lehetek az, aki először leszakítja szűziességét. Örökre hálás szolgám és hű feleségem lesz majd ez a nő.

Ahogy ujjaim egyre feljebb haladtak, úgy közelítettem a forrósága felé, nyögésétől már kezdtem elveszteni újra a fejem. Fölé hajoltam és heves csókba fojtottam minden szenvedélyem, majd puha combjait kezdtem masszírozni. Teste ismét hullámzott a kéjtől, és amikor újra nedves ölére tapintottam megfeszült a háta és számba sikoltott egyet. Ujjaim kitapintották újra kemény magját és megszorítva morzsolgattam. Nyelvemmel a szájában tompítottam újabb sikolyát. Megremegett a teste és fel-le mozgott, hol megfeszült, hol elernyedt, de nem engedtem a csókból, úgy játszottam odalent. Végül megadtam neki a kegyelemdöfést és két ujjamat tövig mártottam belé.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Keze fáradhatatlanul gyötörte magomat. Testem már szinte lángolt. Apró sikolyok hagyták volna el számat, de mind a csókjába fulladt. Szája nem eresztett, nyelve nyelvemmel táncolt vágyunk őrült ritmusára. Keze egyre gyorsabban mozgott rajtam. Testem megfeszült a kéjtől és mikor két ujja barlangomba csúszott akkor szinte szétrobbantam és újra elöntötte testem a gyönyör. Elmémet csillagporos ködként ülte meg a kielégülés mindent elsöprő érzése. E ködön át csak halványan érzékeltem, hogy Sir John néhány percig karjai közt tartva gyengéden csókol, majd utat engedve kielégületlen vágyának rám fordul és elhelyezkedik combjaim között. Kemény férfiasságát ölemhez vezeti és felkészül a behatolásra. Bágyadtan tiltakoztam volna, de újabb csókokkal fojtotta belém szavaimat. Szerszáma pedig barlangom bejáratát ostromolta.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Szinte elkábult a gyönyörtől és az élvezet hullámai a mélybe ejtették le törékeny testét. Úgy éreztem itt az ideje annak, hogy az asszonyommá tegyem őt, melyre már mióta vártam, mennyi éve ezt a pillanatot akartam. Az enyém lesz és az asszonyommá teszem.

Fölé kerekedtem és kemény makkommal a bejáratát nyitogattam. Még nem akartam teljesen betolni, vadul behatolni. Nem. Ahhoz, hogy az enyém legyen, élveznie kell! Éppen csak egy kicsit nyitottam ki a barlangjának bejáratát, majd visszahúztam a csípőm. Újra picit beljebb és megint kihúztam. Zihálása újra nyögésekre váltott és combjait engedelmesen nyitotta mind kijjebb, mintha csak várta volna, hogy mélyen behatoljak szűz testébe.

Amikor makkom az első gyűrűn áthatolt teste megemelkedett és tágra nyílt szemekkel nézett a szemembe, majd visszahullt az ágyra. Kihúztam belőle a dorongom, majd újra csak az első gyűrűig toltam be. Elmosolyodtam, mert ilyen kínzásra biztosan nem számított, ráadásul mindketten élveztük. Ezt a játékot még eljátszottam párszor, majd fölé hajoltam és a fülébe súgtam, amikor a makkom még a bejáratánál volt:

- Ha elengedlek jó kislány leszel? - és nyomatékosításul újra a gyűrűig toltam be magam.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Óvatosan hatolt belém épp csak férfiassága hegyét tolta be. Majd visszahúzta. Aztán újra betolta picit. Szinte játszott velem. Én pedig legnagyobb elképedésemre alig vártam, hogy végre bennem legyen és teljesen kitöltsön. Ha belegondolok, hogy nem is olyan rég még mindez elképzelhetetlen lett volna számomra. De most itt ez a férfi, ki lényegében szüzességemre tör. És mégis. Alig várom, hogy megtörténjen. Hihetetlen!

