Készült: 30 Aug 2009 06:24
(Írta: kartnok)
Zokogtam a padon, arcom a tenyereimbe temetve....el akartam bújni a világ elől...nem akartam, hogy lássanak. Gondolataim ezer és egy felé cikáztak...csalódott voltam...és Őrülten szerelmes.....
Megijedtem mikor ézfejemhez értek...vajon ki és mit akarhat most tőlem??? Hagyjon mindenki békén...ez volt az első, gondolatom, míg fel nem néztem...
Csak néztem és nem tudtam megszólalni...könnyeim folytak végig az arcomon, csak úgy záporoztak, de próbáltam nem kiadni hangot....visszafojtottam mindent...csak a könnyeim nem engedelmeskedtek....
Ő volt és egy zsebkendőt tartott felém, de mivel nem bírtam megmozdulni...gyengéden megemelte és a könnyeimet feitatta arcomról....majd magához húzott és puszilt....a fejem búbját, az arcomat...a még mindig kitörő könnyeimet puszilta le...
Ekkor megkérdeztem:
- Hogy....hogy.......hogy kerültél ide??? - de annyira boldog voltam...a válasz nem igazán érdekelt, csak érezni akartam, hogy itt van...ezért szorosan öleltem...
- Te kis buta, már most nagyon hiányoztál!
Mintha az a nagy szikladarab, amely már majdnem lehúzt a szívem a helyéről...mintha a földbe csapódott volna...leesett...
Nem tudtam hogyan tovább, de tudtam, hogy csak együtt lehet....
Könnyeimnek továbbra sem tudtam parancsot adni....csak folytak, de már örömkönnyek voltak.....
Egy jó darabig ültünk a padon..szorosan átölelve egymást..mire nevetve megkérdezted...
- Itt fogunk éjszakázni????
- Veled bárhol éjszkáznék!!!!!!!!! - mondtam, miközben a szemébe néztem.
Láttam, hogy Ő is pont olyan boldog most, mint én......
- Azért, ha lehet...inkább menjünk hozzád!- mosolygott.
- Rendben, menjünk.....- már megnyugodtam mikor felálltunk és átölelve egymást elindultunk hozzám....
Összesen könyv
Az alábbi (legtöbbjük nyers, nem korrektúrázott) történetek kizárólag 18 éven felülieknek valók és személyes célra tölthetők le, terjesztésük csak az alábbi CC Licensz keretein belül történhet:
