Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Igazából vásárolni akarok menni, aztán, ahogy a dugóban ülök, meggondolom magam. Péntek kora délután, és nagyon szép idő. Nagy nehezen kikeveredek a városból és elindulok találomra valamerre.


Ahogy haladok a számomra ismeretlen úton, egy sportkocsi megelőz. Pofátlan alak! - mormoltam magam elé.


Aztán hagyja a kocsi, hogy beérjem... és amikor utolérem, újra belehúzott... én is a gázra lépek.... utol kell érnem....

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Sietnem kell, mert várnak már...Ilyenkor igazán nem szoktam a benzinen spórolni. Tavaly vettem egy használt sportkocsit, nem szeretek elegánskodni, így pont megfelel, bár kicsit hangos. Még előttem van háromszáz kilóméter. Sorban előzöm az autókat...a legtöbben nehezen viselik...gondolom ők nem sietnek. Egy kisminkelt kis liba, még valamit mormog is, de pillanatok alatt eltűnik a tükörben.


Közben kapok egy telefont lassítanom kell. Mire leteszem, már utol is ér a dühös kis csinibaba. Kíváncsi vagyok mit tud, hogy egy ilyen szép autóban ül...Sokat kevésért vagy egyet alaposan? Nevetgetek és a gázra lépek. Elindítok egy CD-t is, Republic koncert, már szól is az "Induuuul a mandulaaa..."

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Felforr a vérem! Így akar itthagyni ez a kis suhanc. Csak egy pillanatra látom az arcát. Vigyorog, mint a tejbetök. Na, kicsi fiú, annyi neked! - morgom magamban. Még jó, hogy az öcsém kocsijával jöttem, és nem az én városi terepjárómmal. Azzal az életben nem érném utol. Ez talán felveszi a versenyt.


Rálépek a gázra. Közben az utat is lesem. Két sáv, hosszú egyenes szakasz, sehol egy autó rajtunk kívül. A kilóméter órát ugyan nem lesem meg, de jóval túl vagyunk az ötvenen... a kilencvenen... meg ki tudja még min.


Feltekerem a hangerőt a cdn... Ákos, induljon a banzáj...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem akarja az igazságot ez a kislány... Nyomom, ahogy és ami a csövön kifér, de nem marad le... Jó kis járgánya van...és a benne ülő kis édes is egyre kajánabb...gondolom élvezi is a helyzetet...szép arca van. Irigy vagyok arra, aki dugja... de ezt csak halkan gondolom, még magam előtt is titkolom. Mer' azé' már mégis, naaaa....


Végül feladom és a két sávos úton lehúzodom a külsőbe, a fékre lépek, had menjen, ha akar...a távolban elől egy benzinkutat is látok, amolyan noname fajta. Nem szeretem az ilyeneket, de ha már úgyis alulmaradtam, úgy döntök hogy majd megállok...iszom valamit.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már kezdek belejönni a versenybe, amikor a másik kocsi fogja magát, és félre áll. Na ne! Ilyen nincs! Egyszer akarok tisztességes versenyben megverni egy pasit, és erre most jön rá az előzékenység. Óóó, hogy az a...... - nyelek el egy káromkodást.


Röviddel azután, hogy lehagyom a pasit, egy noname bezinkútat találok. Most jövök csak rá, hogy porzik a tankom és a torkom is.


Két töltő állomása van. Belállok a belsőbe. Nem bírom megállni, hogy ne nézzek a lehagyott kocsi irányába. Látom, hogy elindul, és nagyon úgy néz ki, hogy a benzinkút felé veszi ő is az irányt.

Na, ez érdekes lesz. - gondolom magamban.

Épp végzek a tankolással, amikor begördül a másik állomáshoz. Én bemenekülök a shopba. Fizetek és húzom az időt.


Ahogy kipillantok, látom, hogy kiszáll a pasi, megkerüli az autót, de nem kezd tankolni. Nekidől a kocsijának, és az enyémet mustrálja.


Na, most már tényleg ki kell mennem...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nagyképűen látom, hogy ez a kis sebeslábú punci is lehúzodik a kúthoz. Kicsit lassítok, hogy ne kelljen találkoznunk... Csak a töltőknél van hely oda állok és próbálok úgy csinálni, mintha nem történt volna semmi, rá se nézek, nem is látom, pont a szemembe süt a nap. Kiszállok pihenni, de azért a kíváncsiság nem hagy nyugodni. Meg nézem milyen gépe van. Valami japán és a hátulján ott virít a kis piros TS felirat, na jól van ezt benéztem...


Közben látom jön a tulajdonos Kisboszi is... Kicsit fúj a szél, ezért a kocsinak támaszkodom és várom, hogy kilépjen...Közben fogadok magammal, hogy tuti, hogy miniben lesz, egy ilyen kis - nem is tudom mi -másban nem járhat. Kíváncsi vagyok nyerek-e.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Látom, a kocsi fenekét nézed. Fürkészem az arcod, hogy milyen kifejezést látok rajta, mikor szemed a TS jelzésre téved. Hát igen, japán gép... - ezt olvasom le az arcodról.

Újra megáldom a fejem, hogy ezzel a kocsival jöttem.


Nincs mese, ki kell lépnem végre a shopból, mert kezdenek már furán méregetni, hogy ácsorgok az ajtóban.

Valami frappánsat kéne mondanom, amivel letörölhetem az időközben visszatért, nagyképű mosolyt az arcodról.


- Tetszik amit látsz? - kérdezem nem is kicsit kétértelműen feltéve a kérdést. Rám nézel, de hunyorognod kell. Aztán látom, hogy lopva végigmérsz.

- Talán... - válaszolod lankadatlan mosollyal az arcodon.


Egy rövid ruha van rajtam. Nem tesre simuló, de nem elég, hogy rövid a szoknya része, oldalt még fel is van sliccelve. Én meg francia bugyit vettem fel, így annak a csipkéje oldlat látszik is... A te figyelmed sem kerüli ez el...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kilép az ajtón és míg hunyorgok megkérdezi tetszik-e nekem, amit látok. Kicsit zavartan köhintgetek, mert nem csalódtam. Még a bugyiját is látom, oldalt a combján, azt nehezen viselem... Felmegy bennem a pumpa és dőlni kezd a szöveg, talán még hadarok is a fene egye meg...


- Amit látok tetszik-e? Talán...Persze szép kis kocsi meg minden, gondolom a kúthoz siettél nehogy kifogyjon a benzin. - vicceskedem és nevetek... -De egyébként - ha szabad egy picit félreértenem és a mutatóujjam felemelem - a szoknyád is nagyon helyes, és hááát... - kicsit gondolkodom, de félig elharapva hozzáteszem: - És hát ugye a combodon is aranyos, hát szóval én is szeretem a csipkét... - mire kimondom jövök rá, hogy most azt is hiheti viselni szeretem a csipkét, de már késő...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Zavarba jössz tőlem, össze-vissza kezdesz beszélni.

- ... hát szóval én is szeretem a csipkét... - fejezed be a mondatot. Én picit gondolkodom, aztán félrehúzom a szoknyát a sliccénél, hogy még több csipkét mutassak neked.

- És rajtam is tetszik a csipke? - kérdezem kihívóan. Te gyönyörködve nézed a bugyim, és látom, szólni akarsz, de egyenlőre nem tudsz...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

"Hm, hogy rajtad is tetszik-e a csipke?" - mondom időnyerési céllal. "Ehhez meg kellene néznem közelebbről azééért, messziről nem tudok véleményt mondani, de az összhatás csinos, nagyon is, döglesztő, na" - és nevetgetek zavaromban. Aztán valami rejtett ösztön a következőt mondatja velem:


"Nem iszunk valamit meg? Megnézném az autód, mitől ilyen gyors, ha lehet így ismeretlenül, de álljunk félre, mert foglaljuk a helyet..." - kérdőn nézek Rád, hogy mit válaszolsz.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Nem iszunk valamit meg? Megnézném az autód, mitől ilyen gyors, ha lehet így ismeretlenül, de álljunk félre, mert foglaljuk a helyet... - mondod zavartan.

Körülnézek, sehol senki. Hm. Szóval, felcsigáztalak. Ez jó.

- Rendben. Akkor, mutasd az utat, és megyek a formás hátsód után... - mondom huncutul és beülök a kocsiba. Fülig ér a szám, mert te nem mozdulsz azonnal. Látom, megleptelek a válasszal.


Dudálok egy picit, és mutogatni kezdek, mintha dühös lennék, hogy miért nem indulsz már. Te - miután túlléptél a döbbeneteden - beülsz a kocsiba és elindulsz a legközelebbi fogadó felé...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hát b...tál már ilyet? - gondolom magamban. Aztán rájövök, hogy ez a klisé pont ide illik és hozzáteszem, most remélhetőleg fogsz. Ezen megint jót nevetek magamban. Dudálás ráz fel, hogy induljunk már. Egy ilyen kicsi nő és ilyen határozott. Én mutassam az utat?


Bevágom magam a gépbe. Megállapítom, hogy azért lehet, hogy ez a lassabb, de nem cserélném el. Ez kifejezi milyen is vagyok én. Két személyes. Nőből lehet persze több is. Innen nem messze van egy kis falu, ott egy panzióban szoktam aludni, ha meg kell állnom pihenni. Késő délután van már, oda szólok telefonon a kollégáimnak, hogy ne várjanak, arra fogom, hogy elfáradtam.


A fogadóig le sem veszem a gázról a lábam, de ez sem hatja meg ezt a boszorkányt. Mikor leparkolunk rögtön kiszállok és az autójához sietek közben hangosan mosolyogva megjegyzem: "Legalább azt engedd meg, hogy kinyissam Neked az ajtót, had érezzem magam újra férfinak...ha már a gázpedálban kevés vagyok" - és kíváncsian várom veszi-e a poént és a lapot.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy beülsz az autóba, a gázra taposol. Nem is veszed le róla a lábad, egészen a következő faluig. Én meg szorosan megyek mögötted.

Hamarosan leparkolsz egy helyes kis panzió előtt. Lehúzom az ablakot, mikor megérkezünk. Kíváncsi vagyok, mivel rukkolsz elő. Te ahogy kiszálsz, már sietsz is hozzám.

- Legalább azt engedd meg, hogy kinyissam Neked az ajtót, had érezzem magam újra férfinak...ha már a gázpedálban kevés vagyok. - mondod mosolyogva. Kinyitod nekem az ajtót, én kiszállok, és úgy intézem, hogy szorosan hozzád simuljak.

- Azt hiszem, én így is érzem, hogy mennyire kemény férfi vagy. - duruzsolom neked bársonyos mély hangon, és közben a szemedbe nézek...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy hozzám simulsz megérzem az illatod, és azt ahogy lehűlt a bőröd a légkonditól. Olyan friss vagy mint egy hideg szem szőlő. A melled finoman meredezik és ahogy hozzám ér, mintha meg is duzzadna picit. Átölellek, ha már ott vagy és ahogy a szemembe nézel azt mondom: "Nem egészen értem mi folyik itt, mert azok után, hogy megaláztál az autóddal, nem hittem volna, hogy még valaha szimpatikus leszel, de most az vagy illetve persze több, mint szinmpatikus" - közben a fenekedre teszem a kezem - "meg aztán azt a bugyit nem kellett volna felvenni ma reggel, mert hát szóval rád irányítja a figyelmet és most az végül is nem tudom jó-e, de tetszel nekem...és adnék egy puszit, ha már úgyis itt vagy" - És probálok egy puszit nyomni az arcodra...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy hozzád simulok, te nem húzodsz el, hanem beszélni kezdesz. És nem is tudod, ez milyen nagy hatással van rám.

- ... végül is nem tudom jó-e, de tetszel nekem...és adnék egy puszit, ha már úgyis itt vagy. - mondod zavartan. Ahogy lehajolsz, hogy egy puszit adj az arcomra, és úgy fordulok, hogy abból ne puszi, hanem csók legyen... Ajkad puha és finom, nagyon jól csókolsz vele.

Kezem a nyakad köré fonom, és még jobban hozzád simulok. A kezedet a fenekem tartod, a másikkal meg szorosan magadhoz ölelsz. Olyan természetes ez a mozdulat, mintha mindig is így álltunk volna...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Könnyed nyári érintésed van. Bőröd és hajad illatából mély levegőt veszek. Átjár minket a szél is és ez az egészet olyan könnyűvé teszi. A csók hatására pillanatok alatt omlanak le a közöttünk lévő távolságok. Talán egy percig is így maradunk, annyira jó... utána is csak ölelgetlek. Hirtelen arra gondolok, hogy még akár sétálni is elmehetnénk, szeretnék veled büszkélkedni kicsit, szeretném kifejezni, hogy összetartozunk, de aztán az erők az alhasamban más irányba fordítják a gondolataim... Ahogy a kezed a nyakam simogatja én öszöntönsen magamhoz húzlak és a feneked felett simogatom a derekad. Gyengéden neki próbállak dönteni az autónak is, a szoknyád anyaga olyan kellemes, hogy örömmel csúsztatgatom a bugyidon, amelynek körvonalait most már tapintani is tudom...

A csók után csak mosolygok rád és a történtektől megnőtt önbizalmam miatt megkérdezem."Vacsorázhatnánk egyet itt" - és a panzió éttermére mutatok, majd gyorsan hozzáteszem "persze csak, ha van kedved..."

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Vacsorázhatnánk egyet itt. - és a panzió éttermére mutatsz, majd gyorsan hozzáteszed: - Persze csak, ha van kedved...

- Előtte, vagy utána? - szalad ki a számon. Na, mindegy, ezt benyaltam. Te elneveted magad, elejét véve az esetleges kínos csendnek. Jól van, érti a pasi a humort.

- Egyébként, ehetünk, persze, van kedvem. Csak, engedelmeddel, beállnék rendesen a parkolóba. Most, gyere te az én formás fenekem után.... - mondom, és nevetve beszállok az autóba, időt nem hagyva neked a (frappáns) reagálásra.

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A helyzet igen konkrét és még rá is teszel egy lapáttal. Tetszik, mert oldódik a hangulat, most végül is mit álságoskodjunk? Itt előbb vagy utóbb hancúr lesz.


Ahogy beszállsz az autóba már a bugyid keresem a szememmel, sajnos az idő azonban túl rövid ahhoz, hogy elmélyüljek. Beállok melléd a parkolóba, erőteljesen morajlik a kipufogó, már megint pofátlanul jó döntésnek érzem a választásom. Ez is feldob. Mikor kiszállok már teljesen eluralkodik rajtam a hangulat. Jókedvű leszek és bár tudom, hogy csalóka és az érzékeknek adni önbecsapás, mégis úgy érzem sose halunk meg és ezt a gondolatot most nem elhesegetem, hanem élvezem. Hallom, ahogy tompa zajjal bepuffan a kocsi ajtó...előre megyek és már tudom is hova fogunk leülni, egy szűk helyet nézek ki...persze a szűknek még a gondolatára is feláll. Mosolyogva várlak, hogy bemehessünk.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hamar követsz a parkolóba. Ahogy átnézek rád, miután megálltunk, látom, hogy nagyon mosolyogsz valamin. Rögtön csinálok egy gyors ellenőrzést, cipő, ruha, felső, arc, frizura rendben van. Akkor nem rajtam mosolygsz. Ezt jó tudni.

Mire kiszállok és bezárom az autót, te már az ajtóban állsz. Én követlek az étterembe. Te röviden váltasz két szót a pincérrel, aki nem mellesleg végigmér én addig körül nézek. Nagyon világos, szép a hely. Majd kedvesen belém karolva vezetni kezdesz a helyiség vége felé.

Mikor a legvégéhez érünk, nem állunk meg, hanem egy éles jobb kanyart véve, egy hangulatosabb, sötétebb tónusú terembe érünk.


Rögtön feltűnik, hogy bár ebédidő van, a másik helyiséggel szemben, itt nincs senki rajtunk kívül.

Mi lesz itt? - kérdezem magamban. Próbálok mosolyogni, de félek, remegnek a lábaim. Valamiért zavarba jövök... lehet, hogy a te hatásod?!...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Pillanatok alatt a karod fogom és együtt megyünk az egyre inkább nekünk való asztalhoz. Érzem, hogy kicsit ideges vagy...ahogy oldalt megyünk megfogom a derekad és pihentetem a kezem azon az édes kis dombocskán oldalt a csípőcsontod felett. Mielőtt leülünk szembe fordulok veled, megcsókolom a nyakad és mosolyogva megdörzsölgetem a hátad. "Remélem nem fogunk fázni." - és magam is meglepődön azon, hogy mennyire nyeregben érzem magam. Éhes vagyok, de nem tudom mi lesz a következő lépés, kihúzom a széked és viccesen útba igazítalak, mintha én lennék a pincér, még ki is húzom magam: "Tessék parancsolni..."

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Odaérünk az asztalhoz, és te hellyel kínálsz. Még alig ültünk le, már ott is terem a pincér. Gyorsan rendelünk, és a pincér sűrű elnézés kérések közepette jelzi, hogy lehet, hogy az átlagosnál több időt vehet igénybe az étel elkészítése, mert most kezd tele lenni az étterem. Mi nagyon megértően vagyunk.

Miután a pincér elment, én melléd ülök az asztalnál. Egyik kezemet a térdedre teszem, és ahogy közel hajolok hozzád, olyan ütemben simítok rajtad végig. Mikor elérem a combod tövét, a farkadra teszem a kezem. Érzem, hogy már egészen kemény. Közben odahajolok a nyakadhoz, és finoman harapdálni kezdem....

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mellém ülsz és látom, ahogy az emlőid finoman ringanak a lendülettel. Ettől de főleg a kínálkozó lehetőségtől máris leszáll a fejemből a vér. Mikor megfogod, már én is a combodra teszem a kezem és kicsit a szoknyád alá bújok...élvezem, ahogy cirógat a könnyű anyag, miközen simogatom az ujjaim hegyével az izmokat. Nincs sok időm gondolkozni, mert a feltűnő szeretet és gyengédség, amt nem is értek, hamar felkorbácsol. Amint beleharapsz a nyakamba nem bírok magammal és finom határozottsággal belemarkolok a puncidba, kezem könnyedén csúszik a rózsaszín szöveten...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy a nyakad harapdálom, te is beindulsz, és kezed hamar a puncimra téved. Ahogy kezed érinti a dombom, lábam magától szétnyílik, hogy még jobban hivogasson téged. Én nem hagyom abba a nyakad harapdálását. Sőt, néha áttérek a füledre, és azt is finom csókokkal, gyengéd harapásokkal kényeztetem.


Ajkam végigcsóklja a nyakad, a füled, az arcod, és végül forró csókban egyesül a puha ajkaiddal. Szenvedélyesen, követelezően csókolsz, ami mindennél jobban felizgat...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Átöllelek és teljesen elborulok benned. Beletúrok az arcommal a dekoltázsodba és a melleiddel játszom a ruhán keresztül. Egyik kezem a bugyid markolássza, néha be is nyúlok alá, hogy tudd mi vár Rád. A szoknyád felhajtom már egészen, ott vagy előttem, kint van a bugyid és úgy tűnik, mintha szégyentelenül élveznéd a helyzetet. Pimasz vagy, mint a kocsiban, ez még tovább űz.


Belemarkolok a melledbe, nincs rá jobb szó taperollak és közben eszem a szád, ahogy csak bírom. A gondolattól így sem menekülök, fejemben az jár, hogy "Hej cica, eszem azt a csöpp kis szád" - de aztán dúdolás helyett úgy döntök legjobb lesz ki- de inkább - belédverni az egészet a fejemből. Közben úgy érzem, mintha egész tágra nyílna a szád. Szeretek kalandozni és feszíteni a húrt. Megnézem meddig mehetek: a bugyidon keresztül belemarkolok a puncidba és közben mélyen bedugom a nyelvem a szádba.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egyre jobban érzem, hogy kezd téged is elborítani a szenvedély. Hevesen csókolsz és közben kezed a puncimnál játszik. Követelőzőek a mozdulataid. És én engedek ennek, szélesre nyitom a lábam, hogy még jobban hozzám férj.


Közben kezem a már kőkemény farkad simogatja. Feltör bennem a vágy, hogy magamban érezzem, hogy meglovagoljam...

Ahogy nyelved elhagyja a számat, a füledbe súgom...

- Az ágyban is olyan heves vagy, mint a volán mögött? - kérdezem pimaszul.

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Szélesre nyitod a lábad és kínálod amid van. Tetszel és egyre jobban szeretnélek elkapni. Nem ismerjük egymást ezért bizonytalan vagyok abban, hogy miként is szereted, de úgy látom nincs ellenedre semmi... Kérdezel valamit, de nem is nagyon értem, mert a puncidból felcsapó gőzök elveszik az eszem, amikor lefejtem rólad a bugyid.


Belefúrodom arccal a hasadba, és hamarosan már a dombocskád nyalogatom. Kezemmel írányítalak, hogy tedd szét a lábad még jobban, had érezzem az illatod. Ahogy kinyílsz, szinte belebódulok a pinádba. Kezeim a melled felé vándorolnak, markolásznak és a bimbód is gyötrik, az ujjam még az arcod után a szádba is bebocsátást kér. Nem tudok semmit arról, hogy ki vagy, csak mohón nyallak és birtokba veszlek, azt akarom, hogy elkurvulj, amennyire csak lehet...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Letérdelsz elém, és hamar megszabadítasz a bugyimtól, és rögtön az ölembe fúrod a fejed. Mohón kezdesz el kényeztetni, közben a kezed sem pihen, a mellem simogatod, kényezteted vele, majd az arcomat simogatod. Végül a számba dugod az ujjad, és én szopni kezdem, mintha a farkad lenne a számban. Halkan felnyögsz, aztán folytatod tovább a nyalást. Teljesen széttárt lábakkal ülök, amikor léptek zaját hallom, és meglátom a falnál a pincér árnyékát.

- A pincér... - suttogom. Gyorsan visszaülsz a helyedre.


A pincér szabadkozva kezd bele a mondókájába...

- Sajnálom, hogy ennyit kell várniuk, de arra kell kérnem önöket, hogy még egy kicsit legyenek türelemmel. - mondja.

- Semmi gond. - feleled. - A szobánkban fogjuk elfogyasztani az ebédet. Majd leszólunk a konyhára, ha hozhatják az ebédet.

- Köszönöm uram. - feleli a pincér és elviharzik.

- A szobánkban?... - kérdezem kéjes mosollyal az arcomon.

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Megnőtt önbizalmam és egyéb testecském hatására mosolyogva válaszolok: "Igen, a szobánkban. Tudod az a helyzet, hogy nagggyon fontos megbeszélni valónk van, mert végülis gyorsan hajtottál és ezt tisztáznunk kell. Sajnos nem tekinthetünk el a történtek mélyreható kiderítésétől. Az esetedben szükséges továbbá, hogy tartsunk egy ruházat és test átvizsgálást, amelynek foganatosítását személyesen kell elvégeznem... - ez sajnos előírás".


Kajánul nevetek, de már megyek is és gyorsan intézek egy szobát magunknak. Csak egy ágyas van, de most az is megfelel. Az emeletre kell mennünk. Nem engedlek szóhoz jutni az előbbiek után, de udvariasan előre tessékellek, bámulom a feneked és a derekad vonalait. Aztán a franc tudja miért, talán túlbuzgó önbizalmam miatt a fenekedre paskolok egyet a kezemmel...valami olyan stílusban, hogy azon a legtöbb nő felháborodna.


Meglátjuk, Te mit teszel, már előre felveszem a leghízelgőbb pofám...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Lehengerlő stílusban válaszolsz, gyakorlatilag szóhoz sem jutok. Mire odáig jutnék gondolatban, hogy valami frappánsat válaszoljak, már el is tűntél szobát foglalni...


Mikor visszajössz, határozottan felvezetsz a szobába, de még mindig nem adsz lehetőséget, hogy revansot vegyek. Még rá is csapsz a fenekemre, amiért fel kéne háborodnom, de én nem adom meg ezt neked.


Viszont, ahogy a szobába érünk, és te bezárod az ajtót, én odalépek eléd, megfordítalasz, és nekinyomlak az ajtónak.

Hozzád simulok, és közben a kezemmel az övedet kezdem bontani gyors mozdulatokkal, és mikor már a kezemben van a farkad, akkor szólalok csak meg.

- Nos, kedves uram, ahhoz, hogy rajtam elvégezhesse az alapos és mélyreható vizsgálatot... nekem ellenőriznem kell, hogy jogosult-e ilyen nagyszabású ellenőrzést tartani. Meg kell vizsgálnom, például, hogy minden szükésges eszköze megvan-e a vizsgálathoz. - Mondom mosolyogva, és forrón szájon csókollak, miközben a kezem nem áll meg a farkadon, hanem folyamatosan simogatja azt.

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem szólsz semmit, ami kicsit elbizonytalanít. Mire észbe kapok már farkam a kezedben és se nem látok se nem hallok. Rájövök, hogy itt a vizsgálatot Te végzed el először. Magamban belátom, hogy igazad van, elvégre először igazolni kell magát az embernek. Jót mosolygok a mondataidon. Önkéntelenül is mozgatom a derekam. Azért a kezemmel magamhoz húzlak és elkezdem rólad lefejteni a felsőt. Markolászom a melled, a bimbód is gyötröm kicsit és a hajadnál fogva kifordítom picit a buksid. Szabaddá vált nyakad hívogat, nem is állok ellen, a farkam a kezedbe nyomom - ha egyszer neked az kell, Te ri...ri...ritka zsákmány - belecsókolok a nyakadba és megfogom a segged is, így húzlak magamra. Ahogy közel kerülsz hozzám, előjön a kettőnk között méretbeli különbség. Erősnek és férfiasnak érzem magam melletted...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy a farkad a kezemben van, nem illetődsz meg, sőt, mozgatni kezded a csípőd, és simogatsz a kezeddel. Elkezded lefejteni rólam a ruhát, és a nyakam harapdálod. Ahogy ajkaddal kényezteted a nyakam, hangosan felnyögök, és meg is áll a kezem egy pillanatra. Nagyon érzékeny pontot találtál el. Érzem, hogy felbátorodtál....


Picit fordítok a fejemen, és én meg a te nyakad kezdem harapdálni, csókolgatni. Már szinte semmi ruha nincs rajtam. Elengedem a farakad, és gyorsan leveszem rólad a felsőd.

- Oohh... - szakad fel belőlem a sóhaj, ahogy meglátom izmos felsőtested. Rögtön csókolgatni kezdem a mellkasod, a vállad...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Elcsípem egy kurvára (vagy inkább kurvásan?) kacér pillantásodat, ahogy magamhoz irányítom a fejed, hogy nyalogass és harapj. Közben a mellbimbód kényeztetem az ujjaimmal. Tetszik a hajad, jól belelehet markolni. Szeretem, ha egy lány tudja mi a dolga, de még jobban szeretem, ha szereti megtenni, amit kell. Hangosan dícsérgetni kezdelek, hogy jól csinálod és hogy mi tetszik benned leginkább. Néhány szalonképtelenebb szó is elhagyja a szám, bár magam sem tudom pontosan mit mondok, mert minden erőm alászáll. Azt tudom, hogy a feneked kerül szóba leggyakrabban, de másra is terelődik a téma.


Kidomborodó melledből én is akarok falatozni és egy idő után el is érem, amit akarok. Felhajtom a fejed, belecsókolok a szádba, kiegyenesítelek és alád nyúlva cirógatlak a dombocskádon. Közben megpróbálom befalni a melled, amennyire csak lehet...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Finom kényeztetésemre te is kényeztetéssel válaszolsz. A mellemet izgatod, aztán felhúzol magadhoz, forrón szájon csókolsz, és közben a kezeddel a puncimat kezded simogatni.


Annyira hatott rám is a téged való izgatás, hogy amikor kezed érinti a legérzékenyebb pontom, végigfut rajtam a remegés. Ez a te figyelmedet sem kerüli el, és látom a szemedben, ahogy rád nézek, hogy nagyon is tetszik neked, hogy ekkora hatással vagy rám.


Két lépést hátrálok tőled, és lassan leveszem minden rajtam maradt ruhadarabom. Nem táncolok hozzá, nem sztriptízshowt kapsz, csak a látványt, hogy mindent megláthatsz...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Lassan mindened megmutatod és hátrább lépsz. Látom a vonásaid finomságát, főleg a dombocskád ragadja meg a figyelmem. Hivalkodóan összezárul a kis rés, ami kiindul belőle. Nem is bírom sokáig, odalépek hozzád és balkezemmel aládnyúlva simogatni kezdelek. Szét rakatom veled a lábad kissé. Közben szabad kezem ujjai megint a tarkód ragadják meg és a szád a számra irányítják. Ahogy bele fúródom torkodba a nyelvemmel, alul is összepréselem a nagyajkak biztonságában a csiklód. Így tépkedlek kicsit, aztán mikor felszabadulsz a nyelvem alól, meg is dícsérlek: "Jó kislány vagy!" - és még a fenekedre is rácsapok. Ha már arra járok jól megbámulom azt is, méregetem, hogy megfelel-e a célra. Markomba veszem az állad és ismét megosztok veled egy - józanul talán nevetséges - gondolatot "Jó kis segged van Drága!" Hihetetlen, de annyira kemény már a farkam és száraz a torkom, hogy ez a mondat most véresen komoly és egyáltalán nem vicces vagy közhelyes. Lassan rá kell gyere, hogy most jó alaposan és keményen meg leszel b*szva. Kénytelen vagyok azért odasúgni "Most nagyon, de nagyon meg foglak kúrni, Kicsike!" és megragadlak, ahol érlek...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Most nagyon, de nagyon meg foglak kúrni, Kicsike! - mondod, és magadhoz húzol. Egy forró csókot adsz, aztán egy pillanatra elengedsz. Én ezt használom ki, és hátat fordítok neked.


Feltérdelek az ágyra, minda két lábammal, jó szélesre tárom a lábaimat, lehajolok, arcom szinte a takarót éri.


Hátranézek, kíváncsi vagyok, hogy tetszik a látvány.

- Na, ezt akartad látni?... - kérdezem búgó hangon.

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Előre lépsz és felkínálod magad, valamit kérdezel is, amit nem nagyon hallok. Elborítanak a formáid. Odatérdelek az ágyhoz és egész közelről nézem a lábad, a combod és a puncid. Néha önkéntelenül is hozzád érek az orrommal. Arcomon a hitetlenség. Lehet, hogy tényleg az enyém lehetsz. Rápillantok az arcodra is, látom hogyan omlik a hajad alá a válladra, amik most még gömbölyűbbnek tűnnek. Érzem, ahogy párolog belőled a combjaid melege. Végül nem bírom tovább és belefúrom magam a nagyajkaid mellé az egyik combod melleti kis gödörbe. Kezemet ráteszem, a popsidra és éppencsak megmarkolom. Megnyomkodom a lovagló izmod is, ez talán csikis is lehetne, de remélem most majd másképp érzed. Végül két kezem ujjai közé fogom az ajkaid és közvetve maszírozom a csiklód is.


"Gyönyörű vagy, nagyon szép" - mondom. Nagyon eredeti lehetek, mert úgy látom Neked is tetszik. Közben a gerincedre is rátévedek. és a hasad is simogatom. "Ne haragudj, de szóhoz se jutok, egyszerűen kész vagyok Tőled annyira őrjítő vagy." - teszem hozzá és közben tenyerem megtöltöm a punciddal, semmi célzatosság egyszerűen csak a kezembe veszlek alulról. Így húzlak az arcomhoz kicsit. Végül egy puszit nyomok a puncid fölé közel a popsidhoz és mély levegőt veszek.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy mögöttem vagy, érzem magamon ahogy kifújod a levegőt, hűs szellőként éri a bőröm. Végigfut rajtam a borzongás, és a vágy is, hogy érezzelek... érezni akarom a nyelved, a kezed... téged.

Kezeddel, nyelveddel finoman játszol velem, és ahogy a puncim simogatod, rögtön nedves leszek. A lábammal mozdulok, még egy picit szélesítek a terpeszen, ahogy térdelek. Érzem, hogy megállsz egy pillanatra, élevezed a látványt.


Aztán, elborít téged is a vágy, fejedet a lábaim közé fúrod...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Most aztán felfallak. Arcom a gödröcskéidben, eszlek ahol érlek. Érzem még jobban nyomod a popsid, ahogy furakodom a nyelvemmel. Kezeimet sem tudom utralni, megragadják a feneked és még jobban ráhúzlak az arcomra.


Néha el-eltávolodom, hogy még jobban élvezhessem kerek tomporod látványát. Hivogatás és csábítás, ahogy térdelsz. Nem is nézel rám, azt látom a testeden, hogy úgy érzed, szinte már mindegy, hogy ki, csak valaki keféljen végre meg... Nem foglalkozom vele, hogy így van-e, vagy nem mert nekem most pont erre a gondolatra van szükségem, hogy igazán felkeményedjen a szerszámom.


Végig falom a gerinced is, most már oldalról, fogom szabadeső mellecskéid és az állad simogatom. Kérem, hogy csukd csak be a szemed, legyél szépen jó kislány, had gyönyörködjem benned. Biztatóan dícsérlek hozzá, hogy milyen szexi vagy és kérdezgetem, hogy szereted-e?

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Rajtad is kezd eluralkodni a vágy. Szinte teljesen magadra húzol... Aztán végigcsókolod a gerincem, és mellém telepedsz. Simogatsz így is... kérdezed, hogy szeretem-e ezt. Én elfúló hangon válaszolok:

-Igen... nagyon... Gyere édes, hatolj belém... - mondom, és bár kérted, hogy csukjam be a szemem, picit mégis kinyitom, és a hátamra fakszem. Szélesre tárom a lábaimat, és kezemmel is széthajtom a nedves ajkakat...

- Nos kedves... akarod birtokba venni? - kérdezem kacéran. Te nem is vesztegeted az időt válaszadásra, hanem elém térdelsz, és hamar belém is hatolsz. Egyszerre nyögünk fel...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Olyan könnyedén csusszanok be, hogy rögtön belezsibad a farkam. Egyik kezemmel a cicid markolom meg, ingerlem kicsit a bimbóid is. Lucskos kis lukad egyre mélyebbre hívogat, hát jól bevágom, amit be kell vágni.


Derekad is meg-megfogom, hogy beljebb jussak. Taperollak lassan komótosan, de közben ki-be járok. Mikor a fáradság már elérne, kicsit rádborulok, tenyeremmel a nyakadtól végigsimítok az álladig, felhajtom és jó alaposan belecsókolok a nyakadba. Annyira felkorbácsol kissé kifeszített látványod, hogy keményen beléd tolom. Kezeid már a fejed fölött vannak, a kezeim rabságában és csak b...szlak, ahogy tudlak. Nyelvem mohón keresi a szád, hogy végül a torkodig lenyomjam beléd. Minden lukad kiakarom tölteni.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A kezem a fejem felett van, és te átfogod csuklóimat a kezeddel. Ezzel csak még inkább felizgatsz...

Keményen kezdesz el kefélni, könnyen jár bennem a farkad, mert már nagyon nedves vagyok.


Száddal mohón a számra tapadsz, így hangos nyögésemet nem hallja meg a külvilág. Pedig, néha már sikitanék is, annyira élvezem minden lökésed.


Lábammal átkulcsolom a derekad, hogy még mélyebben hatolhass belém. Te meg is teszed. Teljes birtokba veszel, minden érzékszervem, minden porcikám kívánod....

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nagyon finom és puha vagy. Ettől csak még keményebbnek érzem magam. Annyira benedvesedtél, hogy az egész lukacskád körbe dughatom. Bár merre döfök édes rugalmas hús a válasz. Nagyon igyekszem beverni Neked. Bizonyos értelemben marlak, ahol érlek és kapod, amit szeretnél. Elengedem a szád, hátha felnyögsz, hátha még kérsz, hátha könyörögsz majd, hogy széjjel kúrjalak. Már nagyon szenevedek.


Aztán nem bírom tovább és megállok, mert még nem akarom, hogy vége legyen. Ez őrület.


Nem szoktam ilyet csinálni, de félreérthetetlenül a tudtodra adom: hátulról akarlak megba..ni. Nem hagyja el szó a szám, de a szemeim kérnek, akarnak: nyomd ki a popsid, add nekem oda magad!

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A szemembe nézel, és én olvasok belőle... hátulról akarsz magadévá tenni. Ez nekem sincs ellenemre, úgy más érzést, újfajta kéjt tudsz okozni. Lassan megfordulok, hogy ezzel is fokozzam vágyad, kínozzalak picit.


A hasamra fordulok, és először az egyik, majd a mások lábam húzom magam alá, és így tolom fel magam térdelő állásba. Az egyik lában kinyújtom hátra felé, így megnyílnak ajkaim. A vállam fölött hátra nézek, és látom, hogy megbabonázva nézed, amit csinálok. Aztán újabb szikrája tűnik fel szemedben, megragadod a derekam és szinte a szó szoros értelmében a farkadra húzol.


Ajkad nem tapasztod a számra, így, mikor lüktető farkad újra belém hatol, hangosan felnyögök, és minden lökésednél újra és újra....

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

El sem hiszem, hogy ezeket a hangokat én váltom ki belőled. Gyönyörű duruzsuló, mélyen, de finoman búgó hangod van. Egészen megőrülök tőle.


Nagyon jó érzés mélyen megba.ni Téged. Kerek feneked ágaskodik fel az ég felé és kínálja magát. Rakom is bele rendesen a farkam. Kilövés előtt járunk és ettől még hosszabb és erőteljesebb vagyok! Tolom beléd és szinte marom a derekad. A feneked hullámzik minden lökésemtől. Meredezek beléd és a rácsapok a popsidra...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Érzem, hogy egyre magasabbra tör benned is a szenvedély hulláma, és egyre vadabbul kefélsz.... Keményen markolod mindkét kezeddel a derekam, ha akarnék sem tudnék elszökni... de, akkora élvezetet okozol, hogy nem is akarnék szökni.


Rácsapsz a popsimra, mire hátrakapom a fejem. Te egy pillanatra megtorpansz, hátha rosszat csináltál... De, látod szememben a vágyat, így újult erővel mozgatod a csípődet, és járatod meg bennem a farkad.


Picit pózt váltok, felemelkedem az előre dőlt testhelyezetemből, hátra nyúlok a kezemmel a fejem mellett és megfogom a fejed. Szinte kifeszítem a hátam, így megváltozik a behatolásod szöge is.... ami még nagyobb kéjt okoz neked...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Döglesztő vagy, ahogy meghajolsz, mint egy íj. Belül a husid dörzsöli a makkom, ami ebben a helyzetben túl visz a határaimon. Markolsz a fejemnél, kapaszkodsz belém, kicsit fáj is, de talán így még jobb, mert a farkam minden része érzékennyé vált már. A töve éppen olyan állapotban van mint az eleje, régen dugtam már így, ennyire felfokozottan a kéj előtt. Verem beléd, ahogy csak tudom. Gyönyörű finom kezed marása még jobban felbőszít, adom Neked, ami a csövön kifér. A szemed tetszik, ahogy időről-időre fennakad tőlem.


Kipuccsítva térdelsz előttem, derekad kiemeli a segged. Ez már több a soknál. Egyik kezemmel megfogom a vállad és rákapcsolok az utolsó körre. Az nem lehet, hogy nem akarja, gondolom magamban és szanaszéjjel basz.ak, feltörlöm veled az ágyat, olyan erővel kurlak meg, hogy nem tudsz már kapaszkodni belém, szinte beléd törlöm a farkam ott belül és telenyomlak, amivel csak tudlak...

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A felvett testhelyzetemtől teljesen az eszed veszted. Érzem minden mozdulatodban, hogy már közel vagy a kielégüléshez, és ahhoz, hogy megbolondulj az ilyen magas fokú élvezettől.


A hüvely izmaimmal rászorítok a farkadra, és ez megadja neked a végső lökést. Telepumpálsz édes magoddal, és teljes testedben remegsz az élvezéstől.


Még így maradunk egy kis ideig, míg megnyugszik picit a tested. Ahogy kihúzod belőlem a farkad, magod a lábamon kezd folyni. Ledöntelek az ágyra, én magam viszont a fürdő szoba felé veszem az irányt. Szépen lassan megyek, hogy a látványom is izgasson téged.


A fürdőben úgy helyezkedem, hogy láthasd, mit csinálok... hogyan eresztem meg és folyatom magamra a vizet, hogyan simogatom magam közben....

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A sokktól bódultan fekszem és szuszogva figyellek a fürdőben. Az jár a fejemben, hogy eszméletlen nagy ribanc vagy és nagyon tetszel. Csorog rajtad a víz, az emlőid hívogatóan ereszkednek alá, mint valami érett alma a faágon, de most tényleg, mintha arra várnának, hogy leessenek és mégis maradnak, rugalmasan lengnek.


Nyújtózom egyet. Bevallom, nem az a fajta vagyok, aki egy ilyen menet után mindjárt kész a következőre, de a mozdulataid annyira csábítóak, hogy felállok (nem még nem ott) és odamegyek hozzád.


Jól esne egy kis melegvíz és tudom, hogy Te sem bánnád meg.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kéjes játékom meghozza a kívánt hatást. Halkan nyílik szélesre az ajtó, és te belépve megállsz egy picit. Gyönyörködsz még a látványban, majd, mikor teljes testtel feléd fordulok, odajössz hozzám. A zuhanykabin nem túl nagy, így ketten kicsit szűkösen vagyunk benne.


Egy szó nélkül hozzád simulok és forró csókot adok. Kezeid átölelnek, magukhoz szorítanak, nem engedsz. Mikor ajkunk elválik egy pillanatra, megkérdezem.

- Nem túl forró a víz neked, édes? - huncut mosolyra húzódik a szád.

- Nem a víz forró, hanem te... - válaszolnék, de újra akjaimra tapasztod a szád és én elmerülök a csókodban, megadom magam követelőző nyelvednek.


Egyik kezed a fenekemre csúszik, majd le a combomra és felhúzod az oldaladhoz a lábam. A combom hátsó részén a kezed visszafele járja meg az utat a fenekemig, majd a puncimat is eléri. Ott elidőzöl picit simogatod, izgatod a dombom.... Belenyögök a csókodba...

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A forróvíz vörösre festi a dekoltázsod. Párás vagy és melleid megadóan vezetik a vizet. Érzem, hogy az enyém vagy. Magabiztosan a fenekedre csapok. Irányítalak. Élvezkedem rajtad. Fogdosom puha melled és harapdálom a nyakad. Kiskurvát akarok és ezt éreztetem is. Most nincs itt a helye a finomkodásnak. Kihívó voltál és elérted, amit akartál. Néha beállítalak egy-egy pózba és úgy nézek rád, mint egy amolyan showgirl-re, akire az ember úgy tekint, mintha rá készülne verni a farkát. Majdnem meg is teszem, mert anniyra bejössz. Olyan vagy, mint a legvadabb álmaimban. Végül nyalni kezdelek odalent. Aztán megfordítalak magadkörül és a hátsód is felfalom. Azon vagyok hogy elélvezz, ha tudsz itt olyat, egy zuhanykabinban állva. Segítek, hogy szinte a számon ülhess, támaszkodhass. Gyötröm a mellbimbóid és hallani akarom a hangod.


Mókás, mert röviden összefoglalható az érzés: azt akarom, hogy élvezz el anélkül, hogy a pinádba nyúlnék, hogy aztán, amíg pihegsz és elgyengült vagy, kihasználjam a tétovaságod és újra keményen megb...hassalak. Hát így teszem, amit teszek.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Érzem gerjedelmed és azt is, hogy majd megőrülsz értem. Vágyad engem is még jobban feltüzel, szinte nem is tudom már, hogy merre vagyok valójában, érzékeim annyira összekuszálódtak. Kezed mindenhol érzem magamon, és amikor letérdelsz elém, látszólag megadóan és irányítást várva... én egy pillanatig el is hiszem, hogy erre vágysz, de mikor nyelved a puncimhoz ér, minden irányítási gondolatom, késztetésem a múlté, csak azt akarom, hogy még jobban kényeztess. És te sem akarsz más, kezed siklik vizes, puha bőrömön, bejárod az egész testem, izgatsz mindenhol, ahol érsz. Majd, mikor már hangosan és egyre hangosabban kezdek nyögni, megtöröd a sort, és megfordítsz. Szűk a hely az ilyetén mozgásra, de mi azért megoldjuk. Maradsz ugyanúgy térdelő-guggoló pózban, és szinte a szádra ültetsz, így kényeztetsz tovább.


Ezt már én sem bírom így sokáig, izmaim remegnek, hangom elcsuklik. Az orgazmus pillanatában hangosan nyögök fel, szinte kiszakad belőlem a megkönnyebbült sóhaj, amit az izgatásod keltette feszültség távozásával keletkezett.


Megtámaszkodom a kabin csempéjén, homlokomat is nekitámasztom, hogy még valami hűtse forrongó testem. Kezeid a combjaim oldalán csúsztatod felfelé, fel az oldalom és előre a melleimre. De, itt nem állsz meg, levándorolsz a lábamhoz, az ölemhez, és szétnyitod a lábaimat. Épp csak annyira, hogy hátulról belém hatolhass, és kihasználhasd szinte kábult állapotom. Mindketten felnyögünk az érzéstől, ahogy a szűk puncimba hatolsz..

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy beléd nyomom a farkam érzem, hogy nedvesebb vagy, mint előtte. Az én farkam meg jobban áll. Jó mélyre verem beléd, hátha sikerül elérnem, hogy ne akard már mélyebbre. Ezen vagyok, hogy kicsit megbánd, a mai napot, hogy kikezdtél velem az úton, meg egyáltalán. Marom a derekad közben, mert erősen foglak, miközben felhúzlak rá. Néha belefáradok a keménykedésbe és pihenni kényszerülök, olyankor simogatlak, hogy addig se gondolj a menekülésre.


Végül valahogy feljebb kerül az egyik combod és még jobban hozzád férek, szinte alulról felfelé ba..lak, tömlek vagy tudom is én. Gyönyörű réveteg szemeidben azt látom, hogy tehetetlen vagy, fennakadt tekintettel nyögsz, amikor olykor sikerül mélyen a húsodba hatolnom. Így duglak egy darabig, az örökléttel kecsegtető kielégülés felé haladva. Minden célom ez alá rendeli az ösztön tág és a te nedvesen szűk értelmedben is.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Még nem tértem magamhoz igazán, mikor a fáradtság érzését egy másik kezdi legyűrni bennem. Érzem, ahogy hozzám simulsz, érzem lüktető farkad a puncimban, és érzem minden simogatásodban, hogy még mindig visszafogod picit magad, nehogy túl durva légy velem. Harapdálod néha a hátam a nyakam, a tarkóm, amitől újra és újra remegés fut végig rajtam, ami a puncimat sem kerüli el/ki, és ilyenkor rászorítok érzékeny farkadra... Felnyögsz, mert váratlanul ér ez az újabb inger.

Picit helyezkedem, hogy még jobban hozzám férhess, mellkasomat előre döntöm kissé, fenekemet pedig kitolom, még jobban hozzád nyomva ezzel magam. Kéjesen felnyögsz, elválodsz tőlem kissé, és kezeddel végig simítasz a gerincemen. Érintésed nyomán megfeszül testem, ívben feszül a hátam, ami újabb elismerő nyögést vált ki belőled. Hátamat megtartom ebben a helyzetében, és csípőmmel kezdek mozogni csupán. Kezed a hátamról a csípőmre siklik és már át is veszed a ritmus diktálást. Nem látom, de érzem, ahogy szinte felfalsz a tekinteteddel, megigézve nézed a fenekem, és azt, ahogy el-eltűnik bennem a nagy és vastad farkad.

Hátranyúlok az egyik kezemmel és még jobban magamra húzlak...

- Gyere édes... gyere még mélyebbre bennem....- nyögöm hátra fordulva, és közben mélyen a szemedbe nézek.

Charles Dworkin (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A szemed megteszi a hatását. Ez az aminek nem tudok ellenállni. Sokat gondolkodtam már ezen, hogy vajon rajtam is ennyire látszik-e a szenvedély, mint egy kéjes női szempárban vagy ez csak a nők kiváltsága. A félig behunyt vagy inkább beletörődően fennakadt szemek. Na, mindegy a lényeg, hogy: csak ezek ne lennének a világon, néha ezt kívánom, néha meg nem. Általában nem. Sőt, most, hogy belenézek a szemedbe - képzeletben - most egyáltalán nem. Legtöbbször pont ezt kívánom, amit adsz. Az érzést, hogy szabad az út, hogy menjek és verjem bele, ha akarom, az érzést, hogy most mindegy ki van ott bárki jöhetne és az érzést, hogy csak nekem van ott helyem, senki másnak: így egyszerre. Nagyon jó baszni Téged. Azon dolgozom, hogy megváltoztassam a tekinteted, persze nézem a feneked, ahogy asszonyosan gömbölyödik, nézem, ahogy ring és elnyel, fogom, marom, ahol érem és duglak, de a lényegi cél a szemed elvarázsolása, ha lehet ilyen fennköltséggel élni itt, ebben a nagyon is valóságos és ízes és illatos helyzetben, szóval a lényegi cél a szemed meg a varázs és végülis a varázspálcám meg is van hozzád, így talán a hasonlat is helyénvaló.


Néha meg kell állnom pihenni, ezt bevallom, de nem adom olcsón, fel akarlak öklelni és fel is foglak. Olyan mélyen vágok a húsodba a szerszámommal, amennyire csak bírok. És Te olyan puha vagy, olyan befogadó, hogy szinte alig érzékellek, ezért kell még jobban megtömnöm, hogy végre feladd, elfelejtkezz magadról, azt se tudd hol vagy, még a neved se jusson eszedbe, bolondulj meg és...


...hááát...


szóval nehéz mit mondani, mert itt tépem a szám már félórája, mikor csak annyit akarok mondani, hogy: légy az enyém.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Szinte érzem, ahogy egyre feloldódik benned a gátlás, hogy már komolyan kezd a te agyadra is leszállni a köd. Ahogy picit mozgolódunk, helyezkedünk..... megfogod a derekam, magadra húzol teljesen. A behatolás szöge, a farkad íve.... valamit nagyon eltalálsz bennem, és szinte minden izmom egyszerre kezd el feszülni. Ez valami különleges érzés, ezt eddig nem tapasztaltam másnál. Valahogy minden mozdulatod, minden lökésed erős ingert vált ki belőlem, az egész testemen fut végig egyszerre a bizsergető érzés. Élvezem nagyon, egyre kéjesebbnek érzem magam. Hátra nyúlok az egyik kezemmel, és megfogom formás feneked, szinte magamba húzlak. Ettől felhördülsz, és megállsz bennem, jó mélyen, egy picit. Lüktet a farkad, de már én is nagyon.


A vállam fölött hátra nézek rád, de én is érzem, hogy a tekintetem teljesen elhomályosult már. Ahogy rád nézek, kinyújtom a nyelvem és végignyalom vele a szám, és olyan mozdulatot teszek, mintha a farkad előttem lenne, és azt nyalnám. Közben elveszem a kezem a fenekedről és a lábam között hátra nyúlok, és a golyóiddal kezdek játszani. Csak finoman simogatom őket, és picit elvándorol a kezem, a belső combodon simítok végig. Előbb az egyiken, majd a másikon... Nagyon finom, puha a bőröd, cirógatni, simogatni való. Érzéken területre tévedhettem, mert apró remegések futnak rajtad végig mozdulatom nyomán....


Egyre erősödnek a lökéseid, én meg egyre inkább érzem, hogy ezt még már nem fogom tudni sokáig bírni.

Te is megérzed a hullámokat bennem és rajtam.... Ez még jobban felhúz téged is, s velem sodródsz a végső robbanás felé.


Feljebb emelkedem, megváltozik a testtartásom, és a behatolásod szöge is, amitől hirtelen megugrik a vágy benned is. Mélyülnek a nyögésied, szaporább a lélegzeted.


Gyorsul a mozgásod, és kívánom már én is az orgazmust nagyon. Belém robbansz, s nem sokkal később követlek én is a gyönyör hullámain. Kifulladtan dőlsz rám, aztán lehúzol az ágyra. Összeölelkezve, mosollyal alszunk el.


Azért nem gondoltam volna, hova vezethez egy kis autókázás...

Tartalomjegyzék