Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Csak ülök a tárgyalóteremben és bambulok magam elé. Valahol a messzi távolban beszél a főnököm, aki lényegében egy méterre áll tőlem, de nekem mégis valahonnan a világ végéről jön a hangja. Újra végig kell hallgatni az unalmas szövegét, ez kb. egy óra, aztán következik a projektek kiosztása, ami már érdekel, főleg azért, mert egy wellness központ Uniós pályázatát szeretném megkapni, de még nem tudom, hogy kinek fogja adni. Addig valamivel el kellene ütnöm az időt. Körülnézek, és látom, hogy a többiek is csak bambulnak, van, aki úgy tesz, mintha figyelne, de tudom, hogy igazán senkit sem érdekel az, amit minden alkalommal elmond.


Velem szemben ül Dávid, épp úgy unatkozik, mint én. Nagyon jó szakember, kiváló elemző. Még nem volt alkalmam vele dolgozni, mert csak nemrég csatlakozott a csapathoz. A nyakkendőjét bügyörgeti az asztal alatt, de az is csak egy percig foglalja le, aztán elkezd ő is körülnézni és tekintetünk találkozik. Kissé elmosolyodok, és ő is. Szimpatikus pasi, figyelmes, rendkívül jó a humora, és ami nekem nagyon tetszik, tud bánni a nőkkel. Már akkor felfigyeltem rá, amikor megérkezett, de mivel nem volt közös prodzsektünk, nem töltöttünk sok időt együtt. Talán most lesz alkalmunk, ha nekünk adják a wellnessz pályázatot.


Most, hogy találkozott a tekintetünk, folyamatosan egymásra nézünk és mosolygunk. Kissé kihúzom magam és megigazítom a kosztüm kabátom és az alatta levő ingecskét, de kissé zavartan teszem, mert tudom, hogy Dávid figyel. Aztán lentebb húzom a szoknyám is, mert a hanyag testtartásom miatt comb középig csúszott fel. Ha valaki az asztal alatt figyelne, akkor belátna a tangámig, ami csak egy jó adag jóindulattal nevezhető tangának, mert lényegében csak egy szál cérna. Össze kell kapnom magam, mert nem tudom ki mit csinál unalmában. Miután befejeztem az igazgatást, újra Dávidra nézek. Engem figyel és mosolyog. Érzem, hogy szemével vetkőztet. Az adrenalin szintem kezd emelkedni és elpirulok. Ki tudja mi jár az okos fejében? Az biztos, hogy nem a főnök dumáját elemzi. Látom, hogy többször a melleimre pillant, ami még jobban zavarba hoz.


Bevallom, nekem is voltak már fantáziáim vele kapcsolatban, de ezt neki nem kell tudnia. Mivel a legjobb védekezés a támadás, mélyen a szemébe nézek és várok. Látni akarom, meddig bírja a tekintetem. Kb. egy percig szemeződünk, aztán jobb kezével, ami az aktákon nyugszik, az asztal alá nyúl. Látni ugyan nem látom, de gondolom, hogy mit tesz most.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Úgy látom, ez a cég sem jobb, mint a többi. Van egy unalmas főnök, aki unalmas meetingeket tart unatkozó kollégáknak. Na de én még itt "új fiú" vagyok, próbálok okos és ügyes lenni. Végül is egy tanácsadó cégnél nem "szalagmunka" van, két műszakban. Egyszer több, egyszer kevesebb. De legalább jobb csajok vannak, mint az előző munkahelyemen.

Itt ül például velem szemben Dóri. Kinéztem már a bemutatkozáskor, de ő már futó projekteken volt, én meg máshol voltam betanuláson. Csinos, értelmes nő, lehet vele poénkodni, nem olyan "fapina" mint némelyik kolléganője. Eddig kétszer ebédeltünk együtt, imádom a hangját hallgatni, és a parfümje is tetszik.

Szerintem most ő is alapjáraton futtatja a szoftvert, sok szabad kapacitással. Néha elábrándozik,aztán észbe kap, ruháját igazgatja, szoknyáját húzogatja. Vajon kinek "öltözködik"?

Ahogy belehallgatok, a mai napra rendelt szent evangélium felénél sem járunk még. Kezdjünk valamit ezzel a Dórival! Próbálom elkapni a pillantását, egyre gyakrabban sikerül. Láthatóan kissé zavarban van, megint ruhát igazít. Nézem és mosolygok. Állítólag ebben jó vagyok... Vajon milyen melltartót hord? Hord egyáltalán? Ezekkel a méretekkel valószínűleg igen. Azért szívesen meggyőződnék róla. Meg a szoknyája sem hosszú, úgy emlékszem. Vajon bugyi lehet rajta?

Elképzelem egészen apró ruhácskákban, esetleg amint éppen...

Na most már feszül a nadrágom. Dóri meg csak néz, huncut szemekkel. Állja a pillantásom. Hát jó, játszunk. Szemébe nézve ölembe csúsztatom ujjam, merev dákómat simogatom. Szerintem ő is tudja, mit csinálok. Beharapja a szája szélét, ujjai a golyóstollat simogatják, le és fel. Aztán a szájába veszi a végét, nyelvét is pajkosan kidugja. Közben velem szemez.

Játékos nő, meg kell hagyni. Na nézzük, mennyire bátor. "Véletlenül" leejtem a tollat, az asztal alá kell bebújni érte. Ahogy lehajolok, benézek a szoknyája alá. Anyám, széttárta a combját! Talán van rajta bugyi, de nem túl nagy lehet. Szerintem egy gyufásdobozba kettő ilyen beférne. Hirtelen ötlettel kikötöm az egyik cipőfűzőm, de még mindig a combjai közét bámulom. Ahogy próbálok felülni, fejem nagyot koppan az asztalon. Húú, ezt fájt. Meg a finom röhögés is, amit kaptam. Dóri is vigyorog, szerintem pontosan tudja, hogy mitől nem tudtam a fejemre figyelni. Na majd meglátjuk, ki nevet utoljára! Még szerencse, hogy nem túl széles az asztal. Lábfejemet finoman bokájához érintem és elindulok felfelé.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Látom, még véletlenül sem kaphattam volna jobb játszó társat erre az unalmas gyűlésre. Dávid vette a lapot, most sem okozott csalódást. Mondjuk azt nem gondoltam volna, hogy még az asztal alá is bebújik, de megtette. Kissé hülye gyerek képét festette, amint beverte a buksiját, de mindenki tudta, hogy színjáték az egész, ezért is nevettek.


Már én sem nagyon töröm magam azzal, hogy a látszatot megőrizzem. Drága Dávid, adok én neked szórakozást, ha kéred, gondolom magamban. Tudom, hogy már benézett a szoknyám alá és ettől szűk lett a nadrágja. Azt is tudom, hogy nemsokára ismét ügyetlenkedni fog, vagy a tollát ejti le, vagy valami egyebet fog leverni az asztalról.


Mélyen szemébe nézek, feltűnően jobb kezem az asztal alá nyújtom, combjaim kissé szélesebb terpeszre tárom, megfogom tangámat és félre húzom. Ha most behajol az asztal alá, akkor egész a barlangomig láthat.


Közben az arcát figyelem. Mosolyog, mert sejti, hogy mit tettem. Nyelvem hegyével kissé megnedvesítem felső ajkam, ami teljesen fölösleges művelet lett volna, ha nem üzenetnek szántam volna. Már én is mosolygok, mert ezt nem lehet ép ésszel kibírni. Keze egyre jobban mozog az asztal alatt. Mondhatom, tökéletes játszótárs. Ő is visszajelez nyelvével, üzeni, hogy nyalogatna engem mindenhol.


Aztán elkezd fészkelődni a helyén, mert már nagyon meglátogatná az asztal alatti részt, ugyanis sejti, hogy változott a látvány, és nem szeretné kihagyni. Még tartogatok számára egyéb meglepetést is, de nem szabad halmozni az élvezetet, mindent a maga idejében. Egyelőre elég lesz neki az, hogy a tanga már el van húzva a látvány útjából.


Közben Dávid addig forgolódik, amig leveri az előtte fekvő dossziét. Laposan esik, nagyot puffan a parkettán. Nyugodt lélekkel mondhatnám azt is, hogy nagy port vert fel. Erre ő villám sebesen lehajol és fejét az asztal alá dugja.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Szerintem pontosan tudja, hogy sok mindent láttam. Ilyen pajzán mosolyt rég láttam valakinek az arcán. A főnök továbbra is mondja a magáét, de mi már egy külön világban vagyunk. Egyik kezét az asztal alá csúsztatja, szerintem a szoknyája alá is nyúlt, ahogy nézem. Közben velem szemez, nyalja a szája szélét. Vajon mitől száradt ki? Vagy valami nyalókára vágyik? Itt van, drága Dóri, rád vár!

Én is megnyalom szám, s ő is veszi a lapot. Ujjai még mindig az asztal alatt, izeg-mozog, szerintem egyre feljebb csúszik az a fránya szoknya. Közelebb kellene jutni, megérinteni, belenyalni, bármit, csak közelebb...

Totál hülyét fogok magamból csinálni, de ez a nő megbabonáz. Most a dossziém esik le, repünek a papírok. Egy pillanatra midenki felébred, bocsánatot motyogok, aztán megint be az asztal alá. Egyből a szoknya alá lesek. At hittem,rosszul látok.

Egy csupasz, csillogó punci mosolyog rám, ujjai finoman simogatják. Aztán egy ujjával int, menjek közelebb, s én -mint akit hipnotizáltak- elindulok négykézláb. Térdeit csókolgatom, simogatom, ujjaim combja belső felén csúsznak, aztán már a síkos virágszirmokkal ismerkedek. Egészen széttárja combját, szinte elreped a szoknya. Odahajolok, nyelvem hegyével csiklóját izgatom. Buja illatokba merülök, de sajnos nem sokáig lehetek itt. Gyorsan összekapkodom a papírokat, aztán felülök a helyemre.

Egyből rá nézek. Vágytól fátyolos szeme fogad, arca kipirult.

"Ezt akartad, nem?" - kérdeztem a szememmel, s ő csak mosolygott.

Finoman hunyorított, megnyalta a szája szélét, aztán megint a golyóstoll került szájába, ki-be húzogatta. Micsoda szemérmetlen perszóna! Így kikezdeni egy ártatlan kollégával. :) Remélem még sokáig tart ez az értekezlet.

Egyszer csak érzem, hogy finom lábujjai indulnak el vádlimon, térdemen felfelé. Mire észbe kapok, ágaskodó dákómat masszírozza. Most rajtam a sor, hogy mélyebb levegőket vegyek. Ő meg csak mosolyog. Valamit már megint kitalált, látom rajta.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Még a végén nem is lesz annyira unalmas ez a gyűlés, mint amilyennek én gondoltam. Meglepetések sora ér minket, őt is, és engem is. Abban holt biztos voltam, hogy be fog bújni az asztal alá, de azt, hogy a nyelve a puncimmal találkozik, itt és most, azt remélni sem mertem volna.


Amikor bebújt az asztal alá, elkezdtem finoman simogatni a csiklómat, ezzel akartam izgatni. Finoman intettem neki, hogy jöjjön, és ő jött, közeledett. Amikor nyelvével megérintett, azt sem tudtam hirtelen, hogy hogyan leplezzem a jóleső érzést. Bár csak tovább maradhatott volna. Bár csak sose ért volna véget ez a mennyei érzés. De sajnos sokáig nem maradhatott az asztal alatt, már így is mindenki őt nézi. Mindenki mosolyog ügyetlenségén. Én még jobban mosolygok, mert ajkain ott csillog a puncim nedve. Majdnem elnevetem magam, de viselkednem kell. Már így is ki vagyok pirulva és szemeimből kiolvasható, hogy nem a főnök dumája hozott izgalomba. Egy dolog biztos, most már nem verhet le az asztalról semmit. Ha megteszi akkor már a főnök is megszólítja, az tuti, mert ennyire ügyetlen nem lehet senki. Én sem bújhatok az asztal alá, mert már páran sejtik, hogy itt több is van a dologban, nem csak az egyszerű ügyetlenség.


Akkor most én jövök. Ismét a golyós tollal kezdek kacérkodni, ami a számban köt ki. Aztán lábam kihúzom a szandálból és óvatosan lábai felé közeledem. Vádliján kezdem, aztán a térdéhez érkezem és a végcél az öle. Finoman megérintem dákóját, ami már rendesen be van üzemelve, működne is csak lenne már lehetőség rá. Csúszkálok rajta, fel és alá, rendesen, ahogy ezt szokás, sajnos csak nadrágon keresztül, mert most másképp nem lehet. Közben őt figyelem, amint próbálja átadni magát a gyönyörnek, de azért valahogy jelen is szeretne lenni, nehogy elárulja magát, és lebukjon. Tovább izgatom, hadd érezze a kellemes érintést de azért nem veszem le róla a szemem.


A telefonom az asztalon hever, kezembe veszem és az asztal alá dugom. Szemével követi a telefonomat, de az asztal alá már nem bújhat be. A telefonom kamerájával lefényképezem a nyelve vágyakozó puncimat és elküldöm neki a felvételt. Amikor kinyitja, majdnem felnevet, de aztán még az utolsó pillanatban észbe kap és elfolytja a nevetést. Gyönyörködik a képben, majdnem le sem veszi a tekintetét róla, de aztán rám néz, mert tudja, hogy ennek lesz még folytatása.


A telefonom még mindig az asztal alatt van és várok. Kíváncsi vagyok rájön arra amit akarok? Azt látja, hogy még használni akarom és gondolom ad is alkalmat és lehetőséget rá. Eddig nem csalódtam benne, remélem ezután sem fogok, annál is inkább, mert már nagyon szűk a nadrágja. Kissé kuncogni kezdek. Lássuk, lesz bátorsága megtenni? Kiveszi a dákóját?

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ez a nő teljesen megőrjít!

Finom lábujjai kőkemény rudamat masszírozzák, közben mosolyog, mint a macska, amelyik éppen bekapta a kanárit. Mi olyan vicces abban, hogy hamarosan beleélvezek a nadrágomba?

Orromban még ott van ágyékának édes illata. Megnyalom számat, és ismét megérzem az ízét. Itt fénylett a számon? Remélem, más nem látta. Szűk a nadrágom, Dóri talpa puha és ügyes. Mint egy macskáé.

Hirtelen telefonját az asztal alá teszi, aztán egyszer csak MMS jön. Megnézem és vigyorgok. Tisztán kivehetőek széttárt kagylócskái. Hihetetlen! Itt ül velem szemben ez a kacér nőszemély, számban nektárjának édes íze, telefonomon egy fotó, közben meg értekezünk.

Néz rám, várakozón, telefonja továbra is az asztal alatt. Mire vár? Csak nem.....? Még egy fotót akar, rólam? OTT?

Egészen becsúszok, közel az asztalhoz, jobb kezemet az asztal alá dugom. Ha neked ez kell?! Finom, harisnyába bújtatott lábát odébb tolom, és lehúzom a cippzárt. Még egy-két ügyeskedő mozdulat, és kiszabadul börtönéből dákóm. A következő pillanatban rájöttem, hogy hibáztam.

Hogyan fogom visszatenni?

Dóri felsóhajt, csak én hallom, de szaporább a lélegzése. Akárcsak nekem. Hirtelen odakerül a másik lába is, két talpa közé fogja, úgy masszírozza. Aztán megint jön egy MMS. Én ágaskodok ott, két talpa közé szorulva.

Már az egész nő egy nagy vigyorgás.

Ott vagyok, két talpa közé szorítva, csapdában. Hogyan fogok innen szabadulni?

Egyszer csak egy SMS-jön.

"Hihihi! El akarsz élvezni?"

Teljes a kétségeesés. Ha nem élvezek el, hogy teszem vissza a nadrágomba? Ha elélvezek, mi lesz a kiáradó cseppekkel?

Dóri, Dóri, ezt még megbánod.....

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Győztem. Kivette kemény, harcra kész dákóját és ott volt előttem, kedvemre kényeztethettem mindkét lábammal. Egy élmény volt érezni forró, dagadó ékét lábaim közt. le is fotóztam és elküldtem neki a telefonjára.


Arcáról leolvasom a kéjes kínt. Gondolom most azon filózik, hogy hogyan fog ebből a slamasztikából kimászni. Az ördög a nadrágba már nemigen fér vissza, a padlóra pedig nem repülhet a nedve. Most mi lesz?


- A legújabb pályázatot, az uniós wellnessz központét Kiss Dávidnak és Rónai Dórának adom. Megkérlek benneteket, hogy most folytassátok eddigi munkátokat és egy órán belül itt megtárgyaljuk a részleteket. - szól hozzánk a főnök - a többiek maradnak és folytatjuk a gyűlést. - és papól tovább.


Bebújok a szandálomba, veszem a cokmokomat és kilépek a tárgyalóból. Nagyon örülök ennek a hirtelen fordulatnak, hisz van egy szabad óránk és a többiek meg le vannak kötve. Kissé megigazítom a ruházatom és bemegyek az irodámba. Leülök az asztalomhoz és csak bambulok magam elé, de arcomon még mindig ott mosoly. Isteni gyűlés volt, be kell ismernem.


Ekkor kivágódik az ajtó és Dávid viharzik be rajta. Látom rajta, hogy már nagyon kivan, ezen nevetnem kell. Odarohan hozzám, se szó, se beszéd, megragadja a csuklómat és magával ránt, ki az irodából, át a folyosón, aztán be az archívumba. Becsukja utánunk az ajtót és kulcsra zárja. Hozzám lép, felemel és ráfektet az egyedüli íróasztalra, aztán szoknyámat a derekamig húzza fel és lábaimat széles terpeszbe állítja a levegőben. Most ott fekszem előtte, kitárva. Ledobja magáról a zakót, ami eddig kemény dákója takarására szolgált. Nadrágját is letolja és most már láthatom azt a kincset, ami miattam ágaskodik. Gyönyörű látvány, bevallom, nagyon tetszik.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Agyam kétségbeesetten keresi a megoldást. Úgy döntök, mégiscsak valahogy vissza kellene bújtatni a nadrágomba. MMS érkezik, ott ágaskodok két harisnyás talp között. Na ez sem könnyíti helyzetem. Aztán elveszi lábát, talán ő is rájött, hogy itt nem tudjuk végigcsinálni. Vagy lehet, hogy ő a főnököt is figyelte? A nevemet hallom, meg hogy valami pályázatot fogok írni Dórival, és hogy a többiek maradjanak, mi meg mehetünk dolgunkra.

Őrült kapkodásba kezdek, valahogy visszaerőszakolom nadrágomba, bár a dudor elég látványos. Még szerencse, hogy hoztam zakót, azzal próbálom takargatni. Kisurranunk az ajtón, viszamegyek az asztalomhoz. Egyedül vagyok, próbálom rendbeszedni magam. Vágyam nem csillapul. MIt képzel ez a nő?! Most megkeresem,és úgy meg....

Berontok az irodájukban, kivonszolom a folyosóra és meg sem állok az irattárig. Szó nélkül betuszkolom, bár szerintem sejti, hogy mitől vagyok ilyen zaklatott.

Felteszem az asztalra, szoknyáját felhajtom, combjait az égnek emelem. Ott fekszik előttem, parányi bugyiban, nem tiltakozik. Elé állok, nadrágomat bokámra csúsztatom, és végre teljesen kiszabadítom lüktető rudamat. Ránéz és felnyög.

Képtelen vagyok már bármilyen további várakozásra. Félrehúzom bugyiját és a már megcsodált csupasz szirmok közé csúszok. Egy mozdulattal tövig belébújok, amit hálás sóhajjal nyugtáz. Felkönyököl, úgy próbál ellentartani lökéseimnek. Szűk, forró résben csúszkálok. Aztán a blúzán is kipattintok néhány gombot, feltárul csipkés melltartója, gyönyörködök benne, finoman simogatom. Láthatóan nincs ellenére.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már nagyon kívánom. Nagyon felizgatott a tárgyaló termi játék. Én imádom az ilyen játékokat, és amikor van megfelelő játszó társam, akkor különösen jó játszani. Meg aztán az új fiút már az elején kiszemeltem magamnak.


Most itt mozog bennem, ami kéjes sóhajtásra késztet. Magamban érzem kemény, méretes botját, amit különös szakértelemmel irányít. Forró hullámok haladnak végig rajtam, puncim már valósággal ég.


Kigombolja a blúzom elejét és elé tárulnak a csipke kosarakba csomagolt melleim. Értük nyúl és kényezteti őket, a csipkén keresztül, aztán kigombolja a melltartót, és két mellem kipattan a kosárból, mint két gumi labda. Kemény mellbimbóim ott ágaskodnak gyönyörködő szemei előtt. Kezei már birtoklásba veszik a meztelen melleimet.


Érzem, hogy egyre hevesebben mozog bennem és már mindkettőnk a csúcs közelében van. Csak amúgy húzom magamba, hadd érezzem, amikor együtt elérjük a gyönyör tetőfokát, ami pár pillanat múlva be is következik. Kéjes sóhajtásainkat vissza kell fojtanunk, mert mégis csak egy irodában vagyunk.


Isteni dákója még mindig bennem lüktet, közben érzem, amint szétárad bennem forró nedve. Rám hajol és megcsókol, mire mindketten elmosolyodunk. Még mindig ott fekszek az asztalon, lábaim az ő derekát karolják át, mintha soha nem akarnám elengedni. Annyira izgató volt ez a játék és a végén az együttlét, hogy még kérek belőle.


Lopva az órámra pillantok de nem elég elővigyázatosan, ugyanis észreveszi.


- Sietsz valahova? - kérdezi és arcán enyhe zavart látok.

- Igen, a következő körre - felelem és felnevetek, de erre ő is nevet, érti mire gondolok - még van 50 percünk. - és rá kacsintok.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Szédítő ez a csipkecsoda, de útban van. Kipattintom, és előbuknak a gömbölyű csodák, mazsolává dermedt bimbókkal. Simogatom, masszírozom és élvezem szűk puncijának szorítását. Hosszú, erőteljes lökésekkel hajtom a gyönyör csúcsára, érzem, nekem sincs már sok hátra. Fátyolos szemei fennakadnak, kezével fenekemet fogja és húz magában, egyre mélyebbre, még, még.....!

Megérzem lüktető ágyékának szorítását, és én is túlgördülök a csúcson. Mindketten visszafojtjuk hangoskodásunkat, nehogy a kollégák meghallják. Újabb és újabb adagot spricelek belé, forró nedvünk öszekeveredik. Derekamat átkarolja lábával, úgy tűnik, talán folytatásra vár. Óvatosan órájára néz, s én nem értem, mire kíváncsi. Mennyire voltam gyors? Ennél hosszabbra számított? Talán nem kellett volna azt a játékot az asztal alatt...!

- Sietsz valahova? - kérdezem némi zavarral

- Igen, a következő körre - feleli, és rájöttem, hogy félreértettem.

- Még van 50 percünk. - és rám kacsint.

Zavarom eltűnik. Igaz, az első találkozást kicsit romantikusabbra szántam, de úgy látszik, Dóri ilyen. Na mindegy, előbb-utóbb talán vacsorázni is elviszem. Addig is ne tétlenkedjünk! Használjuk ki az ötven percet, amit ez a gyönyörű nő kettőnknek adott!

Ráhajolok, csókolózni kezdünk, simogatom, ahol érem. Finom illata, bőrének puha bársonya, mellének tökéletes félgömbje mágnesként vonzza számat és ujjaimat. Finoman mozgatja csípőjét, s érzem, hogy az előbb még lankadásnak induló vesszőm újra életre kel. Beledagad szűk kelyhébe, s én újra kezdem a finom mozgást. Halkan nyögdécsel, végül eltol magától. Kicsit talán kényelmetlen neki ez a póz. Lemászik az asztalról, és simogatni kezdi dákómat. Majd elém térdel, s mire észbe kapok, puha ajkai kényeztetnek. Közben tekintetünk összekapcsolódik, duzzadt makkomat ajkához ütögeti, szeme vágytól homályos. Nagyon élvezem ezt, nézni és érezni ezt a kívánatos szépséget. Aztán feláll, nekem háttal az asztalra dőlve megtámaszkodik. Értem a kérést, felhajtom szoknyáját és becélzom síkos punciját.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kissé szokatlan sorrendben történtek itt a dolgok. Most épp előtte térdelek és csodás méretű vesszőjét kényeztetve próbálom őt a mennyország felé vezetni. Először ajkaimmal csak csúszkálok makkján, aztán dákóján csúszkálok le és fel, aztán makkját ajkaimhoz ütögetem, miközben arcát figyelem. Arcáról leolvasom, hogy ez jólesik neki, nagyon is jólesik. Nekem is jólesik látni, hogy örömöt tudok okozni neki.


Aztán felállok és hátat fordítok neki, így még mélyebbre hatolhat bennem. Homorítok a gyönyörtől. Annyira jó érzést kelt bennem, hogy megtartanám magamnak és sosem engedném el. Igaz, azt sem tudom van-e kapcsolata? Vagy talán házas? Gyűrű nincs az ujján, de attól még lehet házas. De most ezzel nem foglalkozom, kissé elkéstem vele, előbb kellett volna erre gondolnom.


Élvezem amint mozog bennem és közben melleimet tenyerével méregeti. Aztán mintha kitalálná vágyam, jobb kezével megkeresi a csiklóm és elkezdi izgatni. Kissé hangosabb leszek mert már nagyon közel állok a csúcs eléréséhez. Sóhajaim hallatára ő is gyorsabban mozog bennem és érzem, hogy izgatják kéjes sóhajtásaim. Aztán egyszerre lépünk be a gyönyör kapuján. Ismét szétárad bennem forró nedve.


Gyorsan össze kell kapnunk magunkat, hisz nemsokára főnöki fejtágító és ott fresh kell lenni, pörögni kell az ötleteknek, hisz az uniós pénz megnyerése nem kis dolog. Igyekszünk kicsípni magunkat és én közben hozzá lépek, átölelem és forrón megcsókolom.


- Dávid, kissé felgyorsultak a dolgok de szeretném a kimaradt részleteket is megejteni - súgom fülébe bájosan - ma este nyolckor nálam vacsora?

- Azt hittem már sosem fogod szóba hozni - mosolyog rám, és ismét megjelenik a csillogó vágy a szemében.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Óvatosan merülök el a forróságban, aztán egyre lendületesebben mozgok. Tetszik neki, egyre sűrűbben veszi a levegőt. Ujjaimat csiklójára csúsztatom, s ahogy masszírozni kezdem, összerándul szűk puncija. Immár halk sikolyok is előtörnek belőle, együtt keressük a vágy csúcspontját. Aztán összeér ég és föld, lüktető ágyéka engem is orgazmusba sodor. Lihegve állunk, aztán észbe kapunk. Hamarosan megbeszélés a wellness-témában. Mielőtt kilépünk a folyosóra, még meghív magához egy esti vacsorára. Jóleső érzés önt el, de próbálok az előttünk álló órákra koncentrálni.

Leülünk a főnökkel hármasban, sziporkáznak az ötletek. Úgy tűnt, meggyőzőek voltunk. Nem árultam el, hogy tavaly, az előző munkahelyemen egy ugyanilyen projektet csináltam végig, de aztán a pályázó az utolsó pillanatban visszalépett, így nem adtuk be. A főnök csak kapkodta a fejét, annyira egy hullámhosszon voltunk Dórival. Talán fel is tűnt neki valami, de csendben maradt. Az ötletelés közben kicsúszott a számon:

-Talán jó lenne meglátogatni egy kész komplexumot,további ötleteket meríteni.

A főnök egyből rácsapott.

-Helyes, menjetek D.-be, ott van egy ilyen. Gondolom szombaton ráértek, mehettek is.

Én igazából a munkahelyről akartam egy napot lógni. De aztán Dórira gondoltam, és felvidultam. Láthatóan neki is tetszett az ötlet.

A főnök le is zárta a meetinget, "a jövő héten folytatjuk" felkiáltással.

Visszaindultunk az irodába. Csak mosolyogtunk egymásra, ujjaink keresték a másik érintését. Menet közben a fénymásoló szobához értünk. Egy mozdulattal behúztam, és mire észbekapott, már forrón csókoltam. Hálásan simult hozzám.

- Bocsánat, ezt muszáj volt, annyira finom a szád - suttogtam kisfiúsan.

Nem szólt, csak megcsókolt még egyszer. Aztán mentünk vissza a helyünkre.


Este némi hezitálás után felvettem legjobb farmerem, ing, nyakkendő, sportos zakó. Vörös rózsák, vörösbor - mint egy romantikus filmben, gondoltam magamban, ahogy az indulás előtt a tükörbe néztem. A lakását még nem láttam, de puncija ízét már ismerem - vigyorogtam.

Kissé nehezen találtam oda, s ahogy ajtót nyitott, elállt a szavam. Szebbnek láttam, mint délelőtt. Egyszerű, de csinos blúz, mély dekoltázzsal, rövid miniszoknya, combfix (ha jól láttam). A lakásból finom illatok jöttek ki, s ő csak mosolyogva állt.

Legszívesebben ott helyben megcsókoltam volna.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A lélegzetem is elállt, amikor megláttam az ajtóban. Annyira jól nézett ki, hogy szerintem a szám is tátva maradt. Vörös rózsa és bor? Léteznek még ilyen romantikus pasik, aki ezt nem felejtették el? Eszméletlen! Épp egy ilyen pasi áll az ajtóban. Ő is gyönyörködik bennem, látom rajta, hogy meg van elégedve azzal a ruha költeménnyel, amit a tiszteletére vettem fel. Nagyon megkedveltem a délelőtt. Az archívumban történt "tapasztalat csere" után a megbeszélés szinte magától ment. Dávid fejéből csak amúgy pattantak ki a jobbnál jobb ötletek, aztán elárulta, hogy ő már elkészített egy hasonló projektet, ami végül nem volt beadva, de a tapasztalat, az megmaradt neki. A főnök nagyon meg volt elégedve, még azt is felajánlotta, hogy szombaton látogassunk el egy ilyen központba. Nem is mondhatott volna jobbat.


- Isten hozott szerény otthonomban - köszöntöm mosolyogva - gyere, helyezd magad kényelembe. - Karon fogom és bevezetem a nappaliba, ahol már megterítettem.

- Romantikus vacsora? - kérdezi és hangján hallszik a huncutság.

- A délelőtt elmaradt a romantika, gondoltam most bepótolhatjuk.

- Én is így gondoltam - mosolyog rám és máris karjaiba vesz és hosszasan megcsókol. Visszacsókolom és közben hozzá simulok. Csókja ismét lázba hoz, de megállítom.

- Közben tálalnék, mert kihűl a vacsora, ha nem haragszol - és tudom, hogy nem haragszik, hisz incselkedő illatok áradnak az ebédlőben, és minél előbb elfogyasztjuk a vacsorát, annál hamarabb kezdhetünk neki a desszertnek.


Fűszeres csirkét készítettem körítéssel, salátával és utána madártej következik és meggyes csoki torta. A vacsora nagyon kellemesen telik, halk zene szól a finom étkekhez, mi meg mindegyre egymásra mosolygunk. Dávid szemben ül, és amikor leejti a villáját, már hangosan nevetek. Lehajol, bebújik az asztal alá és már tudom is, hogy mit forgat a fejében. Combfixes harisnyám szabadon hagyja tangácskámat, ami ráadásul nyitott, tehát a puncim ott díszeleg előtte. Már várom az érintését, de nem következik be. Visszaül az asztalhoz és rám mosolyog.

- Kaphatnék egy tiszta villát? - mosolyog rám.

- Természetesen uram - poénkodok vele és behozok neki egy kést.

- Tudtad, hogy csak szemügyre veszem az új kincsem, ugye? - kacsint rám.

- Biztosan nem tudtam, csak reméltem.


Elfogyasztjuk a finom vacsorát, és utána a madártejet. Aztán behozom a csoki tortát, felszeletelem, de ezt már nem a helyemen fogyasztom el, hanem a Dávid ölében ülve. Egymást kényeztetjük a torta falatokkal, amikor hirtelen ölbe kap és elindul velem.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Úgy tűnt, neki is tetszik a látvány. A nappaliban forró csókba bonyolódunk, de aztán a romantikus vacsorára hivatkozással szétválunk. Finomat főzött, sok-sok édességgel. Mintha tudta volna, hogy édességből sosem elég nekem. Persze vacsora közben "véletlenül" leejtettem a villámat, és az asztal alatt egy pillanatra szoknyája alá néztem. Valami egészen különleges bugyi volt rajta, olyan mesébe illő "van is rajtam, de nincs is" jellegű parányi csoda. Ahogy visszaültem a helyemre, tudtam, hogy akcióm nem maradt észervétlen.

- Tudtad, hogy csak szemügyre veszem az új kincsem, ugye? - kacsintottam rám.

- Biztosan nem tudtam, csak reméltem.

Szeretek játszani ezzel a nővel! Csinos, értelmes, főzni is tud, és a két pohár bortól már csak mosolyog. Arca kissé kipirult, szinte érzem vágyakozását. A csokitortát már az ölemben ülve fogyasztjuk el, illata beburkol és felizgatja érzékeim. Az utolsó falat után felkapom.

- Merre? -kérdezem, mélyen a szemébe nézve.

-Attól függ, mit akarsz csinálni - hamis mosollyal kérdezi

Leteszem.

-Mondjuk nézhetünk együtt tévét. Esetleg a csillagokban gyönyörködhetünk az erkélyen. Vagy megmutathatod a ruhatárad, biztosan érdekes. - faarccal, de csillogó szemekkel vázolom a lehetőségeket. Veszi a lapot.

- Esetleg egy jó könyvet is tudok adni, tegnap vettem - mórikálja.

Átölelem és a fülébe súgom.

- Meztelenül akarlak, csókolgatni, simogatni, szeretni, gyötörni. Hol van a hálószobád, te boszorkány?

Felnevet és előre siet. Fejcsóválva ballagok utána. Mire odaérek, néhány gyeryát gyújt, a füstölő buja keleties illattal árasztja el a szobát.

Egymást kezdjük vetkőztetni, és hamarosan ott áll előttem fehérneműben, combfixben, kívánatosan, gyönyörűn. Átölelem, nem tudok betelni vele. Aztán a melltartó is lekerül, édes halmait kényeztetem. Tovább vetkőztetném, de a fülembe súgja

- A többi egyelőre maradjon. Imádok félig vetkőzve szeretkezni.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Az ölében kissé poénkodok még vele, de tudom, hogy türelmetlen. Nagyon kíván és minél hamarabb el akar jutni velem egy olyan helyre, ahol kicsomagolhat. Aztán a hálóban elkezd vetkőztetni, de fél úton megállítom, mert szeretek azért magamon hagyni pár ruhadarabot. A tangám már eleve nem kell levetnem, mert a puncimat szabadon hagyja.


A melleimet kényezteti ami engem már az egekbe repít. Valahogy rájött, hogy ezt szeretem és már ki is használja. Ravasz pasi ez a Dávid, hamar kiismeri a nőket, aztán tudja hogyan kergesse őket a kéjes őrületbe. Valahogy nekem is ki kellene tapasztalnom, mivel tudnám kielégíteni. De amíg én elmélázok, ő már apró csókokkal halad lefele, már a köldökömnél tart. Nagyon felizgatott, kéjes nyögést csal elő belőlem és még az elején vagyunk. Aztán a dombomhoz ér, nyelve valósággal éget, perzseli a borotvált ajkaimat. Széttárja lábaimat és gyönyörködik a látványban. Látom rajta az izgalmat, férfiassága keményen ágaskodik, kíván engem. Finom csókot lehel a csiklómra, amitől felnyögök. Nyelve elindul a csikómtól, lecsúszik az ajkamon egész a barlangom bejáratáig, aztán ott kissé körüljárja a kapukat, utána pedig a másik felén vissza csúszik a csiklómhoz. Ismét csókot lehel rá, de ekkor felhúzom, magamra húzom és lábaim átkarolják derekát. Csókokkal halmozzuk el egymást, aztán megfordulunk és feléje kerekedek. Puncim ráteszem forró, kőkemény dákójára, de nem hagyom behatolni. Azt akarom, hogy érezze forró nedvem.


Kényeztetni szeretném, ezért fordítva helyezkedek el felette és kezelésbe veszem dákóját. Alig érek hozzá máris felsóhajt. Elkezdem húzogatni és közben nyelvem hegyével bejárom makkját. Csúszkálok rajta kereken, aztán finoman ajkaim közé veszem. Élvezet kényeztetni, mert hallom ahogy sóhajt. Csípője már mozog, rásegít, csúszkál ujjaim között, aztán a dákója eltűnik ajkaim között. Most már teljesen nedves, ajkaim meg kezdnek hevesebben csúszkálni a botján. Ekkor megérzem nyelvét a csiklómon és felnyögök. Forró nyelve szétkeni nedvem.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Úgy tűnik, tetszik neki, amit csinálok. Keblei finomak, édesek, illatosak, kívánatos halmok, s én nem győzök betelni velük. Halk nyögések törnek elő belőle, aztán lefelé indulok. Köldökén át jutok a bugyihoz. Különleges, nyitott bugyi, anélkül kóstolhatom édes nektárját, hogy le kellene húzni. Le-föl siklok, játszok duzzadó csiklójával, illatos ambróziát nyaldosok. Aztán magához húz, átfordulunk, s mire észbekapok, dárdám már nyílása előtt várakozik. De kínoz még, megfordul, puha szája és finom ujjai feszítik gyönyöröm egészen fel, fel....

Gyönyörködöm puncijában, azán belenyalok, ahogy előttem tátong. Forró sóhaját lüktető vesszőmön érzem. Egymást izgatjuk, mintha versenyeznénk, ki bírja tovább. Felizgult ágyékának minden cseppje nyelvemen landol, s én mohón nyelem. Forró fagyijával játszik, ujjai masszírozzák golyóimat, s én próbálom visszaadni a gyönyört.

Nem bírjuk tovább, megfordulva rám ül, finoman, ringatózva szeretkezünk. Lucskos ágyéka körbefog, dédelget, s én vele repülök a gyönyörbe. Rámhajol, mellét csókolgatom, simogatom, aztán megtámasztom magam az ágyon, és heves mozgásba kezdek. Felsikolt, teste rám borul, s már én sem tudom visszafogni magam. Lüktető puncija elsodorja minden józanságom, és fenekébe markolva engedem belé vágyam minden cseppjét.

Csókolózunk, teste forró és nyirkos. Magam mellé húzom, simogatom, kicsorgó nedveimet szétkenem kagylócskáin, s ő reszketve néz rám. Az ő ujjai sem tétlenkednek, s így dákóm hamarosan újra harcra kész. Széttárt combjai köz térdelek, sarkamra ülve nézem, ahogy csillogó szerszámom lassan megközelíti azt a rést, ahol az előbb oly jól érezte magát. Felnyög, ahogy finoman belé csúszok. Gyönyörű és izgató a látvány, ahogy a nyitott bugyi résén becsúszik a farkam. Ráhajolok és lassan mozogni kezdek.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Vele együtt eljutni a csúcsra lebírhatatlan élmény. Itt van mellettem, csókolgat, kényeztet, nedvével szívecskéket rajzol testemre. El akarom kényeztetni, de nagyon. El akarom kényeztetni, mert nagyon tetszik. Tetszik a viselkedése, tetszik a gyöngédsége. Figyel rám, nagyon odafigyel arra, hogy nekem is jó legyen, szinte tanulmányozza érintéseinek hatását. Ma már kétszer beléptünk együtt a gyönyörök birodalmába, de amint tapasztalom, ez nem elég. Újra kíván, szeretne ismét velem együtt a csúcsra eljutni.


Vesszőjét kezdem kényeztetni ami meg is hozza hatását. Ajkaim és ujjaim bejárják minden környéken lévő, érzékeny, kényeztetésre vágyó területét. Sóhajt, sóhajt és reagál. Ismét bennem van, érzem magamban kemény, feszülő dákóját, amint ritmusosan csúszkál bennem. Nem titkolja azokat az érzéseket, amiket együttlétünk kivált belőle. A sóhajok sokasága elárulja, hogy élvezi mindazt, amit adok neki.


