Készült: 04 Dec 2012 12:16
(Írta: Sierra)
Nem hiszem el. Lecsukat a nő! Ezek szerint valahogy hallotta a műsorunkat, mert épp a finálé előtt csapnak le ránk a zsaruk. Szinte komikus a jelenet, amikor az ezer éve ismert rendőrök szigorú képpel bekísérnek a fogdába. Nem egyszer volt olyan, hogy hasonló szituban a csapdába csalt rosszfiúkat vitték bilincsben, én pedig az ágyból integettem utánuk. Most meg komolykodnak itt a két botcsinálta nyomozóm miatt. No mindegy. Nem balhézok, szép türelmesen megvárom, amíg a felpaprikázott nőszemély elhúz, no meg persze a csokifiú is. Eközben szépen számot vetek. Ezzel a kettővel itt nem lehet együtt dolgozni. Én megajánlottam az egyezséget, a férfi hajlott volna rá, a nő viszont...hát nem, ehelyett hátba támadott. Kár, de ennyire megbízhatatlan némberrel nem dolgozom. Jócskán estére jár, amikorra kigondolom a csapásirányt. Szólok a főnöknek, hogy még lógnak nekem egy kötelezően járó telefonnal. Vonakodik, próbál egyezkedni, hogy üljek nyugodtan a fenekemen reggelig, és akkor úgyis elmehetek, tehát nem lesz semmi baj. De hajthatatlan vagyok, és finoman célzok arra, hogy amennyiben megfoszt az egy telefonhoz való jogomtól, gondoskodom arról, hogy ezt másnap egészen sokan megtudják, ami egészen biztosan nem tesz jót a karrierjének. Ez már hat. Évek óta ismer, és pontosan tudja, hogy nem sok dolog van, amit nem tudok az eszemel, vagy a kapcsolataimmal elérni. Azt meg én tudom, hogy milyen céltudatosan tör felfelé a ranglétrán, és nagyon fájlalná, ha hirtelen leszakadna alatta egy-két létrafok. Még tesz egy gyenge kísérletet, majd beadja a derekát. A bilincset sem teszi rám, amíg a telefonhoz kísér, pontosan tudja, hogy eszem ágába sincs megszökni. Egyenesen a cég jogászát hívom, néhány szóban felvázolom a helyzetet. Egy órán belül ott van értem. Ezt az egy órát levélírással töltöm. Nem bírom megállni, hogy ne törjek némi borsot a két ügynököcske orra alá.
Drágáim,
Meglehetősen rossz néven vettem, hogy az együttműködés helyett becsukattatok az éjjelre. Hölgyem, elég lett volna ha megkérsz, hogy álljak félre, amíg nyugodtan eltölt egy éjszakát azzal az édes csokifiúval. Jó az ágyban, nem mondom, de készségesen átengedtem volna. Ahogy tudod, nem vagyok annyira szex híján mint te. Így persze a közös munkának lőttek, jobban szeretek megbízható társakkal dolgozni. Most egy időre szabadságolom magam, s amikor kipihentem a fáradalmakat, innen távol folytatom a munkát. Ne próbáljatok keresni, nem érdemes. Amikor értem jöttök reggel, én már valahol a felhők felett leszek egy repülőgép business osztályán és iszogatom a pezsgőmet, és készülök arra, hogy néhány hetet a hasam süttetésével töltsek. Ja, a mi kis sztorinkat megírtam, és néhány sztárfotóval együtt biztos kezekben hagytam. Természetesen a saját változatomban, szépre színezve. Amennyiben mégis kísértést éreztek a megkeresésemre, ezek a dolgok elkerülnek néhány napilap, no és néhány bulvárlap kezébe. Engem nem zavar a nyilvánosság...no és titeket? Azt NEM tudjátok megakadályozni, hogy megjelenjen, ha én úgy akarom. De nem kell aggódni, nem teregetek szennyest, csak akkor, ha megzavarjátok a nyugalmamat. Ez tény, amit jobb ha elfogadtok. A levelet mutassátok meg nyugodtan a főnökötöknek :) De akár valami rátok nézve hízelgőbb verziót is kitalálhattok.
No csók, léptem.
Margaret
Mire végzek, megérkezik az ügyvéd, a bőröndjeimmel együtt. Remélem jól csomagolt össze nekem. bár ha nem, majd Balin megveszem ami kell. Az a boríték, amit a repülőjegyemmel a kezembe nyom, meglehetősen vastag. Bele se nézek, hogy mennyi van benne. Bőven elég ahhoz, hogy néhány hétig, amíg az összes új iratom és bankkártyám el nem készül, kényelmesen költhessek. Hogy utána hol folytatom az életemet? A csuda tudja. Valahol innen messze. Vagy épp ugyanitt. Ezt még bőven van időm kigondolni. A lényeg az, hogy egy időre nyomom vesszen. Még mindig nem tudom pontosan, hogy kik is voltak azok, akik ilyen durván az életembe avatkoztak, de ezt majd a nálam nagyobbak kiderítik.
Pajkos mosollyal búcsúzom a rendőrfőnöktől, s megkérem, a két idegen kapja meg a levelet reggel. Megígéri. Belekarolok a jóképű jogászba, és tűnődve nézem az éjszakai várost. Hát...ennyi volt, egy időre búcsúzom ezektől a fényektől. Várnak a pálmafák és a kabócák.
Összesen könyv
Az alábbi (legtöbbjük nyers, nem korrektúrázott) történetek kizárólag 18 éven felülieknek valók és személyes célra tölthetők le, terjesztésük csak az alábbi CC Licensz keretein belül történhet:
