Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Forró nyári délután van, kellemeset strandoltam így vasárnap délután. Hazafelé a tóról nem fárasztom magamat túl nagy öltözéssel, magamra kapom fehér lenge nyári ruhámat és kész is. Jólesik a lehúzott ablak mellett a becsapó szél érintése.

Sajnos eszembe jut, hogy néhány papírt az irodámban hagytam, amiből másnap reggelre fel kéne készüljek, úgyhogy elhatároztam, hogy erőt veszek magamon és beszaladok értük. Legalább leellenőrzöm az új telefonos fiút mit is csinál magányában így vasárnap estefelé. Jóképű, lelkes, egyenlőre úgy tűnik beválik. Lehet hogy be sem megyek az irodájukba, csak belesek kicsit. Meglátjuk.

Már állok is meg a parkolóban, felszaladok az irodámba, összakapom a papírkáimat, aztán halkan benyitok. Igyekszem észrevétlen maradni, de mivel épp nincs vonalban, rögtön megfordul az ajtónyitásra...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Talán két hete vettek ide fel telefonos segítőnek és az ügyfelek nyavajáit kell hallgatnom. Három műszak és hétfőtől vasárnapig... nem egy főnyeremény. Igaz, a csoportvezetőnk rendes ember, de ilyenkor vasárnap sehol senki. Kevés is a hívás, kicsit unatkozom. A váltás is csak négy óra múlva jön és még a fele munkaidőm, ment le.

Nézelődöm kicsit az ablakon kifelé, a mikrofonos fülhallgatóa fejemen, hogy bármikor venni tudjam a hívást. Egyszer csak nyílik az ajtó. Ki a fene lehet itt vasárnap? Egy kollégám sem olyan mazochista, hogy... Hoppp... a főnöknő...

Majdhogynem vigyázzba vágtam magam, mert elég szigorúnak ismertem meg az elsuttogott pletykák alapján, ráadásul eddig is csak egyszer láttam, akkor is csak úgy elment mellettem a folyosón.

Ebben a fehér ruhában elég csinos....hm....

- Jó napot! Kézcsókom! - köszönök neki illemtudón. - Segíthetek?

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Jó napot! Kézcsókom! - köszön illemtudón. - Segíthetek?

-Jó napot! Nem, köszönöm. Csak erre jártam, gondoltam benézek minden rendben van-e-felelem- Nem lehet könnyű az új kollegáknak egyedül lenni egy műszakban.

Valami olyasmit mondasz, hogy ilyenkor nincs túl sok hívás, erre máris megcsördül a telefon. Leülök a melletted lévő székre, kedvtelve figyelem, ahogy az ügyféllel tárgyalsz. Valószínű, ha nem lennél éppen ilyen piszok zavarban, teljesen profin kezelnéd a dolgot, így azonban kétszer is visszakérdezel, mire végre felfogod mit akar. Hogy zavarodat enyhítsem, belenézek néhány papíromba, kicsit távolabb húzódva tőled. Keresztbe teszem a lábamat, a kényelmes székben hátradőlök, úgy olvasok. Fél szemem, fülem persze azon jár, hogy mit mondasz, hogyan mondod, de úgy tűnik kezdeti zavarod elmúlt. Szép gondosan megoldod a problémát....pedig ha tudnád hogy éppen a szép húsos szádon jár a szemem....máris visszatérne a zavarod.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Ilyenkor nincs sok hívás.. - felelem, de pont most jön egy... És a főnöknő is ideül mellém... Érzem az illatát, ami nagyon is csábító, izgató... Miről is volt szó? Visszakérdezek, mert nem értem, ráadásul nem éppen rutinkérdést tesz fel ez a jóember a telefonban. Aztán oszlik a köd és már értem miről van szó. Mintha már nem is lennél mellettem, mondom és csak beszélek neki és megnyugszik. Na végre letette. Oldalra nézek, és látom, ahogyan a székben ülsz keresztbe tett lábbal és a papírt olvasgatod.

- Ne zavartassa magát, csak vegye a hívásokat. Gondolom nem zavarok itt. - szólsz hozzám. Hát hogy zavarnál már? Hiszen te vagy a főnök, és hát... szóval nagyon is formásak a lábaid.

- Nem.. nem zavar... dehogy... - mondom kissé zavartan.

- Jó, látom, hogy a közelségemben lámpaláza van. Akkor átülök oda szembe. - mondod és oldalt ülsz le, de ha feléd fordulok pont szemben vagy. Lopva végigmustrálom az alakodat... Hmmm... tudnék mit kezdeni veled...

Ekkor újra cseng a telefon. Ehhh... hogy nem tudnak nyugodni vasárnap!

- Igen, tessék! - veszem fel.

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntök kicsit maradok, itt nézegetem végig a papírjaimat, utálnám ha haza kéne vinnem. Félreülök olvasgatni, újra csörög a telefon, lelkesen felveszed a telefont. Vagy inkább nem túl lelkesen....közben a szemedet a combjaimon felejted....na jó, hát láss többet. Kényelmesen nyújtózom egyet a széken, így a szoknyám felcsúszik egészen a combom közepéig...majd a másik lábamat teszem keresztbe, bár előtte egy icipicit engedem őt a szoknyám alá látni....Megy neki a szöveg. Helyes, jó a munkaerő....

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Fél szememmel figyelem a combokat. Úgyis a papírjait bújja... Sóhajtok is magamban, hogy azok a combok... Még szerencse, hogy a telefonban épp rutinkérdést tesznek fel. Ekkor látom, hogy nyújtózik egyet a széken a főnöknő... Micsoda domborulatok!

- Igen, persze, nincs gond, de... - és folytatom tovább a szövegelést, amikor a lábait le és átteszi. És... Mintha a dombját láttam volna? Kizárt, hogy bugyi nélkül legyen! Áh, biztos van rajta, csak fehéret vett fel. El is hessegetem a gondolatot magamtól és beszélek tovább. Bár letehetné már a telefont, de erre is most jött rá a távokítás és mindent végig akar kattintani. Így csak nézelődhetek tovább, bár a látvány sem utolsó... De én és a főnöknő? Áhhh... kizárt.

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hosszasan beszél a pasi, közben le sem veszi a szemét rólam. Somolygásomat eltakarom a papírokkal. Node...a fenébe is. A kisördög bújt belém. Felállok és mögéje sétálok. Nézem a monitorját, figyelem újra ahogy dolgozik. A széktámlájára teszem a kezemet, egyszercsak azon veszem észre magam, hogy az ujjam hegye a hátán matatja....csak hogy jobban lássam, a válla fölött kicsit előre hajolok.

-hmm, finom illatod van...-suttogom a szabad füledbe

No erre már megfelelő gyorsasággal letudod a telefonhívást....

Visszasétálok a helyemre, újra leülök és pimaszul rád nézek.

-Picit hosszúnak tűnt a beszélgetés. Több hatékonyságot várok kollega....

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egyszer csak felállsz és mögém sétálsz. Így nem nagyon láthatlak, csak érezlek. Ez a pasas még mindig itt bénázik a telefonban, de szerencsére már a végéhez közeledik. Ekkor érzem, hogy mintha megsimítottad volna a hátam... Biztos véletlenül hozzám értél. De nem, mert megint. Akkor a szórakozottság.

- Hmm, finom illatod van... - súgod a fülembe, mintha a barátnőm tenné (már ha lenne).

- Igen, igen, pontosan! Viszonthallásra! - búcsúzom el, mert ez a súgás kissé sokkhatásként ért, erre nem számítottam...

- Picit hosszúnak tűnt a beszélgetés. Több hatékonyságot várok kollega.... - mondod, miután visszaültél a helyedre. Odafordulok és épp belátok a ruhád alá. És tényleg nincs bugyija!!!!

- Khmm... - kicsit magamhoz próbálok térni e sokkhatások láncolata alól - hát az ügyfél kissé problémás volt.

Nehezen bírok rádnézni, mert a látószögemben pont a ruhád alá is látok, ahol az a borotvált csík...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hebegsz és habogsz, élvezem a zavarodat. Jólesik figyelni, ahogy a szemedet legelteted rajtam. Igaz én is ezt teszem. Szép vonalú arca van, keze idegesen babrál a nadrágján. Mintha takargatna valamit...csak tán nem meglátta, amit a szoknyám takargat....

-hú de hűvös van itt...ez a légkondi....nincs véletlenül egy pulcsija számomra?

Szó nélkül előhúzol a szekrényedből egy pulóvert, a hátam mögé állsz és a vállamra teríted. Közben picit megszorítod a két karomat, mintha csak melengetni akarnál.

-Ez csak természetes főnökasszony-mondod egész közel hajolva a fülemhez.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Hú de hűvös van itt...ez a légkondi....nincs véletlenül egy pulcsija számomra? - ez a mondat kissé magamhoz térít. Hát persze, hogy van, hiszen este a váltáskor már nincs olyan meleg, mint most napközben. És legalább megtudom mennyire is van hűvös... Mennyire láthatóan...

Előveszem a pulóvert és mögéd állok. Nagyon szép a belátás, amikor rád terítem. Tényleg nagyon hűvös lehet, de közelebb hajolva talán... Azon kapom magam, hogy a karod simogatom. De hiszen ez a főnökasszonyom itt! Viszont ez a belátás...

- Ez csak természetes főnökasszony - odahajolva súgom a füledbe, mint ahogy te tetted, viszont így teljes a belátás a kemény bimbóidhoz. Szóval nemcsak bugyi, melltartó sincs a ruha alatt... Nagyszerű! És... hmmm.. senki nincs itt rajtunk kívül... meg is fordul a fejemben, hogy esetleg simán letámadhatnálak.

- Köszönöm! - nézel rám, mert ott felejtettem magam a gondolataimban.

- Ööö... igen. - zavartan állok fel, de a farkam is a rövidnadrágomban (ebben a melegben ez a kényelmes), és ahogy elindulok a helyemre vissza, mintha mustrálgatnál. Igyekszem görnyedni, hogy álló szerszámom ne dudorodjon ki nagyon, vagy ne látszódjon messziről. Gyorsan le is ülök. Épp nyitnám a számat, hogy elnézést kérjek, de megint csörög a telefon, viszont a testem még feléd fordulva tartom (így kényelmes most), majd a telefon felvétele után nézlek, fürkészlek.

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Újabb telefon...nem kicsit forgalmas a délután. De mintha kivételesen nem is bánnád nagyon...a nadrágod...gyanús nekem. Mintha valamitől, vajh mitől, izgalomba jöttél volna....Felém fordulva telefonálsz. Kedvtelve nézegetsz, a nadrágod elejét diszkréten takarva...hát jó, legyen. Ha játék, legyen játék....újabban nyújtózom, egész picit tovább felhúzódik...felállok. Megállok előtte egy picit terpesztett lábbal....a nyakadat kezdem cirógatni, miközben beszélsz....hmmm, finom az éritése, jól esik hozzáérni. Kedvem támad belecsókolni oda....azt hiszem meg is kell tegyem....

Ó, ilyen a világon nincs. Az én hülye telefonom is megcsördül...kénytelen vagyok felvenni, pedig éppen befejezi a telefont.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nyújtózik és felcsúszik a szoknyája. Ez a nő játszik velem!

Aztán odajössz és cirógatni kezded a nyakam, és olyan jól esik. És ahogy ott állsz enyhe terpeszben.. mintha csak azt akarnád nyúljak alád... De talán mégsem kéne... Na mindjárt végzek ezzel a jóemberrel a telefonban. Ekkor megcsördül a mobilod a zsebedben. Felveszed, viszont én most végzek. Micsoda forgalom... Ki is kapcsolom magam szünetre egy mozdulattal, és itt az ideje, hogy revansot vegyek.

Kicsit remegve, de a térded felett a combodhoz érek. Rádnézek, te vissza rám, miközben beszélsz, de nem tiltakozol. Aztán ujjaim helyett tenyérrel fogom meg a combod és elindulok lassan felfelé, és már a ruhád határát hagyom el. Egyre jobban izgulok és remegek, el sem hiszem, ami történik. De nem tiltakozol, viszont a beszéded sem bicsaklik meg...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Elkezdek telefonálni. Unalmas üzleti téma. Sóhajtva megadom magam a munkának, ahelyett, hogy valami egészen mást csinálhatnék....

Egyszer csak azt veszem észre, hogy a pasi egész egyszerűen a combomat kezdi simogatni...jajj. Ez izgató, nem kicsit....

Kényelmesen hátradőlök, élvezem az érintést, engedek a gyengéd erőszaknak, amivel szétfeszíted a combjaimat. Ülsz velem szemben, szép lassan haladnak az ujjaid felfelé a combomon...bekukkantasz a szoknyám alá, majd a tekintetedet máris a kezed követi. Végigsimítasz a dombomon, finoman, lágyan, éppcsak érintve azt.

De hogy én mennyire utálok most éppen telefonálni....de hiába, a muszáj nagy úr. A munka ilyenkor is csak munka.

No mindegy, azért ezért visszavágó fog járni neked...sőt, már most....lábamat kibújtatom a papucsból és egy laza mozdulattal az öledbe teszem. Finoman masszírozni kezdem a farkadat, egészen finoman, lágyan. Fennakad a szemed, de tetszik...tetszik nagyon.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Az asztalra támaszkodsz és hagyod, hogy felfelé kússzak. Megelemem a ruhád és bekukkantok alá. Ott mosolyogva vár a puncid. Hát jó, akkor nézzük, tudsz te így telefonálni?

Felkúszok a dombodig és finoman simogatni kezdem. Te csak beszélsz és hümmögsz, aztán rám nézel és kibújsz a papucsodból, majd a széken megtámasztva a bokád a lábaim között kezdesz masszírozni a talpaddal. A golyóimmal játszol és a nadrágon át a farkamat ide-oda ingatod. Nagyon finom, istenien csinálod. Az ujjaim kicsit meg is pihennek a dombodon, aztán szúrós szemmel nézel rám, hogy folytassam. Fel is húzod a ruhád, hogy lásd mit csinálok, de beszélsz még.

Ujjaim besiklanak az ajkaid közé és érzem már nedves puncid forróságát. Meghúzom az ujjaim köztük és a csiklódon állapodnak meg, amit lassan masszírozni kezdek. Most sóhajtson a telefonba főnökasszony! - nézek rá gonoszul.

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Bedurvul a fiúcska...egek, ujjaival bennem kutat, keresve, kutatva gyengéimet...vége lehetne végre valahára a telefonnak. No igyekszem letenni végre...de csak mondják, mondják, mondják....no végre vége...

-Node kollega, nem járt le önnek a szünetje?-nyögöm

Hátrébb gurulsz szó nélkül, picit rendbe szeded magad.

-Azt nem mondtam, hogy dolgozni is kell....éppcsak játszunk úgy, hogy bárkinek megszólalhat a telefonja....egyoldalúan nem igazán fair...

Ezzel lehajolok hozzád, megcsókollak és kigombolgatom az ingedet. Végigsimítom a mellkasodat, mohón érezve a bőröd forróságát.

Máris látom a lángot a szemedben újra. Felteszem a lábamat a székedre, tökéletes belátást biztosítva ezzel neked közel szemmagasságban....magadhoz húzol és belecsókolsz a puncimba. Kezed a ruhám alá csúszik, végre mellbimbómat is kezelésbe veszed.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Node kollega, nem járt le önnek a szünetje? - nyögöd, és ez kissé magamhoz térít. Igaz, dolgoznom is kéne, nem tudsz kibújni a főnöki szerepből... - Azt nem mondtam, hogy dolgozni is kell....éppcsak játszunk úgy, hogy bárkinek megszólalhat a telefonja....egyoldalúan nem igazán fair...

Ez is igaz. A füles rajtam marad és úgy, hogy lásd, vissza is kapcsolom magam, tehát bármikor megszólalhat a telefon.

Megcsókolsz és kigombolod az ingemet. Megsimogatod a mellkasom, ami nagyon jól esik, szinte süt az érintésed. Már nagyon akarlak. Miután felteszed a lábad és mosolygó ajkaid csillognak a ruhád alatt, kezdem elveszteni a fejem. Odahúzom magam, majd téged az asztal széléhez és behajolok a puncidhoz. Mikrofonom felhajtom, hogy a nyalakodásban ne zavarjon, és felnyúlok a ruhádban a bimbóidhoz. Ha már le nem vehetem a ruhád, mert bármikor hívhatnak, akkor a ruha alatt kényeztetlek. Hegyes csúcsaid ujjaim közé veszem, miközben mélyen behajolva szívom magamba édes puncid illatát. Számba veszem a csiklód és nyalogatni kezdem. Nagyon finom, és élvezem az ízed. Épp bemelegednék, amikor csörög a telefon.

- Az ügyfél.... - nyögöd, és egyik kezemmel kibújok a ruhád alól, legahjjtom a mikrofont a szám mellé és felveszem a hívást.

- Igen, tessék? - kérdezem és már némítom is ki a mikrofont, hogy nyalhassak tovább, de te rám szólsz: - ne.. ne némítsd ki!

Rendben, de így óvatosabban kell nyaljak... az ügyfél csak ennyit hall:

- Ühüm... aham..... - két nyalás közt...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mikor máskor szólalna meg a telefonod, mint amikor jóízűen falatozol belőlem, amit én mérhetetlenül élvezek...halkan sóhajtok egyet és kénytelen kelletlen tudomásul veszem, hogy nyelved játéka épp megosztott a telefonáló és a puncim kényeztetése között...cserébe amikor bennem jár, intenzív, erőteljes ingerként ér, majd megbolondulok az élvezettől...Sajna kicsit hosszabb monológod következik az ügyfél számára, így ajkaid helyét kezed venné át, de valami egészen mást agyaltam ki most...Lecsúszom becéző kezedről és eléd guggolok. Gondosan, komótosan kiszabadítom ágaskodó farkadat fogságából, jót mosolygok kikerekedett, enyhén kétségbeesett szemeiden, amit akkor meresztgetsz amikor a nyelvem hegyével apró köröcskéket írok le makkod hegyére. Figyellek, hogy mennyire megy így a beszéd, mégsem lehet, hogy belenyögj a telefonba. De hősként magyarázol, bár picit mintha összeszedetlen lennél drága...minden esetre ha ez ilyen jól megy, akár kicsit intenzívebben is foglalkozhatok azzal a szép méretes farkaddal. Először a makkot veszem ajkaim közé, lágyan becézgetve, apró cseppjét lenyalva a hegyéről. Aztán gondolok egyet és mélyen beszippantom a teljes szerszámot és ütemesen szopni kezdem. A hatás nem marad el...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Épp belemelegednék a néma nyalásba, amikor az ügyfél bővebb tájékoztatást akar. Na jó, addig akkor a nyelvem helyett az ujjammal kényeztetlek tovább, amíg beszélek. Kicsit simogatom a puncid és hatolnék be, amikor lecsúszol a kezemről. Meg sem kérdezhetem mit akarsz, hiszen beszélek épp, így hagyom, csinálj azt, ami tetszik.

Azt veszem észre, hogy nadrágomat elkezded kigombolni és előveszed a farkam. Nézek rád, hogy ugye ezt te sem gondoltad komolyan? Hiszen épp beszélek! De hiába a néma tiltakozásom, nyalogatni kezded a makkom.

- Öööö... elnézést.. de... - próbálnék beszélni az ügyféllel, de ez a makkkényeztetés némileg megakadályoz ebben, lassan kezdem elveszteni a telefonban a fonalat. De aztán lassan megszokom ezt a gyengéd nyalogatást és nagyon finoman esik. Ha így folytatod, nem lesz baj a beszéddel sem, csak kicsit nehezebben megy odafigyelni... Ha az ügyfél tudná, mit csinálnak a vonal ezen végén...

Éppen belekezdenék egy hosszabb monológba, amikor hirtelen bekapod mélyen és keményen szopni kezded. Az utolsó pillanatban sikerült elnémítani a mikrofont, úgy nyögök fel ettől. Na ez már azért már...

- Itt... itt vagyok... - próbálok megszólalni a némítás után a telefonba. Kell még egy kis idő, amíg a farkam megszokja ezt a hirtelen érzékenységet. - egy... egy pillanat... várjon...

És kinémítom a telefont, mert ezt így már nem bírom! Bennem szakad a levegő, a sóhaj, a nyögés, és míg az ügyfél vár, muszáj hangosan felnyögnöm, olyan istenien szopsz. Veszek egy mély levegőt, és megpróbálom magam összeszedni az ügyfélnek:

- Szóval... vagyok... nem.. kollégáim sem... sem tudták a... a választ. Segíthetek... még valamiben? - kérdezem udvariasan, bár ne tettem volna. Azt hittem érti a célzást, hogy tegye már le, mert épp olyan kiképzést kap a farkam, amit már hónapok óta nem kapott, de nem értette. Újabb kérdést tett fel. Huh... Ekkor elengeded a farkam. Kis pihenő...

Összeszedem a gondolataimat és próbálok válaszolni, és már legalább öt perce beszélek vele, de csak nem akarja abbahagyni. Azt látom, hogy odalépsz a táskádhoz, kiveszel valami tégelyt, bekened a kezed és elindulsz felém. Nem, nem, nem, nem!!!!!!! Ezt már nem!!!! Integetek, hadonászok, kérdőn rám nézel, majd...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kicsit nehezen, de azért boldogulsz a beszéddel miközben szopogatással szórakoztatlak téged, no meg magamat, ha már egy pici részedet át kell engedjem a nyafogó kuncsaftnak. Jókat mulatok, amikor időnként egy-egy nyögés erejéig elnémítod a mikrofonodat. No meg piszkosul fel is izgat izgalmad és szorult helyzeted....most épp nagyon jólesik a markomban tartani téged. Ha már a maroknál tartunk...gondolok egyet és egy utolsó erős szívás után rövid időre búcsút veszek forrón lüktető farkadtól, de csak addig amíg a táskámból előkotrom a kézkrémemet. Finom, lágy, könnyű krémecske, a napon felmelegedve langyos és még inkább megfolyósodott.

Leülök a másik székre, lábaimmal körülfonom a derekadat lazán, ezzel tökéletesen láthatóvá teszem meztelen, nedvesen kínálkozó, kívánós puncimat, ami alig 10 centire van meredező farkadtól. Figyelem a fennakadó tekintetedet, teljesen begerjedek azoktól a mohó szemektől. Kezembe teszek egy keveset a krémből, és könnyed mozdulatokkal a farkadon is elkenem. A tövétől kiindulva váltott kézzel masszírozom először finoman, majd egyre erőteljesebben...időnként két hüvelykujjam megtöri az ütemet, elidőznek makkodon, körberajzolva vonalait....hát, a beszéd nem megy neked könnyen....de küzdesz piszkosul....tedd már le végre a telefont....különben így foglak kifacsarni....pedig imádnám hallani a kiáltásodat.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hiába minden tiltakozásom, bekened a farkam és finoman elkezded húzogatni. Meresztem a szemem, mert nagyon érzékeny lett, és igencsak vissza kell fogjam magam, hogyne lihegjek a telefonba, ne törjön fel belőlem a nyögés. Ráadásul a derekam köré fonod a lábad, így én sem szabadulhatok és a puncid is ott mosolyog szemben velem.

A telefonban azt sem tudom már miről van szó, örülök, hogy "aham, igen" válaszokat ki tudom nyögni. Mondhatni megértően hallgatok, mire a finom kényeztetésből átváltasz kemény farokmasszírozásra. Majdnem ordításba ment át a nyögésem, de némán mutatom neked, hogy ez már azért... nagyon is jó... Aztán időnként pihenést hagysz, ilyenkor próbálok valamit mondani a jóembernek, de alig fejezem be, megint rákezdesz. Ezt nem bírom és szerintem előbb fogok elrepülni, mint ahogy letenném a telefont. Titkon szurkolok, hogy talán épp akkor, de a pasi csak beszél, és én már nem bírom tovább...

Amikor épp belekezd az élete történetébe, akkor kinémítom és már nem is tartom vissza magam. Felordítok, és te csak fejed, és fejed a makkom, a spermám meg csak száll, amerre éppen áll a farkam. Telespriccelem a kezed, a nyitott szád, az asztalt, és csak húzod és húzod tovább. Már kapaszkodom az asztalba, és az utolsó csepp kipréselése után hagyod abba. Kicsit lihegek a fáradtságtól, és a telefonban.. azt hiszi leraktam... Mindegy, higyjen amit akar, le is tette. Megszakadtunk, milyen pech. Neki, mert az én megszakadásom kifejezetten élvezetes volt.

A táskádból valami kéztörlőt veszel elő és megtörölgeted a kezed és az érzékeny makkom is.

- Nnnna, ezzel meg is volnánk - mondod elégedetten. Akkor gondolom el is mész. - De mi lesz velem?