Ekkor kicsúszik belőlem, mellém fekszik, bal lábam kissé felemeli és ismét behatol nedves barlangomba. Őrületbe tud kergetni, annyira jó érzés vele lenni. Miközben bennem mozog, ujjai egyre csak kényeztetnek. Hátra hajtom fejem és ajkait keresem. Rátalálok és hosszasan eljátszok velük, nyelven nyelvét keresi, kényezteti, hívogatja. Aztán mozgásának gyorsulása elárulja, hogy a célhoz közeledik. Én sem vagyok már messze, így együtt hódítjuk meg az érzések legmagasabb csúcsát. Szinte éget a bennem szétáradó, forró nedve. Megfordulok és csókot lehelek erre a csodákat művelő vesszőre.


- Mindig meggyőzöl arról, hogy lehet ez még jobb is - suttogom fülébe dicséret gyanánt.

- Ezt én is elmondhatom rólad - kacsint vissza rám.

- Tartogatok egy kis meglepetést számodra. Kérek öt percet, aztán gyere utánam a fürdőszobába - ezzel illanok is elkészíteni a meglepetést.

Gyorsan teletöltöm a kádat kellemesen forró vízzel, adok hozzá finom jázmin illatú fürdő olajat. A gyertyák már ott sorakoznak, így nincs más dolgom, mint sorra gyújtani őket. Poharakba töltöm a pezsgőt és már nyílik is az ajtó. Dávid áll ott meztelenül, mosolyogva. Szemei ragyognak.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Gyönyörködök Dóriban, a testében, csipkés combfixbe bújtatott lábában. Szeme homályos a gyönyörtől, mellének halmai lökéseim ritmusára ringanak. Ráhajolok, csókolózunk. Mindenhol érezni akarom, érinteni, simogatni, belébújni egészen.

Kissé elzsibbad a lábam, ezért szétválunk, oldalára fektetve mögé bújok. Lábát kissé megemelem, és vesszőm visszahelyezem forró puncijába. Ujjaim mindenhol simogatják, s ahogy csiklójához érek, teste megfeszül, száját csókra nyújtja. Nyögéseit hallom, ahogy körkörösen izgatom igazgyöngyét, dákóm egyre lucskosabb hangokat hallat, ahogy újra és újra elmerül a kéjbarlangban. Mellbimbói mazsolákká dermednek az élvezettől, mozgásunk felgyorsul. Érzem, ahogy ágyéka egyre gyakraban rándul össze, sóhajai egyre sűrűbbek, azán megérkezik a gyönyörbe. Felakadt szemekkel, remegő testtel élvezei utolsó lökéseim,aztán rángatózó puncija engem is újabb orgazmusba sodor.


Lassan éledezünk, nyirkos háta hozzám simul, érzem szívverését, ahogy mellét tenyermbe tartom. Kbújik ölelésemből és egy apró csókkal köszönti ernyedő vesszőmet.

A fürdőszoba felé indul és kéri, hogy pár perc múlva kövessem. Testem még bizsereg az élménytől, hanyatt fekve próbálok összeszedni gondolataimat. Csodálatos kolléganőt adott nekem a sors! Aztán észbe kapok, nem tudom, mennyi idő telt el. A fürdőszobába indulok.

Gyertyafény, füstő illata, édes jázminillat és pezsgő. Na meg egy mosolygó csodaszép nő a kádban. Nem is tudom hirtelen, hogyan üljek? Mellé..vagy mögé...vagy elé?

Önző módon először magamra gondolok. Elé ülök, fejemet hátra hajtva csókolózunk. Ujjai bejárják testem, formás mellei hátamnak simulnak. Apró csókok, harapások a nyakamon, ujjai egész testemet simogatják. Közben a pezsgőt is megbontom, koccintunk, számban apró buborékok pattannak. Mi kell még több? Forró fürdő, pezsgő és egy meztelen, gyönyörű nő simogat. Ennél kívánni is nehéz többet, jobbat.

Dákóm éledezni kezd, és rájövök, mi hiányzik. Én is szeretném kényeztetni Dórit.

-CSeréljünk helyet - súgom, s bólint.

Hamarosan ő ül előttem, újabb koccintás, csókja pezsgőízű, mámorító. Ujjaim élvezkednek testén, hajlatain, völgyein és domborulatain. Én sem hagyom ki fülét, nyakát, vállát, sok-sok csókot és harapást kap. Ujjaim puncijára csúsznak, teste finoman belémfeszül, s én csak gyönyörködöm, bódultan, kéjjel telve.

Szerintem megérzi popsijának feszülő acélos dákómat, mert mosolyogva előredől, a kád szélére támaszkodik. Popsija előttem gömbölyödik, térdét finom terpeszbe csúsztatja és várakozón néz rám a válla fölül.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Dávid említette, hogy gyakorlata van a wellnessz pályázat terén és ezt most én is tapasztalom. Illatos, síkos fürdő víz kényezteti bőrünket, aromás pezsgő forralja vérünket, de ehhez hozzá társul a vágy, az izgalom. Előttem ül, hátát nekem támasztja. Én mellkasát simogatom, miközben ajkaim nyakán barangolnak, aztán ajkait keresik. Mellkasán lefele haladva megtalálom ismét ágaskodó férfiasságát, és örömmel észlelem, hogy kényeztetésem nem maradt válasz nélkül. Két kezembe veszem és az olajos fürdő víz segít nekem vesszőjén csúszkálni.


Ekkor szól, hogy cseréljünk helyet, amit örömmel meg is teszek. Ujjai ismét felderítő útra indulnak testemen. Minden négyzet centimétert megérint, ujjai szinte csókolgatják erogén zónáimat. Én sem tétlenkedek, hisz el szeretném kényeztetni, mert megérdemli. Dákója popsimon jelzi, hogy ismét kíván és kérne a kéjes gyönyörből.


Kissé előre hajlok, a kád szélére támaszkodok, popsim kitolom előtte, szinte felkínálom neki, miközben vállam felett kacér, szinte hívogató pillantást vetek rá. Finoman rám mosolyog és már hajlik is felém. Jobb kezével megtalálja csiklómat, ami már izgatottan várja a kényeztetést. Bal kezével pedig vesszőjét bevezeti forró barlangomba, ami kéjes homorításra késztet, ezt pedig félreérthetetlen sóhajtás követi. Ma már sokadszor érzem, hogy összeillünk és ő mindig megerősít ebben.


Fürdés után meg szeretném masszírozni. El szeretném lazítani izmait, finom olajjal kényeztetni bőrét, testének minden részét. De most együtt haladunk ismét a gyönyör útján. Lassú, érzéki mozdulatai fokozatosan izgatnak. Csiklómon ujjai siklanak minden irányban, barlangomat pedig kemény dákója tölti ki, ajkai pedig nyakamon és hátamon vándorolnak. Egyszerre sóhajtunk, egyszerre mozgunk és egyszerre haladunk a gyönyör felé ami már nincs messze.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem bírok vágyammal, mögé térdelek és belécsúsztatom acélos dákómat. Felnyög, ahogy ujjaim csiklójára csúsznak. Hullámzik a víz körülöttünk, ahogy szeretkezünk, hátára hajolva csókolózunk, bal kezem megmarkolja mellének halmát, és csak csúszkálok, előre hátra. Puncija egyre sűrűbben rándul össze, szűkössége egyre izgatóbb. Megmarkolom csípőjét, utolsó ruhamra indulok, és a falak között viszhangó sikolyai közepette én is után a száguldok a gyönyörbe. Vágyam forró nedve kilövell, újra és újra.

Aztán furcsa csend, csak a víz csobog, zihálásunk hallatszik.

-Dóri, Dóri, elveszed az eszem...súgom fülébe.

Hálás mosoly a válasz.

- Menjünk be szobába, van még egy meglepetésem - súgja a fülembe

Megtörölközünk, aztán visszamegyünk a hálószobába. Az ágyra lök, hasra fektet és ráül a combomra.

-Ugye nem bánod, ha megmasszírozlak? - hajol rám, formás melle hátamnak simul. Csak bólintok, és a hátamon érzem a lecsorgó olajat. Elernyedek, élvezem a finom női ujjak kényeztetését. Aztán lejjebb csúszik, combomat is simogatja, dögönyözi. Duzzadó veszőm má alig fél el, különösen, miután ujjai combom közé csúsznak. Kissé megemelem csípőm, hogy jobban hozzáférjen, de néhány simítás után otthagyja az édes tájékot. Rám hajol, rámdől, egész tstével masszíroz, gömbölyű női formák érintenek mindenhol. Egészen felizgat, legszíveseben megfordulnék és rávetném magam. Aztán eltávolodik, úgy suttogja:

-Fordulj meg, te édes pasi...

Eleget teszek a kérésnek, vesszőm oszlopként tör magasba. Felnyög a látványtól és ujjai máris elindulnak.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Amint megfordul, mát látom mit szeretne tőlem. Teste beszél hozzám, pontosabban vesszője, ami kolosszusként ágaskodik a magasba, mintegy kérve, hogy foglalkozzak vele. Föléje térdelek, de dákóját szabadon hagyom. Aztán lassan fölfelé csúszok csípőjén, és ezzel a mozdulattal elérem azt, hogy a vágytól nedves szírmaim hosszában végig simítják kemény férfiasságát, mintegy benedvesítve édes nedvemmel.


Két kezét feje fölött rögzítem, finoman, játékosan, jelezve, hogy szeretném kissé átvenni a dolgok irányítását. Lehajolok hozzá, nyelvem nyelvét keresi, körkörös mozdulatokkal kényezteti. Melleim a mellkasán pihennek, ágaskodó mellbimbóimmal köröcskéket rajzolok rá. Ajkaim apró csókokat leheltek nyakára.


Ösztönösen megemeli csípőjét, mire én engedek a kérésnek. Elengedem kezeit, mire ő megmarkolja csípőmet és egy ügyes mozdulattal lentebb csúsztat, vesszője pedig boldogan hatol be nedves barlangomba. Ekkor felegyenesedek rajta és tövig hatoltatom magamban forró játékát.


- Nagyon mély benyomást tettél rám szívem - nyögök fel viccesen a gyönyörtől.

- Dóri, Dóri............ - sóhajt fel Dávid - nem tudok betelni veled.


Csípőm ritmusosan mozog rajta. Lovagló mozdulataim még jobban felizgatják. Pár perc múlva végigsimítom mellkasát és jelzem neki, hogy lassuljunk, ne siessük el ezt a szép estét. Ismét ráhajolok és nyelvét keresem. Ajkaimmal kör alakot formálok és úgy csúszkálok a nyelvén, mintha vesszőjét kényeztetném, és közben hüvely izmaimmal finoman rászorítok dákójára.


Ő sem tétlenkedik. Kezei popsimon vándorolnak, felfedezik minden ívét. Aztán hátamat simogatja, finoman, érzékien, végül elérkezik a melleimhez. Tudja, hogy ezzel nagyon nagy örömet szerezhet nekem, és mindig meg is teszi.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ujjai finoman simogatnak, mindenütt ott vannak. Kibuggyanó síkos cseppjeimet szétkeni feszülő makkomon, aztán egy lendülettel rámül. Síkos szeméremajkaival simogatja dákóm, benedvesíti, dédelgeti. Őrjítő az érzés: tudom, hogy alig pár centire vagyok a mennyország kapujától, de nem én döntöm el, mikor léphetek be.

Kezemet fejem fölé teszi, s én értem: ő akar vezetni. Rám hajol, édes csókja számban, telt mellei mellkasomon pihennek. Vágyam újabb hullámokat vet, csípőmet finoman emelgetve jelzem, hogy ne húzzuk tovább ezt az édes kínzást. Engedi, hogy popsijába markoljak, s én nem várok tovább. Ráültettem acélos vesszőmre. Felnyög, s ahogy háta ívben hátrahajlik, egészen magába fogad.

- Nagyon mély benyomást tettél rám szívem - sóhajt, félmosollyal a száján.

- Dóri, Dóri, nem tudok betelni veled. -suttogom neki vágytól sötét hangon.

Lassan lovagol rajtam, egyikünk sem siet. Ki akarjuk élvezni ezt a finom együttlétet, a nedves kényeztetést. Ujjaim mellére tévednek. Minden férfi álma lehet ez: egy gyönyörű, meztelen nő lovagol dákómon, szinte meg sem kell mozdulnom. Ujjaim telt mellének érett gyümölcsével foglalkozhatnak, szemében vágy és szenvedély.

Azt sem tudom, hol simogassam, kissé magamhoz húzom és mellbimbóit kóstolgatom.

Aztán talán elzsibbad, mert leszáll rólam. Oldalt fekve, nekem háttal helyezkedik, s én mögé bújok. Egy finom mozdulat, és ismét benne vagyok. Finom lökdösődés kezdődik, nyakát csókolgatom, ujjaim mindenhova elérnek. Csiklóján körözök, ki-be csúszkálok lucskos kagylócskái között. Érzem, messze még a csúcs, de anyira jó ez az érzés, ez az illat, bőrének bársonya. Az sem baj, ha nem élvezek el még egyszer, annyira kellemes ez a pillanat.

Úgy tűnik, Dóri viszont repülne, teste egyre jobban remeg, hangja egyre vékonyabb. Lökéseim hosszabbak, erőtelejesebbek lesznek, puncija egyre sűrűbben rándul össze, hogy aztán teste végleg az orgazmus gyönyörébe feszüljön. Nem hagyom abba a mozgást, s ez elnyújtja gyönyörét. Aztán megsemmisülve fekszik, lassú simogatásokkal csitítom felajzott testét.

- Nekem most mennem kell - súgom fülébe - holnap találkozunk a cégnél.

Csak bólint, aztán magához húz.

- Édes Dávid, csodákat tettél velem. Ugye, holnap is..?!.- és csak mosolyog.

- Találj ki valamit, te huncut boszorkány - válaszolom, mélyen a szemébe nézve. Aztán még egy csók, és elindulok megkeresni a ruháimat.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Reggel mosolyogva ébredek. Érzem izmaimon az édes fáradtságot. Szeretem ezt az érzést, kellemes és simogató. Kicsit nyújtózkodom még, jól esik, az ágynemű kellemesen simogatja meztelen testem. Kár, hogy nem maradhatok tovább. Össze kell kapnom magam, mert vár a meló. Megbeszélés lesz 10-kor, és addig még át kell néznem pár dolgot.


Gyors reggeli, zuhany, smink, és már vágom is be magam az autóba. Korán érkezek, de nem gond, így terveztem. Benyitok Dávidék irodájába de még senki sincs itt. Szuper, épp erre számítottam. Az íróasztalához igyekszem és amikor épp megragadnám a jegyzet tömbjét, hogy pár sort írjak neki, hangokat hallok. Remek ötletem támad és egy század másodperc alatt döntök. Gyorsan bebújok Dávid íróasztala alá, ami szerencsémre egy minden oldalról zárt, ősrégi, múzeumba illő darab, abból az időkből való, amikor még nem spórolták az anyagot, és megadták a használónak a maximális kényelmet. Magam mellé teszem a táskám és várok.

- Dávid, Dávid, látom az este sokat pihentél - hallom a kollégája hangját. Meglátta rajta a fáradtságot, erre célozgatott.

- Te sem unatkoztál, amint látom - vág vissza Dávid.

Hallom, hogy leteszi a táskáját, és már előttem áll. Kihúzza a széket és leül. Amint elhelyezkedik, térde hozzám és és ijedtében hírtelen felugrik.

- Mi a franc..... - kiált fel ijedten, és benéz az asztal alá, ahol én mosolygok rá.

- Mi van, talán rémeket látsz? - viccelődik vele a kollégája.

- Öhhmmmm.......ööö.....ez az új takarító spiné ismét itt hagyta a szemetest, de legközelebb nem hagyom szó nélkül - húzza ki magát a pácból.

Aztán ismét leül. Nagyon kell uralkodnom magamon, hogy ne nevessem el magam. Várok pár percet, amíg bekapcsolják a számítógépeket, a rádiót, előveszik a napi aktákat, és elkezdik a napi tevékenységet.


Egyszer csak Dávid az asztal alá nyúl és átad egy cédulát, amin ez áll: "Mit keresel itt?" Erre mosolyognom kell. Mindjárt meglátod, mit keresek itt, gondolom magamban. Óvatosan a sliccéhez nyúlok, és elkezdem simogatni dákóját. Lassan teszem, hogy hozzászokjon az izgalomhoz. Vesszője reagál, köszönt engem és egészen jól kommunikál velem.

- Megvan a Wellnessz terv? - kíváncsiskodik a kolléga.

- Hát....öööhhh....azon dolgozom. - próbálja lerázni Dávid.

- Segítek, ha kell, összeülünk és pillanatok alatt összedobjuk. Mit szólsz? - Szép dolog segíteni másnak, de ez most nem jött jókor.

- Köszi, egyelőre nem kell, de majd szólok, ha igen - válaszol kínosan az én új játékszerem tulajdonosa.


Vesszője már alig fér a nadrágba, ezért kiszabadítom, megadom neki azt a szabadságot, amire vágyik. Sőt, nemsokára repülni is megtanítom. Dávid nem tiltakozik. Széttárja lábait, hogy jobban hozzá férhessek, én meg elkezdem benyálazni makkját. Nyelvem csak amúgy siklik rajta, mint ahogy a kisgyerek szopogatja a lollipop cukrot. Vigyáznom kell, hogy ne hagyjak nyomot a nadrágján, ezért csak félig tudok rajta csúszkálni, de ez is elég ahhoz, hogy izgalomba hozzam. Időnkét megemeli csípőjét, és felém irányítja vesszőjét.


Ekkor nyílik az ajtó és a főnök lép be rajta.

- Dávid, Dóra üzeni, hogy késik, ezért 10,30-kor kezdünk. Hogy halad a vázlattal? - hangja főnökies és nagyon közeli, gondolom ott áll mellettem, vagyis csak az íróasztal fala választ el minket.

- Ööhhmmm..., Köszönöm, jól haladok, megleszek időben. - hallszik Dávid rekedtes, zavart hangja.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Másnap reggel kissé meggyötörten értem be a céghez. Hosszú volt az este és rövid az éjszaka. De már nagyon vártam Dórit, a hangját, illatát. A kollégák is látták, hogy keskeny a szemem. Na mindegy, majd Dóri felébreszt - gondoltam. Kíváncsi voltam, mit talál ki.

Leültem az íróasztalomhoz, egy régről megörökölt batárhoz. Aztán majdnem fel is ugrottam, mert Dóri kucorgott a lábamnál, az íróasztal fedezékében. Mikor került ide? És minek? És mi lesz, ha valaki...?

Őrült ez a nő! Na, egyből felébredtem. Próbáltam normálisan viselkedni, de amikor megéreztem ujjait a nadrágom elején, tudtam, hogy nem lesz könnyű. Finoman bánik vesszőmmel, óvatosan ébresztgeti. Rá is fér a törődés a tegnapi este után. A kollégák meg csak jönnek, kérdezgetnek, alig győzöm lerázni őket. Aztán megadom magam Dórinak, ahogy puha szája elnyeli makkom. Legszívesebben hanyatt dőlve, lehunyt szemmel élvezném ezt az isteni kényeztetést. Persze nem lehet, próbálom a gépet ütni alibiként, de farkam egyre jobban beledagad puha szájába. Néha önkéntelen mozdulattal lököm előre csípőmet, ilyenkor torka mélyére szaladok. Lassan, kitartóan szop az asztal alatt, s én már csillagokat látok. Ujjai golyóimat morzsolgatják, szája végtelen lassúsággal jár le és föl. Újra meg újra. Egyre nehezebb feltűnés nélkül ülni, már nagyon el akarok élvezni, de ez a lassú mozgás ehhez kevés. Szinte remeg a lábam, aztán úgy tűnik, Dóri megkönyörül. Gyorsabb mozgásba kezd, két ujja dákóm tövén mozog le és fel. Aztán az utolsó pillanatban lelassít, csak a makkom tartja szájába, nyelve őrülten jár körbe-körbe, ujjai vesszőmet simogatják.

