Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Első nap az új helyemen. Hírolvasó leszek az egyik legnézettebb csatornánál. Izgulok nagyon, mert bár tévénél már sokat dolgoztam, hírműsorban még soha. Ráadásul nagyon hülyén jött ki, mert első napomon élesbe dobnak a mélyvízbe! Influenza szezon van, így utolsó két napját elődöm a betegágyon tölti. Nem sokra mennének vele, nincs hangja, cserében a sminkes fél órát dolgozhatna a vörös orrán. Izgulok, mint egy iskolás gyerek. Még időm sem volt megismerkedni a kollegákkal. Ráadásul későn szóltak, így előtte sem jut időm kicsit megismerkedni velük...pedig olyan jó lenne ha jóban lehetnénk...ők most azt hiszik, csak azért vettek fel, mert valakinek a valakije vagyok. Holott soha nem használtam a férjemet kapcsolatnak, itt is végigjártam az interjúk összes lépcsőjét...no mindegy...most először bizonyítok nekik, utána meg majd ismerkedünk. Úgyis szervezett a főnök egy kis ismerkedőestét műsor utánra. Nagy levegő, barátságos mosollyal berobogok a stúdióba, minden szem rám szegeződik. Elfoglalom a helyemet a pult mögött és megadóan tűröm, hogy a minden lében három kanál sminkes lány elrontsa a tökéletes sminkemet. Szerencsére alig nyúl hozzá, látja, nincs miért...olvasom az aznapi anyagot, közben tanácstalanul nézek körül, hogy a mikrofonjaimat mikor fogom megkapni, és főleg hogy kitől.

Szellovas (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

16.50. Ülök a Kilences csatorna kávézójában kávémat kavargatva.

Alig egy óra s kezdődik a híradó s persze ismét egy újonc lánnyal... Aki persze ismét valakinek a valakije... Egy ismert színház vezető színészének a felesége. Előre látom micsoda bukás lesz, próbafelvétel nélkül bedobni a mélyvízbe...

Indulok mert kezdődik a hírolvasó stúdióban a kamerabeállás s az én helyem ott van az egyik kamera mögött plusz mivel az egyik technikus szabin van a bemikrofonozás is rám vár. Elfoglalom a helyemet, a belső utasító rendszeren kommunikálok a képmérnökkel s egyszer csak feltűnik a környezetem okozta csend. Asszisztensek, technikusok, sőt még a rendező is egyként szobborrá meredten állnak s a stúdió ajtaja irányába pillantanak egyre bambuló tekintettel.

Megfordulok s megpillantom ŐT! Magas, karcsú alakja még a Miss Hungary versenyen is elsöprő sikert aratna. Csintalan hosszú, hullámos szőke tincsei szinte szállnak amint bevonul a híradós pult mögé mely legnagyobb sajnálatomra elrejti rövid ideig megcsodált hosszú, formás combjait.

Társaim kezdenek magukhoz térni, én még csak épp ocsúdok ámulatomból...

Ilyen fantasztikus lányt emlékeimben kutatva is roppant rég láttam nem, hogy mikroportot akasszak a blúzára! Apropó mikroport, hol is van? Tényleg, ez a feladat rám vár! Elindulok felé, szerencsére a sminkesek gyorsan elillantak mellőle, mit is tehettek volna hisz tökéletes a sminkje... Ahogy közelebb érek rám pillant.

- Szia!-hebegem bénán, látványától még mindig önkívületben.

- Szia! köszön vissza roppant bájos mosolytól kísérve. -Csak a mikroportodat szeretném.... -Tedd csak nyugodtan s csöppet kidülleszti egyébként sem elhanyagolható méretű kebleit. Te Úr Isten, gondolom, csak ne remegjen meg közben a kezem! Próbálom óvatosan felcsíptetni a kis mikrofont de nem tehetek róla, hozzáértem csöppet feszes, gömbölyű melléhez. Vagy épp ő fordult úgy? Véletlen lett volna? S ekkor hasított belém a felismerés: Nincs rajta kebelfék!

