Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egy cseppet sem voltam elragadtatva attól, hogy kitalálták nekünk, hogy egy továbbképzés jellegű szakmai konferencián kell részt vennünk. Erre egy hétvégét adtak, melyet jobban is el tudtam volna tölteni. Itt a pokoli hőség, nyár, és mi majd bent aszalódunk egy nagy teremben, ahol hallgathatjuk a fejtágítót, és értelmes, de főleg érdeklődő képet kell vágni hozzá. És ráadásul a cégtől hárman kellett, hogy részt vegyünk rajta. Az egyik a kollégám, és barátom Laci, a másik egy általam kevésbé ismert fickó, és én magam.

Mint púp a hátamra, annyira hiányzott ez nekünk, különösen annak tükrében, hogy Lacival egy balatoni hétvégét akartunk csinálni, persze az ott megismert nőkkel együtt. Igyaz, így is a Baltonra mentünk, csak más célból. Laci is szentségelt párat, mikor közölték vele a jó hírt, és a harmadik pali sem örült neki - ahogy hallottam, mert ő egy másik osztályon dolgozott, vele nem találkoztam akkor.

Egy hetet kaptunk felkészülni a dologra, és az előírt időpontban találkoztunk a páyaudvaron. Miután megjött, elfoglaltuk az előre lefoglalt kabint, és vártuk, hogy a harmadik ipse is majd megjelenik. Éppen beszélgettünk, mikor az ajtóban megállta egy nő, és nézegette az ajtó fölötti számot.

- Elnézést, de ez a kabin foglalt! - szólt ki neki Laci.

- Tudom. Nekünk foglalták le! - csicseregte a nő, majd legnagyobb meglepetésünkre belépett, és behúzta maga mögött az ajtót.

- Sziasztok! Katalin vagyok. Ti mentek a továbbképzésre nem? - kérdezte, majd mosolyogva kezet nyújtott mindkettőnknek.

Bemutatkoztunk, bár aligha tudtuk leplezni a zavarodottságunkat és a meglepettségünket.

- Már bocs, de mi egy palit vártunk...- kezdtem volna, mire nyomban válaszolt is.

- Ő megbetegedett, és engem küldtek helyette - majd lehuppant Laci mellé.

A nő vállig érő barna hajú, csodás kék szemű, enyhén molett, ám annál inkább szemrevaló nő volt. Világos blúzt, és szintén világos vékony vászonnadrágot viselt, meztelen lábán divatos, pántos szandál. Összességében pokolian jól nézett ki a nő...

Imba (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Wáááááá. - Legszívesebben üvöltenék, mikor Andris szól, hogy lőttek a csajozós hétvégénknek a balcsi parton, helyette viszont mehetünk okosodni valami idióta előadásra. - Na, pont erre van szükségünk - mondom neki és még szentségelek is párat, mert ez most nagyon kiborított. Már régóta tervezzük/szervezzük, ezt a hétvégét. Azt hittem egy hét múlva ilyenkor már vadul döngetjük a csajokat a hűs habokban, ehelyett viszont nézhetünk majd ki okosan a fejünkből és hallgathatunk valami baromságot, aminek szinte semmi jelentősége a mindennapi munkánkban, ráadásul nem ketten mennénk a cimborámmal, hanem még jönne velünk egy harmadik hapsi is egy másik osztályról, így még az esti bulizásunkhoz is hozzácsaptak nekünk egy idegent. Csak bízhattunk benne, hogy legalább jó fej lesz, nem pedig valami megrögzött munkamániás aktakukac. Szerencsénkre kicsit megnyugodtunk az indulásig eltelt egy hétben, és viszonylag lehiggadva foglaltuk el a kabinunkat. Elpakoltuk a poggyászunkat, elhelyezkedtünk, és beszélgetés közben felváltva pislogtunk a kabinajtó felé, kíváncsian várva a harmadik kollégát. Egyszer csak megjelent az ajtóban egy nő, felpillantott az ajtó fölé helyezett számra és már lépett is volna be, mikor szóltam neki, hogy:

- Elnézést, de ez a kabin foglalt! - András persze már küldte is felém a csúnya nézését, ami érthető is volt, hiszen éppen most akartam elküldeni a kabinunkból egy csinos nőt, hosszú barna hajjal és meseszép kék szemekkel, ami valami furcsa csillogással nézett végig rajtunk. Alakja is rendben volt. Manökenalkatnak semmiképp sem nevezhető, de pont ott volt kerek, ahol kell. Ezt csak kihangsúlyozta a blúza, illetve annak dekoltázsa és a kissé áttetsző vászonnadrágja. Tudtam, hogy velem együtt, barátom is az ilyen csajokra bukik.

- Tudom. Nekünk foglalták le! - mondta mosolyogva és már csukta is be maga után az ajtót. - Sziasztok! Katalin vagyok. Ti mentek a továbbképzésre nem? - csilingelt a hangja a fülkében.

- Már bocs, de mi egy palit vártunk...- válaszolt volna neki Andris, de Ő már folytatta is:

- Ő megbetegedett, és engem küldtek helyette - és már ült is le mellém.

- Óoh, szóval ezért kaptunk helyette egy ilyen csinos nőt. - mondtam szinte önkéntelenül, még mindig leesett állal.

- Nem ismerem a hapsit aki jött volna, de minőségi csere volt, az biztos. - tromfolt rá Ádám is.

- Juuuuj, fiúk, még a végén elpirulok - szállt be Kati is a beszélgetésbe nevetve, de a szeme elárulta, hogy élvezi ahogy kíváncsi tekintetünk fel-le cikázik rajta

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Imádom a munkahelyem, mert mindig olyan feladattal láttak el, ami nagyon testhez álló, sosem várták el tőlem a lehetetlent. Viszont, most kaptunk egy új főnökhelyettest, aki rögtön úgy gondolta, hogy bár alig lesz nálunk pár hétig, ő megmutatja ki az úr a háznál. Nekem rögtön kezdetnek azt adta, hogy holnap el kell kísérnem két kollégát egy szakmai konferenciára, mert aki ment volna velük időközben lebetegedett. Nem vagyok egy szívbajos nőszemély, de majdnem kiköptem az épp lenyelni készült narancslevem, ezzel mintegy majdnem szembe köpve a velem szemben ülő kedves új kolléganőt. Szép kezdés lett volna. Rögtön az első napján szembeköpik.


Az értekezlet után fel kellett keresnem a titkárnőt a szakmai anyagért, hogy "felkészülhessek". A pipától nem láttam, mert pihenést terveztem a hétvégére. Remek, ennek is lőttek.

És ráadásnak, délután még beesett néhány sűrgős meló, és azt meg kellett csinálnom még aznap. Így későn, fáradtan értem haza. És akkor jutott eszembe újra, hogy holnap reggel nekem jelenésem lesz a pályaudvaron.

Dacos lettem, és elhatároztam, hogy csak azért is megmutatom nekik!


Az elhatározás kitűnő volt, ám reggel ettől én még álmosan keltem. A hideg vizes tusolás segített valamelyest ezen, és az is, hogy egy könnyű nyári felsőt és vászon nadrágot vettem fel, és a taxisofőr elismerő pillantásától kísérve utazhattam az állomásig. Hamar megtaláltam a megfelelő vonatot és a kellő kabint is. Fél pillanat alatt mértem végig, hogy a két férfi, akiket bent látok, valóban a kollégák, mert látásból már ismertem őket. Mégis szép lehet a hétvége... gondoltam mosolyogva magamban. Alig léptem be, máris megszólalt az egyik fickó.

- Elnézést, de ez a kabin foglalt!

- Tudom. Nekünk foglalták le! - feleltem, majd beléptem, és behúztam magam mögött az ajtót.

- Sziasztok! Katalin vagyok. Ti mentek a továbbképzésre nem? - kérdeztem, majd mosolyogva kezet nyújtottam mindkettőjüknek.

- Már bocs, de mi egy palit vártunk...- Kezdte a férfi, és picit mindhárman zavarban voltunk. Ők azért, mert egy férfit vártak, én azért, mert nem számítottam két ilyen helyes pasira.

- Ő megbetegedett, és engem küldtek helyette... - világosítottam fel a két férfit. Ők sokatmondó pillantást váltottak.


Rájöttem, hogy fel kéne raknom a csomagom a csomagtartó vasra a fejünk fölött. De, amint megfogtam a bőröndőt, egyszerre ugrottak fel segíteni. Hely szűke lévén, ahogy mindhárman álltunk, szinte az egész kabint elfoglaltuk... Én kerültem a két férfi közé és ez helyzet egy pillanatra mindhármunkat meglepett. Össze néztünk, és a feszültséget oldandó inkább leültünk a helyünkre...

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Katinak olyan kisugárzása volt, hogy képes volt pillanatok alatt olyan légkört teremteni a fülkében, mintha évtizedek óta ismerős, baráti társaság lettünk volna. Ezzel szemben igazából csak most láttuk egymást először ilyen közelről, most beszéltünk egymással, noha a cégnél futólag már találkoztunk.

A nő pillantásai időnként egy gondolattal hosszabb ideig időztek el rajtunk, mint az esetleg várható lett volna, ha nem róla lett volna szó. Nyílt tekintetű, egyenes beszédű, határozott jellemű ember benyomását keltette már az első pillanatoktól kezdve.

Lacival egymással szemben ültünk az ablak mellett, Kati Laci mellé ült, kissé távolabb tőle, majd a cipőiből kibújva, kényelembe téve magát, lábait a mellettem lévő ülésre tette. Sűrű szövésű, fekete necc harisnyát viselt, körmei vörösre lakkozva. Ettől a pillanattól kezdve, számomra már nagyon nő volt, de Laci tekintete is Katalin lábait pásztázta. Mikor rám pillantott a nő a hatalmas, gyönyörű kék szemeivel, tekintetében egy pillanatra kihívó villanást láttam. "Tetszik?"-olvastam ki a szemeiből a fel nem tett kérdést. Csak hunyorítottam egyet, amiből rögtön látta, hogy igen. Nadrágomban már meg is mozdult a férfiasságom, a vér elkezdte feltölteni az ő kis edénykéit, hogy aztán néhány másodperc múlva teljes harci nagyságában vergődjön a nadrágom fogságában. A dudorodást csak az első pár percben igyekeztem rejtegetni Kati elől, de aztán feladtam a reménytelen küzdelmet: ha kiszúrja, hát kiszúrja. "Legalább megtudja, hogy bejön nekem!"- gondoltam.

Közben mentek a poénok, és talán még ki sem értünk a városból, mikor már majdnem izzani kezdett a levegő a fülkében. Semmi egyértelmű kijelentés, vagy durva célzás nem történt senki részéről, de mi tudatosítottuk benne, hogy nekünk nagyon bejön.

Egy kis idő múlva azt vettem észre, hogy a barátomat nagyobb figyelemmel illeti, mint engem. Azt tudtam, hogy ha lesz is valami, Laci engem nem hagy ki a buliból, mivel igencsak sokszor csináltuk már többesben a szexet...Egy hírtelen ötlettől vezérelve felálltam, és megkérdeztem:

- Megkeresem a büfékocsit. Ki mit kér? - közben Lacira hunyorítottam. A szemeiből láttam, hogy veszi az adást.

Felvettem a rendelést, és elindultam. Tudtam, hogy nem fogok nagyon sietni vissza...

Imba (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Jó hangulatban, ilyen és hasonló, finom célzásokkal fűszerezett beszélgetéssel kezdtük meg az utazást. Közben mi fiúk Katit próbáltuk minél diszkrétebben feltérképezni, Ő pedig minket. Persze ez a "diszkréció" csak addig tartott, míg csinos kolléganőnk, - hogy kényelmesebbé tegye az utazást - a cipőiből kibújva, fel nem rakta Andris mellé. Ismertük egymást a barátommal, sok olyan dolgot tudtunk egymásról, amit az átlag barátok nem beszélnek meg. Igy például tudtam, hogy Andrist különösképp' izgatják a szép női lábak és ha lenne legszebb női láb verseny, Katit nyugodtan be lehetne nevezni és biztosra lehetne venni a dobogós helyet. Ezzel az érzéki vörös lakkal és a rásimuló harisnyával biztos befutó lenne. Láttam is Andráson, hogy odapillantva, nagyot kellett nyelnie. Ok, beismerem az én fantáziámat is beindította. Nem is kicsit. nagyjából úgy csináltam, mint egy rossz harisnya: felszaladt rajta a szemem... Fel a combjain keresztül, végig a formás mellein, az érzéki száján át egészen a szeméig. Szép szemei vannak és sokat sejtetően csillognak is. Szemlélődésemet barátom mocorgása szakítja meg és odapillantva látom, hogy tétova mozdulatokkal próbálja takargatni dudorodó nadrágját, amin abszolút nem csodálkozok, hisz én is hasonlóan reagáltam csinos kolléganőnkre, de pár próbálkozás után feladja és hátradőlve nyugtázza, hogy nincs mit tenni. Látom Katin, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek feltűnt Andris fészkelődése és azt is látom rajta, hogy nem botránkozott meg a ránk gyakorolt hatáson és vidáman szemléli szerencsétlen mozgolódásunkat. Biztos vagyok benne, hogy magában nevet rajtunk és nagyon tetszik neki a "kínlódásunk". Barátom közben sokatmondó pillantásokkal hozza tudtomra, hogy nagyon bejön neki a csaj, és mosolyogva nyugtázza, hogy Nekem is. Hiába ennyi év után már beszélnünk sem kell, hogy megértsük egymást.

Próbáltam inkább a beszélgetésre koncentrálni és nem arra, hogy mennyire vagyok merev, de egy ilyen dögös csaj mellett ez nehezen ment.

Andris közben egy újabb pillantással hozta tudtomra, hogy egy kicsit rám bízza a kezdeményezést és bejelentette, hogy megkeresi a büfékocsit, én pedig gyorsan leadtam neki a rendelésemet, bár fogalmam sincs, mit kértem...

Mikor becsukódott utána a fülke ajtaja, Kati nevetve fordult felém:

- A barátod ennyire izgul a tanfolyam miatt...?

- Szerintem inkább az egyik utastársa volt rá ilyen hatással - mondom nevetve - és mivel rám még nem reagált így sosem, szerintem csak Te lehetsz az oka.

- Én???? - kérdez vissza színlelt értetlenséggel

- Igen Te! A Te szép lábaid, a Te dekoltázsod, a Te szemeid és a Te érzéki szád! - mondom neki és, hogy nyomatékosítsam, a felsorolás minden részét alaposan végigmérem. Ő követi a tekintetem és mindegyiknél rátesz még egy lapáttal. Mikor a lábát említem, felemeli és Ő is kíváncsian szemléli, a dekoltázsánál még kijjebb nyomja azokat a gyönyörű ciciket, a szemeihez érve kacérkodva rebegteti meg a szempilláit, én pedig kezdem elveszíteni a fejem. Mire a szájához érek, már teljesen végem van. És mikor csókra formálja a száját nem bírom tovább és szinte rávetem magam. Lendületem a szájához érve lassul és a vadnak induló csók finommá és érzékivé szelídül...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Lacival kettesben maradok, és beszélgetni kezdünk. Hamar rám terelődik a szó, ami mi tagadás nagyon jólesik, egyszersmind zavarba is ejt. Mivel közel ülök a férfihoz, nagyon érzem keserédes parfümje illatát és meglepődve tapasztalom, hogy vonz ez az illat, a férfi.... Ahogy a másik férfi is. Már előre rettegek, hogy fogok tudni én bármire is figyelni, két ilyen piszok szexy pasi társaságában. Lacihoz fordulva kérdezem:

- A barátod ennyire izgul a tanfolyam miatt...?

- Szerintem inkább az egyik utastársa volt rá ilyen hatással... - feleli a férfi cinkos mosollyal az arcán. Meglepődöm... De Laci erősködik, hogy miattam van és leplezetlenül bókolni kezd. S közben, minden szónál szinte közelebb jön hozzám, nem sietve, finoman közeledve csupán.

Mikor a számat dícséri, önkéntelenül is csókra formálom őket, s látom rajta, hogy ez más sok neki, nem bír magával. Szenvedélyesen közel hajol, mégis gyengéden csókol meg. Én is próbálom magam visszafogni, hogy ne legyek túlzottan szenvedélyes, hátha ez riasztólag hat rá. Csókolózás közben szabad kezét a lábamra simítja... merészen végig vezeti rajtam, s mikor a szoknya széléhez ér, akkor sem retten meg... tovább mozdul... a ruha alatt. Ezen egy picit meglepődöm, de csókja elvarázsol, felizgat nagyon. Én sem tétlenkedem, kezemmel a tarkóját, mellkasát simítom végig. Kidolgozott felsőtest, formás izmok. Átvillan az agyamon, hogy András is ilyesmi testfelépítésű... aztán a következő képet már a pajzán énem szüli, mert arról fantáziálok picit, hogy milyen lehet ez a két férfi meztelenül...


Laci közelebb húz magához, kezd előtörni belőle is a szenvedélyes férfi. Nem bánom, hagyom, hogy birtokba vagyen. Számról elkalandozik ajkaival, végigcsókolja az arcom, az állam, s lassan halad a nyakam felé. Önkéntelenül mozdulok, fejem hátra hajtom, picit oldalra is döntöm, hogy még jobban hozzámférjen. Ekkor halk köhögés hallatszik. Mindketten meglepetten nézünk fel. A - már - becsukott ajtó előtt áll András, kéjes vigyorral az arcán. A függönyöket már behúzta, ami az ajtón való belátást gátolja. Átvillant az is az agyamon hirtelen, hogy nem is hallotam, mikor a függöny mozdult....


A meglepő helyzetben Lacira nézek, aki egy szemvillantást vált csupán Andrással, és folytatja zavartalanul, amit elkezdett....

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A büfében megittam az üdítőmet, magamhoz vettem a többieknek vásárolt üvegeket, és mielőtt visszaindultam volna, még kibámultam az ablakon. A táj hozzám egészen közeli részei viharos sebességgel száguldottak el mellettünk, a távoliak szinte álltak. E furcsa kettősség mindig is ámulattal töltött el, és valahányszor ilyen élményben volt részem, visszaidéztem magamban a régi időket, mikor igen sokat vonatoztam.

Nem akaródzott visszasietnem, mivel sejtésem szerint a kabinban a barátom már legalábbis bepróbálkozott Katinál. Nyilván nem tudhattam, hogy a nő hogy reagál, de valahogy az volt az érzésem, hogy nem fog nagy ellenállást tanúsítani. Nem kis izgalommal közelítettem hát a kabin felé. A következő fordulóban azonban szó szerint beleütköztem Laciba.

- Hol áll meg legközelebb a vonat? - kérdezte meglehetősen idegesen.

- Mit tudom én - feleltem. - Nem vagyok én menetrend, vagy kalauz.

- Bassza meg, vissza kell mennem azonnal a céghez.

- Mi van? - kérdeztem meglepetten.

- Ja. A külföldi delegáció egy héttel előrébb hozta a látogatást. Most hívott a főnök, hogy holnap jönnek, és azonnal el kell kezdenem összeállítani a prezentációt

- Hát ez szívás - mondtam.

- Nekem mondod? Éppen elkezdtem fűteni a csajt, mikor ez a szar megszólalt. - hadonászott a mobiljával.

A fülkébe érve Kati csendben hallgatta Laci mondandóját. Szemmel láthatóan csalódott volt, amiért a barátom hamarosan le fog szállni a vonatról.

A következő bő fél órát, a következő megállóig már a leendő munkája megbeszélésével töltöttük. Mivel egy helyen dolgoztam vele, nagyon nagy volt a felelősségünk, hogy a prezentáció tökéletes legyen. Mind a kettőnknek szétrúgta volna a hátsónkat a főnök, ha nem sikerül.

Laci leszállt, és pár pillanat múlva már eltűnt a tömegben.

A vonat lassan elindult, és néhány perc múlva már csak egymással foglalkoztunk a csinos, érzéki nővel....

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Lacival folytatjuk a finom játékot, mikor bizsergést érzek a combomnál. Kicsit kizökkent a varázsos hangulatomból, és időbe is telik, mire felfogom, hogy mi történik. Laci mobilja jelzett hívást. Kelletlenül engedtük el egymást, abban a reményben, hogy hamar vissza térhetünk a másik ajkához, nyakához, combjához... testéhez. Hátra dőlök hát az ülésen, és figyelem, ahogy Laci felveszi a telefont. Mély, rekedtes hangon szól bele, s csak én tudom, mi okozta hangjának ezt a tónusát.


Aztán figyelem, ahogy mondatai szavakká zsugorodnak, búgó hangja érdessé, recéssé válik, s az eddig ruganyos férfi test hogyan merevedik szinte szoborrá ültében. Azonnal helyezkedem én is, valahogy nem tudok megmaradni az előző könnyed pózban. Picit előre dőlők, figyelem a férfi mimikáját, próbálok találgatni, hogy milyen hírt kaphat, mert egyre komorabb és borúsabb lesz az arca, de szavaival nem segít nekem, nem tudom meg belőle, hogy mi a baj.


Végül leteszi a telefont...

- Sajnálom kedves kollegina, de mára nekem ennyi volt a kiruccanás. Vissza hívtak a céghez. - és már fel is emelkedett ültében, s indult kifelé. - Meg keresem Andrást, beszélnem kell vele... - Mondta leginkább már csak magának. Gyors léptekkel távozott, én pedig próbáltam felfogni, hogy hirtelen trióból duóba szelidültünk.

Hamarjában gondoltam végig a dolgokat, s úgy döntöttem, nem baj, akkor egyedül Andrást fogom elcsábítani. Az ablak mellé ültem, s illik, nem illik, feltettem újra a lábam a szemben ülő székre. Hátammal neki dőltem az ülésnek, kifele bámultam, néztem az elsuhanó tájat. S gondolatban már picit Andrással játszottam, mikor beléptek újra a pasik a fülkébe. Csak a fejem fordítottam feléjük. Már nagyban azt beszélték meg, hogy Lacinak mit és hogyan kell tennie, ha visszaért a céghez, és azt is tisztázták, hogy ha bármi kell, András telefon közelben lesz.


Az idő érzékem valahogy elveszett a két férfi társaságában és nem is tudtam megmondani, hogy mikor távozott Laci. Egy futó csókot kaptam tőle, Andrással kezet rázott, majd leszált a vonatról. András elkísérte az ajtóig, majd visszajött hozzám.


- Nem egyszerű a helyzet, igaz? - kérdeztem egy halovány mosollyal az arcomon a belépő férfira nézve. Egyre jobban tetszett nekem.

- Hát nem... - ült le mellém egy nagy sóhaj kíséretében. Láttam, hogy a lábam, a combom nézi. Lenyúltam hát és lassan feljebb húztam a szoknyám. Épp csak annyira, hogy érzékelje, láttam, hogy mit néz. Tekintetét rám emelte, s a keze is elindult a combomon felfele...

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Amint mellé ültem, tekintetem nem tudott másfelé kalandozni, mint a combjai, lábszáraira. Aztán, az az önkéntelen, véletlenszerű mozdulat, amivel feljebb húzta a szoknyáját….Nagyon is jól tudta, hogy nézem a lábait, és ez a „véletlen” dolog felhívás volt egy keringőre. Rátettem a tenyerem a mellettem lévő combjára, és lassan, nagyon lassan elkezdtem felfelé kalandozni. Rám nézett, de a szemei csillogtak.

- Szép lábaid vannak – mondtam ezt a banális, ismerkedős dumát.

- Á, nem olyan szép – mondta, és felemelte kissé a másikat. Combján megfeszült az izom, lábujjait kissé lespiccelte. Ettől a mozdulattól a tenyerem alatt lévő combja is megfeszült. Elöntött a forróság. Lelki szemeimmel láttam, amint térdelek előttem, és csókolgatom a lábait…Aztán a lábát visszatette a szemben lévő ülésre, ahonnan felemelte. Szemeimmel kísértem végig a mozdulatait, farkam kezdett éledezni a nadrágomban. Aztán egy pillantás a dekoltázsára, és kész is voltam. Hirtelen nagyon kíváncsi lettem, hogy vajon meddig fogunk utazni még….

- Na mi van? Elállt a szavad? – törte meg a csendet. Szemei most is csillogtak, de valami izgatottság is vegyült a csillogásba.

- El bizony. Tényleg szép lábaid vannak – nem tudtam kitörni a közhelyekből. – De, ha még egyszer felemeled, nem állok jót magamért.

- Mert akkor mi lesz? – kérdezte csibészesen, és persze ismét felemelte a lábát.

- Mondjam, vagy mutassam?

- Most mond, de aztán talán meg is mutathatod – incselkedett velem.

A füléhez hajoltam, és suttogni kezdtem.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Incselkedve játszottam vele. Élveztem, hogy így oda van a lábamért. Én magam mondjuk nem tartottam őket olyan szépnek, de ahogy az ő tekintetét láttam... Szinte magam is máshogy kezdtem szemlélni a dolgokat.

- ... El bizony. Tényleg szép lábaid vannak. De, ha még egyszer felemeled, nem állok jót magamért.

- Mert akkor mi lesz? – kérdeztem tőle mosolyogva. Nagyon kezdett izgatni a dolog.

- Mondjam, vagy mutassam? - felelt a kérdésemre.

- Most mond, de aztán talán meg is mutathatod – pimaszkodtam tovább, mire ő a fülemhez hajolt s mély érzéki hangon kezdett suttogni.

- Akkor az lesz, hogy szembe ülök veled, a kezembe veszem azokat a gyönyörű, formás, izgató lábaidat, végig csókolom őket, egyiket a másik után... majd végig a lábadat is, a vádlidat, a térdhajlatodat... a combod belső felét... gyengéd csókokat lehelek rá... s ha még nem kívánsz meg őrülten, akkor folytani fogom a...

Eddig bírtam a hangja által keltett gyönyört. Gyors mozdulattal fordultam felé, a kezem a combjára tettem, a másikat a tarkójára simítottam és már hajoltam is a szájára. Mocsok mód felhúzott, s ezt éreztetni is akartam vele. Felrúgtam midenféle csábítási és udvarlási szokást, vadul csókoltam meg. Követeltem a száját, a nyelvét az én számba. Azonnal reagált ő is, közelebb húzódott, kezei a derekamra, hátamra simultak.

Nem tudtam eldönteni, hogy ő húz magához, vagy én akarok minél jobban hozzá simulni. Gyanítottam, hogy e kettő egyszerre ment végbe. Egy illanatra eltoltam magamtól, de épp csak addig, míg pózt váltottam. Megfogtam mindkét vállát, részint az ülésnek döntés végett, részint kapaszkodás céljából. Ő nem engedett el, kezeit továbbra is rajtam nyugtatta. Homályos tekintetében kérdés fogalmazódott meg, a nem értésé, hogy mit is akarok én itt csinálni? Nekem viszont határozott tervem volt ezt illetően. Fogtam magam és cseppet sem úrinői stílusban egyszerüen lovagló ülésbe ereszkedtem rá. Karjai azonnal szorosabbra fonódtak körülöttem, s így már nagyon hozzá simulhattam. A füléhez hajoltam, s halkan belesúgtam:

- Nagyon megkívántalak... - halk felnyögés volt a válasz, s én újra a szájához hajoltam. Újabb heves csókban forrtunk össze. Keze közben bejárni készült az egész testemet....

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Elmélyülten soroltam a fülébe, hogy mik történnek majd, ha tovább incselkedik velem, mikor hirtelen felém fordult, és szájával kereste a számat. Bár alaposan felhúzott addigra, mivel a suttogás közben is igyekeztem inni a szemeimmel a lábait, de ez a hirtelen váltás meglepett. Azonban hamar elmúlt az álmélkodásom. A következő pillanatban már száj a szájon, nyelv a nyelven, és hevesen csókoltuk egymást.

Aztán fészkelődni kezdett, és én először nem tudtam eldönteni, hogy most egy birkózó jelenet következik az ülésen, vagy mi egyéb. A mi egyéb győzött. Néhány másodperc múlva már az ölemben ült szemben velem és lovagolt. Ismét csókoltuk egymást, miközben a kezeim vándorútra indultak. Dereka, csípője, de még mélyebbre nyúlva a feneke is utamba került. Igyekeztem alaposan alá nyúlni, miközben a vonat zakatolt, kattogott, és időnként ide-oda dobált minket. Mivel ahhoz, hogy egészen szorosan az ölembe tudjon ülni, fel kellett húznia a szoknyáját, kisebb tapogatózás után már az ujjaimmal éreztem a bugyiját is. Aztán finoman, lassan, nem tolakodón az ujjperceimet betoltam a bugyija alá. Az a finom, puha bőr! Lassan kezdtem elveszíteni az önkontrollomat, de ezt nagyon nem szerettem volna. Meg akartam adni a módját, hogy nyugodt körülmények között adhassam meg neki mindazt, amit akartam.

Szerencsére ezt még engedte, tovább meg én nem akartam menni. Ám, amint megérezte az ujjaim a bugyija alatt a fenekén, tett egy kefélő mozdulatot az ölemben. Kezdtem sejteni, milyen is lesz az első éjszakánk, vagy délutánunk attól függően, hogy a drága szervezők milyen sűrű programot csinálnak nekünk.

Azt eltökéltem, hogy miután egy helyről delegáltak minket, ha nincs egyéb tilalom, egy szobába akartam kerülni vele. Csak reméltem, hogy nem lesz akadálya a dolognak. Nem volt kedvem a lopott percekhez, a titokban elcsattant csókokhoz.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Picit meglephettem a feszergésemmel, póz váltásommal őt, mert elsőre nem is tudta, mit akarok. Aztán pillanatok alatt alkalmazkodott eme merész ötletemhez, s már át is vette újra az irányítást. Magához vont, s hogy teljes legyen a kép... segített elhelyezkedni is. Nos igen, szoknyában ritkán ül ilyen kihívó pózban az ember, s erre én sem gondoltam először. De, bízhattam benne, azonnal a segítségemre sietett. Két gyönyörű kezét a combjaimra tette, s érezhető élvezettel tolta feljebb a szoknyát rajtam. Szigorúan persze csak azzal a szándékkal, hogy kényelmesebben ülhessek az ölében... Igyekeztem teljesen hozzá simulni. Gondolatban a fejembe idéztem, hogy ez talán már tényleg kezd tolakodó lenni, s talán meg is lesz rólam a véleménye... de minden kétségemet szerte foszlatta, mikor megérzetem tenyereit a fenekemen. Mozdulataiból éreztem, hogy nagyon is kedvére való, amit arra fele talált. Finoman markolta meg a két félgömböt, s merészen bekíváncsiskodott a bugyim alá is. Önkéntelenül is feljebb emelkedtem ültömben, hogy helyet adjak neki. S mikor -bár csak pillanatokra- de érzékeny ponton érintett.... azonnal elővett az ösztönlény-énem s párzó mozdulattal reagáltam, s egyúttal a vállába markoltam, s a csókjába hagytam elveszni nyögésem. Picit megállt, hirtelen sokféle ingerrel támadtam felé. S mikor pár pillanat múltán érzékelte, hogy nem a rosszallás nyögése, mozdulata volt az előbbi, folytatta játékát.


Már tisztán éreztem, hogy magamban akarom érezni az ujját, s amit a nyelvemmel művelt... ilyen bemutató után a nyelvét is akartam magamban, magamon érezni. Az egész férfiból áradt az erotika, a kéj... s én egyre inkább vártam, vágytam arra, hogy megérkezzünk, s kettesben lehessünk. S csak remélni mertem, hogy egy szobában lehetünk... Bár sejtettem, hogy ha ez így lesz, kevés fakultatív programon fogunk részt venni, ami nem egymás testének feltérképezése körébe tartozik...


Kéjes játékunknak az vetett véget, hogy lassú döccenéssel megállt alattunk a vonat. Kábán észleltük a mozgás megszűnését, s kelletlen szétválásunk után András jó férfihoz illően, hamar tájékozódott, hogy merre vagyunk, s kéjes mosollyal az arcán állapította meg, hogy hamarosan megérkezünk...

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Sikerült nagyon hamar egymásra hangolódnunk. Éreztem benne, rajta, hogy ő is szeretne valami kevésbé feltűnő helyen, nyugodt körülmények között áldozni az erotika oltárán.

Arra eszméltünk, hogy a vonat megállt. Hamar visszarendeződtünk az eredeti helyzetünkbe, majd az ablakon kihajolva tájékozódtam, mivel az elmúlt hosszú percekben a külvilágból nem sokat érzékeltem.

Aztán megnyugodva állapíthattam meg, hogy a következő megálló már a végállomás számunkra.

Az út hátralévő részét érdekes módon mindketten illedelmes utasok módjára, egymás mellett ülve, beszélgetve tettük meg. Hamar mindkettőnk szakmai dolgaira terelődött a szó, de bennem nagyon ott volt az iménti percek élménye. Bár szakmai dolgokról csevegtünk, és meglepő módon rettenetesen ott volt a szeren, azért két mondat között csak gy hűvös, árnyékos szoba villant be előttem két meztelenül ölelkező emberrel….

A vonat ismét fékezett, és a következő percben már a peronon landoltunk. Mivel mindketten ismertük már e városkát, nem akarunk sehová menni, csak a szállóba. A taxi pár perc múlva már a nem túl fényűző, de mindenképpen elegáns bejárat előtt fékezett.

A recepción hamar kiderült az a kellemetlen tény, hogy nem egy szobába kerültünk. Elég volt csak egy pillantást váltanom Katival, és már vontam is félre a fickót. Hamar sikerült meggyőznöm arról, hogy a nővel, akivel jöttem, egy szobába akarunk kerülni. Diszkréten vette tudomásul a dolgot, és már írta is át a vendégkönyvet.

A szálló halljában azonban más valaki is várt ránk: a programszervező. Naná, hogy ott termett előttünk, és a kezünkbe nyomta a kis füzetecskét.

A szobánkba érve gyorsan fellapoztuk.

- Na! Van bő egy óránk az első értekezletig! Ezt jól kiszámolták! – mondtam kissé bosszúsan.

- Nézd a jó oldalát – így Kati. – Van még bő egy óránk!

- Igazad van – vontam magamhoz. – Nézzük a jobbik oldaladat.

Ezzel finoman megcsókoltam a dekoltázsából kibuggyanó melleit.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Határozottan jó szervezőnek bizonyult, s én egyik ámulatból a másikba estem. Ahogy leszálltunk a vonatról, pár perc alatt kerített nekünk taxit és már be is mondta a címet, mikor én még alig fogtam fel, hogy merre vagyunk, a korábbi események hatása alatt voltam még. Heves előjátékunk után, nyugtatásként átlagos utasokként utaztunk a célállomásig, bár én fejben újra és újra vissza pörgettem a korábbi eseményeket, remélve, hogy mindez nem látszik meg rajtam. Nagyon kívántam őt, de nem akartam leteperni azonnal... gondoltam, várok még pár percet....


A taxiban önkéntelenül mozdultunk mindketten. Nem ültünk szorosan egymás mellett, de a kezünk szinte egyszerre simult a másik combjára... majd a belső combra, s a másik öle felé. A helyzetet mentendő, nem akartam, hogy a taxi sofőrje mindezt észre vegye, így szóval tartottam. Kérdezgettem, hogy sok embert vitt-e korábban már ebbe a szállóba a konferencia miatt, s ő el is "panaszolta", hogy ma megállás nélkül az állomás és eme hely között ingázik. Ami persze anyagilag remek, de azért mégsem olyan szórakoztató, mint róni a várost keresztbe kasul. Érzéki uti társam egy ponton merészen rátette a kezét a dombomra, s én majdnem azt is elfeledtem, úgy mondat közben, hogy mit akartam mondani, vagy hogy beszélek egyáltalán. Megakadtam egy pillanatra, de sikerült úgy vinnem tovább a szót, hogy ne legyen feltűnő eme hatalmas megtorpanás. Kéjes oldal pillantást löveltem András felé, s válaszul mosolyogva ráfogtam a már kőkeményen lüktető farkára. Lehunyta szemeit, ajkai egy pillanatra elváltak egymástól. Hasonló finom dolgokra gondolhattunk vágyhattunk...


Megkérkeztünk, én majd felrobbantam, mikor kiderült, hogy nem egy szobában vagyunk. Peregtek a gondolatok a fejemben, hogyan lehetne mindezt diszkréten megoldani... De András megint meglepett talpraesettségével. Pillanatok alatt elintézte a közös szobát, s mikor már léptem volna, hogy ezért én most úgy szájon csókolom, hogy mindketten belepirulunk... odalépett hozzánk a program szervezőnk. Sebtiben a kezünkbe nyomta a tájékoztatót és már robogott is tovább. Mi csak a szobánkva érve lapoztunk bele.

- Na! Van bő egy óránk az első értekezletig! Ezt jól kiszámolták! – mondta András kissé bosszúsan.

- Nézd a jó oldalát – feleltem. – Van még bő egy óránk!

- Igazad van – vont magához. – Nézzük a jobbik oldaladat.

Ezzel finoman megcsókolta a merészen kivágott ruhából kilátszó mellem...


Önkéntelenül túrtam bele a hajába, s húztam magamhoz. De, ő nem hagyta magát, mindenem akarta. Csókolta, simogatta a mellemet, közben ágyékunk össze simult, s én éreztem ingerlően kemény farkát magamon. Csókolta a mellem, a nyakam, a vállam... s én hátra hajtott fejjel hagytam mindezt, sőt, felkínáltam neki az egész nyakam, hogy tegyen vele, velem, amit csak akar. S ő így is tett... Levette a felsőt rólam, s mikor széles mozdulattal dobta le a legközelebbi székre, vissza fordult, s végig nézett rajtam. Izgató nyögés hagyta el a száját, láttam rajta, hogy egyre jobban kíván. S ettől én is kívánatosnak éreztem magam, még jobban, mint eddig. Magához húzott, most már szájon csókolt, de mindkét keze a mellemet szeretgette közben.


Gyors mozdulatokkal szabadítottam meg a felsőjétől, érezni akartam a bőrét. Hasonló képp gondolkoztunk megint.... Mikor lekerült már róla is az ing, magához húzott, bőrünk össze ért. Avatott mozdulatokkal vette le rólam felsőtestemet még takaró melltartómat, s a felsők után dobva, újra megcsodált. Kezdtem zavarban lenni, ami nálam ritka. Egyszerűen... úgy nézett rám, ahogy nem sokan előtte. Férfi volt a talpán, s éreztette velem minden csodálatát, tiszteletét, vágyát... Én pedig ettől hamarjában gyengültem el, így örültem, mikor erős karjaival átölelt s az ágy felé kezdtünk lépdelni lassan....

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Miközben a melleit csókolgattam, a dekoltázsából kibuggyanó finom, puha bőrt, már azon agyaltam, vajon milyen lehet a bőre ott, ahol kevésbé éri a napfény….

Aztán hamarosan megszabadítottam a felsőjétől, markolásztam, simogattam, csókoltam a melleit, nyakát, vállait. Ahol értem.

Aztán ő vette le rólam a felsőmet, és simogatta a szőrös mellkasomat. Láttam rajta, hogy tetszik neki a látvány, de ő is láthatta rajtam, hogy megvadulok, ha a melleire nézek. Megint szinte nekiestem, és a következő mozdulatom már a melltartójától történt megszabadítás volt. Aztán szinte kővé dermedtem. Azt a két hatalmas, gyönyörű, fehér hegyet! Természetes lágysággal omlottak alá, és hallottam, hogy kérik: fogj meg minket! Megint a tenyereimbe vettem a két halmot, de immár nem zavart a melltartója. Teljesen elvarázsoltak. Aztán finoman tereltem őt az ágy felé. Leültettem, levettem a cipőit, aztán hanyatt fektettem, és mellé feküdtem. Szinte rázuhantam a melleire, miközben minden igyekezetemmel a szoknyája kigombolásán voltam. Aztán sikerült, és egyre hevesebb mozdulatokkal felálltam, felállítottam őt is, és mikor felállt, magától lehullt a szoknya róla, aztán nyúltam a bugyijához, hogy azt is lehúzzam, de ő közben lépett egy aprót felém. Szó szerint a lábainak ütődtem, de nem is bántam, mert rögtön belekapaszkodtam mindkettőbe, szorosan odahúztam magam hozzájuk, és felnéztem rá. Ha nem hajol előre, nem láttam volna az arcát a melleitől. Viszont. Mikor előre hajolt kissé, a keblek elindultak felém. Ettől is teljesen begőzöltem. Szét tudtam volna tépni a nőt. Talán gyorsabban rántottam le róla a bugyiját, mint akartam, de tény, egy pillanat múlva már teljesen meztelenül állt előttem. Felálltam, rögtön nyúlt a nadrágomhoz, letolta az alsómmal együtt, és előpattant a robbanásig felhúzott dákóm. Megmarkolta, picit játszott vele, mire nyögtem egy nagyot, és elindultam vele a fürdő felé.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hamar felfogtam, hogy egy érzéki, vad pasival hozott össze a jó sorsom. Szenvedélytől fűtve vetkőztetett. A melleimtől egyenesen el volt ragadtatva, sokszor tért hozzájuk vissza. Szemeiben olyan gyönyört láttam, mit korábban nem igen a férfiaknál. Nem játszotta meg magát, s bár ő is a bugyimba kéreckedett be, (amit jelen esetben már én is türelmetlenül vártam)... mégis, mindezt nem bántóan és meg megalázóan tette, ahogy néha mások. Nem, ő szinte térdre ereszkedett női mivoltom előtt, s azt sem tudta, hogy fejezze ki vágyát, tiszteletét irántam... Én pedig majd elomlottam ettől az érzék vihartól, mert soha nem látott örömöt, vágyat okozott nekem mindezzel.


Pillanatok alatt olvadt le rólam minden ruhadarab kezei alatt... s most elmaradt az oly sokszor érzett zavarom, mikor meztelenül álltam egy férfi előtt, keresvén pillantásában a gúnyt, a rosszallást, bármit. Ez a feltétlen reflexem most is megvolt, de az ő szemében maradt a csodálat, a vágy, s sok erotikus gondolat, amelyek egymást kergették a fejében. Mikor már teljesen ruha nélkül álltam előtte, én is nyúltam a nadrágjáért. Alsóstul húztam le róla, s rögtön megláthattam mereven álló férfiasságát is. Gondolkodás nélkül simogattam meg, mire ő kézen fogott, s a fürdő felé húzott. Egy pillanatig sem tiltakoztam, mentem utána, bárhova vezetett is.


A fürdőben besegített a kádba, de számomra meglepő módon nem velem szemben, hanem a hátam mögé lépett be. Öszöntösen meg akartam fordulni, s ekkor hallotam rekedtes hangját.

- Ne kérlek... Maradj így kicsit... - halk volt a hangja, mégis tisztán kivehető. Fél pillanatra megzavarodtam, nem tudtam, miért akarja, hogy így maradjak, de rábíztam magam. Halkan kezdett folydogálni a víz, s én pillanatokon belül megéreztem magamon a langyos cseppek finom simogatását...

Majd röviddel ez után az ő kezét is. A vállaim, a hátam simogatta... az oldalmat is végig cirógatta, majd egy idő után a fenekemre tévedt a keze. Itt hosszan időzött, mint aki centiről - centire meg akarja vizsgálni. Én partner voltam ebben is, imádtam, ha a fenekemmel játszanak, nagyon érzékeny volt arrafele a bőröm.

Még mindig nem voltam tisztában a szándékával, így egy váratlan ötlettől vezérelve feltettem az egyik lábam a kád szélére és kicsit előrébb hajoltam. Hátra sandítva kérdeztem:

- Tetszik a látvány?...

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Bár eleinte nem értette, miért akarok a háta mögött maradni, mégis hagyta a dolgot, ám néhány perc után meglepő mozdulatot tett: egyik lábát a kád szélére emelte, és kissé előre hajolt. Na ezen meg én lepődtem meg kissé, mivel ezzel a mozdulattal felkínálta magát nekem. A meglepetésem csak egy pillanatig tartott, aztán nyomban tusfürdőt nyomtam a tenyerembe, és a popsiját, punciját alapos habfürdőben részesítettem, aztán a vízsugárral szépen finoman le is tusoltam. Mikor ezzel megvoltam, lassan letérdeltem mögé figyelve a reakcióit, de mivel nem mozdult, arcomat a popsijának nyomtam, vagy inkább csak érintettem. Továbbra sem mozdult, hát apró csókokkal kezdtem bombázni a hófehér bőrét. Még most sem ellenkezett. Felbátorodtam hát, és a csókjaimat kezdtem egyre beljebb helyezni a két dombja közé a résbe…Egy idő után már szinte csak arra tudtam figyelni, hogy minél előtt odakerüljek, lassan egyre inkább a lyuk közelébe araszoltam. A nő nem mozdult, vagyis mégis: testét apró remegések járták át, jelezvén, hogy izgatja a játékom. Ettől teljesen felbátorodtam, és már rá is tapadtam a lyukára. Nyaltam, csókoltam, kissé ügyetlenül ugyan, de a punciját is célba vettem hátulról. Lassan teljesen elvesztem a két lyukban. Miközben nyaltam, kezeim bejárták lábai minden centijét, aztán a combjaiba kapaszkodva húztam magam a popsijába.

Sokáig nem nyalhattam, mivel nagyon szűk egy óra múlva már jelenésünk volt. Finoman felállítottam, magam felé fordítottam. Nem kellett vezetnem a kezét, rögtön megmarkolta a farkamat, én meg a nyakához hajoltam és csókolgatni kezdtem a vállai felé haladva. Keze ütemesen mozogni kezdett. Éreztem, hogy képes lenne ezzel a lassú, de egyenletes mozgással kiverni a dákómat. A tenyere finom szorítása, testének rezdülései, puncijának íze a nyelvemen megtették hatásukat: máris irányítottam ki a kádból, gyors törölgetés, és már a szobában is találtuk magunkat.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Tudtam, hogy ha átengedem neki magam, akkor csak új élményben lehet részem. Ahogy ott áltam előre hajolva előtte, picit közénk ült a meglepetés szele, de csak pillanatig időzhetett, mert ő a szélnél is sebesebben tért magához s kezdte a helyzetet maradéktalanul kihasználni. Csókolgatta a fenekem gömbjét, amitől azonnal aprókat remegtem, mert finom érintése pont azt a kategóriát képviselte, ami olyan hatást ér el nálam, amit sem irányítani, sem kontrollálni nem tudok akarattal, mindenképp megmutatkozik a hatás. Ez az ő roppant figyelmét sem kerülte el. Haladt lassan a lukak felé... S mikor nyelvét éreztem magamon, igazán nagy erővel tört rám a remegés. Kezei közben a lábamat simogatták, ami csak fokozta égően sürgető vágyam. Felrémlett bennem a gondolat, hogy ha ezt így folytatja, hamarjában lesz az egész testem egy merő erogén zóna...

Mindkét lukam kapott a jóból, mielőtt maga felé fordított. Megfogtam a farkát, s játszani kezdtem vele. Szívem szerint már húztam volna magamba, de azt akartam, hogy ő akarjon bennem lenni... Nagyon. Csókolgatta a nyakam, puha ajkával becézte bőrőm, amitől megint a gyengeség érzése furakodott a lábamba.


Mindketten éreztük, hogy most tovább kell lépnünk, mert az idő is kezdett szorítani minket, mi pedig egymást szándékoztunk megszorongatni. Kiléptünk hát a kádból, s gyors, kapkodó törölközés után iramodtunk a háló felé.


Mikor már oda értünk, maga felé fordított és teljesen magához húzott. Lábam között, a puncimnál éreztem a farkát, a ahogy hozzám ért, apró mozdulatokat tett a csípőjével, mint aki már bennem jár. Ezért oda voltam, de ki akartam valamit próbálni. Érdekelt, hogy csak a fürdőben volt olyan nagy hatással rá a popsim... vagy máshol is izgatja a dolog? Kibontakoztam hát kéjes öleléséből, s széles terpeszben az ágyra térdeltem. Nem fordultam hátra, csak a fülem, s minden más érzék szervem állítottam igazán élesre, hogy érzékeljem a reakcióját. Egy pillanatig semmit nem hallottam, aztán egy elfolytott, de határozott nyögést hallottam, s már éreztem is a kezét magamon. Ahogy végig simított a hátamon, fenekemen, az vággyal, gyönyörűséggel volt teli. Mély, rekedt hangon szólalt meg:

- Nagyon kívánatos vagy... -

Nem is mondott többet, már mozdult is, letérdelt az ágy elé s közel húzott magához...

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nagyon kívántam a nőt, és bár semmilyen forgatókönyv nem volt készen bennem arra az esetre, ha a szobában leszünk, szinte futottam befelé oldalamon a nővel.


Aztán, az ágy előtt magamhoz vontam, és farkamat a puncijának nyomtam. Finom, apró kefélő mozdulatokkal éreztettem vele, hogy szívem szerint már bedugnám…Ám ő ezt másképp gondolta. Talán annak hatására, hogy a fürdőben jól esett neki a popsijával való foglalkozásom, széles terpeszben az ágyra térdelt, és anélkül, hogy bármit is mondott volna, teste rám szólt: nyalj. Nem tehettem mást, és nem is akartam, engedelmeskedtem a parancsnak. Letérdeltem hát, kicsit közelebb húztam magamhoz, széthúztam a popsi dombjait, és minden előzetes beköszönés nélkül egyenesen a fenekébe nyaltam. Szinte azonnal megremegett. Egy pillanatig néztem a lyukat, majd ismét benyaltam. Néhány nyalás után fejét az ágyra tette. Ettől kicsit még jobban kidomborodott a feneke…Szinte eszelősen tapadtam rá. Olyan mohón nyaltam, hogy szinte az ágyra döntöttem. Én alig kaptam levegőt, de ő is időnként erősebben felnyögött.

Aztán egy hirtelen mozdulattal oldalt fordítottam, aztán egy lendülettel a hátára. Felnyomtam a lábait, melyek így félig behajlítva a plafon felé meredeztek, és e meredező lábakat szétnyitottam. A puncija nyomba szétnyílt, és kérte, hogy vele is foglalkozzam. Nyomban odahajoltam, és abba is belenyaltam. Picit már édes-sós íze volt….Mint a bika, mely vörös posztót lát, bevadultam. Nyelvem nekinyomtam a csiklójának, és ki akartam belőle préselni egy kéjt. Ő a fejét hol felemelte, és lenézett rám, hol meg az ágyra vetette, miközben két kézzel kapaszkodott a combjaiba…


Aztán, mikor éreztem, hogy a kapuban toporog, felnyúltam a melleihez. Még gyorsabban és erősebben nyaltam, miközben tapogattam, szorongattam a hatalmas gömböket. Két ujjam közé vettem a bimbóit és morzsolgattam….

Hamarosan élvezett.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Rábíztam magam, s milyen jól tettem. Kimondatlan kérésemet azonnal megértette, s nyelvével finoman játszani kezdett rajtam. S ezt a finomságot hamar váltotta fel az erősebb kéj, mi rajta, s általa rajtam is áthullámzott. Szenvedélyesen kezdte nyalni a fenekem, mitől belőlem egyre mélyebbről jövő sóhajok szakadtak fel. Egyre jobban kezdtem élvezni nyelve játékát, mikor váratlanul az oldalamra, majd a hátamra döntött. Lábaimat feltolta, s szét is tárta. Ajkaim engedelmesen nyíltak szét neki, s ahogy ránéztem, láttam szemében azt a tüzet... mi kezdetben inkább csak izzó parázs volt, de mostanra már tomboló lángtenger lett. Mindig is az izgatott a legjobban, mikor láttam a férfin, hogy kíván... s rajta nagyon is azt láttam, hogy majd megőrül értem. Én is hasonlóan feldúlt voltam, s mikor ajkával rám tapadt, végig futott rajtam a bizsergés, ami megfeszítette a hátamat.


Mindenhol éreztem a nyelvét, az ajkaimon kívül és belül, majd rátapadt a már igen érzékeny csiklómra. Egyre hangosabb nyögések törtek fel belőlem, s mikor már én is éreztem, hogy nem vagyok messze a robbanástól, ő felnyúlt, s a melleimmel kezdett játszani, finoman ingerelve a bimbóimat. Ez pedig csak olaj volt a tűzre, hamarjában kezdtem centikre lenni az orgazmustól. Elfúló hangon nyögtem neki:

- Most ne hagyd abba kérlek... - búgtam, s ő nem is hagyta abba, folytatta kéjes játékát, s még akkor sem állt meg, mikor egy hangos nyögés kíséretében testem teljesen megfeszült. Egy végtelennek tűnő pillanatig így maradtam, majd elernyedtem, de ahogy nyelve szelídebben játszott tovább, minden érintésére újabb rándulás futott rajtam végig.


Szinte éreztem az örömét, hogy ilyen orgazmust csalt ki belőlem, s ő nem is tudhatta, hogy mennyire ritkán csinálják ilyen finoman nekem...


Pihegve próbáltam minden erőm össze szedni, hogy fel tudjak könyökölni, s ránézni. Ahogy rám emelte melengető tekintetét, szinte simogatott vele. Szóra nyitottam a számat, de ahhoz egyenlőre nem volt erőm. Ezt ő is látta.

- Nem kell semmit mondanod. Minden éreztem... - mondta egy széles mosoly kíséretében, s én hálás voltam neki, hogy egyenlőre hagy időt nekem, hogy össze szedhessem magam.


Magam mellé mutattam az ágyon, hogy feküdjön oda. Nem szívesen hagyta ott az ölemet, de mindketten biztosan tudtuk, hogy fog ő még arra kalandozni...

Ahogy mellém bújt, én máris fordultam felé, s rátapadtam a szájára, kezem pedig a kőkeményen meredező farkát kezdte finoman ingerelni...

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mivel nagyon rohamosan közeledett az idő, hogy mennünk kell arra a nyavalyás konferenciára, maga mellé mutatott az ágyra. Ő is tudta és én is, hogy ez nem lefutott menet, fogok én még arra csatangolni és nyelvemmel benyalni a kéjes lyukba. Ám, most mellé feküdtem, és nyomban rám is tapadt. Csókolt, miközben kezébe vette a dákómat. Ekkor azt akartam, hogy egyszerűen csak verje ki….Nem tegyen mást, csak élveztessen el, de úgy, hogy mindezt végig nézem. Annyira lágyam markolta, szinte alig érintette, mégis éreztem, hogy ha ezt így csinálja, perceken belül elmegyek. Miközben csókolt, egy pillanatra elváltam tőle.

- Kivernéd édes? – suttogtam remegő hangon.

- Hát persze – nézett rám csillogó szemekkel. - Végig akarod nézni?

„ A gondolatolvasója!” – gondoltam.

- Igen.

Akartam látni a mellkasomra spriccelő spermát, miközben tenyere továbbra is járja útját fel-le, és közben egyre csak jön belőlem a fehér anyag….

Feljebb csúsztam és a hátamat megvetettem a falnak. Csúszott velem, közben lassan verte, és hol a szemeimbe nézett, hol a dákómra.

Elhelyezkedtem, kezdődhet a műsor. És kezdődött. Jobb kezében voltam, marokra fogta a szerszámot, és hol így, hol meg úgy verte, hogy hüvelyk ujja a dákómmal párhuzamosan állt. Aztán úgy is csinálta, hogy csak két ujjával csippentette be a makkom tövét, és ott izgatott. Azt hittem megőrülök, annyira isteni játékot játszott vele. Közben kutatón a szemeimbe nézett azokon keresztül akarta látni munkája eredményét. Láthatta is. Szemeim hamar elhomályosultak, és e ködpárán keresztül láttam, amint az első sugár majdnem az ajkaimra spriccel, miközben keze továbbra is sebesen jár rajtam. A következő erős löket landolt az első mellett, aztán a harmadik is, de ekkor már vonaglottam, és alig tudtam nézni az ördögi művet. Arcom eltorzult, nyakamon az erek kidagadtak, s ha nem egy szállodai szobában vagyunk, hát oroszlánokat megszégyenítő üvöltéskíséretében engedtem volna ki magamból az anyagomat. És e ködpárán keresztül láttam, amint a mutató és a hüvelyk ujja csillog a spermámtól. Imádtam a nőt e látvány miatt.

Is….

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Fogytán volt az időnk az első édes játékból, s mi teljesen ki akartuk élvezni. Egymást is, a helyzetet is, az időt is. Egymással. Mellém feküdt s én, mint akinek az élete függ tőle, rátapadtam. Csókoltam egyfolytában, ész nélkül. Kezem közben önkéntelenül is a kemény farkára tévedt. Játszani kezdtem vele, de csak lágyan. Mégis, erős hatást váltott ki belőle, szinte éreztem az ereken át, ahogy pulzál a szíve simogatásom nyomán. Ajkaink elváltak, s én tisztán hallottam a zihálásunkat. Más hang még nem hallattszott. Ezt a zajt mély baritonja szakította meg.

- Kivernéd, édes? – lágyan kérdezte, mégis tüzelt a vágytól a hangja.

- Hát persze – nézett rá túlfűtve. - Végig akarod nézni?

- Igen. - nyögte tömören.

Elhelyezkedett és igyekeztem rá hangolódni. Egy majd két kézzel játszottam meredező szerszámával. Majd pózt váltottam. Mellőle elkúsztam és a combjaira ültem. Így láthatta ölem is, melleimet is, engem még pluszban a kezemen kívül, ami a farkán munkálkodott, hogy ő az élvezetek kapuján ne csak bemenjen de lehetőleg szélvészként hasítson át rajta.

Megcsippentettem a makját, közben rászoríottam a farkára, ő pedig felnyögött. Mélyről jövő, de elfolytott nyögés volt ez, sejtettem, hogy ha tehette volna hangosabban... sokkal hangosabban nyögött volna fel. De én ezért is imádtam, mert bizsergető volt hallani, hogy milyen vágyat tudok belőle kihozni.

Lábaimnál éreztem, hogy remegni kezd a teste és félig lenyugta már a szemeit, mikor elindult a hófehér gejzír. Csak pulzált és pulzált ki belőle az anyag. Egészen az ajkaiig ért fel az első löket, majd a második és harmadik is. Már ugrottam volna, hogy lecsókoljam róla, de nem akartam elmozdulni sem. Gyengültek a remegései, teste sem rázkódott már oly mértékben, mikor én lejebb csúsztam a combjain, egészen a térdéig. Megérezte a mozgást és kinyitotta a szemét. Tekintete még mindig ködfödte volt, de már érzékelte a körülötte lévő világot. Érdeklődve nézte mesterkedésem. Én pedig lehajtoltam, két ujjam közé fogtam a farkát és fejni kezdtem a még benne maradt anyagért. Ennyi nekem is járt, igazán...


Ez már sok volt neki is, hangosabban nyögött fel. Picit megszívtam még a farkát, kisajtolva belőle az utolsó kéj cseppeket is, aztán leszálltam róla. A fürdőbe indultam. Kerestem egy kisebb törölközöt, melynek az egyik végét bevizeztem. Vissza sétáltam és rendbe szedtem a még mindig alélt férfit. A használt törölközőt aztán nemes egyszerűséggel a szennyes tartóba dobtam és visszafele, útközben még felvettem az alsómat és félig fehérneműben feküdtem vissza mellé.


Nem szólt semmit csak magához húzott és hosszan, lágyan csókolt meg. Kezemet az arcára, nyakára simítottam, s amennyire tőlem telt, hozzá simultam. Lábammal átöleltem a lábát, mint egy kiscica, hozzá bújtam. Fejemet aztán vállán nyugtattam, kezem gyengéden simogatta mellkasát, izmos hasát. Nagyot sóhajtott, amit én az elégedettség jeleként vettem.

- Lassan mennünk kéne, ha nem akarunk elkésni. - mondtam sajnálkozva.

- Igen, indulni kéne. - helyeselt ő is, hasonló mennyiségű lelkesedéssel. Mindketten tudtuk, hogy pár óra múlva folytathatjuk kéjes játékainkat... s ki tudja, hogy addig még mi mindent lesz módunk csinálni?!

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem volt elég neki, hogy kiverte, majd kifejte a maradékot belőlem, még meg is szívta a dákómat, így szó szerint az utolsó cseppjeimtől is megfosztott. Aztán egy törölközővel letisztította rólam az anyagomat, és bugyira öltözve feküdt mellém. Hozzám bújt, a lábával átölelte a lábaimat, a hasamat simogatta. Néhány percig csak így, szótlanul feküdtünk, majd szinte bocsánatkérőn megjegyezte, hogy lassan mennünk kell, ha nem akarunk elkésni. A lelkesedés legkisebb jele nélkül válaszoltam. Naná, ki az a hülye, aki egy ilyen nő helyett egy konferenciát választ, ahol ráadásul szakmai dolgokról lesz szó. Ráadásul nem is tudtuk előre, hogy meddig fog tartani a különböző toronymagasan képzett előadók szájtépései.

Lassan felöltöztünk, és kedélyes cseverészés közepette elindultunk a földszintre.

Itt, a hatalmas terem bejáratánál megkaptuk a kis programfüzetet, majd igyekeztem olyan helyre leülni, ahol kevésbé vagyunk szem előtt. Ez természetesen az utolsó sor volt, a bejárattól balra. Mellettem balra már csak egy hatalmas pálmafaszerű élőlény magaslott, Kati meg persze a másik oldalamra ült. Persze, mellé is ültek, és lassan kezdtük betölteni a termet. Azt tudtam, hogy egy cégóriás alkalmazottja vagyok, de hogy ennyien dolgozunk e cégnél? És persze, mi csak töredéke voltunk az alkalmazottaknak. Aztán elkezdődött a szöveg. Kiemelték a cég érdemeit, én meg egyre csak a mellettem ülő nő combját simogattam. Ő ezt ügyesen takarta a hatalmas dossziéjával, közben finoman szétnyitotta a lábait. Szoknyáját kissé felhúztam és mivel nem volt rajta harisnya, a csupasz bőréhez értem. A mellette ülőtől nem kellett tartanunk, mivel szó szerint mély áhítattal csüngött az éppen aktuális előadó szavain, és szinte mámorosan, totál átszellemülten itta azok minden szavát. Ez kapóra jött nekem. Katihoz hajoltam, bal kezem az ölében lévő mappára tettem, és úgy csináltam, mintha valamit mutatnék neki. Közben lecsekkoltam, hogy a szomszéd észre sem veszi. Aztán a kezem már a mappa alá csúszott, egyenesen a nő szoknyája alá. Hamar egy ismert, csupasz barlang bejáratánál találtam magam, és mikor bedugtam az egyik ujjam, a nő teste megrándult. Időnként átsandítottam a szomszédra, de tőle továbbra sem kellet tartani. Így aztán addig ujjaztam a nőt, míg a világtörténelem leghalkabb orgazmusát ki nem csikartam belőle. Nagyon sokat nem kellett dolgoznom vele. Mikor végeztem, finoman kihúztam a kezem a szoknyája alól, és, mint aki tökéletesen végezte a dolgát, hátra dőltem. Éppen jókor, mert valamiért tapsolni kellett. Kati is lelkesen, bár kissé remegő kezekkel, és csapzott homlokkal tapsolt, bár a lelkesedése nem az előadónak szólt, akiről nekem éppen fogalmam sem volt, hogy kicsoda.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kevés lelkesedéssel indultunk neki a konferencia első előadásának. Útközben esett csak le az érme, hogy annyira szétestem agyilag a szenvedélyes kényeztetéstől, és az öltöző férfi látványa is annyira lekötött, hogy eddigi szokásomtól eltérően, a bugyimat nem vettem fel.


Leértünk az akkor még szerényen zsúfolt terembe. Megkaptuk mindketten a szokásos kis füzetünket, és én még külön egy nagy mappát is, amin egy pár kinyomtatott grafikon szerepelt. Rájuk néztem kötelesség tudóan, megköszöntem, és valahol az agyam elrejtett zugában felködlött, hogy igen, ez mintha tényleg kéne a munkám valamely részéhez. András az utolsó sort választotta, annak is a legszélét. Nem épp ideális hely a hallgatóság szempontjából, de mélységesen egyet értettem vele, kimondatlanul, hogy engem sem tud ma semmilyen szakmai dolog lekötni. Egyedül és kizárólagosan ő.


Leültünk és várakozás közben folytattuk a könnyed beszélgetést, mely remekül álcázta, hogy közben forrongott, szikrázott közöttünk a levegő, és másodpercenként faltuk fel egymást a szemünket. Lévén, egyebet a körülmények nem engedtek. Egy igen stréber, távolról ismert kolléga ült mellém. Végig is futott az agyamon, hogy ő aztán egy szót sem fog szólni egész idő alatt...


Elkezdődött az előadás, és ebben a pillanatban még élt bennem az elhatározás egy apró magja, hogy figyelni fogok. De, amint a fényket kissé lehalkították a "nézőtér" felett, én kinyitottam a mappát, és ezzel szinte egy időben megéreztem András kezét a combomon. Áldottam a fejemet, hogy maradtam kivételesen a szoknyánál és nem váltottam nadrág viseletre. Nem túl látványosan, de fondorlatos módon széthajtottam a mappát, hogy takarjam a stréber kolléga elől András keze mozgását. Félelmem alaptalannak tetszett, a kedves kollégát teljesen hidegen hagytuk, talán azt sem vette volna észre, ha hangosan nyögdécselve meglovagolom a mellettem ülő igéző férfit... Erre a gondolatra nedvesedni kezdtem... András közel hajolt, és a mappában rámutatott valamire. Felé fordultam, arcunk centikre volt. Megkockáztattam egy merész mozdulatot. Közelebb hajoltam és gyengéden végig nyaltam ajkait a nyelvemmel. Lehunyta a szemét, megállt az elkezdett mozdulatban. Nem mertem ennél tovább lépni... ellenben vele, aki hamar elérte a már erősen nedves ajkaimat és hamarjában kezdett ingerelni.


Régi nyugtató hatású pózt vettem fel. Tudtam, hogy ha orgazmusig izgat, remegni fog a lábam, így, mint az iskola padban, igen nőietlen tartásként, a két bokámat a szék lábainak feszítettem. Magam elé bámultam, össze szorított szájjal élveztem a férfi ujjazását, kényeztetését. Erőm nagy részével azon voltam, hogy kifele szinte semmi jelét ne mutassam, hogy egy őrületes orgazmus felé rohanok sprintelve.

Kezem remegését tudtam annyira koordinálni, hogy ne mozogjon túl fentűnően a kezemben tartott mappa, de a lélegzetem elárult... legalábbis a mellettem ülő izgató férfinak könnyedel eldalolta, mennyire homályosodik a tudatom izgatása nyomán.

Mikor már egész testemben éreztem, hogy bizsergek és ki fogok törni, párás szemmel lehajtottam a fejem és ebből ő tudta, hogy azonnal robbanni fogok. Szabad kezével átölelte a vállam, ezzel is segítve egy helyben maradnom és rajtam, bennem zongorázó ujjai új erőre kapva, gyorsan jártak bennem, rajtam. Több ponton ért hozzám, így pontosan érezte, mikor újra és újra átrobog rajtam egy félreérthetetlen remegés és össze szorított szám elmesélte neki azt is, mennyire szívesen ereszteném ki a hangom, ha ez lehetséges volna. Mikor már magam is képes voltam uralni testem remegését, elengedte a vállam, gyengéden vissza húzta a kezét is, s mivel ő figyelte valamelyest az eseményeket, tapsolni kezdett. A környezetemet tökéletesen fel nem fogva követtem a féldáját, bár, a szék lábát még nem mertem elengedni, nehogy a lábam remegése eláruljon.

Ahogy oladlra sandítottam, elégedett mosolyt láttam az arcán szétterülni. Én is mosolygós voltam, az általa okozott újabb gyönyörért hálásan néztem rá. Felém fordult, kacsintott egyet. Az órájára nézett és az oszló tömeget szemlélve halkan megjegyezte.

- Ihatnánk mi is valamit a rövid szünetben. - értetlenül néztem rá. Közelebb hajolt és suttogva pótolta az információ hiányaimat.

- Az első háromnegyed órás előadáson túl vagyunk, most lesz 20 perc szünet, aztán még egy ilyen hosszúságú előadás és mára ennyi. - bólintottam, de még mindig csak az agyam peremén ültem, nem voltam képes közelebb férkőzni a lényeghez. Az a mozzanat zakatolt bennem, hogy én is el akarom élveztetni őt, minél hamarabb. Dobálóztam a gondolatokkal, helyszínekkel, megoldásokkal a fejemben, de konkrét helyismeret lévén valahol mindig elakadt a tervezés.

Apró sóhajjal arra jutottam, hogy a mappát újra hasznosítani fogjuk, igaz, ezúttal az ő kezében lesz. Döntöttem el magamban, és már alig vártam, hogy vissza üljünk a terembe...


A szünet gyorsan elröppent, s mi vissza ballagtunk. Nem hagytam, hogy újra ő üljön a sarokba, ezúttal én akartam.. A kezébe nyomtam a mappát és angyali mosollyal kísérve ültem le. Furán nézett rám, tudta, hogy tervezek valamit. Amint elérkezett a várva várt sötétség, a combjára simítottam a kezem és gyorsan haladtam felfelé. Ő ráérősen nyitotta ki a mappát, és mint akit tényleg érdekel is, amit benne lát, lapozgatni kezdte. Ügyes mozdulattal szabadítottam ki féltve őrzött kincsét a rejtekéből és élveztem, hogy kezem alatt szinte másodpercek alatt felvette izgatóan kemény alakját. Szinte fájt a korlát, hogy nem hajolhatok az ölébe és nem vehetem a számba duzzadó szerszámát...

Finom mozdulatokkal kezdtem a játékot és figyeltem az arcát. Ahogy végig suhant rajta a kéjek árnyéka, gyorsítottam a tempón, és nem is engedtem el a figyelmét egészen addig, míg nem láttam a szemében azt a ködöt, amit én is éreztem nem sokkal korábban. Kérdőn rám nézett, kimondatlanul megkérdezve, hogy komolyan azt akarom-e, hogy ide élvezzen... Kezemet a makkja fölé simítottam, bele rejtve egy zsebkendőt, hogy amennyire lehet felfogjam édes nedvét...

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Éppen jókor végeztem vele, alig pár perccel később jött a szünet. Abban biztos voltam, hogy nem hagyja megtorlatlanuk a kispartizán akciómat. Kéjes borzongással vártam a folytatást, bár fogalmam sem volt róla, hogy hol tudna kivégezni. Mert, hogy ez volt a terve abban biztos voltam.

Aztán jött a szünet vége, és indultunk vissza a terembe. Ám, most előre ment, és a helyemre ült. Már tudtam, hogy eljött az én időm, fokozott izgalommal néztem az előttem álló percek elé. A nagy mappa az én kezeimben nyugodt már, és úgy helyezkedtem, hogy kényelmesen hozzám férjen. Amint elkezdődött az előadás, és a mellettem ülőn is láttuk, hogy kellőképpen átszellemült már, Kati bal keze eltűnt a nadrágomban, miközben a vállaink összeértek. Egy kívülállónak úgy hatott, mintha a nő, hogy jobban lásson, közelebb hajol hozzám. Amint finom ujjai hozzám értek, szinte áramütést éreztem végigfutni testemen. Finom, puha ujjai lágyan fonták körül a duzzadt férfiasságomat, és a kis helyen addig ügyeskedtek, mígnem hamarosan feszengeni nem kezdtem. Aztán villant a kezében egy zsebkendő és tudtam, hogy az örökítő génjeim ebben a kis textilben fogják végezni. Felkészültem, hogy Katival versenyezve a néma orgazmus nevű sportágban én is előadjam a kűrömet. Ám ekkor csoda történt. A zsebkendő már a makkom körül készült magába fogadni az anyagomat, mikor szinte teljes sötétség borult a teremre, csak a pódium maradt valamelyest kivilágítva. Ebben a pillanatban testem reagált: elmúlt az élvezési ingerem. Persze, ha figyeltünk volna tudtuk volna, hogy most egy rövid filmet fognak vetíteni. Amint ez elkezdődött, a mellettem ülő hozzám hajolt.

- Te látsz? Mert én semmit – kérdezte, miközben ide-oda hajlongott, hogy tesztelje a számára megfelelő látószöget.

- Innen tökéletesen élvezek mindent – suttogtam vissza. Naná, ezt az előadást csak élvezni lehetett. Aztán, csak, hogy még jobban a kezünkre játsszon a szerencse, ez a tag, meg még páran, az előző sorok üresen maradt székeit foglalták el, így mi szinte teljesen egyedül maradtunk a sorunkban. Katinak nem is kellett több. Amint mindenki elhelyezkedett, és tudásra szomjas szemüket a vetítő vászonra szegezték, az izgatott dákóm fölé hajolt, és gyorsan eltüntette azt. Némán, mindenféle zajoktól mentesen kényeztetett, és nagyon gyorsan visszajuttatott a lámpaoltás előtti állapotomba. Lebegni kezdtem, és egyúttal testem görcsösen meg-megrándult jelezvén, hogy valami készül. Az a valami meg egyre gyorsabban készült kitörni belőlem, és nem volt kétségem afelől, hogy az előbb a zsebkendőbe szánt ondóm most a nő szájába kerülnek, és majd onnan a textilbe. Így is történt. Csak a testem forróságát érzékelő hőkamera tudta volna felfedezni a titkomat: elélveztem. Ilyen halkan azelőtt még sosem élveztem. Éreztem, amint a spermafolyam árad ki belőlem egyenesen a forró szájba, majd aztán onnan a kendőbe.

Néhány másodperccel később Kati úgy törölgette a száját, mintha csak egy jóízű ebédet fogyasztott volna el.

Mikor a lámpák ismét világítani kezdtek, mi teljesen becsomagolva, na meg kikészülve kezdtünk jegyzetelni, hiszen mégiscsak egy szakmai konferencián voltunk…..

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A szerencse is úgy gondolta, hogy mellénk áll, széles palástját ránk teríti és elfedi minden titkunkat a kedves egybe gyűlt kollégák elől. Ügybuzgó sor-társunk a vetítés idejére előrébb somfordált, bennem pedig ezzel elszakadt az utolsó cérna is, hogy megpróbáljam finoman, elrejtve kikészíteni ezt az isteni férfit. Amint emberünk eltünt a látóteremből, azonnal András farkára hajoltam. Annyira vágytam a számba venni, ízlelni, szopni, hogy nehezemre esett nem felnyögni az élvezettől. Megnyugvással töltött el ugyanakkor a gondolat, ahogy éreztem teste meg megrándul érintésemtől. Mikor megszívtam a makkját, kezét letette a mellette lévő székre és picit oda pillantva láttam, hogy nagyon markolja annak szélét. Futólag el is mosolyodtam, imádtam érezni, látni, hogy ilyen vehemens hatást váltok ki belőle. Teljes hévvel folytattam izgatását egészen addig, míg lejjebb nem csúszott a székben és a dereka nem kezdett aprókat lökni. Tudtam, hogy ez már a végjáték lesz, ezért szorosan rászorítottam ajkaimat kőkeményen duzzadó dákójára, hogy egy csepp se vesszen kárba az opálos anyagból. Legnagyobb meglepetésemre egy hangot sem adott ki, csak a lélegzésén hallottam, hogy rettentően szapora, mint aki épp futásból tért vissza.

Csípője dikálta ütemre mozgattam a fejem és a szám is rajta, s ahogy egyre közeledett a vége játék felé, úgy gyorsult az ő mozgása is. Majd az egész férfi megfeszült és kemény lökésekkel a számba élvezett. Hagytam, hogy minden utó rengés és mozdulata is lecsengjen, s csak aztán engedtem el merev farkát. Szám tartalmát a zsepimbe rejtettem, de még utána vissza hajoltam egy kis játékra. Tisztára nyaltam a farkát, hogy kényelmesebb legyen utána neki a ruha viselete. Kezét a tarkómra ismította, és éreztem rajta, hogy bár nagyon jól esett neki ez a kényeztetés, de másra is vágyna tőlem. Ha lehet, azonnal. ...


Már kellemesen rendbe szedtük magunkat, mikor újra világos lett. Buzgó munkatársunk nem jött vissza hozzánk, amit mi egy gyors pillantással nagy egyetértésben nem bántunk. Az előadó, akinek sem a nevét, sem a munkahelyét nem tudtam volna megmondani, pedig biztosan elhangzott mind a kettő, épp azt közölte a nagyérdeművel, hogy köszöni aznapra a figyelmet, mindenkit vissza vár másnap és a kijáratnál átvehetjük a ma elhangzottak írásos verzióját. Meg vagyunk mentve, akkor legalább halvány segéd fogalmunk lesz arról, hogy mi is történt itt ma. Elvigyorodtam, ahogy kifele tartottunk.

Elég nagy volt a tömeg a kijáratnál és mi falhoz sodródtunk. Azonnal kihasználtam az alkalmat és a fenekére simítottam a kezem. Markolásztam, fogdostam, élveztem megérinteni. Előbb megrándult a váratlan érintéstől, aztán érezhetően a kezembe simult. Pechünkre régi kollégákba botlottunk. András ismerte őket, de én vettem át hamar a beszélgetés fonalát, mert éreztem rajta, hogy egyre jobban mélyül a hangja.


S mikor egy pillanatnyi szünet állt be a beszélgetésbe, mert az újjonann érkezők figyelmét elvonta egy új ismerős, András közel hajolt és mély, rekedtes bariton hangon suttogott a fülembe:

- Ha ezt most azonnal nem hagyod abba, akkor itt a nyílt szinen keresek egy asztalt, feldoblak rá, kinyallak, és úgy megkeféllek, hogy csak sikoltozni fogsz tudni... - mondta és mélyen a szemembe nézett. Egy mozsányi kétségem sem volt afelől, hogy ezt meg is fogja tenni. A tömeg mozgolódni kezdett körülöttünk. Ellöktem magam a faltól, közben el sem engedtem a tekintetemmel őt. Amúgy sem volt sok helyünk, ezért vele szemben, szorosan hozzá simulva léptem el előtte, közben a kezemmel jól érezhetően, de a testemmel takarva végig simítottam újra harcra kész kéjrúdján és ahogy újra elléptem tőle, kicsit hangosan hozzá tettem.

- Nagyon elfáradtam. András, megtenné, hogy felkísér a szobámba? - sóhajtottam és új ismerőseim aggódva fordultak felém.

- Minden rendben? - kérdezték szinte kórusba. Rájuk ragyogtam és elhaló hangon mondtam.

- Oh persze, csak kicsit sűrű volt ez a nap... ugye megbocsátanak nekem? - kérdeztem kislányos hangszínt is megütve. Andrásba karoltam, ezzel is jelezve, hogy az ő lovagias közreműködésére tartok igényt a szobám elérésénél.


Lassan haladtunk a tömegben, s én annyira közel lépkedtem hozzá, amennyire lehetett és ami még nem volt feltűnő. A liftbe sajnos nem egyedül szálltunk be, de úgy sikerült helyezkednünk, hogy az egyik belső sarokban kapjunk helyet. András állt legbelül, én pedig elé álltam. Picit takartam a testemmel és a kezemnek újra nem tudtam parancsolni. Ezúttal előlről vettem célba, a farkát simogattam. Azonnal megrándult, de csak én éreztem, mert nagyon közel álltam hozzá. Mielőtt a mi emeletünknél nyílt volna ki az ajtó, rendeztem soraimat és előrébb dőltem, mint aki sohasem ért hozzá.

A folyosóra kilépve újra belé karoltam és lassú léptekkel indultunk a szobánk felé. Nagy szerencsénkre, mire az ajtóhoz értünk, már senki sem volt körülöttünk. Éreztem, hogy megemelkedik a pulzusom, ahogy András a zárba tolja a kulcsot. Biztos voltam benne, hogy amint becsukódik mögöttünk az ajtó, előtör belőle a szenvedélyes férfi.... az, akit eddig mocsok mód izgattam...

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Az előadóteremben történt orális játéka alaposan kivette az erőt belőlem. Ettől függetlenül maradtam volna még egy kis ráadásra, de kigyúltak a fények, és lőttek a jó kis folytatásnak.

Kifelé menet aztán az előtérben összefutottunk néhány ismerősömmel, de szerencsére Kati levette, hogy nem sok idegem van most hozzájuk, így előadta az elfáradtat. Hamar utunkra engedtek.

Amióta kiléptünk a teremből, a nő nem mulasztotta el, hogy hozzám ne érjen. Volt, hogy „csak” nekem dörgölőzött, de olyan is, hogy egyenesen megmarkolta a szerszámomat. Avatatlan szem nem látta volna ezeket, mivel gondosan takarta minden mozdulatát. Aztán, mikor a liftbe szálltunk ismét úgy helyezkedett, hogy senki ne láthassa, amint belemarok a dákómba. Félreérthetetlenül jelezte, hogy igényt tartana még e testrészemre. Ez nekem sem volt ellenemre.

Végre már a folyosón lépkedtünk a szobánk felé. Alig vártam, hogy belépjünk, ismét magunkra maradva csak egymással foglalkozzunk. Pokolba a konferencia programjával. Amint becsuktam az ajtót mögöttünk, ledobáltuk a kezünkbe lévő felesleges cuccokat. Máris nekiestem, a melleit markolásztam, csókoltam közben. Ő meg hol a farkamat, hol a fenekemet, hol mindkettőt fogta. Közben az én kezeim is sebesen keresték a helyeket rajta. A feneke, mellei, de a lába köze is a célkeresztembe került. Egyik keze eltűnt a sliccem mögött, egyenesen és keményen rámarkolva a farkamra, miközben vadul csókoltuk egymást. Már nagyon le kívántam venni a ruháját, hogy aztán ismét a fürdőben kössünk ki. Ennek megfelelően el is kezdtem vetkőztetni, vagy sokkal inkább letépkedni a gönceit.

Hamar lecsupaszítottuk egymást. Szinte szavak nélkül, csak nyögdécselve, lihegve tettük mindezt. Ugyan mit lehetett volna beszélni ehhez? A következő percben már a fürdőben voltunk, és miután megeresztettem a vizet, szorosan összesimúlva álltunk a ránk zúduló langyos vízben. Kezeink ott folytatták útjukat, ahol még a ruháinkban elkezdték. Nem volt érintetlen, bejáratlan terület, ami ismét ne kapott volna a simogatásokból. Aztán jöttek a csókok. A már jól ismert bimbók, lábak, lábujjak nem csak a vízben fürödtek.

Mikor ezeket az imádott részeit bejártam, szó nélkül fordítottam a fal felé. Tudta mi következik, már hajolt is előre, hogy aztán a csempének támaszkodva utat engedjen a csodás popsijához. Nem haboztam. Ismét kinyaltam a fenekét. Sebes, erős nyelvcsapásokkal adtam tudtára, hogy még mindig pontosan úgy kívánom, mint korábban. Csak támaszkodott, időnként megriszálta a farát jelezve, hogy még kér…

Aztán, miközben szinte fuldokoltam ismét megfordítottam. Most felém nézve állt. Megbabonázva lestem a punciját. Szirmai, mint a rózsa: vörösen kinyíltak. Engem hívtak. Egyik combja alá nyúltam, és a lábát a vállamra tettem.

Egy lábon állva, a csempének dőlve engedte, hogy most a puncija kapjon a nyelvemből.

Kapott is.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem csalódtam benne, tudtam, hogy a teremben lévő orális játékom és a liftes kis izgatásom megteszi hatását és vadul fog kívánni. Ahogy én is őt. A szobánkba érve szinte vadállati tempóban és stílusban szabadultunk és szabadítottuk meg egymást minden feleslegesnek ítélt ruhadarabtól. Szinte egymás csókjába fulva botorkáltunk be a fürdőbe, a tus alá. Alig engedtük meg a vizet, azt is majdhogynem csak találomra, mert az ember nehezen koncentrál akár csak két csapra is, ha a keze, szája, és az érzékszervei kilencven százaléka valami egészen mással van elfoglalva. Valaki egészen más köti le, annak lénye, illata, íze, tapintása. Kis nehézség árán, de sikerült elfogadható hőmérsékletű vizet varázsolni, és végre a szabad kezem is újra őt kutathatta...


Ahogy levegőhöz jutottunk, már elém is térdelt. Végig csókolta a lábam egészen a puncimig. De még nem kéreckedett be oda, inkább megfordított, hogy a csempézett fal felé legyek. Pontosan tudtam, hogy mit akar, így már hajoltam is előre. Ezt az új kényeztetési formát tudtam, hogy meg tudnám hamar szokni. Abszolúte új érzéseket keltett bennem, amit imádtam érezni. S mikor már kellően kilakmározta magát, maga felé fordított. Egyik lábam a vállára rakta, hagyta, hogy fél lábon állva megkeressem a biztosnak tűnő pózt és nyelvét kidugva, szemét a szemembe mélyesztve lassan végig nyalta puncim vágatát. Mocskosul izgató volt így, és ennek ő is tudatában volt. Sürgetővé vált bennem a gondolat, hogy én is akarom őt, én is akarom látni ezt a kéjt a szemében, a lila ködöt, hogy teljesen el van elélva...


Így, csak addig hagytam, hogy nyalakodjon, míg úgy-ahogy az eszemnél tudtam maradni. Egy bizonyos pont után, mikor már az érzékeim tompulni kezdtek, a homlokára tettem a kezem és eltoltam magamtól. Lábamat is mozdítottam, jelezvén, hogy mindkét lábamra szükségem volna. Hagyta, had tegyem, amit jónak látok. Keze közben önkéntelenül a farkához nyúlt és a látványom okozta kéjt egy kis kézjátékkal akarta levezetni. De, ezt én nem hagyhattam. Megfogtam két formás, izmos vállát és felfelé húztam. Értette, hogy mit akarok és most ő emelkedett fel. Én pedig azzal a lendülettel elé is térdeltem. Nem vetődtem rá azonnal, hagytam, hogy kicsit élvezze a látványt, hogy előtte térdelek. Végig simítottam a lábain és szélesebb terpeszbe simogattam őt. Fejem a lábai közé fúrtam és a golyóit kezdtem szopogatni, nyalogatni. Elégedett torok hangokat kaptam jutalmul, amik csak meggyőztek róla, hogy jó helyen járok.

Kezemmel megtámasztottam kőkemény, merev farkát, és mindvégig a szemébe nézve, alulról végig nyaltam. Mindketten bele remegtünk a kéjes érzésbe, amit ez a mozdulat okozott. Falni, hevesen szopni akartam, de nem volt szándékomban elsietni a dolgot, ahogy ő is igen ráérősen és hossan kényeztetett. Hátra húztam a bőrt, és az alsó, nagyon érzékeny részt kezdtem simogatni a nyelvemmel. Ekkor még nem támaszkodott meg a falon, csak akkor, amikor ezt a lágy mozdulat sort követően, meglepő hirtelenséggel kaptam be a makkját és tüntettem el farka nagy részét a számban. Hevesen kezdtem szopni, neki pedig hirtelen elakadt a lélegezete. Ezt akartam, hogy annyira élvezze a kényeztetésem, mint én az övét. Testemmel a lábai közé furakodtam, hogy olyan közel lehessek hozzá, amennyire lehetséges. És szorgosan szoptam, szám újra és újra elnyelte duzzadt ékét, ő pedig hangosan, a világot teljesen kizárva nyögött és nyögött.


De, mielőtt teste félre érthetetlenül a tudtomra adta volna, hogy pillanatokon belül a számba robban, abba hagytam a játékot, mert tovább akartam húzni az élvezetet. Mindketten kapkodva, zihálva vettük a levegőt. Felemelkedtem és szorosan hozzá simultam. Ajkam az övére tapadt és újra vad ölelkezésbe kezdtünk. Keze a fenekemet markolászta, húzott magához, én pedig még jobban simultam, akartam, hogy érezze, én is akarom őt... Kibotorkálva a tusolóból, a fürdőben lévő székre dobott egy törölközőt leült és már húzott is magához...

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egészen magam elé húztam. A hasa az arcom előtt volt, finom, puha fehér bőre kínálta magát csókokra. Alaposan be is jártam a finom területet, miközben a fenekénél átöleltem. Mindegy volt, hogy csak pár perce hagytam abba a feneke nyalását, mert amint hozzá értem a csodás gömbökhöz újra elkapott a hév, hogy kinyaljam. Most nem gondoltam, hogy igényt tartana rá, ezért csak ujjaimat belemélyesztettem a dombok közé, és széthúztam azokat. Csak elképzeltem, hogy a szétnyíló résbe teszem a nyelvemet.

Aztán egyet gondoltam. Miért ne tenném? Nem is nagyon tudtam volna ellenállni a kísértésnek. Gyorsan megfordítottam, és ismét széthúztam a dombokat, és már hajoltam is oda. A nő egyszerűen fantasztikus volt. Előre hajolt egészen közel jött hozzám, és megfogta a farkamat. Finoman játszott vele, miközben nyelvem kutakodott a lyukán.

Ám, ezt most nem csináltuk sokáig, csak egyszerűen nem tudtam ellenállni a gyönyörű popsinak, lehetőségnek, hogy amikor csak lehet imádjam. Egészen előre csúsztam a széken, amennyire csak tudtam, lábaimat alaposan széttártam, és a derekánál fogva finoman belevezettem a dákómba. Azt a mámorító érzést, amint láttam a hófehér fenekét lassan a farkamra ereszkedni, nem lehet elmondani. A punci nyomban megtalálta a megfelelő helyzetet, és egy pillanat alatt el is tűnt benne a dákóm. Megmarkoltam a melleit, majd a csípője mozogni kezdett előre hátra, de olyan tempóban, hogy néha ki is jött belőle a farkam. Gyorsan visszatette, és már mozgott is tovább. Nem akart egy pillanatot sem elszalasztani a kényeztetéséből.

Aztán elkezdett nyögdécselni. Jól ismert hangok voltak ezek tőle. Elindult ismét az orgazmus édes örvénye felé. Azt akartam, hogy jusson el a csúcsra. Ebben a helyzetben sokat nem tudtam mozogni alatta, hogy segítsek neki. A melleit elengedtem, és a csípőjét fogtam meg, jó erősen mozgattam magamon úgy, ahogy azt ő magától is tette. Ez a segítség meghozta az eredményt is. Hangos nyögéssel elment. Felegyenesedett egészen, nekem is dőlt, és csak ült a dákóban. Teste még remegett, mikor mozogni kezdtem alatta. Nem akartam, hogy sokat tétlenkedjen. Felállítottam, majd megfordítottam magam felé. Még lejjebb csúsztam kicsit, és magamhoz húztam.

Néhány másodpercnyi próbálkozás és helyezkedés után ismét benne ült az izzó kéjrudamban…..

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egy kis lovaglással folytattuk ezt a szextől átitatott napot. Nem is emlékeztem rá, hogy mikor volt utoljára olyan, hogy ennyit szeretkeztem volna, s pláne, egy ilyen ízig-vérig férfival. Előbb neki háttal ültem bele az ölébe, és a lovaglásnak ez a fajtája igen hamar nagy hatást gyakorolt rám, és az ő kis segítségével hamar el is szárnyaltam az orgazmus felé. Teljesen neki dőltem, remegtem és pihegtem, alig voltam magamnál. Simogatott, lágyan csókolgatott, míg magamhoz nem tértem, és akkor gyengéd erőszakkal maga felé fordított. Megtámaszkodtam a vállain és egyetlen jól irányzott mozdulattal ültem bele újra a kéjrúdba. Felszisszentem, ahogy kopasz ajkaim közül elő bújó csiklóm kicsit a bőréhez ért. Roppant érzékeny műszer volt amúgy is, de ilyen kényeztetés és élvezések után a legkisebb ingerlés is hatalmas kéjt okozott. Kicsit lejjebb csúszott a széken, hogy több mozgás tere legyen, én pedig felvettem egy stabil pózt, hogy ellen tudjak tartani neki, amikor is erős lökésekkel hódította meg újra a kelyhem. Hallottam, hogy minden egyes mozdulatára szinte össze csattan a testünk, mert mostanra már kellően sok nedvem lett ahhoz, hogy akadálytalanul tudjon bennem mozogni. És ő ezt maradéktalanul ki is használta. Én továbbra is a vállán támaszkodtam, csak időnként változtattam ezen annyit, hogy mindkét kézzel hátra nyúltam és a térdeire nehezedtem. Nem bánta, mert az így megváltozott póz neki is erősebb érzéseket okozott.

Kezei hol a mellem markolászták, szeretgették, hol a combom tövét simogatta, amire a testem feszüléssel és rándulással is reagált, szinte fickándoztam az ölében. Nagyon megtetszett neki ez a játék, fel akarta fedezni az egész testem.


Néha rá pillantottam, és borzongató volt az érzés, ahogy láttam, felfal a szemével. Szinte itta a látványom, mindenem egyszerre akarta látni, érezni. Finoman markolta a testem mindenfele, a combom, a derekam, a csípőm... húzott egyre jobban magára. Felnyögtem, ahogy vágytól izzó szemeit rám emelte. Felnyögött ő is, mikor szemünk találkozott és benne is tudatosult, hogy én is pontosan annyira kívánom őt, mint ő engem.

Hirtelen mozdult a keze, a nyakamra, tarkómra simult és magához húzott. Szája vadul falta az enyémet, érezni akarta magán mindkét ajkam. Nem is engedte el a szám addig, míg vonaglani nem kezdett a teste alattam. Éreztem, hogy ezt a gyönyört már semmi sem foghatja vissza nála és épp mikor robbant, ajka elvált az enyémtől és hangosan, hosszan élvezett...


Nem maradtam nyugton, míg remegett a teste, mozogtam rajta, de csak aprókat, épp csak annyira, hogy tovább nyújtsam az élvezetét.

- Állj ... meg... kicsit... - kérte nyögve, de ajkai széles mosolyra húzódtak. Lassan, nagyon lassan megálltam és hozzá simultam. Szorosabban fogtam a lábaimmal is, ő pedig magához ölelt. Mindketten lihegtünk, próbáltuk kapkodó lélegzetünket a normálisra vissza húzni. Mikor már biztos voltam benne, hogy lenyugodott kissé, kiemelkedtem az öléből és a tus alá léptem újra. Tiszta akartam lenni, ha később újra játszani támadna kedve, újra az ő illata lehessen rajtam. Már mozdult volna, hogy jön velem, de megfogtam a vállát.

- Nem nem, te most csak nézelődj... - suttogtam nevetve, és ő vonakodva bár, de vissza ült ... egyenlőre. Magamra engedtem a vizet és ráérős mozdulatokkal láttam neki a mosakodásnak...

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Fantasztikus érzés volt ismét élveznem egy hatalmasat, ráadásul most bele a hüvelyébe, miközben aprókat mozgott rajtam, kipréselve belőlem az utolsó cseppeket is.

Egy kis ideig még feküdt rajtam, de aztán lassan kibontakozott karjaimból, és elment zuhanyozni. Követtem, de most leintett, kérte, hogy csak néző legyek. Kivételesen nem bántam, hogy csak néző legyek. Vonakodva bár, de örömmel ültem vissza az ágyra, ahonnét tökéletes rálátás nyílt a zuhanyzó nőre. Csak néztem a szép, nőies nőt, őt, aki aznap már többször is magába fogadta falloszomat, és aki aznap már többször is örömkönnyekre, ondóáradatra késztetett.

Végig néztem a nőn, amint mit sem törődve kutató tekintetemmel végezte a dolgát: zuhanyozott. Felemelte egyik lábát, alaposan bekente a tusfürdős kezével az ujjait, lábfejét, lábszárát, combját. Aztán a lábát kissé behajlítva letusolta róla a habot. Lábujjai ingerlőn terültek szét a zuhany kövén, és ugyan kifacsarva ültem, azért nagy kedvem lett volna elé térdelni, és finom cirógatásokkal kísérni a víz útját.

Aztán a másik lábát is hasonló módon mosta le. Közben nem nézett rám, de nagyon is tudta, hogy lesem minden mozdulatát.

Aztán, talán incselkedésképpen, de nekem hátat fordított, és alaposan mosni kezdte a popsiját. Biztos voltam benne, hogy ez a játék nekem szól. Tudta, hogy imádom a fenekét, és legszívesebben már ott térdelnék mögötte. Elképzeltem, amint ujjai bejárják azon pontjait, melyeket korábban már a nyelvemmel érintettem, és miközben ez járt a fejemben, finoman teljesen hátra húztam a bőrt a makkomról. Hihetetlenül izgató érzés volt a feszülő bőr okozta kissé fájó érzés, és a látvány….

Aztán szembe fordult vele. Most egy hosszú másodpercre a szemembe nézett, mosolygott is, majd elkezdte mosni a punciját. Na ez már tuti nekem szólt, és kissé kivégzés jellege volt a dolognak. Ha fickós lettem volna, most biztosan elélveztem volna. Nem egyszerűen mosakodott, játszott. Ez már kimerítette az izgatás bűncselekményét. Itt elidőzött pár percig, mire tovább lépett a kebleire. Azokat is egyenként, nagyon alaposan kényeztette a habbal, közben eljátszva a bimbóival.

A végén az egész testét alaposan letusolta, majd kilépett a zuhanyzóból. Magára csavart egy törölközőt, és mellém ült.

- Ez szép volt – mondtam neki. – Most én jövök.

Ezzel beléptem a helyére, és elkezdtem a műsoromat…..

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egy szándékom szerint igen izgató tusolással koronáztam meg a szeretkezést, s mikor végeztem, elismerően pillantott rám.

- Ez szép volt – mondta. – Most én jövök. - tette hozzá és a tus alá lépett. Képtelen voltam elszakadni tőle, így szinte közvetlen közelről kezdtem, szó szerint bámulni. Az erőteljes mozgás hatására izmai még inkább megfeszültek és ahogy a tusfürdő után nyúlt, kezébe engedett belőle, egyszerűen vadító táncba kezdtek az izmai. Minden fáradtságom ellenére legszívesebben újra kezdtem volna a játszadozást, de tudtam, hogy nem maradhatunk fent egész éjjel...

Kis habozás után úgy döntöttem, hogy az ajtófélfának dőlők. Így meg is tudtam kapaszkodni a rám törő vágy gyengítésétől és élvezhettem is közelről a látványát. Ő nem volt olyan színpadias, mint én, mégis... majd megőrültem tőle. Lassan, ráérősen zuhanyzott, mintha órái lennének rá. Előbb a karjait, mellkasát kente be a habzó krémmel, majd a hasát is. Fogta a zuhanyrózsát és lemosta magát, lassan simogatva le izgató testéről a habot. Én meg azt kívántam, bár oda nyúlhatnék, hogy én tegyem ugyanazt.... De úgy volt fair, hogy én is kibírom ezt az édes kínzást. Ő is végig várta nálam ezt.

A felső teste után a lábai következtek, majd a formás feneke. Markoltam ekkor már erősen a félfát, nehogy oda menjek és egyszerűen kikapjam a kezéből a tusfürdős flakont. Ahogy előre hajolt, rövid hajára is jutott a vízből, s ahogy felemelte a fejét, arcán gördültek végig a kristálytiszta cseppek. Rám nézett, szempilláin megült pár vízcsepp, és ettől modelleket megszégyenítő erotika, szépség.... vágy sugárzott belőle. Tudta, pontosan tudta, hogy majd elalélok tőle, de tovább kínzott. Teljes testtel felém fordult és a farkát úgy mosta meg, jó alaposan. Egyik lábát felemelte, hogy a golyókhoz is hozzá férjen... én pedig már szinte magam előtt láttam, ahogy elé térdelek és ráhajolok a bólogatós szerszámra. Ugyanis, - hogy hogy nem.... - újra vérrel kezdett telítődni ez a becses szerve. Nem volt mit tagadni, én is finceregtem már.


Megmosta a hátát is, és mintha el is feledkezett volna egy pillanatra róla, hogy én is ott vagyok, fejét lehajtotta és úgy helyezkedett a vízsugarak alá, hogy azok a tarkójánál, a két lapockája között találjanak utat maguknak. Izmos karjaival közben megtámaszkodott a falon, mintha igazoltatáson lenne... és hagyta, hogy csak folydogáljon a víz kedvére.


- Ha ezt nem hagyod sürgősen abba, újra le foglak támadni... fáradtság, konferencia, korán kelés... ide - vagy oda. - mondtam, vagy inkább suttogtam neki visszafojtott, leplezetlenül rekedt hangon. Felemelte a fejét, elengedte a falat és teljes testével felém fordult. Észvesztő volt így... teljesen kihúzta magát, izmai feszültek és csillogtak a víztől... Szeme csillogott, ajkán gonoszkodós, kaján vigyor ült.

- Csak nem hatásos volt a kis bemutatóm? - kérdezte lazán. Képtelen voltam összefüggő mondatot formálni, így csak bólintottam. Elzárta a vizet és felém lépett. Végig a szemembe fúrta tekintetét míg törölközött. Látni akarta, hogyan kerít újra hatalmába az iránta érzett vágy. Én pedig nem titkoltam el... nem is tudtam volna, testem elárult.

- Aludnunk kéne, ugye tudod? - nyögtem ki végül.

- Aludni szeretnél? - kérdezte kéjenc vigyorral, mély, búgó hangon és félre dobta a már használaton kívüli törölközőt. hogy szavainak még nagyobb hangsúlyt adjon. Bámultam rá, faltam a tekintetemmel és képtelen voltam bármit is kinyögni..

- Kívánlak.... - csak ennyi telt... de ennyi elég is volt neki.

Tibor43 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Ahogy én is – gondoltam, majd egészen közel léptem hozzá, beálltam a lábai közé. Orra szinte a hasamat érte. Pokolian fáradt voltam, és az ő szemein is látszott az elmúlt rövid idő nem éppen pihentető elfoglaltsága.

Mindkét kezemmel a haja alá túrtam és megfogtam a tarkójánál a nyakát. Finoman magamhoz húztam az arcát, éppen annyira, hogy a szája is a hasamba fúródjon. Pár másodpercig így tartottam, majd finoman hanyatt fektettem. Feljebb csúszott, miközben teljesen kicsavarta magát a törölközőjéből. A nyakát kezdtem csókolni, miközben egyik kezemmel a melleit simogattam. A hatalmas halmok engedelmesen simultak a tenyerem alá. Bimbói egészen megkeményedtek, harciasan meredtek a szoba levegőjébe. Hamar rájuk találtam a csókjaimmal, nyelvemmel, ajkaimmal.

A finom harapdálásokra, nyelvem hegyére érzékenyen reagált. Minden egyes izgatásra teste megremegett, légzése szakadozottá vált. Tenyeremet vénuszdombjára tettem, finoman simogattam, majd nagyon lassan haladtam egyre lejjebb. Csókjaim már alaposan körbe járták a melleit, és most a hasára tévedtem. Finom, lágy bőre ismét elvarázsolt.

Lejjebb nem mentem, de az ujjaim lassan már a hüvelyében voltak. Apró mozdulatokkal köröztem szirmain, csiklóján, mely eddigre már szintén alaposan megduzzadt. Aztán lassan be is toltam az egyik ujjamat a puncijába. Ujjaztam, miközben a hasát csókoltam.

Belém is lassan visszaköltözött az élet. Férfiasságom kezdett keményedni, és csak arra vártam, hogy ismét kő kemény legyen. Most úgy helyezkedtem, és úgy kényeztettem, hogy ne férjen hozzám. Most csak én akartam adni, és anélkül, hogy megfogta volna a dákómat, az pár perc múlva már kemény is lett.

Mire megkeményedtem, ő már tocsogott saját nedvétől. Csak erre vártam. Fölé fordultam, és pár pillanat múlva makkom már az ajkai között volt. Várta a bebocsáttatást. Aztán megkapta. A nő a csípőjével tett felfelé egy apró mozdulatot, némán jelezve, hogy „gyere!”. Lassan befurakodtam a forró, nedves barlangba. Innen már nem volt visszaút, elindultunk a csúcsok felé.

Semmi extra, különleges nem volt most a szeretkezésünkben. Csak feküdt hanyatt, és meg fölötte, és szaporán mozogtak csípőink egymás felé. Ennek aztán hamarosan meg is lett az eredménye: a kéj gyönyörű nője egy hangosat élvezett.

Túlságosan fáradt voltam már ahhoz, hogy én is élvezzek, ezért abba is hagytam a szeretkezést. Mindketten izzadtan hevertünk az ágyon, szaporán kapkodva a levegőt.

- Menjünk vacsorázni – mondtam pár perc múlva. Felkeltünk, a zuhanyzóban kötöttünk ki ismét, és egyszerre letusoltunk nélkülözve most az egyébként isteni erotikát.


A vacsora közben kellemetlen közjáték vette el a kedvünket a továbbiaktól. Csengett Kati mobilja, felvette, és pillanatról pillanatra komorodott el az arca a hallottaktól. Nem lett jó kedvem a látványtól.

Miután letette, a szemembe nézve mondta:

- Haza kell mennem.

Azt hittem poénkodik, de látva az arcát, hamar elszállt ez a képzetem. Aztán elmesélte, hogy a jövő hétre várt külföldi küldöttség holnap délelőtt landol a reptéren, és neki reggel korán bent kell lennie az irodában összekészíteni az anyagot. Sok milliós projekt múlt a következő napon, nem lehetett elbaltázni.

Erre nem számítottam. Azt hittem majd alaposan áthancúrozzuk az éjszakát, ehelyett siettünk a kajával, aztán az öltözködéssel, majd fél óra múlva már az állomáson búcsúztunk egymástól. A búcsú csak átmeneti volt, mivel megbeszéltünk, hogy vasárnap este nála leszek, ha innen haza megyek.

Így is történt……

Tartalomjegyzék