Felnyögök, ezt már nem lehet csendben bírni. Elnyújtott agónia után lövellek szájába, újra meg újra. Hosszú, mély nyeléseket hallok, aztán egy halk kuncogást. Tisztára szopogat, s mire észbekapok, petyhüdt farkam már a helyén,a cipzár mögött pihen.

De hogy fog innen Dóri kijönni?

Szerencsém van, mindhárom kollégám egyszerre megy el cigizni.

Hátrahúzom a széket.

- Gyere ki, te őrült -suttogom mosolyogva neki.

Előbújik, egész lénye mosolyog rám.

-Jó reggelt, édesem - köszön, majd egy gyors puszi után a mosdó felé indul.


Ez a reggeli kaland egészen megzavarta a fejemet, a főnököm szólt rám, hogy hol kések a 10.30-as találkozóról. Összekaptam magam, és besurrantam az ajtón. Hárman voltunk a megbeszélésen, Dóri egyfolytában incselkedett velem. Finoman, apró jelekkel. Én próbáltam viselkedni, de ez a nő teljesen megszédített. Persze a munkával is foglalkoztunk, de szerintem a főnök sejthetett valamit, mert furcsán nézett ránk időnként. Összeraktuk az ütemtervet, határidőket és feladatokat, persze a nagy része kettőnkre jutott. Aztán még valami eszébe jutott a főnöknek.

- Úgy látom, egészen jól tudtok együtt....dolgozni. Mikor is mentek el a wellness-központba körülnézni?

- Most szombaton, holnapután - válaszoltam gyorsan, mielőtt Dóri szólhatott volna. Összenéztünk és csak mosolyogtunk. A főnök már csak annyit tett hozzá:

- Akkor jó munkát és jó szórakozást. Érezzétek jól...egymást. -és kacsintott.

Nocsak!? Ki gondolta volna, hogy ilyen is tud lenni ez a mogorva medve? Lehet, hogy ő is volt valamikor fiatal?


Aztán gyorsan eltelt a nap, én még egy határidős munkán dolgozok, ő meg talán egy másik kollégával fejez be egy közös projektet.

A munkaidő végén átmegyek hozzá, ő is már egyedül van.

-Foglaltam szobát a hétvégére a wellness-szállodába, munkaügyben- mondom neki hivatalos hangon. Mosolyog, ahogy meghallja hangom. Aztán ennyit súgok:

- Gyere, a tárgyaló már üres.

Kézen fogva behúzom, és ahhoz az asztalhoz lépünk, ahol az első nap olyan pimaszul játszadozott velem. Az tényleg csak tegnap volt, amikor a megbeszélés alatt megkóstoltam a ... ? Felültetem az asztalra és csókolózni kezdünk. Itt, ezen az asztalon akarok vele szeretkezni. Ezzel is érdekesebbé lehet tenni majd az itteni megbeszéléseket. De most csak a csókja érdekel, illatos teste, meg a szoknyája. De főleg, ami alatta van. Reszkető kézzel gombolom blúzát, s ő csak nyögdécsel, ahogy szám végigjárja dekoltázsát.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kezdem megszeretni ezt a céget. Ha minden nap ilyen edzést tartunk akkor biztos formában maradok és lelkesen fogok majd dolgozni járni. Az új kolléga nagyon tehetséges, nagyon tudja hova kell nyúlni ahhoz, hogy eredményt érjen el. Most is úgy csókol, mintha most találkoznánk először. Kezei már gombolják a blúzom gombjait és aztán rögtön a lényegre tér, megnézi megvan még az édes kelyhem? Puncim már remegve várja az érintést és a kényeztetést . Itt ülök az asztalon, kigombolom Dávid nadrágját és kiszabadítom kedvenc játékszerem. Kezembe veszem és máris köszönt engem, kihúzza magát és egyre nagyobb lesz. Elkezdem húzogatni, előkészítem a nagy csatára. Ezennel egy gyors menet lesz, mivel nincs sok időnk.


Ekkor letérdel elém és nyelvével bemelegíti a terepet. Csiklómat nyalogatja, szívja, úgy, mintha még sosem kóstolta volna. Mellbimbóim már keményen ágaskodnak, az izgalomtól sóhajok sora indul el a mennyezet felé. Miután nyelvével mindenhol jól benedvesít, felegyenesedik és gyorsan behatol. Tövig nyomja belém vesszőjét, szinte felnyársal. Visszafojt egy amúgy hangos nyögést, amit a behatolás gyönyöre vált ki belőle. Hevesen mozog bennem ami nagyon jó érzés, hisz mindketten fel vagyunk tüzelve. Mindketten sóhajtozunk a gyönyörtől, amikor hangokat hallunk a folyosóról. Hirtelen leugrok az asztalról és ismét elrejtőzöm az asztal alá, Dávid pedig az asztal túloldalán helyezi fedezékbe magát.


Nyílik az ajtó és egy férfi hangot hallok.

- Helló, nem láttad Koltait? - kérdezi sietve.

- Nem, itt nincs - felei Dávid, miközben dákója keményen ágaskodik az asztal alatt.

Ajtó csukódást hallok és néma csend vesz körül minket ismét. Nem vagyok rest, megragadom a felém célzó botot és elkezdem csókolgatni. Tulajdonosa lassú csípő mozgással irányítja felém. Úgy néz ki, ma ezt jósolták meg a csillagok nekem, asztal alatt orálisan kényeztetni Dávidod. Az előbbi izgalmak eléggé feltüzelték, ezért pár pillanat múlva szétárad számban a gyönyör nedve, amit halk nyögés követ.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hamarosan édes kelyhét nyalogatom, s fülemnek tetsző sóhajokat és sikolyokat csalogatok elő. Tudom, hogy nincs sok időnk, ezért felegyenesedek és beléhatolok. Szája szélébe harap, hogy ne hangoskodjon, erőteljes lökésekkel fokozom vágyát. Együtt készülünk repülni, amikor hangok jönnek a folyosóról. Szétrebbenünk, Dóri az asztal alá bújik,én meg gyorsan leülök egy székre és egy dossziét kapok elő.

Egy kolléga kukkant be, de aztán gyorsan eltűnik. Dóri közben nem vesztegeti az időt, acélos dákómat szájával kényezteti. Szívesen folytatnám a kefélést, de nincs erőm mozdulni. Puha szája gyorsan repít egyre feljebb, aztán utolsó cseppig kifacsarja vesszőmet. Halkan nyögdécselek, miközben tisztára nyalogat.

Fénylő szemmel lépünk ki az irodából, ekkor viszont szembejön a titkárnő.

-Jaj, de jó, hogy még itt vagy Dóri! Egy fontos hívás jött, de a pasi csak románul beszél. Te ebben jó vagy, úgy tudom. Bekapcsolom ide ebbe a kistárgyalóba, beszéld le vele, amit akar.

Ezzel betuszkolja Dóri egy kistárgyalóba, persze én is követem.

Néhány másodpec és megcsörren a telefon. Dóri feláll, hogy felvegye, s én nem hagyom leülni. Románul beszél, nem sokat értek belőle, de valami pénzügyi elszámolási problémája van. Ujjaim Dóri testén siklanak le és fel, próbál eltolni magától, de nem hagyom magam. Felültetem az asztalra és combjai közé térdelek. Dühösen néz rám, közben románul nyomja a szöveget, néha nagyokat hallgat, ilyenkor a kagylót befogva próbál visszafogni. Nem hagyom magam és egyik kezemmel lefogom őt. Hanyattdöntöm az asztalon, felhajtom szoknyáját, és mire észbe kap, nyelvem csiklóján köröz. Remeg a teste, hangja egyre vékonyab. Próbál minél kevesebbet beszélni, ám felsikolt, ahogy két ujjam belétolom. Talán a vonal túlsó felén is érzik, hogy valami nem stimmel, mert élénken nyugtatja őket, hogy semmi baja.

Na persze, éppen elélvezni készül, mi baja lenne? Fickándozik, de nem hagyom abba az izgatását. Egyre mélyebben veszi a levegőt, aztán befogja a kagylót, mert sikolyai fékezhetetlenek. Még gyorsan lezárja a beszélgetést, aztán kifeszül teste, én felgyorsítok és ott az asztalon fekve éri utol az orgazmus.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ma már két torok ecsetelésben részesültem. Most már ideje lenne valamit dolgozni is, mert ha nem, hamarosan lebukunk. Kilépünk a folyosóra de már az első kanyarban lekapcsol a titkárnő. Ismét engem vesz igénybe a nyelv tudásom miatt. Bekapcsolja az ügyfelet a kis tárgyalóba, ott fogadom a hívást. Dávid is betolakodik, nem akar kimaradni a jóból. Már látom, hogy nehéz tárgyalás lesz, de meg kell tennem. Cseng a telefon, felveszem, meghallgatom az ügyfelet és próbálom megérteni. Dávid nem enged leülni, elkezd simogatni, teljes birtoklásba veszi a testem. A kis pimasz, tudja, hogy oda kell figyelnem a beszélgetésre, nem beszélhetek félre, és nem tudok rá is ugyanannyi figyelmet szentelni, ezért kihasználja a helyzetet, jobban mondva visszaél vele. Nem mintha nekem ellenemre lenne, sőőőőőt.


Hallgatom amint az ügyfél felvázolja a problémát és közben Dávid hanyatt fektet az asztalon és már birtokba is veszi a puncimat. Nyelve gyorsan elkezdi kényeztetni a csiklómat, az ajkaimat. Próbálom elmagyarázni a vonal túlsó végén levő alaknak, hogy a pályázati pénzeket pontosan követik, és nem lehet bármire elkölteni, de ajkaim izgalma jobban érdekel, mint amit a kagylóban hallok. Letakarom a kagylót és halkan sikoltozom, sóhajtozom, mert már nagyon közel vagyok. Ki tud ellenállni egy ilyen fürge nyelvnek? Aztán ismét a telefon partneremhez fordulok, kérem, hogy olvassa el a pályázati feltételeket, aztán hívjon vissza. Alig bírok beszélni, mert Dávid ujjai bennem csúszkálnak, ki s be, gyorsabban és gyorsabban. Szerencsére sikerül lerázni az értetlenkedőt, de amint megszakad a vonal én már elélvezek. Arcom kipirul, de a Dávidé is.


- Ezt még visszakapod kamatostól, ígérem, még ma este - ezt már emberi hangon mondom neki, miközben összekapom magam. - Este operába megyünk.

- Operába? Jaj neee! Nem mondod komolyan!?? - tiltakozik lovagom csalódottan.

- De, komolyan mondom. Hétre jöhetsz értem és tessék kellőképp öltözni. - kissé szigorúnak szeretnék tűnni, remélem sikerült.

- Óhajod parancs - egyezik bele kissé csalódottan.

Kilépek az irodából és otthagyom, ő majd követ, amikor már tiszta a levegő. Még van pár óra a munkaidőből, azt valahogy még kibírom, de puncim ég, bizsereg és nem hagy a munkára figyelni. Elfoglalom magam a wellnessz pályázat felszerelési listájával, aztán lejár a munkaidő és gyorsan haza igyekszem. Sietősen lezuhanyzom, kisimítom a hajam és előkészítem a ruhám. Kiakasztom a szekrényre, de még nem veszem fel. Combfixet választok a fiókból, felveszem és amint az utolsó pillantást vetem a tükörbe, megszólal a kapu telefon. Dávid az, Kinyitom neki az ajtót és kirobban belőlem a nevetés.


Öltönyben, nyakkendőben áll előttem, szemei kitágulva, szóhoz sem jut. Mondjuk ez nem lep meg, hísz rajtam csupán combfixes harisnya van és magas sarkú cipő. Kézen fogom, bevezetem a hálóba és levetkőztetem, meztelenre. Lefektetem az ágyra és ráparancsolok, hogy csendben legyen. Ez elég mulatságos volt, mivel amióta megjött, egy szót sem szólt a meglepetéstől.


Egy selyem sállal az ágyhoz kötözöm, hadd legyen kicsit kiszolgáltatva ő is, ahogy én voltam a délben. Ott fekszik előttem és én csodálom. Dákója már ágaskodik, ami nekem hívogató jel. Odalépek és benyálazom, ajkaimmal csúszkálok rajta egy keveset. Aztán kezembe veszem és makkját csiklómhoz érintem, nedvesítem magam vele de nem hagyom behatolni. Csupán pár percig hagyom neki ezt az örömöt, és utána feje fölé térdelek, széles terpeszbe. Kelyhem ott áll előtte kitárva, nyelvét várja, de nagyon.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Néhány perc múla összeszedi magát, és estére operába hív. Illetve közli, hogy oda megyünk és hétre menjek érte. Szinte felszólító módban. Nem kedvencem az opera, meg inkább ágybéli hancúrt terveztem volna, de Dóriért mindent.

Munkaidő végén siettem haza, legjobb formámat hozva (öltöny, nyakkendő, illatosítás itt meg ott...) indultam hozzá. Minél előbb akartam menni, mert tudtam, hogy a nők lassan készülnek el, és ha nem siettetem, el fogunk késni. Utálok elkésni.

Kaputelefon, felcsengettem, a lakásban ajtót nyitott. Hirtelen nem kaptam levegőt. Combfixben és magassarkúban, egyébként meztelenül nyitott ajtót. Éreztem én, hogy időben kell jönni!!!

Bevonszol a hálóba és levetkőztet. Még nem jutottam szóhoz, inkább meztelenségében gyönyörködök. Aztán lefektet az ágyra, és egy selyemsállal kikötöz az ágy végéhez. Éppen tiltakoznék, de rámszól, hogy csendben legyek.

Keményen ágaskodó dákómat izgatja, benyálazza, simogatja, aztán csiklóját dörzsöli hozzá. Én már kívánom a behatolást, de ő irányít. Arcom fölé térdel, fejem alá párnát tesz. Értem a kérést, lelkesen nyalogatom punciját. Közben egyik ujja csiklójára siklik, simogatja magát, miközben nyelvem mélyen szirmai közé fúrom. Kiáradó nedveitől csatakos a szám, aztán másik kezével hátranyúl és kőkemény vesszőm simogatja. Egyre izgatottabban nyalom nedveit, ujja csiklóján köröz az orrom előtt, s ez végtelenül felizgat. Aztán otthagyja farkam és mellébe markol, bimbóját dörzsölgeti. Előttem vonaglik, élvezkedik és én nem érhetek hozzá, csak ízét érezhetem. Pár pec múlva elélvez, hosszan, hangosan, s már én sem vagyok messze a csúcstól. Rámfekszik, csókolózunk, aztán otthagy, felajzva, kielégítetlenül.

Felöltözik, a hosszú, bő ruha alá bugyit nem vesz, ezt tisztán látom. Mikor már mindennel kész, és én végignéztem az öltözését, akkor eloldja a selyemsálat.

- Öltözz Dávid, gyorsan, mindjárt elkésünk...

Kész vagyok! Én kapkodjak, mert ő kinyalatta magát? És az én élvezetem, az hol marad? Mit lehet csinálni egy operában, bugyi nélkül?

A kocsiban szótlan, és én is. Kicsit dühös vagyok. Nem is kicsit. Na mindegy, még adok egy esélyt, hogy jóvátegye.

Odaérünk, az utolsó pillanatban. Egy négyfős páholyba vezetnek, a másik két hely üres. Ahogy leülünk, elsötétedik minden és elkezdődik az előadás. A színpadon is és a páholyunkban is. Dóri ujjai már nadrágomon, a cippzárt lehúzza és hamarosan ujjai között ágaskodok.

-Te tudtad, hogy kettesben leszünk? -kérdeztem maradék józanságommal.

Halk nevetésel súgta fülembe:

-Hát persze, ajándékba kaptam az egyik cégtől,és a főnökük sajnálkozva mondta, hogy ő nem tud eljöni a feleségével.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Csendben tesszük meg az utat az operáig. Látom rajta, hogy kissé dühös. Jól áll neki, édes, amikor ilyen. Tudom, hogy dühös, de majd hálás lesz nekem, meg is fog lepődni rendesen, amikor meglátja hova viszem. Minél dühösebb, annál jobb nekem. Annál szenvedélyesebb lesz, és hevesebb..........az opera előadás megtekintésében.


Belépünk a négy személyes páholyba, helyet foglalunk és várunk. Nem szól hozzám, jelzi, hogy orrol rám, én meg alig tudok komoly maradni. Kis híján elnevetem magam, hogy milyen kis durci tud lenni, mint egy kisfiú, akinek elvették a játékát.


Elsötétedik a terem, csend uralkodik lent a nézőtéren és elkezdődik az előadás. Én nem tétlenkedek tovább, már gombolom is a sliccét.

-Te tudtad, hogy kettesben leszünk? -kérdezi meglepődve.

-Hát persze, ajándékba kaptam az egyik cégtől,és a főnökük sajnálkozva mondta, hogy ő nem tud eljönni a feleségével. Nanááá, hogy tudtam, másképp jöttem volna operába? Kedves Dávid, ha nem tudtam volna, akkor otthon nyalattam volna magam ájulásig és téged is addig kényeztettelek volna, amíg az álom el nem rabolt volna mindkettőnket.

- Te boszorkány, ismét jól kijátszódtál, de most megkapod a magadét - felei és már húzza is fel a ruhámat derékig.

Lehajolok és dákóját kezdem nyalogatni. Ő sem tétlenkedik, elkezdi csiklómat izgatni. Addig csúszkálok rajta, addig nyalogatom, amíg meg nem állít. Finoman felemel és ölébe ültet, jobban mondva felnyársal. Én nem mozoghatok, mert azt megláthatják, de ő bepótolja. Csípője hevesen mozog, most akarja levezetni rajtam az úgymond "mérgét" amiért kinyalattam magam és elráncigáltam az operába, ő meg kielégítetlen maradt. Rászorítok, hogy jobban érezze magát, az "operában". Szerencsére valami nagyon hangos jelenetet adnak elő, ezért megengedhetem magamnak, hogy néha sóhajtással és nyögéssel dicsérjem az előadást. Egyre gyorsabban mozog, aztán érzem a kegyelem döfést. Egész testem beleremeg.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

"Most előttem járt egy lépéssel..vagy kettővel" - gondoltam magamban, de puha szája egy irányba tereli gondolataimat. Felhúzom szoknyáját és nedvesedő puncijára siklik ujjam. Ha így folytatjuk, nagyon élvezetes lesz ez a operalátogatás....

Farkam gyorsan kőkeménnyé válik, az elindulás előtti közjáték nem múlt el nyomtalanul. Úgy tűnik, a szituáció őt is felizgatja, szeméremajkai síkosak a kicsorgó nedűtől. Kívánom már lucskos ágyékának kényeztetését farkamon, ezért megállítom finom szopogatását. Lejjebb húzom a nadrágomat, nehogy foltok legyenek, aztán az ülés szélére csúszok. Lovaglóülésben magamra ültetem, egy apró kézmozdulat és máris magamra húzom. Száját beharapva fogadja támadásom. Ő nem nagyon mozoghat, mivel szinte deréktől felfelé kilátszik a páholyból, így én lökdösöm alulról. Kissé előre dőlve a karzatra támaszkodik, a felületes szemlélő csak annyit lát, hogy elmélyülten élvezi az előadást. Én vagyok az egyetlen, aki tudja, hogy forró dákómat élvezi éppen. Összeszorítja belső izmait, ez új lendületet ad. Erőteljesen, szinte mérgesen kefélem. Bosszú a kikötözésért, a várakoztatásért. Megmarkolom csípőjét és ahogy közeledek a csúcshoz, magamra rántom. Még néhány erőteljes lökés, és testének mélyére hatolva élvezek el.

Dóri nem nagyon mozoghat, csak csendben ül rajtam, ujjai arcomat simogatják.

Zsebkendőt veszek elő, mégsem kellene foltokat hagyni a bársonyszéken. Finoman szétválunk, mellém ül, szeme fényesen csillog. Néhány apró csók, aztán az előadásra próbálunk figyelni. Közben persze ujjaim egyfolytában csúszós szeméremajkait járják, érzem, néha felsóhajt, ha csiklóján körözök. Persze az ő ujjai sem tétlenek...