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Á, már jön is mikroportom hordozója. Félszeg mosollyal, de nagyon rokonszenves arccal közelít. Első látásra nagyon szimpatikus. Köszön, s magyarázza miért is jött...mintha nem tudnám... Készséggel felé fordulok felé, hogy ruhám V alakú kivágásába tűzhesse a mikrofont. Szemei kikerekednek, úgy nézi dekoltázsomat, mintha sosem látott volna még női melleket...igaz, sajnos melltartómtól épp egy fél órája kellett megválnom, mert elszakadt a pántja. Ciki, de nem létezik, hogy zakón keresztül ezt kiszúrja...ugyan picit belátni onnan felülről, ahogy állva rám néz...de csak nem...még a végén rosszat gondol...türelmesen várom, hogy rám igazgassa a mikrofont, aprót rezdülve, amikor hűvös keze mellem felső részéhez ér egy pillanatra. Összetalálkozik pillantásunk, én inkább kíváncsian nézek rá, ám ő zavarban van. Nagyot nyel, elnézést kér és elfordul...igyekszem a műsör előtti utolsó perceket olvasással tölteni, de azok a szép nagy gombszemei itt vibrálnak a papírjaimon....aztán robotpilótára kapcsolok, megkezdődik a visszaszámlálás...hivatalos kamerának szóló mosoly...no meg egy ici-pici neki is...aztán hajrá. Olvasom a híreket, követem szememmel a súgó képernyőt és a másikon a riportműsorokat. Belföld, külföld, gazdaság, bulvár...sport, időjárás...Nincs hibázás, nincs hang bicsaklás, hajrá túl vagyok az elsőn....jólesőn dőlök hátra, amikor vége, elégedetten magammal nyújtózkodom egy jóízűt. Most veszem csak észre, hogy azért picit görcsben volt kezem lában idáig...

Már közeleg is újdonsült ismerősöm, hogy megszabadítson a madzagjaimtól.

Szellovas (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Rogyadozó térdekkel térek vissza kamerám mögé, egyfolytában az a csöppet kérdő, csöppet provokatív pillantás van előttem...

Jön a főcím, a rendezőasszisztens beszámol... és start! Bájos mosoly a nézőknek és... neeem, ez nem lehet... de mégis! egy pillanatra kinézett a kamerából egyenesen a szemembe... vagy csak érzékeim játéka?? Meglepően rutinosan teszi a dolgát, nincs megbicsakló hang, másodpercre pontosan néz föl bejátszások után... s a hangja is nagyon megnyerő, él a képernyőn! Lenyűgöz s kezdek belefeledkezni abba a sokat sejtető dekoltázsba... Percek telhetnek el, rendezőm bősz ordítása riaszt -Kettes kamera! Adsz valami használható képet?? Híradózunk s nem a Tutti-Fruttit forgatjuk!!!! Ekkor veszem észre, hogy premierplant adok újdonsült hírolvasónk dekoltázsáról! Gyorsan visszaállok kis totalra s riadtan nézek körül de operatőr kollégáim pillantása megnyugtat: megmentették az adást. Ezután már próbálok koncentrálni s baj nélkül elérjük a vége főcímet. Mindenki fellélegzett, indulok a mikroporttól megszabadítani elcsigázott de méltán elégedett kolléganőnket amikor meglpillantom köldökét... Elégedetten nyújtózkodik s zakója picit szétnyílt... Gazella termet, környezete felé pimasz pillantásokat lövellő szöld szem... Nem érdekel kinek a kije KELL NEKEM!

-Nagyszerű voltál! Profi munka! Gratulálok! Ugye velünk tartasz a főszerkesztő bulijára?

-Picit tudok maradni- válaszolod s én fürdöm pillantásodban -, de azután rohannom kell, a férjemnek premiere van ma. Utolsó szavaid már mintha szomorúan csengtek volna!