- Ha elengedlek, jó kislány leszel? – kérdezi halkan és újra belém tolja makkját. A lélegzetem is elakad, annyira elönt a vágy. Pillanatnyi habozás után bólintok. Több gondolat villan át rajtam egyszerre. Ha elenged, végre kiszabadulhatok. Az egyik: ott a kardja alig egy lépésre….a másik…..hogy végre én is megérinthetném, belekapaszkodhatnék, átölelhetném, elveszhetnék benne…

Sejtheti, mi kavarog bennem, mert fürkészve néz rám. Majd bólintásomat látva lassan nyúl fel csuklómhoz hogy kioldozza, de szeme közben szemembe néz lesi minden rezdülésemet. Gondolataim száguldozása lassul. Nem. Ma nem. Ma nem bosszulom meg apámat. Ma élvezni akarom ez a férfit. Érezni a testét. Ahogy végre mélyen belém hatol. Majd holnap gondolok a bosszúra. Holnap….

Kezeim szabadok. Két kézzel ragadom meg fejét és húzom magamhoz. Vadul, csábítóan csókolom. Csípőm hozzá szorítom. Jöjjön végre belém. Hogy érezhessem.

-Kérlek, kérlek…. – suttogom szájába.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Merész húzás a részemről, hogy ilyet kérdezek, de kockáztatok: most már biztosan tudni akarom, mennyire kíván engem, vagy legalábbis a vágyat. De bólint végül. Elég messze van mindentől, ha menekülni akarna, úgyhogy eloldozom az ágytól, csak a lábán maradt a lánc ezután is.

Végül az lett, amit eddig is akartam: megragadja a derekam, a fenekem és húz magára.

- Kérlek, kérlek - súgja szenvedéllyel.

Ezután már nincs megállás: egyre beljebb és beljebb hatolok benne, érzem, amint engedelmesen tágul a szűk barlangja, és kitöltöm teljesen. Minden mozdulatnál egyre hangosabb nyögések hagyják el az ajkát és mikor tövig érek, hagyok pár pillanatot, hogy érezze közös lüktetésünket. Sóhaja, zihálása, arca pírja mind arra utalt, hogy nagyon élvezi és még soha nem élt át előttem ilyet. Ekkor valami új dolog érintette meg a szívem. Egyszerűen nem tudok rá nézni úgy, mint megalázandó nőre, vagy ahogy a cselédeimre. De nem mutathatom ki előtte, hiszen én vagyok a férfia. De mégis, a következő mozdulatom már nem olyan, mint ami eddig volt. Csípőmmel gyengéden körözni kezdek és érzem, amint odabent alaposan megmasszírozom minden pontját. Szemét lehunyja, tűzpiros ajkai kinyílnak és úgy nyögdécsel tovább...

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Lassan hatol belém egyre mélyebbre. Mígnem teljesen kitölt. Szokatlan ez a feszítő érzés bennem. De mikor megáll mégis érzem, többet akarok belőle. Ekkor csípőjével körözni kezd. Leírhatatlanul kellemes, izgató érzés amint mozog bennem. Szorosan ölelem, szinte kapaszkodom belé. Nyögések törnek fel belőlem, de hallom ő is egyre szaporábban szedi a levegőt. Neki is oly élvezetes lehet ez, mint nekem? Lassan mozog bennem, elnyújtott hosszú mozdulatokkal tágítja résemet. Én is mozogni kezdek, egy ritmusra vele. Felnyög az élvezettől. Kezeim számba veszik az izmokat a hátán, mígnem elérek izmos fenekéhez. Rátapasztom kezeimet, így mozgunk együtt. Ölünk egyre gyorsabban csapódik egymásnak. Érzem, nem sokáig bírom már és ismét szárnyaira vesz a gyönyör. Szája a számat keresi. Ajkai az enyémre tapadnak ezzel belém fojtva a gyönyör hangjait. Szájába sikoltom élvezetemet. Aztán rögvest hallom válaszát. Nyögéseit belém fojtva követ a csúcsra, bensőmben érzem robbanását. Testünk reszketve csitul, teljes súlyával rám roskad kiszorítva belőlem a levegőt. De így is jó most érezni azt a forró testet magamon. Betakar, melenget….

Mikor végre felpillantok, látom tekintete ismét engem fürkész. Ettől megint zsákmánynak érzem magam. Látom győztes mosolyát. Élvezi, hogy birtokolhat. Ezek szerint őt nem merítette ki annyira ez a játék. És valóban, érzem magamban a feszítést. Férfiassága finoman lüktet bennem, meg-megmozdulva adja tudtomra ő még nem tekinti befejezettnek ezt a játszmát.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Szűk barlangja egyre erősebben ingerli a makkom és ahogyan nyögései még erősebbek lesznek, próbálom csókkal csitítani, de ez csak alig sikerül. Érzem, hogy rajtam is eluralkodik az ismerős feszültség, amikor már nincs visszaút. Mély hang tör fel belőlem, a dorongom meg úgy belé feszül, amikor megremeg a lány teste, hogy eszem vesztem. A következő pillanatban csak robbanások töltik ki mindkettőnket, állati ordítások és nyögések keverednek a levegőben, és csak jön és jön belőlem a forróság.