Aztán eljön a szünet, s mire én rendbe szedem ruházatom, ő eltűnik a mosdóban. Szerintem neki is van egy kis dolga ott.

Én a büfé felé veszem az irányt, némi meglepetésre készülök. Visszasurranok a páholyba, aztán onnan kilépve Dóriba botlok. A szünet még tart, körülnézünk egy kicsit, aztán az előadás kezdetére visszatérünk a páholyba.

Ezúttal a hátsó két ülést foglaljuk el, itt kevésbe vagyunk feltűnőek.

- Van egy meglepetésem, drága Dórikám - súgom fülébe. Ő rámnéz, szemében kíváncsiság. - Szeretnélek megkóstolni.......pezsgővel ízesítve - teszem hozzá halkan

Csak szeme villan, aztán kiül a bársolyszék szélére és combközépig felhúzza ruháját. Én közben csendben kibontom a büféből szerzett pezsgőt, két pohárba töltök egy keveset, és koccintunk. Aztán elé térdelek, egészen derekára húzom a ruháját. A számba veszek egy korty pezsgőt, majd forró kagylócskáira tapadva különleges koktélt kóstolok. Száraz pezsgő Dóri-puncilével ízesítve. Felnyög, ahogy a hideg pezsgő apró buborékjai virágszirmait bombázzák. Aztán lenyelem a koktélt, és újabb korty pezsgőt veszek a számba.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Eszméletlen, hogy mire képes ez a pasi. Most pezsgővel mixelve kostólgat engem, pontosabban a puncimat és nedvét. Itt ülök, széttárt lábakkal, Dávid előttem térdel, szájában egy korty pezsgő, és közben puncimat kostólgatja, nyalogatja, kényezteti. Legszívesebben sikoltoznék a gyönyörtől, de itt mégsem tehetem. Két kezemmel fogom a fejét és finoman magamhoz nyomom. Nyelve nagyon ügyesen siklik ajkaimról csiklómra, onnan pedig barlangom bejáratához, ahol becsúszik amilyen mélyre csak tud. Kéjesen homorítok, teljesen átadom magam az érzésnek. Szinte éget a pezsgő és Dávid fürge nyelve annyira feltüzelt, hogy vonaglok a széken. Ekkor két ujjával segít, becsúszik és megkeresi azt a pontot, amit mindketten szeretnénk. Ájultan zuhanok a székre, sóhajtásom jelzi, hogy megtalálta. Forró csókot lehet csiklómra, mintegy megköszönve a gyönyört.


Visszaülünk a székre rendbe hozzuk magunkat és egymás karjában pezsgőzgetünk. Próbálunk figyelni az előadásra is, hisz tudjuk, holnap kikérdeznek a kollégák, de mivel (mentségünkre) feltalálták az internetes keresést, így még utána nézhetünk a cselekménynek. Csókolozunk, kényeztetjük egymást a darab végéig. Nagyon szeretek szeretkezés után a karjaiban pihenni. Nagyon meghitt pillanat és tökéletes mód arra, hogy elégedettségem kifejezzem.


Nem várjuk meg a taps végét, inkább kisurranunk. Bevágódunk az autóba és irány. De merre? Dávid vezet, annak ellenére, hogy már kissé mámoros a pezsgő és a gyönyör koktéltól, amit az operában kapott. Lassan indul. Kezem a nadrágjára téved, aztán megkeresi fantasztikus férfiasságát. Mosolyogva néz rám, mert tudja mit akarok. Kigombolom a sliccét is kiveszem vesszőjét. Addik huzogatom, amig elérem a totális merevedést, ekkor odahajolok és elkezdem ajkaimmal és nyelvemmel is kényeztetni. Fogalmam sincs merre járunk, annyit érzek csupán, hogy lassan haladunk.


Dávid mindkét keze a kormánykeréken pihen, hangosan felsóhajt, hisz itt már megteheti.

- Dóri, megőrjítsz - hangja elcsuklik a gyönyörtől.

Folytatom tovább, csak akkor fogom abbahagyni, ha ő kéri. Az autó lassan halad, néha lefékez, és megáll, gondolom jelzőnél kell megállnia. Keményen álló dákóján csúszkálok, miközben ujjaimmal golyóit is kényeztetem.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Két kézzel szorítja számat az édes forrásra, s én addig nyalogatom, simogatom, ujjaimat is bevetve, amíg remegve elélvez. Aztán visszaülök, próbálunk a darabra koncentrálni, bár a pezsgő és a sűrű csókok mellett ez nem könnyű. A taps közben kiosonunk, az autóban ülve suhanunk a fényesen kivilágított utcákon. A város széli hegyek felé indulok, de Dóri fürge ujjai hamarosan kiszabadítják vesszőmet. Ölembe hajol,és hamarosan cupogó hangok töltik be a kocsit. Ügyesen szopja keményre farkam, én már alig tudom, merre járunk, ágyékomban gyűlik a bizsergés.

Hirtelen egy parkolóházba hajtok, a harmadik szintet mér elég üresnek találom.

- Kiszállás Dóri - kérem, szinte utasítom, vágytól rekedt hangon. Meglepetten száll ki, a kocsi elejénél találkozunk. Egy mozdulatal előredöntöm,a kocsi elejére támaszkodik. A következő mozdulattal felhúzom derékig a ruháját, és mögé lépve beléhatolok. Felsikolt, éhes puncija mohón fogad magába. Bármikor arra jöhet egy autó, s ez még izgatóbbá teszi elkapkodott szeretkezésünket. Összecsapodó testünk hangja szinte visszhangzik a betonfalak között, a különös helyzet az egekbe repíti vágyam. Dóri hosszan, vékonyan sikít fel, érzem összeránduló ágyékát, és nekem sincs sok hátra.

- A szádba akarok elélvezni..kérlek, Dóri....kérlek - vágyam sürgető, hangom fátyolos, ahogy közeledek a csúcshoz. Dóri eltol magától, aztán megfordulva elém térdel, ruhájával mit sem törődve. Megmarkolja fegyverem, mélyen szájába csúsztatja és mohón szopogatni kezdi. Hirtelen egy autó jön arra, fényszórója Dóri arcára vetül egy pillanatra, és én meglátom szépséges arcát, ahogy csukott szemmel, átéléssel kényeztet. Az autó tovatűnik, s én nem bírom tovább, mély hímmorgással élvezek a szájába. Egy hosszú korty, aztán mint a búvár, aki mélyről bukkan fel, nehéz lélegzettel vesz levegőt. Én csak állok, remegő lábakkal, ahogy letisztogatja ernyedt vesszőmet.

Visszaülünk az autóba, és csak nézzük egymást, szerelmes mosollyal.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Miután remélhetőleg a parkolóház kamerái is tanúi voltak a vadító közösülésünknek, hazaindulunk. Dávid kérdően néz rám, nem szól de szemében kiolvasni a kérdést.

- Van egy behűtött pezsgőm és rendelhetünk sült csirkét, vagy amit szeretnél, szívem. - súgja szerelmesen fülembe, miközben fél szemmel az utat figyeli.

- Nekem megfelel, ha kapok egy bő inget éjszakára - huncutkodom halkan.

- Ki van zárva - nevet hangosan - majd én melegítlek.

- Lázat is fogsz mérni, ha igen bemelegedek?

- Naná, hogy fogok, tán nem gondolod, hogy hagynám szenvedni azt, aki ennyi gyönyörű érzést adott nekem?


Belépünk a lakásba, ahol meglepően otthonos hangulat fogad. A berendezés jó ízlésre vall, a lakásban rend uralkodik. Eléggé elfáradtam, mondhatom ki vagyok merülve. Izgalmas volt a mai nap. Kissé elkalandozok a lakásban de a csengő visszaránt a valóságba. Dávid átveszi a vacsorát és kézmosás után nekilátunk. Mindketten éhesek vagyunk, hisz rég ebédeltünk és rengeteg kalóriát égettünk opera nézés közben, és utána. A vacsora csendben zajlik, de nem eseménytelenül. Egymást figyeljük és mosolygunk.

- Vacsora után szeretnék zuhanyozni - jelentem ki kacéran.

- Ez nálam kötelező, nem szeretnék/nem szeretnék kérdés kedves kollegina - veszi a lapot, nem kell neki sem kétszer mondani. - Tettem ki tiszta törülközőt.

- Akkor indulok is - felállok és a fürdőszoba felé veszem az irányt, de amint elhaladok mellette, még megmarkolom a nadrágjában meghúzódó vesszőjét és szenvedélyesen szájon csókolom.

belépek a fürdőszobába és becsukok magam mögött az ajtót. Levetkőzök és beállok a zuhanyzóba. Hagyom, hogy a forró, simogató víz kényeztesse a testem. Ajtó nyitás szakítja félbe ábrándozásom.

- Csak nem gondoltad, hogy kihagyom? - nevet rám édes huncutsággal.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kérdés nélkül hozzám indulunk, és Dóri sem tiltakozik. Valami pizsamát kér éjszakára, de erről gyorsan lebeszélem. Abban viszont megegyezünk, hogy valami vacsoraféle kellene. Csirke és pezsgő, amit farkaséhesen befalunk. Aztán zuhanyozni indul, arcáról úgy látom, nem bánná, ha megmosnám a hátát. Én elpakolok a konyhában, megcsinálom az ágyat kettőnknek, aztán utána indulok én is. Az utolsó pillanatban eszembe jut, hogy reggel korán kell kelni, mivel még haza kell vinnem Dórit ruháért, így az órát korai ébresztésre állítom.

Ő már a forró víz alatt áll, élvezi a zuhanykabint, amikor belépek mellé. Milyen szerencse, hogy annak idején hagytam magam rábeszélni erre az extrákkal szerelt kabinra! Két oldalról záporozik a víz ránk, miközben ölelkezünk, csókolózunk. Érzéki élmény ezt a finom, nedves teset simogatni, domborulatait és hajlatait. Vesszőm teljesen kimerült a mai napi élményektől (számolni sem tudom, hányszor....és hogyan....de mindig Dórival..), így finom, érzéki zuhanyzást csapunk. Úgy tűnik, ő sem bánja, testünk szinte eggyé olvad a párás kabinban, szája édes és kényeztető, ujjaim századszor járják be testének minden négyzetcentiméterét, mégis újra és újra élvezem az érintés élményét.

Aztán kimászunk a zuhanyból, fogmosás és irány az ágy. Összebújunk, néhány csók, egy kis simogatás itt meg ott, aztán ölembe fészkeli magát, és egy perc múlva már csak édes szuszogása hallatszik. Még egy csók a nyakszirtjére, és én is álomba zuhanok.

Reggel az óra diszkrét csipogása ébreszt. Úgy ébredtünk,ahogy elaludtunk, Dóri halkan morog és nyögdécsel, kéjesen nyújtózkodik, popsiját ölemnek nyomja, teste belefeszül karjaimba. Dákóm pillanatok alatt kőkeménnyé merevedik, bár tudom, nincs időnk egy reggeli szeretkezésre. Ujjaimnak mégsem tudok megállást parancsolni, feszes mellét simogatom, aztán csupasz puncijára csúsznak ujjaim. Forró ágyéka engedelmesen simul ujjaim alá, hátrahajolva csókra nyújtja száját. Aztán kissé szétnyitja combjait, így vesszőm már szeméremajkai között csúszkálhat . Felnyög a kéjes érzéstől, ujjait combja közé csúsztatja, és néhány érzéki simogatás után makkomat beigazítja éhes nyílásába. Képtelen vagyok ellenállni, így betolom magam. Egyszerre sóhajtunk, finom lökdösődés kezdődik, de józanságom utolsó morzsájával kibújok belőle.

-El fogunk késni, édes Dóri.. - súgom fülébe, mire panaszosan felnyög. Kikelek az ágyból és pimasz mosollyal lehúzom róla a takarót. Ő csúfondárosan kinyújta nyelvét, combjait szétárja és simogatni kezdi csiklóját. Közben engem néz, mintha tesztelné, meddig bírom ki, hogy ne vessem rá magam.

Ez már tényleg sok nekem, kimegyek ébresztő kávét csinálni. Pár perc múlva visszatérek hozzá, kezemben a tálcán a két kávéval. Megdermedek, szóhoz sem jutok. Épp akkor élvez el, saját ujjaitól. Szeme lehunyva, halk sikolyok szökkennek ki nyitott száján, arcát az orgazmus kéje rajzolja át. Teste finoman remeg, miközben ujjai szapora körzéssel próbálják elnyújtani a kéjt. Leteszem a tálcát, mellé térdelek és megcsókolom. Mohón kap szám után, mintha éltető erőt kapna belőle. Mellbimbóit simogatom, miközben visszatér a repülésből.

- Rád gondoltam közben..a szádra...testedre..forró vessződre...ugye nem haragszol? - suttogja félénken, mint egy kislány, akit rajtakaptak az iskolában.

Honnan tudta ez a nő, hogy ez számomra az egyik legizgatóbb látvány? Egy nő, aki simogatja magát, aki elélvez éppen. Kitárulkozó, intim és kéjes pillanatok ezek.

- Gyönyörű és izgató vagy, drága Dóri! De most már felkelés, itt a kávéd. -suttogom neki

-Micsoda egy hajcsár vagy te, hallod-e! - morog ál-mérgesen,de azért a kávét elfogadja.

Felöltözünk, hazaviszem, s miközben átöltözik, a közeli boltba veszek két croissone-t reggelire, amit az autóban fogyasztunk el.

Időben beérünk, és a főnök egyre furcsábban néz. Talán feltűnt neki, hogy egy autóval jöttünk? Most már mindegy, valamit hazudunk, hogy Dóri kocsija lerobbant, de láthatóan kételkedik benne. Nekiülünk a pályázatnak, próbálunk a munkára koncentrálni.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egy ilyen kellemes estét egy nyugodt éjszaka követ, és egy édes ébredés. Kissé kényeztetjük egymást, Dávid merevedését követően vesszője ellátogat nedves, vágyakozó barlangocskámba, de mivel sietnünk kell, csak egy kis játék fér bele. Kicuppan belőlem és igyekszik kávét főzni nekem. Amíg a konyhában ügyeskedik, addig én kényeztetem magam, befejezem azt, amit ő elkezdett. Lassan simogatom csiklómat, benedvesítem, ajkaimon siklok végig, aztán a bejáratnál elidőzök kissé. Nedves ujjam visszacsúszik a csiklómra és addig izgatja, amíg elélvezek. Ekkor meglátom Dávidot az ajtóban, amint a látványban gyönyörködik. Szép látványt nyújthatok, teljesen kitárva ott előtte, amint magam kényeztetem. Nem hagyja hidegen a látvány, hogy is hagyná? Leteszi a kezében levő tálcát, amin a két kávét behozta, odajön hozzám és elkezd csókolgatni.

- Rád gondoltam közben..a szádra...testedre..forró vessződre...ugye nem haragszol? - suttogom félénken, mint egy ártatlan kislány, akit csinytevésen értek.

- Gyönyörű és izgató vagy, drága Dóri! De most már felkelés, itt a kávéd. -suttogja.

-Micsoda egy hajcsár vagy te, hallod-e! - háborgok mérgesen és kortyolok a kávéból, hátha jobb lesz a kedvem.


Elindulunk a lakásom felé, ahol gyorsan átöltözök, összekapom magam és irány az iroda. Mindenki látta, hogy együtt érkeztünk, ezért Dávid úriemberhez illően próbálja megvédni a becsületem. Nem hinném, hogy sikerült, hisz mindenki csak vigyorog, szerintem mindenki tudja, hogy együtt voltunk. Nem baj, hadd irigykedjenek. Tudom, hogy irigykednek, hisz nem egy kollégát kellett leráznom már, és erre jön az új fiú, aki egyből lenyúl. Ez fáj nekik, de hadd fájjon.


Előveszem a wellnessz pályázat anyagát és nekilátok a költségek összeírásának. Egy darabig sikerül a munkára figyelnem, de aztán figyelmem elkalandozik. Magam előtt látom Dávid adoniszi testét, kemény, ágaskodó vesszőjét és elönt a forróság. Puncim elkezd bizseregni és eluralkodik rajtam a vágy. Előveszem a telefonomat és kikeresem azt a képet, amit első nap készítettem a puncimról az asztal alatt. Rejtett feladóként elküldöm neki, hadd emlékeztessem arra, amit én a tangámban rejtek. Aztán ismét előveszem az anyagot és próbálok dolgozni. Kb. fél óra múlva érkezik egy mms, természetesen rejtett számról. Kinyitom és egy meredező dákó mosolyog rám. Ismerem, ezzel játszadozok már napok óta, a Dávidé. Kissé elpirulok, mert már nagyon incselkedő gondolatok futkároznak a fejemben. De ki kell bírnom, ma nem lehet köztünk semmi, mert a többiek már figyelnek. Mindenki tudja, hogy holnap reggel együtt utazunk, azt is tudják, hogy ott maradunk éjszakára, és mindenki sejti, hogy mit fogunk csinálni. Meg kell húznunk magunkat ma.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egyelőre külön dolgozunk, a közös munka csak jövő héten kezdődik. Agyam egyre Dóri körül forog, pulzusom duplájára szökik, ahogy édes testére, huncut mosolyára és ügyes nyelvére gondolok. Próbálok a munkára koncentrálni, amikor egy MMS-t kapok.

Ismeretlen feladótól jött, de ahogy megpillantom, hirtelen szűk lesz nadrágom. Dóri ismerős, kívánatos puncija mosolyog rám, szinte látom a csillogó nedveket. Elmosolyodom.

Hirtelen kimegyek a mosdóba, és a fülke magányában térdig tolom nadrágomat az alsómmal együtt. Dákóm mereven áll, néhányszor végigsimítom és egy fényes csepp ül ki a tetejére. Lefotózom magam a telefonommal, majd rendbe szedem magam és visszaülök a helyemre az irodába. Úgy helyezkedek, hogy lássam Dórit, aztán elküldöm neki. Látom, hogy a telefonjára néz, arca édesen elpirul, lehunyja szemét és felsóhajt egy kicsit. Csoda ez a nő!

Nagy a figyelem az irodában, mindenki kiengedte az antennáit, figyelnek minket, mint egy kísérleti laboratóriumban. Nem akarunk feltűnőek lenni, ezért külön megyünk ebédelni is, és találkozást is minimálisra szorítjuk, szigorúan a munkára korlátozva. Péntek lévén gyorsan ürül az iroda, mi is elindulunk. Az autóban azért egy-két forró csók, némi simogatás, de visszafogjuk magunkat. Mintha tudnánk, hogy ettől még édesebb lesz a hétvégi édeskettes.

Megbeszéljük, hogy reggel én megyek érte. Amikor odaérek, hajszárító zaja hallatszik. Kétszer kell csengetnem, mire beenged. Szinte köszönni is elfelejtek.

Meztelenül szárítja a haját. Áll a tükör előtt, nekem háttal, így viszont minden porcikáját látom. Nem először, de ez most más volt. Szemérmetlen, voyeur-hajlamomat kiélő nézelődés. És ahogy mosolygott a tükörben! Pontosan tudta, hogy legszívesebben most azonnal, ott helyben…

Aztán lekapcsolta a hajszárítót, egy gyors puszi és befutott öltözni. Aztán előjött egy parányi tangában meg egy csipkés melltartóban.

-Kérsz valamit? –csicseregte

- Egy csókot, de gyorsan – válaszoltam önkéntelenül, nagyot nyelve a látványtól

Karomba bújt, és édesen, hosszan csókolt. Kezdtem bugyijába nyúlni, testét magaménak tudni, de ellibbent tőlem. Ez a nő játszik velem! Na de majd meglátjuk, ki nevet a végén!

Legközelebb egy miniszoknyában és egy vállpántos felsőben került elő.

- indulhatunk – jelentette ki várakozóan, s én csak csodáltam őt. Tényleg enyém egy ilyen jó nő? Hirtelen nagyon szerencsésnek éreztem magam.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Reggel korán ébredek. Alig hunytam le a szemem, annyira izgatott az előttünk álló kirándulás. Tegnap este már elkészítettem a csomagom, most csak magam kell elkészítenem. Lezuhanyzok, arcot és fogat mosok, aztán a hajam következik. Friss, üde és kívánatos akarok lenni. Épp a hajam szárítom amikor csengetnek. Kinyitom, mert tudom, hogy Dávid az. Betessékelem és folytatom a hajszárítást. Édesen áll a hátam mögött és tágra nyílt szemekkel bámul. Van mit néznie, hogy anyaszült meztelen vagyok. Szemében ott ragyog a vágy. Tudom, hogy legszívesebben magáévá tenne, de indulnunk kell.


Gyors puszit kap tőlem és már illanok is öltözni. Miközben magamra öltöm a legújabb parányi tangám és a hozzá illő melltartót, eszembe jut, hogy meg sem kérdeztem, hogy kér-e valamit. Kisietek hozzá és megkérdezem. Csak egy csókot kér, de azt gyorsan. Forrón szájon csókolom, mire kezei már tangámban keresik a gyönyör kapuját, de kisiklok karjaiból és folytatom az öltözést. Magamra kapom a miniszoknyámat és a pántos felsőt és máris ott állok előtte.

- Indulhatunk - jelentem ki határozottan, mire ő elveszi az utazótáskám és kilépünk az ajtón.


Szótlanul indulunk és még egy jó darabon csak nézegetjük egymást. Bal kezem izmos combján pihen, az ő keze pedig az én combomon. Csak nézzük egymást és mosolygunk.

- Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles. - suttogom fülébe édesen.

- Szívem, fogalmam sincs mit mondtál, de nagyon tetszik - nevet vissza rám.

- Azt mondtam, hogy két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra .

- Ez igaz szívem. Itt is vagyunk már, nézd milyen csodás ez a hely.


Kiszállok és körbenézek, tényleg csodás, mondhatom meseszép. A szállásunk egy két szintes nyaralóban van, pontosabban a két lakosztály a felső szinten a miénk. Királyi fürdőkád, terebélyes erkély, ahova senki nem láthat be, kell ennél több? Hátra fordulok és ránézek Dávidra. Látom rajta, hogy neki is nagyon tetszik, de nem szól. Hozzám lép, ölbe kap, már visz is az ágy felé, ott letesz és egy pillanat alatt széles terpeszbe tárja lábaimat. Egy ügyes mozdulattal lerántja rólam a cérnavékony tangát és ott fekszem előtte, meztelen puncival.

- Mióta várok erre a pillanatra - suttogja, hangja elcsuklik az ajkaimra lehelet csókoktól.

Nyelve sebesen siklik csiklómról indulva ajkaimon végig, bejáratomnál körözve egy kis ideig, aztán ismét csiklómat kényezteti, amíg az önkívület határára nem jutok.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A forgalom gyér volt, így egymás combját simogathattuk. Csak néztük egymást, mosolyogva, mint két szerelmes egy amerikai filmben. Aztán valamit franciául a fülembe suttogott. Nem értettem, de ez a nyelv számomra mindig valamilyen erotikus töltéssel bírt. Talán ő is tudta ezt? Ez a nő TÉNYLEG mindent tud?

Aztán odaértünk, a szállás a wellnesz-központ közvetlen szomszédságában egy kis nyaraló felső szintje, zárt erkéllyel, luxusfürdőszobával, hatalmas franciaággyal. Körülnézünk, aztán már csak egymást nézzük, egyre közelebbről. Felkapom, az ágyra teszem. Most megfizet a reggeli incselkedésért! Meztelenül várni egy pasit? Aztán meg semmi szex, csak „indulhatunk”? Na megállj csak! A következő pillanatban már bugyi nélkül, széttárt combokkal fekszik az ágyon. Nyelvem combjai belső felén indulnak felfelé, hogy elérjék édes céljukat, a finom, csupasz puncit..

- Mióta várok erre a pillanatra… – csak ennyit tudok suttogni, aztán nyelvem birtokba veszi mézesköcsögjét, kinyalogatom édes nektárjának utolsó cseppjét is. Persze a forrás nem apad, sőt egyre bővebben csordogál, nyelvem csiklóját, szeméremajkait járja végig újra meg újra. Már csak nyögdécsel és sóhajtozik, amikor két ujjamat is bevetem, és belülről masszírozom G-pontját. Felsikolt, fejemet ágyékához nyomja, combjait összeszorítva élvez el. Szinte alig kapok levegőt, amikor végre elenged. Fölé hajolok, egy forró csók, aztán két ujjam minden nedvességét ajkára kenem.

- Ilyen az ízed, édes Dóri – suttogom fülébe, ahogy lenyalja ajkairól saját síkos nedveit. Még piheg, amikor a teraszra lépek ki. A késő délelőtti napsugár szinte éget, ahogy a zárt, rejtett teraszon állok. Gyorsan ledobom minden ruhámat és egy napozóágyra fekszem. Imádok meztelenül napozni, farkam különösen élvezi a nap éltető erejét. Hanyatt fekve, szememet lehunyva élvezem a napsütést, agyamban az elkövetkező két nap lehetőségei cikáznak. Hirtelen egy forró száj tünteti el acélos dákómat. Nem tudom, mióta állhatott a teraszon Dóri, de most mellém térdelve keresi az én gyönyörömet.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Orgazmusig nyal és ott hagy. Tudom, ez a büntetésem, amiért a reggel incselkedtem vele és aztán siettettem, ő meg ott maradt szárazon. Finom volt minden mozdulata, és jólesett ismét végigjárni a gyönyör útját. De ennyi nekem nem elég. Most kint napozik és közben mellkasa büszkeségtől dagad.


Hagyom még pár percet fürödni a diadal mámorító érzésében, aztán ledobok magamról minden ruhát és kiosonok az erkélyre. A lélegzetem is eláll, annyira gyönyörű a teste. Nem tudom mi járhat a fejében, vagyis sejtem, hisz dákója ágaskodik és engem hívogat. Szemei csukva, látni nem láthat, max hallhat, ezért lábujjhegyen közeledek hozzá. Lehajolok és ajkaim birtoklásba veszik szerszámát. Erre kissé felriad, de amint meglát, máris örül nekem.


Elkezdem nyalogatni, kényeztetni és nem törődöm azzal, hogy ő mit csinál, csak nyalom és nyalom. Halkan sóhajt, aztán nyögések sora hallatszik. Ekkor átlépek a napozó ágyon és magamba vezetem dákóját. Még mindig nem nyúl hozzám, játssza a sértődöttet. Ritmusosan mozgok rajta és közben telt melleimet simogatom. Ez felizgatja, látom a tüzet a tekintetében. Nem bírja tovább, megmarkolja popsimat és hevesebb iramot diktál.

- Őrületbe kergetsz, te kis boszorkány. Amióta veled dolgozom, egyfolytában kívánlak. Nem tudok betelni veled. - Az utolsó szavakat már hörögve ejti ki.

- Ssssss........ - csendet parancsolok neki.


Ekkor megfordulok, popsimat pimaszul az arca elé tolom és ajkaim újra rátapadnak kemény, vágyakozó férfiasságára. Ujjaimmal golyóit kényeztetem és nyelvemmel gyors tempót diktálok. Ekkor egy forró, heves és élvezetre kiéhezett nyelvet érzek a csiklómon. Sietve csúszkál rajta. Aztán kagylóm teljes hosszát végignyalja. Beszívja ajkaimat és ajkaim között morzsolgatja. Csípője egyre többször emelkedik meg és hatol még mélyebbre számban.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Játszik velem, mint egy gyerek a nyalókával, mélyre tolja, aztán csak a kalapot szívogatja, nyalogatja. Golyóimat is kényezteti, nyálában fürdeti, nyelve mindenhova odaér. Élvezem a kényeztetést, ami a reggeli felizgatás miatt kapok.

Aztán meglovagolja a napozóágyat, így engem is magába fogad, s én csak fekszem és nézem gyönyörű testét, élvezem forró ágyékát. Ujjai telt mellére csúsznak, simogatja magát, s ez már nekem is sok. Megfeszülő popsijába markolok, saját ütememet diktálva.

Őrületbe kergetsz, te kis boszorkány. Amióta veled dolgozom, egyfolytában kívánlak. Nem tudok betelni veled. - hangom elfúl, ahogy emelkedik vágyam.

Csendre int, aztán megfordulva orrom elé tolja csatakos punciját. Franciázni kezdünk, kőkemény dákómon érzem lihegését, miközben az előttem tátongó kehelyből nyalom ki ízletes nektárját. Két ujjam is bevetem, nyelvem kívül, ujjaim belül fokozzák gyönyörét. Én sem vagyok már messze a csúcstól, próbálok mélyen szájába hatolni acélos rudammal.

Ujjamon érzem, hogy lucskos rése egyre sűrűbben szorul össze, nyelvem csiklóját veszi célba, eszevesszeten pörgetem, zaklatom, dédelgetem apró húsrügyét. Aztán nem bírom tovább, elélvezek, Dóri szájával fogja fel krémemet. Úgy tűnik, ez számára is elhozza a végzetet, ujjaimra feszül, rángatózó izmai nem hagynak kétséget élvezete felől.

Aztán rámrogy, rámnehezedik, s én simogatom, ahol érem. Nyelvével megtisztogatja ernyedésnek induló dákómat, aztán felkelünk az ágyról. Fürdőruha, köntös, törölküző, és irány a wellness.

Először a medencéket nézzük meg, kint és bent, aztán a szaunába csücsülünk be. Én nem szeretem a fürdőruhás szaunázást, így levetem egy szem ruhadarabomat is. Dóri is így tesz, testünk köré csavart törülközővel ülünk be páros izzadásra.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Szemben ülök vele, testemet egy vékony törülköző fedi, amin bizony kirajzolódnak telt melleim. Egymást szemléljük és izzadunk. Elhatároztam, hogy játszadozom kicsit vele. Elkezdek mozgolódni és természetesen vigyázok arra is, hogy a törülköző lecsússzon rólam, és így láthatóak legyenek a melleim.

- Bocsi – pironkodom kissé hamisan és ismét becsavarom magam a törülközőbe.

Aztán hanyagul felteszem az egyik lábam a padra, ettől a mozdulattól törülközőm szétnyílik és belátást enged a szemnek, a kéjes gyönyör játszóterére. Lábaimat kezdem simogatni, mintha finom illatú testápolót kennék szét bőrömön. A sok mozgás ismét meglazítja rajtam a törülközőt és most már derekamig csúszik.

- Bocsi – próbálkozom újra az ártatlanság színlelésével és tudom, hogy Dávid sem hiszi, hogy véletlen volt, de figyel, hisz tetszik neki.

Ránézek és látom, hogy dákója a törülközőt szurkálja, ezért ölbe tett kézzel ül előttem és néha meg-meg markolja férfiasságát. Tudtam, hogy fel tudom izgatni. Kívánom, minden testrészem kéri az érintését és puncim már nedves.


A következő trükk az lesz, hogy lefekszem a padra. Ezért felállok és leterítek egy vastag törülközőt, ami majd védeni fog. Aztán hanyatt fekszem és meglazítom a törülköző kötését a mellemen. Rápillantok Dávidra, látom, hogy patakzik róla az izzadtság, arca kipirult és elrejteni ágaskodó férfiasságát már egyre nagyobb gondot jelent neki. Csak ketten vagyunk, és ketten is maradunk, de azért beláthatnak, gondolom ezért annyira óvatos.


Lehunyom a szemem és élvezem a forróságot és azt, hogy közben két szempár éhesen figyel, gyönyörködik a testemben. Felhúzom egyik térdem és érzem, hogy a törülköző visszacsúszik a hasamra, remélem azért látni enged valamicskét bájaimból.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A szauna egy hosszúkás helység, U-alakban paddal, így egymással szemben ülünk le. A déli időpontban csak ketten vagyunk, nagy mozgást nem tapasztalunk a környéken sem, de bármikor bejöhet valaki. Dóri izeg-mozog, ettől persze törülközője minduntalan rakoncátlanul lecsúszik. Látványosan elpirul, de szerintem ilyen nem fordul elő egy nőnél "véletlenül". Vágyam ébredezni kezd, és ezt talán ő is látja. Aztán felteszi egyik lábát, na ez már biztosan nem véletlen. Érzem, játszik velem. Nem bánom, mert édes ez a leskelődés. Megmarkolom farkamat a törülközőn keresztül, finoman húzok rajta néhányat, de aztán abbahagyom, így is eléggé fel vagyok már izgulva.

Hanyatt fekszik egy törülközőre, megint megmutatja magát, a véletlenül felcsúszó-lecsúszó anyag mutatja azt, amit normál esetben egy nő eltakar magából.

Ha ő játszik, akkor nekem is szabad. Hátradőlök, lábam terpeszbe teszem, és egy lassú mozdulattal kibontom a derekamra tekert törülközőt. Látom, hogy Dóri félig lehunyt szempillái alól nézi, ahogy a törülköző két szára derekam mellé ereszkedik. Dákóm csillogón ágaskodik, én nem mozdulok. Mintha csak véletlenül történt volna, cél nélkül. Dóri szemét nézem, ahogy égnek meredő férfiasságomra tapad. Megnyalja száját, mint egy éhes macska, aztán szemembe néz. Elmosolyodom, de továbbra sem mozdulok.

Ő is szétnyitja törülközőjét, miközben farkasszemet nézünk. Vajon melyikünk bírja tovább, hogy ne a másik meztelen testében gyönyörködjön? Mint a gyerekek az óvodában, de itt most nagyobb a tét.

Én vesztek, szemem mellére, derekára, csillogó szeméremajkaira csúszik, mohón iszom a már ismert, de mégis újra és újra elbűvölő látványt. Kint csend, remélem így is marad. Nem mozdulunk, nem szólunk. Pihegünk és játszunk. Egymással.

Tenyeremet térdemre teszem, aztán combom belső felén csúsztatom végig mindkét kezem. Egyre feljebb, lassan, vággyal telve. Aztán jobb kezem éhező farkamra simul, miközben másik kezem a bőrerszénybe zárt két barackmagot kényezteti. Hátrahúzom a bőrt a vesszőmön, makkom duzzadtan feszül. Szinte egyszerre sóhajtunk fel.

Mozgásom lassú, le és fel. Le és fel. Dóri egyre szaporábban veszi a levegőt, de nekem is százhúsz a pulzusom. Aztán abbahagyom, kezemet lassan magam mellé teszem. Dórira nézek, kérdőn, felhívón. "Most te jössz!"

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ha már lúd, akkor legyen kövér. Játszani akar, látom rajta és nagyon tetszik ez a fajta játék nekem. Csak nézzük egymást szótlanul, miközben csupán szemünk beszél. Most már ki vagyok takarva, női bájaim Dávid éhesen villogó szemei előtt hevernek. Középső ujjam megnedvesítem és mellemet simogatom, mellbimbómat kényeztetem vele, ami már kíváncsian és vágytól telve az ég felé ágaskodik. Miközben ujjam az ágyékom forró részeire tévednek, szemem sarkából Dávidot figyelem. Pattanásig feszülő dákóját kényezteti, és közben az előtte kiterülő látványban gyönyörködik.


Hirtelen árnyék vetődik a szauna fülkénk ajtóval szemben elterülő falára és az ajtóüvegen keresztül megpillantok és tág szemekkel bámuló férfit. Mindez pár másodperc műve, a pasi azonnal tovább áll. Mindent láthatott de kit érdekel? Most egy dolog fontos igazán, az pedig a mi vágyaink kielégítése.


Ujjaim csiklómra tévednek. Már nedves vagyok az izgalomtól, nagyon kívánom Dávid nyelvét, és dákóját is. Ő is kíván engem. Keze egyre sebesebben húzogatja azt a finom bőrt, amit imádok ajkaimmal kényeztetni.


Ekkor felülök, és széles terpeszben kényelembe helyezem magam. Aztán két ujjammal szétnyitom szirmaimat, és látni engedem nedves ajkaimat. Másik ujjammal kényeztetni kezdem vérvörös csiklómat, ami sóhajok sorát hozza elő belőlem. Imádom kényeztetni magam és most különös izgalommal tölt el a tudat, hogy Dávid végig nézi. Szemei tágra nyílnak, le sem tudja venni tekintetét ölemről.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Dóri érti a célzást, ujjai a combok közé csúsznak, és mély lélegzetvételéből tudom, érzékeny csiklóján játszik. Vágyam nem csitul, bár nem simogatom magam. Aztán felül, velem szemben szélesen széttárja combjait. Virágja kitárul, szinte eszemet vesztem a látványtól. Rám mosolyog, aztán célirányosan kezdi simogatni magát. Mindent látok, mindent hallok, ami a forróság ellenére is izgató. Rám néz, tekintetünk összekapcsolódik, vágy és szenvedély homályosítja el szép szemét. Én sem bírok magammal, ujjaim önkéntelenül csúsznak pattanásig feszült dákómra. Ő nézi, ahogy simogatom magam, én csiklóján repkedő ujjaiban gyönyörködöm. Csak a két kéz mozog, tüdőnk próbál egyre több levegőt magába szívni. Sikolyai egyre sűrűbbek, és már én sem nagyon tudok várni. Felállok, elé lépek és behajlítom lábam. Szeme fényes makkomra tapad, s ahogy előre-hátra húzogatom a bőrt, gyorsan eljön a pillanat, ahol már nincs várakozás, nincs kérdés, csak válasz. Hosszú sikoly, ahogy Dóri elélvez, és egy másodperc múlva én is remegő lábakkal, tövig hátrahúzott, lemeztelenített dákóval követem őt. Az első spiccelés mellére érkezik, a nedves cseppekre kinyitja a szemét, így látja, ahogy a második löket a hasára érkezik, a harmadik, kisebb adag pedig csiklóját masszírozó ujjain landol. A látvány, az illat elnyújtja gyönyörét, én bódultan nézem, ahogy fehér krémem cseppjei lassan csurognak le mellének édes halmairól. Egy kisebb folyam összegyűlik mellbimbóján, ahonnan lustán cseppen le hasára, hogy köldökének kútjában egyesüljön az oda összefolyó nedvekkel. Remegésem lassan csillapodik, Dóri előrehajol és az utolsó cseppeket lenyalja rólam. Egymást nézzük, szemünk mosolyog, kellemes fáradtság ölel át.

Ekkor közeledő hangokat hallunk, kapkodva tekerjük magunk köré a törülközőt. Egy fiatal pár lép be, a levegőben terjengő illat miatt szimatolnak, furcsán néznek ránk. Én öntök egy kis illatos vizet a szaunakályhára, aztán kilépünk mindketten.

A merülőkádba ereszkedünk, meztelenül, a hideg minden levegőt kiszorít tüdőmből. Élvezetem síkos cseppjeit cinkos mosollyal mosom le Dóriról, aztán kifekszünk a pihenőágyakra. Ránk fér egy kis nyugalom.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

De jó így meztelenül heverni a napon, miközben az imádott férfi a szeme sarkából karcsú formáimat nézegeti. Én sem vagyok fából, ha már itt van mellettem a világ legjobb pasija, akkor kihasználom az alkalmat és gyönyörködöm benne és kényeztetem. Bekenem finom naptejjel, nehogy megégjen finom bőre. Ez a tevékenység fölöttébb élvezetes, alkalmat ad nekem büntetlenül végigsimítani szép testét. Ő is viszonozza kedvességem, naptejet ken szét majdnem minden testrészemen. Aztán kissé elszundítunk mindketten és fél óta múlva korgó gyomrom ébreszt. Magunkra kapjuk ruháinkat és a teraszos étterem egzotikus növények közé elrejtett asztalánál ebédet rendelünk. Egymással szemben ülünk és le nem tudom venni róla a szemem.

- Imádlak …….. nem tudok betelni veled – vallja be imádott lovagom, miközben lábam combjai között pihen.

- Il n'y a qu'un bonheur dans la vie, c'est d'aimer et d'être aimé – válaszolom neki – Egyetlen boldogság az életben: szeretni, és szeretve lenni, mondta George Sand, Frédéric Chopin kedvese.