-Akkor gyorsan kérem a rendelést, milyen italt keverhetek?

-Köszönöm, egy martinit kérek. -válaszolod s érzem hátamon pillantásodat míg elsietek az italért... Visszatérve velük már főszerkesztőnk társaságában talállak. Átadom az italod s elnézést kérve félrevonulok látva zsarnokunk pillantását...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

No, kedvenc félénkem felém tart és leszereli a madzagjaimat. Úgy szemlélem őt, mint ahogy macsek a prédáját teszi. Élvezem zavarát, és hagyom, hadd szenvedjen egy kicsit, míg meghív a bulira, ahová amúgy is mentem volna. Sajna túl sokáig nem maradhatok, a párom bemutatójára kéne odaérjek. De megfordult a fejemben, hogy elég ha a végére odaérek, az ottani buliba...hmm, akkor viszont van időm.

Elment a drága egy kis italért. Sajnálatos módon amíg elment, főszerkesztő főnököm lecsapott rám, gratulálásnak álcázva vetkőztet a szemében. Nem egy kellemes társaság, nincs is kedvem hozzá...Szellovas, mert így hívják a kollegákkal beszélget kicsit távolabb, vágyakozva nézek arra, hiszen nekem most a kollegákkal kéne ismerkednem...Szerencsére a főnöknek is eszébe jutott, hogy nem is ismerem még mindegyiküket, így odavezet a kis csoporthoz és bemutat nekik. Kezet fogok mindegyikükkel, Szellovassal picit tovább forr össze a kezünk...a fenébe, megbabonáznak azok a nagyon szép szemei...csevegünk, édes semmiségekről, úgy kiscsoportban, gratulálnak. Úgy tűnik jól sikerült a belépőm. De jó, befogadtak. Persze ezt egyenlőre a dekoltázsomnak tudom be...kotnyeles kollegák nem mulasztják el elmesélni, hogy a kettes kamera fél műsoridőben a dekoltázsomról szól. Jót nevetek, ő meg pirul. Futólag végigsimítok az állán...nem bírok ellenállni ennek az érintésnek.

-Legalább jó az ízlése-nevetek, igyekezve menteni a menthetőt-kiválasztotta a legszebb testrészemet...

No nem enyhítettem a zavarán...azt sem tudja hová nézzen, két kezével játszik a poharával....

Szellovas (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kollégáimmal fogyasztjuk italunkat s persze lopva mindegyik őt falja a tekintetével. Többen megköszönték ama páratlan élményt amelyet elbambult pillanatomban szereztem számukra. Végre! A főszerkesztőnknek eszébe jut bemutatni minket egymásnak. Mosolyogva közeledik, mindenkivel kezet fog s mintha az enyémet picit tovább tartotta volna ujjai között... Persze a vásott kollégák azonnal bemártanak de ő szuperül reagál, próbál kihúzni szorult helyzetemből... Legszebb testrésze? Eddig a popsiját alig volt lehetőségem szemügyre venni... Hopp, egy simítás az államon, édes ujjak, nagyon finom az érintése s ahogy egymásba fúródik pillantásunk... Tennem kell valamit mert mindjárt indulnia kell de ez az este nem érhet itt véget... -Kedves Sandra- hisz már a nevét is tudom- megengeded, hogy kalauzod legyek s körbevezesselek picit eme rengetegben? A kollégákat már ismered de a helyismeret is elengedhetetlen! Félve várom válaszát hiszen lehet, mindaz amit kezdődő vonzalomnak éreztem csupán tapintatos udvariasság!?

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Járnak az agykerekeim, hogy hogy a csudában tudnék valahogy kettesben maradni vele...jó volna, nagyon jó, a csuda tudja miért. Lassan mennem kéne, de valahogy nincs kedvem...ekkor szépen el is döntöm, hogy majd az előadás végére.

Mented a helyzetet! Lovagiasan felajánlod, hogy bemutatod nekem az irodaházat. Végülis tényleg nem nagyon láttam még mindent.

Mosolyogva igent mondok és italunkkal kezünkben, cinkos, irigy tekintetekkel a hátunkban, el is indulunk a fogadóteremből a teraszra. Kellemes, langyos nyári este van. Nézzük egymást, nézünk egymás szemébe, alig szólunk, azt is csendesen....túlságosan sokan vannak itt, a szemek flörtjére jó. Fúrom tekinteted a tiedbe, hosszan, jólesőn.

-A teraszt már láttuk-mondom neked kétértelműn pillantva rád.

Szó nélkül vezetsz az irodák folyosójára, ahol szerencsére már csend és nyugalom van. Mindenki a fogadáson nyüzsög. Talán nem tűnt túl sok embernek fel, hogy megszöktünk... Még mindig nem szólsz, kimondatlan kérdés süt felőled...hogy a csudába válaszolhatnék erre? Nem megy...még akkor sem, amikor szótlanul megfogod a kezem, s ujjaink összekulcsolódnak...forró, finom érzés indul el ujjaid nyomán...szótlanul bóklászuk a kihalt folyosón...ha engem holnap kikérdeznek, hogy mi merre van...hát nem sok okosat mondok majd.

Szellovas (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Az igen oly rövid szó... de ennyire még sosem örültem hallatának... s mintha nem is csak a feltett kérdésnek szólna válaszul... kisétálunk a teraszra, a kollégák irígy pillantásától övezve de bennem nem a büszkeség, sokkal inkább az aggodalom munkálkodik... egy csatát megnyertem de én "háborúra" készülök... A terasz ajtajánál magam elé engedlek s ekkor van pár pillanatom nem lopva legeltetni rajtad a szemeimet... azután csak állunk s mindketten érezzük: valami elkezdődött... majd az irodák folyosóin sétálunk s nem tudok ellenállni, megfogom kezed s Te szorosan fonod körbe ujjaiddal ujjaimat... valami zagyvaságot hordok össze az irodák elrendezéséről, ki hol található de tudom, már Te sem hallod szavaimat mint ahogy én sem... de hallásunkon kívül minden érzékszervünk tombol... érzem bódító illatod... ujjaid melegét, látom hullámzó kebleidet... amikor a folyosó kanyarulatához érünk nem bírom tovább... eléd állok s két tenyerem zárójelként fonja körbe arcodat, kutatom tekintetedet majd lecsapok ajkaidra... lesz ami lesz, éreznem kell ajkaid ízét... forró, puha ajkaid engedelmesen nyílnak meg, hogy teret engedjenek nyelvünk csatájához... jajj de finom... ekkor hangok közelednek... egy ajtón szinte beesünk nem is nagyon nézünk körül, félszemmel konstatálom, hogy a reggeli műsor stúdiója az, a falhoz támaszkodsz, két kezedet a magasba tartom úgy fallak ajkaimmal tovább... dekoltázsod hívogat s én nem állok ellen, arcomat feszes kebleid közé fúrom...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A kezek játékát az ajkak kívánsága követi. Arcomat kezeid közé zárod, úgy kényszerítesz, hogy lesütni vágyott szemem szemedbe nézzen. Látod benne a vágyat, a kívánságot, így ajkaid kóstolni kezdik ajkaim. Jóleső sóhaj hagyja el ajkam, finom amit érzek...olyan...lábremegtető. Nyelveink csatáznak heves őrületben...szerencsére azért fél fülnek még megvan a külvilág, így halljuk a közeledő léptek zajait...nem engedsz el, ölelsz tovább, s valahogy bejutunk egy üres irodába. Fél szemmel látom, hogy valami stúdió lehet, de momentán teljesen mindegy. A falnak döntesz, két kezem fejem fölött összefogod, mintha attól félnél, ha szabadon engeded őket, eltolnak...pedig ha tudnád, hogy ez milyen távol áll tőlem most éppen...élvezem, szomjazom csókodat, egyszerűen jólesik és kész. Aztán nem éred be a számmal, első perctől fogva nézegetett kebleim közé fúrod arcod...így szabaddá lett kezeimmel beletúrhatok sűrű hajadba, éreztetve veled, hogy nem, nem bánom amit csinász. Sőőőt, csináld még...Kezeid zakóm gombjain matatnak, hamar leküzdve ezt az akadályt, így már csak egyetlen vékony, rám simuló blúz választ el minket attól, hogy bőrünk összeérjen. Az anyagon keresztül kezdesz ismerkedni kebleim halmával, gyengéden simogatod, becézed őket, mintha pontosan tudnád, ahhoz, hogy engem megkaphass, először őket kell elvarázsold...de galádul árulkodó bimbóim már jelzik neked, hogy becézésed tetszést arat.