Lassan hagy alább a remegés. Rá borulok, de szűk pinája még most is szorít, amitől nem lankadok. Illata orromba kúszik és újra fellobbantja bennem a vágy tüzét. Mikor kinyitja a szemét, rá mosolygok, mert még nem végeztünk. Ha már kínzás, legyen édes!

Újra óvatosan mozogni kezdek rajta, és bár nekem is minden pontom érzékeny, de ahogyan egyre erősebben tér vissza farkamba az élet, annál inkább megvastagodik. Melleihez hajoltam és szopogatni, markolni kezdtem puha halmait. Nyaltam, szívtam, ahol értem, kemény hegyét óvatosan harapdáltam. Öle körözni kezdett, de nem hagytam, hogy vezessen. Teste alá nyúltam, és megfordítottam, majd újra visszamártottam belé lucskos dorongom. Egy mozdulattal betoltam éhes barlangjába.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy újból mozogni kezd bennem, szája mellem kényezteti. Bimbómat harapdálja. Csípőm ösztönösen mozdul, de nem hagyja. Kihúzza magát belőlem és hasra fordít. Széthúzza combjaimat és ezúttal hátulról döfi belém hímtagját. Keze újra melleim keresik, megszorítják. Szája nyakamon, tarkómon kalandozik apró harapásokkal szítja vágyam. Egyik keze mellemről lefelé vándorol, hogy alám nyúlva elérje magomat. Lassan simogatni kezdi. Közben férfiasságát ki-be járatja bennem. Lucskosan csattan öle fenekemen, ahogy mozog. Előzőleg belém árasztott magja síkossá tesz minket amint kifelé folyik belőlem. De így talán még élvezetesebb érzés. Hallom szapora lélegzetvételén hogy nagyon élvezi a bennem való játékot. Fenekem picit kitolom, hogy jobban hozzám férjen. Keze erre mohón kap csípőm után igazit, helyezkedik, hogy tökéletesebb legyen az érzés.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Csípőjét egyre feljebb tolja, szinte már nekem dörzsöli a kemény fenekét. Úgy mozgatja rajtam, mintha táncolna. Ösztönösen is ráérez mi a legjobb dolog a világon.

Megragadom a csípőjét, hogy irányítsam a mozgását, együtt élvezve a körkörös mozdulatokat. Szinte úgy érzem, hogy teljesen magába szívja mindenemet, még golyóim is neki-nekicsapódnak egy mozdulatnál, és kezdem elveszteni az eszem.

Ujjaim a puha bőrébe mélyednek és úgy dörzsölöm a pináját a golyóimnak és az ölemnek. aztán már nem bírom tovább és erősen előre-hátra kezdem mozgatni, hogy alaposan megjárassam benne a dorongom teljes hosszában. Már hörgök, és a szoba is kezd forogni velem, és szinte önkívületben húzogatom magamon, és azt sem tudom, hogy mi van vele. Végül behunyom a szemem és olyan robbanás zúg át a testem minden pontján, hogy eszem vesztve tolom belé magamat.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hallom, ahogy hörög és nyög, közben teste őrült erővel csapódik nekem. Egyre gyorsabb és gyorsabb, ahogy bennem mozog. Érzem, amint elveszíti az eszét és állati erővel markolja csípőm és szorít. Ordítása betölti a szobát mikor a csúcsra ér. Mint egy sebzett ragadozó, vadabb és veszélyesebb bármi másnál. Teljesen bele szorít a matracba önkívületében. Majd lassan csillapodik le és én ismét érezhetem amint teljes súlyával rám nehezedik. Nagyon nehéz ezért szabadulni próbálok alóla. Lefordul rólam, de keze nem ereszt szorosan magához húz, arcát hajamba temeti. Mellkasa a hátamhoz simul, lábaink összefonódnak. Csendben pihegünk mindketten. Szerelmi viadalunk veríték filmet von testünkre, borzongani kezdek. Erős karja takarót borit ránk én pedig elfészkelem magam karjai melegében. Bokámon megcsörren a lánc. Hideg zuhanyként ér a felismerés és mintha delejes álomból ébrednék, döbbenek rá, hogy én itt még mindig fogoly vagyok. És édes csókú, gyönyört osztó csábítóm nem más, mint egy gaz bitorló. Megfeszülök. Feléje fordulnék, hogy kiadjam magamból hirtelen újra éledő dühömet….