A pincér szakítja félbe a romantikánkat. Nekilátunk az ebédnek, mindketten farkas- éhesek vagyunk, így hamar végzünk. Fizetünk és sétálni indulunk. Mielött elindultunk volna, utánanéztem ennek a wellnessz központnak és tudom, hogy vannak rejtett zugai, egzótikus „játszóterei”. Az étteremtől nem messze látunk egy sziklakertet, ami szinte hivogat minket, annyira gyönyörű. Tavirózsa, kis halastó, vízililiom és még sorolhatnám mi minden gyönyörűség kínálkozik a látogatónak.


Dávid keze a derekamon pihen, az én kezem pedig az ő derekán. Elsétálunk a ki halastó előtt és egy pillanatra megállunk és a kis apró halacskákban gyönyörködünk. A hátam mögé kerül és átkarol, forrón magához szorít, annyira szorosan, hogy érzem izgalmát. Megfordulok és átkarolom, forró csókkal viszonozom ölelését. Aztán elindulunk a vízesés felé.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nézem a mellettem heverő karcsú, formás testet, és elégedett vagyok a világgal. Dóriból előbújik a női gondosság, elkezd bekenni naptejjel, amit hálásan fogadok. Persze a kedvességét viszonozni kell, így tenyerem végigkeni domborulatait és völgyeit. Nem tudom, melyikünk élvezi jobban.

Talán el is szenderedünk, aztán a délidő evésre csábít. Evés után körülnézünk a wellnes--központ külső részén, immáron fürdőruhában. A kinti medence partján sétálva nézzük az ötletes kerti látványelemeket, tapasztalatot gyűjtünk a projektíráshoz. Aztán az egyik langyos vízű medence sarkában egy kis barlangra leszek figyelmes, amit egy vízesés zár le avatatlan szemek elől. Mire Dóri észbekap, már a vízbe húzom, óvatosan a vízfüggöny mögé kerülünk. Átölelem és a szája sarkára adok egy puszit. Ő visszacsókol, és hamarosan egymásba gabalyodva állunk a vízben. Éppen melléig ér, pontosabban mellbimbójáig, ahogy ezt hamarosan ki is próbálom. Kioldom a bikinifelsőt, így formás kebleit simogathatom. Lábát derekam köré fonja, duzzadó vesszőm puncijának halmához szorul, egyelőre két réteg ruha választja el őket.

Ez hamarosan egy rétegre csökken, mivel úszónadrágomat combközépig tolom. Dóri felnyög, ahogy megérzi kőkemény dákómat, fenekébe markolok, finoman le-föl ringatom. Hallom édes sóhajait, aztán finoman félrehúzom a maradék szövetet, így már közvetlenül érzi csupasz punciján acélos rudamat. Halk nyögés, folytatódik a tánc, de érzem, hogy minden mozdulatsor végén megpróbálja magába irányítani rudamat. Rásegítek egy kicsit, és a következő lefelé mozgásnál felnyársalom. Hal sikoly, egy pillanatra megállunk. Élvezem forró ágyékának kényeztetését, de aztán teste elkezdni izegni-mozogni karjaimban, nehezen viseli a tétlenséget. Újra és újra végigcsúsztatom ágaskodó férfiasságomon, aztán hirtelen mozgást észlelek. Egy másik pár is felfedezte ezt a helyet. Egy pillanatra megállok. Hogyan tovább? Dóri először nem érti, miért nem mozgok, aztán ő is észreveszi az ismeretlen látogatókat. Összemosolygunk, aztán ők is egymásba gabalyodnak. Egyre hevesebb ritmust diktálok, közben néha-néha a másik párra pislantok. Dórit is rajtakapom,hogy őket kukkolja, persze onnan is jön a lapos pillantás, néha összeakad tekintetünk. Furcsán izgató, hogy mások is látják, amit csinálunk.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Forró, feszülő vesszője kitölti éhes, kényeztetésre vágyó barlangom. Nem titkolom vágyam, ezért hevesen mozgok. Akarom, minden testrészem akarja a kéjt. Szabadon engedem vágyaimat és sikoltozva mozgok a rúdon, élvezem, hogy bennem van, engem elégít ki de Dávid hirtelen megáll. Csodálkozó pillantást vetek rá mert nem értem mi történhetett, hisz ő is kíván, valósággal felfalna. Tekintete a barlang másik felére szegeződik. Finoman én is oda pillantok és egy másik párt látok meg, akik épp úgy, mint mi, ki szeretnék használni e természet és az ember által megteremtett paradicsom nyújtotta lehetőségeket. Dávidra nézek és összemosolygunk, mintegy jelezve, hogy minket nem zavarnak. Érzem, hogy Dávidot ez felizgatta, hevesebben mozog bennem, dákóját tövig nyomja forró barlangomba, popsimat már annyira keményen markolja, hogy szinte fáj. Egyre gyakrabban pillant a másik párra, ebből arra következtetek, hogy rendkívül felizgatja a másik párocska jelenléte. Nem zavar, sőt, engem is izgat, főleg, hogy én részesülök az izgalomból. Kőkemény dákója annyira hevesen mozog bennem, hogy egyre hangosabban sóhajtozok, de azt hiszem ez már nyugodtan nevezhető halk sikolynak is, és a másik pár pillantásai megerősítik ezt. Aztán egy eddigi leghangosabb sikolyom, ami egybefonódik Dávid hörgésével, jelzi, hogy elértük a csúcsot. Forró, érzéki csókkal köszönöm meg neki ezt a csodás ajándékot.


Kilépünk a barlang szélére és közben a másik pár tüzes tekintete előtt ismét magamra öltöm melltartóm. Aztán egymásba karolunk és a huncutkodás színhelyét átadjuk a csúcs felé haladó másik párnak.

- Mondtam már, hogy imádlak? – kérdezem Dávidtól mosolyogva.

- Nem, még soha – jön a hasonló hangnemű válasz.

- Pedig már többször akartam – vallom be.

- Vacsora után, a szobámban be is bizonyíthatod – kacsint rám sokatmondóan.


Egy teniszpályához érkezünk ami épp kihasználatlanul áll. Belépünk és megragadjuk az ütőket. Jól fog tenni egy kis testmozgás. Finoman adogatjuk a labdákat egymásnak, de aztán Dávid egyre gyakrabban üti félre, pályaszélére a labdát, ami gyanút ébreszt bennem. Szaladnom kell, hogy vissza tudjam ütni, ezért sokszor félre csúszik a melltartóm, arról már nem is beszélve, hogy melleim csak amúgy ugrálnak.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nagyon izgató, ahogy mások is látják szeretkezésünket, farkam kőkeményre duzzad, és ezt Dóri is értékeli. Erősen markolok formás popsijába, ahogy közeledek a csúcshoz, aztán az ő sikolya engem is átlök a gyönyörbe. Forró csókkal válunk el egymástól, és ahogy visszanézünk, a másik pár már a mi nyomdokainkban haladva kényezteti egymást.

Tovább sétálva egy műanyag borítású teniszpályához érünk. Ütőt ragadunk, és úgy, ahogy vagyunk, mezítláb ütögetni kezdünk. Nem vagyunk profik, de igyekszem úgy ütni, hogy Dórinak szaladnia, nyújtózkodnia kelljen. Melle izgatóan ugrándozik, néha szinte kiugrik a melltartóból. Ahogy néha lehajol a labdáért, nekem háttal, a bikini ráfeszül puncijának édes halmára, s ez rám is hat. Dóri mosolyog, talán észrevette, hogy direkt megfuttatom időnként. Érzem, bosszút forral. Éppen én adogatok, kezemben a labda, Dóri csípőre tett kézzel, kis terpeszben áll a túlsó oldalon. Feldobom a labdát, Dórira pillantok, aki ebben a pillanatban egyik kezével félrehúzza a bikinialsót, és megmutatja csupasz punciját. Megmerevedek, a labda az ütőm lendítése nélkül esik a földre.

- Ezt elhibáztad, Dávid - vigyorog Dóri, majd visszaengedi a bugyit a helyére. Zavarban vagyok, de élvezem ezt a játékot. Megint feldobom a labdát, megint odapislantok, de most a melltartót tolja fel mellei fölé, édes halmai a napfényben fürdenek, egyik kezével a mellbimbóját simogatja. A labda megint érintés nélkül esik a földre. Farkam már keményen meredezik, őrülten vágyom erre a szemtelen nőre.

- Ez sem sikerült. Kettős hiba. Én jövök – Dóri mosolya évődő, hangja csilingel.

Nem bírom tovább, apálya melletti épületbe terelem, ahol öltözők és egy konditerem van. A terem egyik fala végig tükör, tele gépekkel a helység, de látogató éppen egy sincs. Leülök egy fekvenyomó padra, a tükör elé. Hanyatt fekszek, lábamat a földre teszem, fürdőnadrágom sátorként ágaskodik. Dóri mellém térdel, nemi segítséggel lehúzza az egyetlen ruhadarabomat. Vesszőm oszlopként tör a magasba, Dóri puha szája egyből rátapad, csókolgatja, nyalogatja. Úgy fordul, hogy lássa magát és engem a tükörben. Élvezettel nézi, ahogy a lüktető rúd eltűni a szájában, én eközben melltartójától szabadítom meg. Gyönyörű a látvány és az érzés, nézhetem a tükörben magunkat. Pont úgy, mintha egy pornófilmet néznék. Aztán finoman eltolom Dórit, elfordítom a padot, hogy a tükörrel szemben legyen. Visszafekszem, de előtte meztelenné teszem partneremet. Háttal nekem a hasamra ül, így láthatja magát és ágaskodó dákómat is a tükörben. Simogatom telt mellét, látom a különös izgalmat a szemében, ahogy egyszerre nézheti magát és engem. Aztán előbbre csusszan és lassan magába fogad. A tükörben minden kis moccanást végigkövet. Feltámaszkodom, így a válla felett egyszerre nézzük összekapcsolódásunkat. Széttárt, duzzadt virágszirmok, közöttük feszül farkam, alatta a bőrerszény a két golyóval. Minden látszik, minden érinthető. Aztán elkezd le-föl mozogni, együtt nézzük, ahogy újra és újra eltűnök benne.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Gondolatom, hogy felizgatom kicsit Dávidot és nagyon jónak bizonyult. Kőkemény dákója ismét pattanásig feszül bennem és minden mozgása a csúcs felé repít. Csodálatos látvány vár minket a tükörben. Látom magam, amint le-fel csúszkálok a kőkemény játékszerén, ő is látja, amint melleim ritmusosan ugrálnak. Ennél izgatóbb látvány nem hinném, hogy kell nekünk. Ujjai melleimmel játszadoznak, szinte szétmorzsolja ágaskodó mellbimbóimat. Nem akarok megfordulni, így szeretnék a csúcsra érni. Dávid is ezt gondolja, hisz le sem tudja venni szemét a tükörről.


De aztán egy még jobb ötletem támad és lecsúszok róla, hátat fordítok a tükörnek és kezelésbe veszem dákóját, na meg a bőrerszénybe zárt két barackot. Teszem mindezt úgy, hogy vérvörös ajkaim, meg csillogó barlangom minden millimétere látható legyen a tükörben. Dávid felül, hol engem néz, hol pedig a tükröt. Ajkaim makkján siklanak lefelé, aztán körkörös mozdulatokkal egyre lejjebb csúsznak a feszülő farkán. Ujjaim a golyókkal tevékenykednek, de kényeztetésre vágyó csiklómról sem feledkezek meg. Aztán ajkaim a két barackot kezdik kényeztetni, amit természetesen nyelvem követ. Elindulok egyik barackról a másikra, aztán a dákó tövétől a hegyéig. Dávid már remeg, és csípője mozgása arra utal, hogy ismét bennem szeretne mozogni. Miközben ajkaim ismét a makkját veszik birtoklásba, kérdőn rá emelem a tekintetem. A válasz egyértelmű, látom rajta, hogy mit szeretne, ezért ismét elfoglalom a lovagló pozíciót, természetesen neki háttal és úgy, hogy a tükörben minden látható legyen. Nagyon lassan rácsúszok a kőkemény, ágaskodó vesszőre úgy, hogy közben széles terpeszben mindenem kitárom elé.


Kéjesen mozgok rajta, tekintetem a tükörből figyeli amint szeméremajkaim le-fel csúszkálnak a kéjes nedvemtől csillogó rúdon. Dávid felül és simogatni kezd. Aztán ujjai csiklómra tévednek és ekkor már sikoltok a kéjtől. Puncim minden része ég. Ekkor hirtelen átölel és megállít. Karjai szorosan ölelnek, szinte egybeolvadunk. Hátamon érzem forró csókjait. Két perc az egész, amíg kissé lehiggadunk. Tudom, hogy szereti elnyújtani az élvezetet és ez a kis pihenő is arra szolgál. Dákója lüktet bennem de nem szorítok rá, hagyom kissé lenyugodni.


Ekkor felemel és a tükörhöz visz, Háttal nekitámaszt, bal lábam felemeli és makkjával körbecsókolgatja nedvemtől síkos dombomat, aztán hevesen belém hatol.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Imádom nézni, ahogy mozog rajtam, érezni kényeztető, lüktető ágyékát. Láthatóan neki is tetszik, arca kipirul, szája szétnyílik. Ujjaim mellére csúsznak, finoman morzsolom duzzadt mazsoláit. Őrjítő élvezet, szívesen indulnék végső rohamra, de Dóri másként gondolja. Leszáll rólam, és kéjnedveitől fénylő dákómat a szájával kezdi kényeztetni. Úgy helyezkedik, hogy duzzadt, vörös virágszirmait lássam a tükörben, miközben őrült hévvel és kéjes sóhajokkal szopogatja ágaskodó farkam. A látvány és az érzés a mennyekbe repít, alig tudom visszatartani magam. Aztán megint rám ül, forró lucskos puncija körbefog, dédelget és kényeztet. Ujjaim csiklójára csúsztatom, felsikolt teste megremeg, de én nem hagyom mozogni. Az utolsó pillanatban fordulunk vissza, néhány mély lélegzetvétel, aztán felállítom, a tükörnek döntve hatolok belé. Forrón csókolom, miközben bal lábát felemelve szeretkezünk. Egyre gyorsabban és gyorsabban, aztán érzem, hogy elélvez, s én lassú mozdulatokkal kínzom tovább. Lassú, gyors, gyors, lassú. Mint egy tánc, az elhúzódó orgazmus tánca, ahogy újra és újra belécsúszok.

- Nem bírom, Dávid, meghalok – susogja fülembe, s én egy végső rohamra indulok. Nem tart soká, ahogy túljutok azon a ponton, ahol még vissza lehetne fordulni. Dóri is érzi ezt, az utolsó pillanatba kibújik előlem, aztán egyik kezével a barackmagokat morzsolgatja, megmarkolja és meghúzza lefelé, a másikkal pedig őrül ütemben húzza le és fel a bőrt kőkemény farkamon. Mély morgással élvezek el, a kilövellő áradat a tükörre fröccsen, a fehér, nyúlós folyadék hosszú cseppekben ragad a tükörre. Csókban forrunk össze, aztán észbe kapunk, felkapjuk a fürdőruhánkat és kifelé indulunk. Dóri még két „D”-betűt formáz a tükörre élvezetem látható nyomaiból, majd kuncogva kisurranunk.

Visszatérünk a szobába, kicsit szunyókálunk a teraszajtón beáradó napsütésben, természetesen meztelenül. Sötétedni kezd, mire felébredünk, hosszú percekig kényeztetjük egymást, élvezzük a gondtalan meztelenséget, Csókok és simogatások özöne, Dórinak láthatóan tetszik, hogy férfiasságom újra életre kel. Azt persze nem hagyja, hogy magam alá fordítsam, incselkedik velem, aztán közli, hogy irány a vacsora. Zuhanyzás, öltözés, és fél óra múlva már a vacsoraasztalán ülünk. Dóri szoknyában és blúzban, én egy farmerben és ingben. A sarokban keresünk helyet, a pincér kedves és előzékeny, egy üveg pezsgővel vár. Kortyolgatunk, nézzük az étlapot, aztán Dóri a fülembe súgja:

- Dávid, van egy kis gond..

Kérdően nézek rá, mire ő a szája szélébe harap, hamisan mosolyog, aztán csak ennyit szól:

- Elfelejtettem bugyit felvenni.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Elfelejtettem bugyit felvenni. – ezen bejelentésem bombaként robban, Dávid hirtelen elkezd köhögni, de annyira, hogy már fulladás veszélye fenyegeti. Hirtelen nem tudom eldönteni, hogy tényleg fulladozik, vagy csak színleli?

- Ki kell mennem – nyögi ki olyan hangon, mint akinek már nincs sok hátra a fulladásig.


Feláll és igyekszik a mosdó felé, én pedig követem, vele megyek, nem akarom magára hagyni. Egy folyosón haladunk a mosdó felé amikor hirtelen hátra fordul, megragad és egy takarítószeres tároló helységbe tuszkol, ami a mosdóhoz vezető folyosón van, és szerencsékre az ajtaja nincs zárva. Elég tágas helység, tisztítószerektől roskadó polcok, meg egy üres asztal van benne.

- Megvagy, te kis huncut, ezt jól kitervelted, de most az enyém leszel, csak nem gondoltad, hogy büntetlenül megúszod? – és már fel is ültet a közelben várakozó asztalra, felhajtja a szoknyám és ott ülök előtte kitárva, mivel bugyi nincs rajtam.


Elég gyér a világítás, de szerintem ez most nem lényeges, hisz már többször látta mi van a szoknya alatt. Forró csókban fonódunk össze, lábaim átkarolják derekát de annyi rés marad közöttünk, hogy ujjai nedves puncimat kényeztetni tudják.

- Imádlak, te kis éhes lovagom – súgom fülébe, és látom, hogy ez feltüzeli.

Elkezdem kioldani az ővét, aztán nadrágjától szabadítom meg és végül ott áll előttem dákója, már csak ki kell szabadítanom a bugyiból, de ez már nem jelent gondot.


Oldalra nézek, ahol az ablak nyitva áll, és behallatszik a kertből a kellemesen halk, vérpezsdítő latin zene, de a vendégek csevegése és a tányér, meg pohár koccanások is. Csendesen kell bánnunk kéjes vágyainkkal, ami izgalmasabbá teszi az egészet, és persze az is felforrósítja a levegőt, hogy az ajtó nem zárható.


Dákója már harcra kész, kőkeményen simogatja csiklóm. Körkörösen izgat, benedvesít egészen és én már alig bírom kivárni, hogy magamban érezzem, szinte megőrülök az érzésért.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem erre a válaszra számítottam. Illetve erre nem számítottam. Pillanatnyi bénultságom elég volt arra, hogy a számban tartott pezsgő utolsó kortya a tüdőmbe csorogjon. Fékezhetetlen köhögési roham tör rám, Dóri arcán őszinte ijedtséget látok. Ennek is ő az oka! Meg a bugyija. Illetve annak hiánya!

Hamarosan javul a helyzet, de Dóri aggódó szemét látva bosszúra készülök. A mosdók felé indulok, arra számítva, hogy barátnőm utánam jön. Nem tévedtem. Aztán a mosdók melletti takarítószeres tároló helység ajtaján benyitva magammal húzom ezt az édes, hiányos öltözetű nőt.

- Megvagy, te kis huncut, ezt jól kitervelted, de most az enyém leszel, csak nem gondoltad, hogy büntetlenül megúszod? – súgom fülébe, miközben egy asztalra ültetem. Nem ellenkezik, éhes csókját derekam köré fonódó combjai kísérik. Ujjaim azért odaférnek meztelen virágszirmaihoz, finoman simogatom, ujjaimra síkos cseppek csorognak.

- Imádlak, te kis éhes lovagom – zihálja, miközben ő sem marad tétlen. Hamarosan térdig letolt nadrággal, ágaskodó vesszővel közeledek felé. Duzzadt makkom már a bejáratnál mocorog, Dóri halk nyögései sürgető vágyat sejtetnek. Nem akarok kapkodni, két ujjam puncijába csúszva belülről izgatja érzékeny pontjait.

- Gyere már Dávid, mire vársz – két csók között suttogja kérlelve. Imádom, ha egy nő ennyire kiéhezve, felajzva vágyik egy gyors menetre. Rámosolygok, és végre belécsúszok.