Szellovas (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Zakód gombjai engedelmesek, nem gördítenek akadályt ujjaim elé... már csak egy habkönnyű selyem blúz takarja melleid melyeket már annyira vágyok becézni, kényeztetni ajkaimmal... nincs is türelmem kivárni amíg megszabadítalak tőle, a puha anyagon keresztül kóstolom halmaidat módszeresen közelítve feszesen duzzadó bimbóidhoz... nyelvem nyomán blúzod nedves s áttetsző lesz s bimbóid szinte átdöfik szegény vétlen anyagot! Ujjaim gerincedet simítják végig, föntről lefelé s amikor derekadhoz érnek keményen megmarkolom fenekedet mely szinte elvész tenyereimben. Érintéseimet elégedett sóhajjal nyugtázod. Csöppet eltolsz magadtól de csak azért, hogy kibontakozzhass blúzodból s a stúdióban világító egyetlen reflektor fényében mely oldalról simogatja testedet gyönyörködhessem tökéletességedben.

-Gyere- súgod s elindulsz a díszletek közé ahol egy dohányzóasztal előtt megállva kibújsz falatnyi szoknyádból s leülsz, lábaidat szorosan összezárva. Hajad megcsillan a rajta megcsúszó fénycsóvában, combjaidat közeledtemre miliméterenként tárod szét... Fantasztikus a látvány, cipőidtől már ki tudja hol, megváltál, ott ülsz harisnyakötőben harisnyában s egy csipetnyi bugyiban... rögzítettem a látványt s indulok, hogy végre megkóstolhassam ízedet amikor megálljt parancsolsz! -Előbb szeretném látni "kivel" is lesz dolgom! mondod huncut mosollyal ajkaidon s övemnél fogva magadhoz rántasz...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Gerincemen ujjaid nyomán perzselő borsószemek szaladgálnak, tudom, elvesztem.

-Gyere- súgom, s elindulok a díszletek közé ahol kibújok falatnyi szoknyámból s leülök, lábaimat szorosan összezárva. Combjaim incselkedve résnyire nyílnak, mintha vágynának arra, hogy feszítsd szét őket...Nézem, ahogy figyelsz. Látom a vágyat tekintetedben, jólesik, hogy ezt én okozom...felém jössz, átkarolnál, ízlelgetnél...de most itt az ideje, hogy én is szemügyre vegyelek.

-Előbb szeretném látni "kivel" is lesz dolgom! -közlöm veled meg nem másítható szándékomat, és így ülve, magamhoz húzlak az övednél fogva....inged gombjain felfelé haladok, az utolsónál már fel kell álljak, hogy lesimíthassam izmost testedről az álcát...ujjhegyeimmel végigsimítlak nyakadtól indulva, visszatelepszem az asztalra, közben nadrágod furfangos öltönyövét próbálom megfejteni...csúszik a nadrág, fehér boxer rejt még el előlem...egyenlőre marad, ám kezem felfedezőútra indul. Amit nem láthatok, azt ők akarják érezni...hasadra simítom arcomat, érezni akarom tested forróságát....ujjaim pedig keményre duzzadt szerszámodat simogatja...fejemet oldalra fordítva felnézek rád, élvezem azt az elégedett ábrázatodat, amit ténykedésem okoz...hmm, tetszik ez az új munkahely...