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Teljesen elszédülök, ahogyan elérem a mennyek országát. Arra eszmélek, hogy ott fekszem mellette, és forró testéhez bújok. Ekkor csörren a lánc és fordulna meg. Érzem, hogy ez egy heves mozdulat a részéről, így nem engedem. Most így jó, ahogy fekszünk, ne forduljon meg. De érzem, amint kezdi lefeszíteni a kezem magáról.

- Kérlek... - nyögi, de erre csak azt súgom:

- Most így jó, maradj. - és nyomatékosításul a mellét is a tenyerembe veszem.

- Ne, hagyjál! - szól már kissé emelkedettebb hangon. De erre én is felemelem a hangom:

- Mondom, hogy maradj! Ugye érted? - ujjaim rákulcsolódnak még mindig feszes mellére, és a popsija közé nyomom még meredő farkam. Szinte magamra húzom és nem engedem megfordulni. Ekkor kicsit lenyugszik és kezdek lazítani a szorításon. Érzem, amint ujjai a makkom kezdik simogatni a combjai között. Egyre szorosabban tartja az ölében, és úgy masszíroz tovább. Felnyögök, mert jól esik az érzékeny bőrön, de aztán egyre erősebben kényezteti tovább. Próbálom kihúzni az ölem, de olyan szorosan tartja már, hogy nem bírom.

- Engedj el, de azonnal! - mordulok rá, mire újra egy erős masszírozást ad feszülő dorongomra.

- Dehogy engedlek! Én a te foglyod vagyok, és most te az enyém...

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem enged megfordulni. Hiába akarom.

- Most így jó, maradj. – mondja és kezét marasztalóan mellemre teszi.

- Ne, hagyjál! – mondom most már kicsit élesebb hangon.

- Mondom, hogy maradj! Ugye érted? – mondja ő is már kezdődő haraggal a hangjában. Megszorítja mellem és még mindig meredező férfiasságát combjaim közé tolja. Ez jól esik, összeszorítom combjaimat, hogy jobban érezzem. Ujjaim makkját kezdik dörzsölgetni. Ez persze már nem tetszik neki. Szeretné elhúzni magát, de most már én nem engedem.

- Engedj el, de azonnal! – mordul rám. De eszemben sincs.

- Dehogy engedlek! Én a te foglyod vagyok, és most te az enyém. – vágom oda gőgösen neki. Persze semmi esélyem ellene. Hatalmas ereje semmihez se fogható. Most is egy pillanat alatt azon kapom magam egy rántás, egy nyögés és én máris ott fekszem alatta. Tekintetem morcos arcával néz szembe. Lejjebb csúszik, szétrántja combjaimat és elfészkeli magát rajtam. Melleimet egy-egy kezébe fogja, majd rájuk hajtja fejét. Még egyszer felnéz rám és szigorúan szól rám.

- Most aztán tényleg nyugton maradsz, vagy fagyoskodhatsz pucéran az ágy lábánál.

Sértődötten visszavágnék, de döbbenten látom, hogy máris horkol. Egy pillanat alatt elaludt rajtam. Rám nehezedik, mozdulni nem tudok, de kapok levegőt. Így beletörődve a helyzetbe én is aludni próbálok.

Valószínűleg sikerült, mert már világos van, mikor felébredek. Igazából nem a világosra ébredek, hanem arra hogy valaki a mellbimbómat simogatja ujjaival. Felnézek és mosolygó kék szemeivel találkozik a tekintetem. Még mindig ugyanúgy fekszik, ahogy az este elaludt. Melleim egy-egy kezében és hüvelykujjai a bimbókat simogatják. Ezek szerint nem régóta lehet ébren. Viszont bimbóim nagyon is ébren vannak a simogatástól, csak úgy meredeznek a simogató ujjak alatt. De én ebből most akkor se kérek. Pisilni kell, éhes vagyok és különben is épp itt az ideje, hogy valaki torkára nyomja a kardját ennek a gazembernek. De mást gondolok én és mást a testem. Elmém szerint le kéne lökni őt magamról, testem pedig borzong az érintése alatt. Nem hagyhatom, hogy testem kifogjon rajtam. Nem lehetek e bitorló ágyasa ki arra vár egész nap, hogy ura mikor részesíti kegyeiben.