Ez a kérdés kicsit székhez szögez, hiszen nem gondoltam folytatásra, de mondhatnék ellent egy ilyen farokkényeztetés után?

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Repülsz drága, repülsz...spriccelsz a markomba, magasan, alig győzöm kordában tartani forró magodat. Kiáltasz, mint egy elszabadult vadállat, amikor győzelmet kiállt. Majd csendben elpilledsz.

Elégedett vagyok...imádok örömet adni....aztán hirtelen a testem eszembe juttatja, hogy elégedettségem még nem teljes. Mi több! Sajgó puncim kényeztetésért kiált....látom hogy pihennél, de olyan nincs, hogy én kielégítetlenül távozzam innen...

-De mi lesz velem?-kérdezem alig provokatívan, majd felülök az asztalodra, széttárt combokkal.-no mi lesz már! Nyalj ki azokkal a formás ajkaiddal, de alaposan ám-követelem türelmetlenül.

Szólni sem tudsz a meglepetéstől, ám néhány pillanat múlva mohón hajolsz felkínálkozó puncimhoz. Két kezedet fenekem alá dugod, satuként tartva, markolva, nyelveddel pedig belém hatolsz, mintha csak a farkaddal tennéd...istenem de finom forró a nyelved, édesen lágy, imádom az érintését....

Ó hogy az a jó fene vigye el...már megint szól a telefon...ám ezúttal az enyém....

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Amikor felülsz az asztalra, szigorúan rámnézel:

- No mi lesz már?! Nyalj ki azokkal a formás ajkaiddal, de alaposan ám!

Ez meglepett, de máris tudom mi a dolgom. Egy mozdulattal kikapcsolom a telefont, most már nem érdekelnek a hívások, ha a főnöknő így rám szólt. Leveszem a fülhallgatómat és már bújok is a puncijába. Nyalom az édes ajkaid, csurog a létől, és az édes íz.. mmmm... Nyelvemmel a csiklód és a bejáratod között felváltva kényeztetlek, majd megfogom a popsid és bedugom a nyelved a lyukba.

Ekkor csörög egy telefon. De az enyémet kikapcsoltam. Akkor...? Ja, hogy a tied? Az nem baj, akkor nyalhatok tovább. Jól hallom, hogy a férjed az? Hehe... Gonosz mosolyra húzódik a szám. Előbb ki is szopott annyira? Ki kínzott telefonálás közben?

- Igen drágám... - sóhajtod a telefonba, mintha beletörődnél, pedig a sóhaj nekem szólt. De ehhez mit szólsz, amit most csinálok? Ugyanis bekapom a csiklód, amennyire csak tudom és szopni, szívni kezdem, miközben a nyelvem körbe masszírozza a számban. Megfogom erősen a popsidat és a számra húzlak rá. Na most beszélj...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Fel kell vegyem a telefont, a férjem érdeklődik, hogy mikor is érek haza, ő épp most tette. Valami csapatépítésen volt, lelkesen ecseteli, milyen jól mulatott...nagyokat hallgatok, mi mást is tehetnék. Puncim nyalogatása valami őrületes magasságokba repít. Kis híján elélvezek, alig tudom visszatartani magam, hisz az az édes nyelv ördögi ügyességgel nyalakodik. Hú, a férjem, mintha valami olyant mondana, hogy hazafelé vegyek pár dolgot a boltban...na, ezt jobb ha felírom, különben tuti a fele lemarad...gyengéden eltolom jótevőm fejét egy pillanatra, cetlit, tollat ragadok az asztaláról és az asztalra előrehajolva elkezdek írni. Gondoltam így pár másodpercnyi szusszanáshoz jutok, netán gyorsan befejezhetem a telefont inzultálatlanul...de nem. Édes gyötrőm újra harcra kész, finom, lassú mozdulatal, hogy a papíron meg ne remegjen a kezem, belém hatol. Jujj drága, de nagyon gonosz vagy...fut át az agyamon, miközben írogatom a listát...de mennyei a farkad, teljesen kitölt...kegyes vagy, egyenlőre nem gyorsítasz, de ez a lassú, ám töretlen ütemű dugás....ó egek szétrobbanok tőle....

-Bocs édes, még van egy kis dolgom, aztán megyek-hadarom a telefonba és ezzel le is csapom.

-Imádom ahogy dugsz drága, dugjál még-nyögöm a következő mondattal...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Érzem, hogy mindjárt megremegsz, és még pár nyalás... Erre eltolod a fejem. Tiltakozni nem fogok, hiszen belehallatszódna a telefonba. Felállsz az asztalról, megfordulsz, előre dőlsz és írni kezdesz. Micsoda belátás a melleidhez! Az a hegyes bimbó... Na most már jó lesz, ha leteszed a telefonod, mert nem állok jót magamért! De még mindig csak beszélnek benne. Hát jó, én nem várok.

Felállok, és előveszem a farkam. Most úgysem tiltakozhatsz. Felhajtom a ruhád, megfogom a csípőd és magamra húzlak, ahogyan lehajolsz. Csak óvatosan csinálom, nehogy cuppogjunk vagy csattogjunk, mert meghallanák a vonal túlvégén. Istenien forró puncid szaftosan körülölel odabent, és csúszkálok ki és be, aztán a makkommal nyitni és zárni kezdem a bejáratod. Majd újból mélyebben húzlak fel. Látom, hogy egyre nehezebben bírod.

- Bocs édes, még van egy kis dolgom, aztán megyek - hadarod el, már amennyire tudod és egy mozdulattal leteszed. Tetszik, hogy már nem bírsz magaddal. - Imádom ahogy dugsz drága, dugjál még! - nyögöd, mire még jobban magamra húzlak.

Odabent már egészen mélyen táncolok benned, és a csípőd is mozgatom, hogy mindenhol kitöltselek. Kapaszkodsz az asztal szélében, ahogyan hátulról egyre mélyebb lökésekkel támadlak, és néha pedig mélyen megmasszírozlak... Érzem, mindjárt elérjük a robbanást...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Végre valahára letehettem a telefont és átadhatom magamat annak a mennyei kényeztetésnek, amit művelsz velem...

Vadul a tempó, most, hogy már semmiféle akadálya nincs annak, hogy tövig merülj belém, cuppogva nagyokat....Nem tudom meddig bírom, szerintem nem soká. Élvezem minden egyes kőkemény lökésedet, teljes hosszban kitöltesz, ami nagy gyengém...olyan sokáig vártam, vágytam erre a kielégülésre, hogy már nem vagyok hajlandó visszatartani egy pillanatig sem. Még egy lökés...és még egy...és a következőre már robbanok is...belesikoltok az iroda csendjébe, úgy hagyom, hogy végigszaladjon rajtam az orgazmus hulláma. Neked még egy utolsó lökés kell, hogy robbanj, de ahogy forrón lövellsz belém, saját élvezetemet duplázza, nem hagyja a csúcsot elcsitulni....Jólesőn rám borulsz, úgy pihegünk egy kicsit....

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Még pár lökés.. ez az!!! És a nyögéseid, sikolyaid... óóóóóó... ezt már nem bírom!!! Ekkor érzem, hogy megfeszülsz és olyan sikoly hagyja el a szád, ami lerombol minden gátat bennem... Megduzzad a makkom és már töltöm a puncid, csak jön belőlem a forróság... Ordítok én is, amilyen érzékeny lettem és ahogy újra és újra megfeszülök és elernyedek benned...

Végül már az utolsó mozdulatokat csak benned teszem meg és farkam lüktetése puncid forróságába csendesedik.

Kicsit rád borulva pihegek, majd kihúzom belőled kissé összement farkam. Megfordulsz és nagyon óvatosan lenyalogatod és leszopogatod, ügyelve, hogy ne álljon fel, mert nagyon érzékeny még.

Rendbe tesszük magunkat, megigazítod a ruhád és ahogyan elém állsz, ismét felveszed a hivatalos hangnemet:

- Kolléga, remélem, hasonló teljesítményt várhatok el Öntől. Úgyhogy ne csodálkozzon, ha mégis szúrópróbaszerűen benézek önhöz... egy szúrásra... - huncutul elmosolyodsz, szájon csókolsz és kiviharzol a szobából. Ott állok még pár másodpercig, aki el sem hiszi mi történt itt, de végül egy mosoly kíséretében visszaülök, és bekapcsolom a telefont. Már csörög is...

- Jó napot kívánok, miben segíthetek?

Tartalomjegyzék