Szellovas (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Felsőtestem lelepleződik általad s már csatolod is ki övemet... már csak a boxerem maradt s benne ujjaid érintése nyomán vágytól feszülő farkam... nagyon tetszik amit teszel s amikor felnézel rám és pillantásunk egybeolvad szinte robbanok a gyönyörtől... de figyelmedet most másra összpontosítod... ujjaid lefejtik rólam boxeremet s teljes valójában elédtárulkozik legnemesebb szervem... ujjaid hegyével becézgeted, simogatod finoman a törzsét s közben minden szögből szemügyre veszed... érzem rajta lehelleted, óóóóhhhh kérlek ne kínozzzzzz, érezni szeretném nyelved forró csapásait rajta s ölelő ajkaid szorítását... mintha lenne telepátia, elengeded farkamat, megmarkolod a fenekemet s közelebb húzol... becsukom szemeimet s hajadba túrok...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Könyörülök rajtad, megkapod amit vágysz éppen....magamhoz húzlak, nyelvem hegyével megízlelem, majd mivel ízlik, számba veszem farkad...megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkadat, hajamba túrsz ösztönösen...egy nőnek az egyik legklasszabb érzés, amikor érzi, kívánják őt, s gyönyört adhat...nyakamat, vállamat simogatod közben, teljesen felizgat közelséged. Nem érem be azzal, hogy nyalakodjak...többet akarok, egészen magamban akarlak. Elengedem ajkaim fogságából pompás szerszámodat, s annál fogva az íróasztalig húzlak...rádőlök, combjaimat széttárom, s vállam fölött hátranézve sokatmondón rád pillantok.

-Ezt akartad?- végigsimítok hátsómon-Tiéd. Remélem tudsz mit kezdeni vele...nagyon jónak kell legyél ahhoz, hogy miattad elkéssek a premierről.

Provokáció, színtiszta provokáció, ezt tudom....de valahogy kibújt belőlem a kisördög. Egy pillanatra meghökkensz, de aztán mögém guggolsz, s ezzel egyidőben belém mélyeszted ujjadat, s nyelveddel most te kóstolsz...

-Igyekszem felnőni a feladathoz-mormogod bele a puncim szirmai közé-hisz ez nekünk is premierünk...

Szellovas (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Végre megkönyörülsz rajtam s érezhetem szád forróságát, rabol ejtesz minden értelemben... csak élvezem ahogyan fölfalsz s közben hajadban túrok és nyakadat vállaidat simogatom jeléül mennyire tetszik amit csinálsz... Hirtelen szabadlábra helyezed nyelvedtől izzó farkamat, rádőlsz az asztalra egyszerre feltárva előttem mindkét gyönyör pontodat... -Ezt akartad?-kérdezed pimaszul -Tiéd. Remélem tudsz mit kezdeni vele...nagyon jónak kell legyél ahhoz, hogy miattad elkéssek a premierről. A látvány hatása alatt alig jutnak el szavaid tudatomig, tenyeremmel simítom nedvező puncidat s ujjamat picit belédmártom s eléhajolok, hogy nyelvem is ízlelhessen.... puncidba fúrom számat amikor felfogom szavaid jelentését... -Igyekszem felnőni a feladathoz-mormogom szinte a puncidba -hisz ez nekünk is premierünk... S garantálom, hogy lekésed a premiert, majd meglátod-ezt már csak magamban gondolom miközben nyelvem tövig fúródik szirmaid közé, hogy a következő pillanatban csak épp érintve csaponghasson rajtuk... simogatom nagyon formás és feszes fenekedet s egy hirtelen ötlettől vezérelve pár centivel följebb helyezem át offenzívámat... jóleső, elégedett sóhaj rá a válasz így maradok is ott miközben ujjammal édes, meredező csiklódat támadom... megfordítalak, oldalt fekve helyezlek az asztalra, hogy mögéd gömbölyödve foglalhassam el tested legforrób területét... kezeddel hátranyúlsz s tartómat simogatod miközben szinte dorombolsz lágy lökéseim nyomán...