-Hagyd abba. – szólok rá mérgesen. Leginkább magamra vagyok mérges, amiért ennyire jólesik, amit csinál. Vállába markolok, megpróbálom lelökni magamról. Persze megmozdítani se tudom. És még csak erőfeszítésébe sem kerül. Kíváncsi tekintettel méreget…

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Régen aludtam már ilyen jót. Ez az ágy igazán kényelmes. Mikor kinyitom a szemem, először nem ismerem fel hol vagyok, majd körbenézek és kezd minden összeállni. Végül amikor a mellettem lévő lányra tekintek, elmosolyodom. Olyan édesen alszik és békésen. A nap is besüt az ablakon, minden olyan egésznek és kereknek tűnik. Végignézek a testén, és hegyes bimbóin akad meg a tekintetem. Most már bármikor megkaphatom és érezhetem a testét.

Ujjaimmal óvatosan hozzáérek a bimbójához, mire a lány egy picit megmozdul, kezd ébredezni. Gyengéden körözök rajra és élvezem, ahogy egyre jobban keményedik. Hátára fekszik és csak úgy meredezik felém mindkét csúcsa. Éppen azon gondolkodom, hogy a számba vegyem az egyiket, amikor kinyitja a szemét és szúrós szemmel néz rám. Hát így kell kelni?

- Hagyd abba - szól rám, de nekem most semmi kedvem mással foglalkozni. Ekkor a vállamba kapaszkodik és megpróbál eltolni, de nem megy neki. Vajon miért ilyen elutasító velem? Hiszen én őt akarom.

Így gondolkodom, miközben egy pillanatra sem hagyom abba a bimbója kényeztetését. Végül mégis úgy döntök, hogy a bimbója többet érdemel és rá hajolok, bekapom a számba. Ujjaim lesiklanak a testén és a combján, majd vissza az ölébe. Határozott mozdulattal fűzöm ajkaira az ujjaim, és tenyeremmel a dombját kezdem masszírozni. Amíg kényeztetem, legalább nyugton van. Érzem is, amint egyre inkább engednek az izmai, nem tiltakozik tovább, ismét megadja magát.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hiába mordultam rá. Szája mellemen, nyelve a bimbóval játszik. Keze pedig utat tör magának a combjaim közt és az ölemre simul. Belém szorulnak a tiltakozó szavak. Elmémre köd borul, testem pedig válaszol az ingerlésre. Szája megbolondítja mellemet. Szinte már túl jó. Keze pedig ajkaimat simogatja, hogy szét tárván őket hozzáférjen szerelmi kertemhez. Ujjai magomat keresik, mikor rátalálnak körbesimogatják, becézgetik. Testemet elönti a forróság, karom a nyaka köré fonom. Szám a száját keresi mohón. Ö pedig elengedi végre felizgatott mellemet és ráveti magát a számra. Ujja barlangomba csúszik. Sóhajom szájába lihegem. Csókja forró és követelő. Megadom neki magamat, hagyom hogy birtokba vegye testemet. De ahelyett hogy az ágyra szoritana, inkább hanyatt fekszik és magára húz. Combjaimat felhúzza igy félig fekszem félig térdelek fölötte. Ő pedig vigyázva belém hatol. Újból érzem mily hatalmasak a méretei. Nagyon feszit, tegnap a vágy hevében nem is érzékeltem tőle kapott sérüléseimet, de most nem kellemes ez a mindent kitöltő, feszítő érzés, most nem vagyok eléggé síkos. Húzódnék el, de nem engedi. Keze csípőmet szorítja, húz magára és hatol belém egyre jobban. Mikor már nem juthat beljebb, kihúzza hímtagját és ujra előlről kezdi. Felszisszenek a fájdalomtól. Erre végre felfigyel, arcomra néz.