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nyalsz, izgatsz ujjaiddal is, nagyon vágyom már rád, amúgy mindenestől...akarom, hogy kitölts, megtölts, betöltsd minden érzékszervemet...a lehető legnagyobb felületen akarlak érezni magamban, magamon, mindenhogy...mintha szavak nélkül is éreznéd kívánságomat, gyengéden az óriási asztalra fektetsz, az oldalamra, s hátulról simulsz hozzám, mintha csak ringatni akarnál....lassan, finoman hatolsz belém, tökéletes érzékkel beteljesítve vágyaimat. Szorosan simulok hozzád, hátranyúlok, hogy simogathassam fejed...tetszik neked ez a bensőséges, intim mozdulat, nyakamba csókolsz válaszként, miközben aprókat mozdulsz bennem...leginkább tán farkadat mozgatod, nem is egész testtel mozdulsz....kezeddel csípőmet simogatod, aztán még jobban magadra húzva csiklómat kezded becézni...

-Kedves, ha ezt műveled, nem fogom sokáig bírni-nyögöm, csak hogy figyelmeztesselek...

Szó nélkül megállsz egy percre, hogy csak az érintést élvezzük egy kicsit...nem mozogsz bennem, csak kitöltesz. Aztán erőteljes lökésekbe kezdesz, amúgy komolyan...itt a vég...belefeszülök öledbe, s hangos sóhajjal élvezek...hosszan remegek, arcomat karodba fúrom, ami nyakam alatt pihen....

-Megéri maradnom-súgom szégyenlősen-most pedig csináljuk úgy, hogy neked is megérje-harapok bele karodba játékosan.

Szellovas (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

ÉREZLEK!!! oly forró vagy, hogy sznte éget a bensőd de most pont erre van szükségem... aprókat mozgok s közben élvezem minden pillanatát ajkaid szorításának ott lent... kezemmel csípődet simogatom miközben gyönyörködöm az elém táruló látványodban. Még jobban belédhatolok, kitöltve teljesen bennsődet s közben csiklódat is kényeztetem... lökéseim felgyorsulnak s vele összhangban kebleid ütemesen ringatóznak előttem, nem tudok továbbra sem betelni velük...

-Kedves, ha ezt műveled, nem fogom sokáig bírni-nyögöd, hogy figyelmesztess s azonnal visszaváltok alacsonyabb fordulatra, megállok s hajadba fúrom arcomat... pár pillanatnyi pihenést követően viszont már folytatom is puncid ostromát, erőteljesen, egyre gyorsuló tempót diktálva...

Megfeszülsz... ajkaidat hangos sóhaj hagyja el s érzem amint élvezel...

-Megéri maradnom, most pedig csináljuk úgy, hogy neked is megérje- s játékosan karomba mélyeszted fogaidat... felállok s felsegítelek téged is, egy gyors csók s eltámolygunk a közelben lévő kanapéig... leülök s háttal nekem magamra húzlak... talpaid a térdemen, karjaiddal pedig mellkasomon támaszkodsz s lassan, nagyon lassan rám ereszkedsz... fejed hátraveted hajkoronáddal s készülsz egy újabb, nagyobb s hosszabb élvezésre... teljesen rám ereszkedsz punciddal s gyors mozgásba kezdesz... kőkemény farkam még állja a próbatételt de ez a póz az amely során nagyon nehezen tudom orgazmusomat kontrollálni ezért inkább rádöntelek a karfára s hátulról birtokollak... melleidbe kapaszkodom, majd hajkoronádat használom gyeplőként... kezdem elveszteni uralmamat magam fölött, erősen kapaszkodom csípődbe s hüvelykemmel drága ánuszadat simogatom... hátranézel s mosolyogva szólsz -Te kis ínyenc, ne fogd vissza magad, újra élvezni akarok, OTT IS!