-Csssss! – teszi ujját a számra. – Mindjárt jobb lesz. – és egy erősebb lökéssel megint belém hatol.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Magam fölé emelem, hogy érezze milyen az, ha uralhat. Átadom magam e csodás, ifjú hölgynek, hogy megtudja milyen gyönyörök lakoznak benne. Őt is ezzel győzöm le, mint ahogy korábban a többit. Álló férfiasságomra húzom, és tartom a csípőjét, hogy kitöltsem. Szoros öle feszül, minden mozdulatot érzünk, egészen amíg teljesen benne nem leszek. Próbál lejönni rólam, de nem hagyom, még nem. Élje át, ahogyan a mozdulataimtól egyre jobban enged feszességéből.

- Csssss! Mindjárt jobb lesz. - próbálom nyugtatni, és miután kihúzom belőle a dorongom lassan újra visszadugom, apránként haladva húzom fel rá. Egyre könnyebben haladok beljebb, és érzem, ahogy lazul. Újra kifelé indulok, majd kibújok barlangjából és hagyom, hogy a makkom kint simogassa húsos ajkait. A hátsó lyuka és magja között mozgattam a csípőjét, fel és le, hogy bekenjem mindenhol csöpögő levével. Szemét behunyja, és lehajol újra a csókomért. Hevesen faljuk egymás száját, miközben öle egyre hevesebben mozgott fel és alá. Végül már nem bírom tovább, lenyúlok és a barlangjába vezetem merev farkam. A számat elengedve hatalmas nyögéssel fogadja be a testébe, tövig ráengedve magát.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Férfiasságával ölemet simogatja, én a száját keresem, hogy újra érezhessem csókját. Aztán újra belém hatol, ekkor már könnyebben és tövig betolja méretes szerszámát. Lassan mozogni kezdek rajta, próbálgatva, ízlelgetve milyen érzés is ez. Hagyja, hogy saját tempómban mozogjak rajta. Keze felnyúl és tenyerébe fogja mellem. Simogatni kezdi, majd fölemelkedik, hogy a szájával is hozzáférjen. Ajkai bimbómra tapadnak simogatva, ingerelve. Csípőm ezalatt egyre gyorsabban mozog, az izgalomtól egyre síkosabb leszek. Élvezem, hogy könnyedén, akadálytalanul csúszkálhatok föl-le hímtagján. Őrjítően izgató érzés. Főleg hogy szája továbbra is bimbómra tapadva szívja, néha apró harapásokkal fokozza izgalmam. Az élvezettől nyögdécselve egyre hevesebben mozgok rajta és várom, kívánom hogy elragadjon végre a gyönyör. Amire nem is kell sokat várnom. Ezúttal lassan, szelíden jön, nem pedig robbanva. De így is a mennyekbe repít. Ami után nehezen térek vissza, csak lassan eszmélve. De karjait magam körül érzem és ez megnyugvással tölt el.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egyre jobban élvezi, hogy felettem van, hogy ő diktálhat és kénye-kedvére csúszkálhat rajtam. Tetszik, hogy úgy hódol be, hogy megadja magát a gyönyörnek. Nézem az arcát, amint egyre jobban eltorzul az öröm hullámaiban, és amikor csípőjébe markolok, akkor sem engedi át az irányítást. Végül újra elkapja testét a remegés és hangja betölti a termet, amint felnyög a végső pontban. Aztán rám hull és elalél. Érzem pihegő testét és szívdobbanásait.

Még lüktetek benne, amikor észhez kapok: mit művel velem ez a nő? Mi egy a gyengédség és vajszívűség? Én, akitől minden ember fél és tart, én így elgyengülök egy nőtől?

De aztán rápillantok, félresimítom a haját és rá kell jönnöm: hagynom kell győzni ahhoz, hogy megtörhessem. Ahhoz, hogy méltó asszonyom legyen. Elmosolyodom, és egy csókot adok izzadtságcseppektől gyöngyöző homlokára. Felnéz és a szemembe tekint. Odasúgom:

- Most én jövök, ha nem haragszik kegyed. - mosolygok rá, hogy vajon megengedi-e az úrnőm így, hogy fölém kerekedett?

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Arra eszmélek, hogy szája a homlokomon. Felnézek rá.

- Most én jövök, ha nem haragszik kegyed. – mosolyog. És nem is hagy időt a töprengésre, maga alá fordít és fölém kerekedik. Újra beilleszti kicsúszott férfiasságát és elmerül bennem. Nagyot sóhajt. Gyorsan kezd mozogni bennem, velem már nemigen törődve. De így is felizgat. Kezem a vállába markol, kapaszkodom benne. Ütemesen csapódik hozzám a teste, miközben egyre gyorsabb tempót diktál. Egyre vadabbul és egyre mélyebben döfköd, szinte bele passzíroz az ágyba. Ezúttal valamiért különösen élvezem, hogy birtokol, hogy használ. Lábaimat felhúzom, hogy még mélyebbre tudjon hatolni bennem. Ő felnyög az élvezettől, arcát a hajamba fúrja, érzem amint szája a nyakam keresi és rátapad. Érzem, hogy rögvest a csúcsra ér, teste egyre jobban az enyémnek feszül, mígnem belém robban gyönyöre. Kezem izmos fenekére tapasztom, szorítom, nyomnám mélyebbre, ha lehetne. Nyakamba nyögi élvezetét hosszan és kitartóan én pedig élvezem, hogy gyönyörre lelt bennem. Jólesik hozzásimulnom, magamhoz szorítanom. Jó érezni a súlyát magamon. Most arra vágyom bárcsak így maradhatnánk ebben a csendes boldog pillanatban….

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Végre az enyém vagy! - lüktet agyamban a gondolat, ahogy fölötte uralkodom. Testem egyre erősebben és hevesebben mozog, lassan már kezdem elveszteni az eszem, és ahogy felemeli a lábát a nyakamhoz már elvesztem az önuralmam. Nyakát harapdálom, az illatát érzem és már nem tudom mit teszek, amikor elérem a robbanást. Felnyögök hangosan, amikor feltör belőlem a forróság, és kitölti a szűk barlangot. Megremegek, és átjárja a testem a szenvedély minden hulláma.

Rá borulok, úgy zihálok a kimerültségtől. Érzem ujjait, amint simogatják a hátam, gyengéden, ahogyan egy asszony szokta.

Mellé fekszem és a haját félrehúzom az arcából, és azt súgom:

- A feleségem leszel. Ugye nem bánod? - furcsa, hogy a beleegyezését kérem, hiszen sosem érdekelt eddig a nők véleménye. De most mégis kíváncsian várom, vajon mit felel majd.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- A feleségem leszel. Ugye nem bánod? – kérdi halkan suttogva tőlem. Szájával végigsimít a számon, de mielőtt bele merülhetnék a csókja élvezetébe elhúzódik tőlem. Keze szelíden simogat, de tekintete kérdőn fürkész. Választ vár. Én pedig habozom. Bizonytalan vagyok, holott szívem szerint rögvest igent mondanék. De eszem nem engedi és mást mond. Hogy dönthetnék egy pillanat alatt mikor két teljesen ellentétes válasz van bennem. Időre van szükségem…..márpedig időm nincs. Látom tekintetén, hogy kezdi elveszíteni a türelmét. Hallgatagon várom, hogy kitörjön a vihar. De ő mást gondol. Újból közelebb húzódik hozzám és keze, szája rajtam. Ingerlően csókol, vágyamat szítva. Keze combjaim között keresi, kutatja élvezeteim forrását. Ujjai rügyemet simogatják, majd mélyen belém merülnek. Lucskos vagyok még bőven az előbbi szerelmeskedéstől így keze könnyen siklik rajtam. Gyorsan vágyakat gyújt bennem. Belé kapaszkodom, reszketve a gyönyört. Csípőm mozdul keze nyomán. Még követelve. De ő megáll, nem mozdul. Ujja elmerülve bennem, mozdulatlanul. Számba suttogja újra kérdését.

- Leszel a feleségem? – s újra megmozdítja kezét. – Leszel? – kérdi újra és lágyan ki-be húzza ujját.

- Leszel? –mordul majd ujját erősen mintha csak hímtagja lenne vadul belém nyomja. Sikolyom betölti a szobát, testem ívbe feszül keze alatt.

- Leszek! – sikoltom. Ő pedig rám borul, csókjával csendesíti zajongásom. Keze tovább visz a gyönyör útján. Lebegve, boldogan.

Lelkemben elhal a tiltakozó hang ki bosszúért kiáltott eddig. Átadja helyét a másiknak ki elmerül a gyönyörben. Asszonya leszek e gaz bitorlónak, ki máris asszonyaként kezel, s keresi kedvem. Aki oly rövid idő alatt elbitorolta szívem….

Tartalomjegyzék