Vianne (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Áttesszük gyönyöreink helyszínét egy kényelmesnek tűnő kanapéra. Csókolsz, miközben megyünk, kis híján elvágódunk. Kényelmesen elhelyezkedsz, öledbe guggolok...most felülről akarok rád ereszkedni, szép lassan, kiélvezve ezt a másféle pózt. Aztán meglovagollak alaposan, gyorsan mozgok rajtad, közben hüvelyemmel rá-rászorítva farkadra. Igyekeznél féken tartani, hajamat markolod, de itt most nem nagyon tudsz mozdulni, hisz talpaim és puncim fogva tart. Ekkor csípőmön lévő kezed vándorolni kezd, eltéved tán, vagy tényleg arra jár? Hátsó lyukacskámmal incselkedik egy ujjad...nincs ellenemre...s ezt tudatom veled.

-Te kis ínyenc, ne fogd vissza magad, újra élvezni akarok, OTT IS!

Csillan szemed, örülsz, hogy újabb rejtekhelyemet fedezheted fel, bátorodva incselkedsz...de a farkadat is akarom oda...teljesen felemelkedem rólad, de csak azért, hogy hátsó nyílásomhoz vezethesd szép szerszámodat, majd lassan, egészen lassan ráereszkedem...kitölt, feszít, de jólesőn nagyon...ütemes mozgásba kezdek, zubog, tombol vágyam újra...ujjad most hüvelyemet simítja végig, s hamarosan szárnyra kélünk..repülünk a gyönyörök gyönyöre felé. Érzem, ahogy forró magod kilő belém, s ezzel egyidőben engem is elönt a forróság. Hangos sikoly szakad ki belőlem, élvezem, újra élvezem...immár Veled.

Szellovas (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ó az a szűk kis nyílásod... szorít de nagyon kellemes mégis benned lennem ott is! Gyorsul a tempó, fékevesztett száguldásra emlékeztet s közben a Te légzésed is egyre gyorsabb.. közeledik, igen, alig bírom tartani... s már nem is akarom, megadom magamat, hangos kiáltás közepette beléd lövöm forró lávámat... s ebben a pillanatban a Te torkodat is hangos sikoly hagyja el... együtt éltük át ezt a gyönyört s alig tudunk magunkhoz térni vagy talán nem is akarunk? Leszállsz rólam, ölembe hajtod fejed s kóstolod nedveinket, lágyan gyengéden még szopsz egy picit s amikor semmi nyoma már rajta nedvemnek belegömbölyödsz ölembe s szorítjuk egymást...

Hirtelen nyílik az ajtó, fény önti el a stúdiót, technikusok rohannak be a vezőrlőből beszól a rendezőnk: -Fiúk, gyors beállítást kérek a reggeli műsorhoz! Szeretnék még visszatérni a fogadásra mert alig láttam valamit az új kolleginából! Tényleg, nem tudjátok hová tűnt?

A technikus fiúk ekkor már sóbálvánnyá válva bámultak bennünket. -De tudjuk! S ekkor már kaján vigyorral arcukon s persze kocsányon lógó szemmel bámulták gyors öltözésünket... Szemedbe nézek de az aggodalom szikráját sem fedezem fel benne.

-Sziasztok fiúk! -szólsz hozzájuk mosolyogva- Nem tudom ti, hogy vagytok vele de nekem tetszik ez az új munkahely! S ezzel mintha csak a stúdiót jöttünk volna megszemlélni még körbehordozod pillantásod.

-Szép, szép... -mondod s kisétálunk a folyosóra.

Tartalomjegyzék