De csak egy kicsit, épp csak a kalap tűnik el, és megint kifelé mozdulok. Azaz mozdulnék, de Dóri keze fenekemre tapadva húz és tol egyre beljebb. Minden centiméter édes élvezet, félig elmerülve megállok, de panaszos nyögése további mozgásra sarkall. Mélyre bújok, hogy aztán egészen eltávolodjak. Imádom az érzést, ahogy újra és újra magamévá tehetem, ahogy dákóm szétveszíti a szűk szeméremajkakat, és egy forró csók után átölel a nedvesség. Mozgásunk finoman gyorsul, lihegésünk egyre szaporább.

Ekkor nyílik az ajtó, a neonlámpákat felkapcsolja valaki, és az egyik fiatal pincérlány lép be. Dóri önkéntelenül mozdulna, távolodna tőlem, de én átölelem, magamhoz húzom, és a pincérlányra nézek, kérlelően. Szép arcát pír önti el, ahogy felismeri, hogy in flagranti részese lett, egy légyottot zavart meg.

- Bocsánat – suttogja halkan, és hátrálva kilép, az ajtót is behúzza maga mögött. A lámpa fénye zavaróan hat, és a kis ablakon is csak egy átlátszó függöny van. Épp azon gondolkozom, hogy le kellene kapcsolni a lámpát, de ez térdig tolt nadrágban, szeretkezés közben nem is olyan egyszerű. Ekkor megint nyílik az ajtó, csak egy kéz tapogat befelé, aztán megtalálja a kapcsolót és lekapcsolja. Halkan kattan a zár, megint kettesben vagyunk, sötétben, összefonódva. Ekkor tör ki belőlünk a nevetés. Fékezhetetlenül mosolygunk egymásra. Próbálok mozogni, de valahányszor az ajtó felé pislog valamelyikünk, nevetésbe rándul arcunk. Ez így nem mehet tovább – döntöm el magamban, így hátrább lépek, Dórit is lehúzom az asztalról. Megfordítom, hátát megdöntve előrehajol, kis terpeszbe áll. Felhúzom szoknyáját, és megkeresem a számomra oly kívánatos bejáratot. Felnyög, ahogy mohón lökdösöm belé magam, csípőjét szorosan tartva mozgok előre-hátra.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A lélegzetem is elállt, amikor a pincérlány benyitott. Arcom kipirult, még izgatottabb és türelmetlenebb lettem. Még jobban kívántam Dávid kőkemény vesszőjét magamban. A nevetéstől nemigen tudunk az együttlétre koncentrálni, ezért Dávid leemel az asztalról, megfordít, arccal az asztal felé és háttal neki.


Terpeszbe helyezkedem míg ő felhúzza szoknyámat és vesszőjét elhelyezi abban a barlangban, ami mindig kéjes gyönyört nyújt nekünk. Felnyögök, Dávid pedig csípőm szorosan tartva mozog előre-hátra. Nem tudok betelni azzal az érzéssel, amit vesszőjével nekem okoz, ezért a végtelenségig nyújtanám ezeket a perceket, de nem bírom tovább és testem megrázkódása jelzi, hogy átléptem a gyönyör kapuját.


Dávid sincs messze, gyorsuló mozgása erről árulkodik. Szorosan magához ölel és annyira szorít, hogy szinte fáj, aztán magamban érzem forró nedvét. Majdnem félájultan zuhanunk az asztalra, ami pár pillanatig pihenőül szolgál. De sajnos menni kell, nem maradhatunk itt sokáig, hisz már tudják, hogy itt vagyunk így Dávid zsepijével rendbe hozom gyönyörünk színhelyét. Pár óvatos pillantást vetünk a folyosóra, meggyőződünk, hogy nem lát senki és kilépünk. Visszaülünk asztalunkhoz és édesen mosolyogva egymásra, mindketten az elmúlt tíz percre gondolunk.

- Jó estét – hallszik egy női hang. – Mit hozhatok ma este önöknek?

Hirtelen felnézünk és legnagyobb meglepetésünkre, az a pincérlány áll előttünk, aki az imént ránk nyitott, amikor épp édes kettesben egymás testét élveztük. Dávid hamarabb magához tér.

- Jó estét hölgyem. Köszönöm az előbbi kedvességét – hálálkodik diszkréten amiért a lány nem árult el minket.

Mindannyian mosolygunk, a lány még el is pirul de aztán Dávid könnyű vacsorát rendel, hozzá egy üveg finom bort és desszertet, és a lány távozik. Ismét kettesben maradunk és sokat eláruló mosollyal nézünk egymásra. Nem tudok betelni vele. Ekkor őrült ötletem támad és ügyes mesterkedéssel leverem a villám, ami az asztal alá, pontosabban lábaim elé esik. Dávid, talpig úriember létére gyorsan odaugrik, hogy felvegye a villámat.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Próbálom nyújtani a gyönyör pillanatait, de nem nagyon sikerül. A szituáció, Dóri édes teste, halk nyögései egyre gyorsuló ütemet diktálnak nekem. Aztán megérzem rángatózó ágyékát, teste remegve omlik karomba, s én erősen magamhoz szorítva élvezek el. Az asztalra támaszkodva pihenünk, aztán rendbe szedjük magunkat és visszatérünk az asztalhoz.

Hamarosan érkezik egy pincér. Az a pincérnő, aki ránk nyitott. Némi zavarban vagyunk, de aztán vacsorát rendelünk, hozzá bort. Ahogy távozik a pincérnő, megcsodálom a lábát, mivel lábujjkörmei fekete és vörös színekben pompáznak.

Ülünk egymással szemben, szánk sarkában még mosoly. Látom, hogy az előző élvezkedés még jobban felcsigázta kedvesemet. Hamis csillogással szemében leejti a villáját, egyenesen a lábai elé. Odaugrok, hogy felvegyem, s ő egy mozdulattal húzza fel szoknyáját, szinte egészen a derekára. Széttárja combjait, s ahogy lehajolok, orromat megcsapja puncijának vadító illata. Letérdelek elé, egészen az asztal alá. Kevesen vannak az étteremben, mi meg a sarokban, elég jól takart helyen vagyunk, így nem fogom vissza magam. Még jobban széthúzom két térdét, és apró csókokkal haladok felfelé combjának belső felén. Mire puncijához érek, a felizgatott nő illata egészen betölti orrom. Nyelvemmel csiklójához érek, amit egy halk nyögéssel nyugtáz. Lassan nyalogatom szirmait, élvezem, ahogy játszhatok vele, miközben ő próbál feltűnés nélkül, csendben ülni a helyén. Női cipő közelgő kopogását hallom, s félek, hogy Dóri visszakozik, ezért gyorsan két ujjamat belédugom, hogy belülről is izgathassam. Ágyékát számhoz tolja, nyelvem és ujjam egyre csak kényeztetik, miközben a cipőkopogás egyre hangosabb. Oldalt nézek egy pillanatra, és a fekete-vörös, lakkozott körmök ott állnak Dóri mellett. Dóri épp az élvezetek nedveiben úszkál, ahogy egyre csak izgatom, és talán először észre sem veszi a pincérnőt. Aztán zavart topogást látok, néhány halk szó, aztán gyorsan elsiet a pincércsaj. Nem tudom, ki volt nagyobb zavarban, de a szituáció szórakoztat. Abbahagyom Dóri izgatását és visszaülök a helyemre.

Dóri piruló arccal ül velem szemben

- Képzeld, pont idejött a csaj, tudod, aki ránk nyitott, én meg épp lehunyt szemmel élvezkedtem. Mire kinyitom a szemem, már itt volt. Csak nézett, nem értette mi van. Lefelé mutattam, ő odapislantott, aztán megint bocsánatot kért és eltűnt. Nem is tudom, miért jött ide. Szegénynek nincs jó napja.

Ezen megint mosolyogtunk egy sort. Ujjaink összefonódva társalognak, nem akarnak elszakadni egymástól. Látom, hogy megint közeledik a pincérnő, előtte kétszer is idelesett, hogy nem zavar-e meg minket. Ahogy odaér a borral, pikáns tréfa jutt eszembe. Óvatosan, az asztal alatt lehúzom a farmerom cippzárát és előveszem ágaskodó farkam. A csaj ebből mit sem vesz észre, a bort tölti kóstolásra. Finom bor volt, így tölt Dórinak is. Közben „véletlenül” én is leverem a villámat. A pincérnő persze rögtön lehajol, hogy felvegye, és közben az asztal alá pislant. Ezt onnan tudom, hogy egy pillanatra megáll a guggolásban, nagyot nyel, aztán ahogy feláll, arca tűzpirosra váltt. Egy halk bocsánatkérés után szélsebesen távozik. Dóri persze nem érti, mi történt, mire elmondom neki. Ő is az asztal alá néz, és mosolyog.

Közben a pincérnő az egyik jóképű, fiatal pincérsráccal a mosdók felé indul. Intek Dórinak, és együtt figyeljük, ahogy a takarítószeres ajtó mögé surrannak. Összenézünk és csak nevetünk. Ezek szerint erotikus játékunk nem volt eredménynélküli. De aztán Dóri csusszan le az asztal alá, ahol még ott ágaskodik férfiasságom.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Amint elmondja mit tett az asztal alatt a pincérlány láttára, ismét forróság árad szét testemben. Talán nincs tíz perce, hogy vesszője a csúcsra kergetett de megint kívánom. Nem tudok betelni vele.


Látom, amint a pincérlány az egyik jóképű pincérfiúval karonfogva, nagy sietség közepette távozik, a mosdók felé. Összenézünk Dáviddal és nevetünk. Mi már tudjuk mi lesz ebből és örömmel tölt el a gondolat, hogy felizgattuk őket.


Lehajolok az asztal alá és szemeim Dávid keményen ágaskodó vesszőjét csodálják. Körülnézek, látom senki nincs a láthatáron, aki veszélybe sodorná pillanatnyi izgalmam hevében kieszelt tervem kivitelezését. Gyors mozdulattal az asztal alá bújok és ajkaim rátapadnak a kényeztetésre váró dákóra. Jóleső érzés tölt el, amint ezt a vágytól dagadó, forró makkot kényeztetem. Ajkaim csak amúgy csúszkálnak rajta, mint nyelvem a jégkrémen, azzal a különbséggel, hogy ez most forró és nem olvad el egykönnyen. Gyorsítok a tempón és a kemény vessző el-eltűnik a számban. Pár perc múlva búcsúcsókot lehelek rá és visszaülök a helyemre.


Dávid meglepődve néz rám, keze automatikusan az abrosz alá nyúl, gondolom be szeretné fejezni azt, amit én abbahagytam. Ekkor felállok és lassú, sokat sejtető léptekkel elindulok az épület fala mellett, egyenesen a takarító raktár ablaka felé. Nem nézek hátra, nehogy feltűnést keltsek. Megállok az ablak mellett, a sötét este által nyújtott remek menedékbe, az ember magasságú, zöldellő aranyeső bokor pedig tökéletes fedezéket nyújt.


Belesek az ablakon, ahol halvány éjjeli lámpa fényénél megpillantom a pincérlányt, amint a pincérsrác előtt térdelve, ennek meredező dákóját kényezteti. Mindketten meztelenek. Isteni látvány. A lány napsütötte karcsú teste finoman ível, mozgásai ritmusára telt mellei táncot járnak. A srác kidolgozott, izmos testén minden izom pattanásig feszül.


Ekkor egy férfitest dől nekem hátulról, valósággal a falhoz lapít, két kéz keményen megmarkolja melleimet. Eleinte ijedtség vesz erőt rajtam, de pár pillanat múlva ráismerek Dávidra. Az adrenalin szint emelkedés felgyorsítja lélegzetem, és erre még rájátszik az is, hogy popsimon érzem kemény férfiasságát. Ekkor keze a szoknyám alá csúszik és két ujja barlangomba hatol.


Mindketten a pincérpárt figyeljük. A lány már az asztalon ül, széttett lábakkal, a srác pedig benne mozog hevesen, épp úgy, mint ahogy azt mi is csináltuk fél órával ezelőtt. Ők nem látnak minket, fogalmuk sincs, hogy valaki gyönyörködik a szeretkezésük nyújtotta izgató látványban.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nincs sok ideje, ezért egyből a lényegre tér. Szájába csúsztatja, fürge nyelve fickándozik körbe-körbe, aztán torka mélyére fogad. Szája forró és izgató, a szituáció, a lelepleződés izgalma tovább feszíti vágyam. Nem látom, mit csinál, de nedves forrósága felkorbácsolja vágyam. Aztán egyszer csak kibújik az asztal alól,és csillogó szemmel, szája szélét nyalogatva ül vissza a helyére.

Túlságosan felhúzott, valamit kezdeni kell magammal. Kezem az asztal alá csúszik, de Dóri feláll és kifelé indul. Valahogy nadrágomba rejtem dákómat és utána megyek. Mire utolérem, már a takarítószoba ablakán nézelődik befelé. Mögé állok halkan, és én is a két szeretkező meztelen testet nézem. A csaj éppen szopja a pincérsrácot, láthatóan élvezi a fiú, de a lány teste is izgatóan hullámzik. Ez már sok nekem, előveszem ágaskodó farkam a nadrágból, majd hirtelen Dórihoz tapadok hátulról. Bal kezem mellére tapad, a jobbal már a szoknyája alatt keresem punciját. Csókolom nyakát, vállát, ahogy ujjaim nedves résébe csúsznak. Aztán megint az ablakot nézem, közben dákóm kedvesem kerek popsijához nyomul. Bent ugyanaz a koreográfia, mint nálunk, a lány az asztalon ülve fogadja magába a pincér kőkeményre szopogatott vesszőjét.

Láthatóan és érezhetően Dórit is izgatja a két fiatal szeretkezése, nedvei már ujjaimon csorognak. Finoman széthúzom a lábát, s ő önkéntelenül kitolja hátsóját. A mohón, kapkodva szeretkező pár látványa és az elmúlt félóra játszadozása nyomán a hormonok átvették nálam az irányítást. Felhúzom hátul a szoknyát és megkeresem a nedves rést. Dóri lehunyja szemét, ahogy belé csúszok. Mozogni kezdek, miközben mindketten befelé nézünk az ablakon. A pincérlány orgazmusának néma sikolyai a csúcspontot jelzik, aztán a fiú kirántja vesszőjét az édes kehelyből és hátrább lép. A lány elé térdel, mohón szopni kezd,és a srác –arcán jól követhető kéjjel – elélvez a forró szájban. A látványtól és ütemes mozgásomtól kedvesem halkan remegve éli át a gyönyört ölelő karjaimban. Én sem bírom már soká, Dóri mellébe markolva döfködöm dühösen, erőszakosan. Halkan jelzem, hogy élvezni fogok, és Dóri nem vár tovább. Megpördülve elém térdel, és az előbb látott módon ujjaival és szájával facsar ki.

Nehezen kapok levegőt, s mire felöltözök, Dóri már besurran az ajtón. Az asztalnál érem utol, és egyszerre nevetünk fel, ahogy a ruháját igazgató pincérlány elmegy mellettünk. Még utána szólok:

- Megtalálta, amit keresett a raktárban?

Meglepve fordul vissza, rákacsintok, mire zavartan fut be a konyhába.

A vacsora innentől kezdve a normális kerékvágásba tér vissza, bár ahányszor megjelenik a lány, mindig az jut eszembe, hogy abba a rúzsos szájba nem régen….

Vacsora után még sétálunk egyet a kellemes levegőn, ujjaim persze folyton a szoknya alá kívánkoznak. Dórival finom harcot vívunk, hiszen járókelők jönnek-mennek, és kíváncsi ujjaimat rendszeresen megfegyelmezi.

Aztán visszaérünk a hotelbe, és felfelé indulunk a szobánkba. Az első emeleten megláttam egy feliratot: Masszázs. Bár már erősen este volt, megpróbáltam benyitni. Az ajtó nyitva volt, de bent sötétség uralkodott. A beszűrődő fényben látszott, hogy mára már nem várnak több vendéget. A helység közepén egy asztal állt, mellette törülközők, krémek és olajok. Úgy éreztem, itt az ideje megmutatni ebbéli tudásomat is.

- Dóri, egy gyors zuhany a szobában, aztán visszajövünk ide. Olyan masszázst kapsz, mint még soha – súgom fülébe. Ő csak rám mosolyog, aztán sietünk fel a szobába.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Dávid ragyog, szinte a mennyekben van. Nagyon feldobta a szeretkező pár látványa és az, hogy közben az övé lettem, így dupla adag élvezetet kapott. De mintha ez nem lett volna elég, amikor felfedezte a masszázs termet, valósággal lázba jött. Szeme ragyog, arca kipirult és kajánul mosolyog, fejében ördögi tervet forgat.


Belépünk a szobájába, odalépünk a bárpulthoz, én hanyagul helyet foglalok a magas bárszéken, ő pedig egy mojito-t kever nekem. Imádom. Őt is, a mojito-t is, de őt jobban.


Ekkor kopogás hallszik. Meglepődve, és kérdően rá nézek, de ő is épp annyira meglepett, mint én.

- Tessék – szól az ajtó felé, miközben a hátam mögé kerül.

- Szoba szerviz – hallszik egy határozott férfi hang és már nyílik is az ajtó. – Jó estét – köszön a pincér srác illedelmesen és betol egy fehér abrosszal leterített asztalkát, amin egy egész halom finomság van.


A lélegzetem is eláll, amikor meglátom, épp szólnék, hogy mi nem kértük, de torkomon akad a szó, mivel Dávid épp akkor fogja meg a derekam, húz hátrább a széken. A popsim már majdnem teljesen lelóg a székről. Tiltakozni készülök, de mire megtenném, felhajtja a szoknyámat, és pattanásig feszülő dákója hátulról belém hatol. Halkan felszisszenek, de fegyelmezem magam, mert társaságunk van. A magas bárpult teljesen eltakar, a pincér nem láthat, neki csupán egy szerető pár látványa jut, akik közel állnak egymáshoz, de ha kicsit figyelmes, akkor akár arra is rájöhet, hogy engem épp felnyársaltak.


- Uram, jégbe hűtött pezsgő, friss eper, barack, cseresznye, csokoládékrém, és tejszín, a legjobb minőség, ahogy Ön kérte.


Miközben a pincér srác mosolyogva bemutatja a felhozott finomságokat, Dávid finoman mozog bennem, lassan ki-be csúszkál, csak épp annyira, hogy ne legyen észre vehető, de mégis érezzem, hogy bennem van.


- Kérem hagyja csak ott, onnan majd én gondoskodom róla – utasítja a pincért.

- További kellemes estét kívánok – ezzel a pincér kisurran az ajtón.


Ahogy a pincér mögött becsukódik az ajtó, Dávid elkezd hevesebben mozogni és én már nem tudok csendben maradni, halkan felnyögök. Azon gondolkodom, hogy élvezzem a helyzetet, vagy tegyem szóvá meglepődésemet, de végül úgy döntök, hogy később is szóvá tehetem, így inkább átadom magam a kéjes élvezetnek. Dávid nem tétlenkedik, egyre hevesebben mozog bennem, ujjai sebesen gombolják ki blúzom apró gombjait, és melleim pillanatok alatt előbukkannak. Mellbimbóim keményen ágaskodnak, Dávid finoman morzsolgatja őket, ajkai a kéjtől homorító hátamon vándorolnak.


Ekkor megállítom és elé térdelek. Ajkaim dákójára tapadnak, lenyalogatom róla forró nedvem, miközben nyelvem hegye csintalanul ficánkol makkján. Ujjaim bőrerszényét veszik célba, elkezdem finoman masszírozni, kényeztetésre vágyó barackjait simogatom.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Fent a szobában a bárszékre ültetem, koktéllal kínálom, de a fejemben már más jár. Más, mégis ugyanaz. Dóri puncija. Éppen a megfelelő pozícióba próbálok helyezkedni Dóri mögött, amikor kopogtatnak, és a pincér lép be, finomságokkal telerakott asztallal. Ez csak pikánsabbá teszi, de nem késlelteti tervem. Mielőtt Dóri megszólalna, hátrébb húzom a széken, szinte már a combjain ül, és egy jól irányzott mozdulattal hátulról becélzom édes rését. A bárpult miatt a pincér csak a felsőtestünket látja, miközben lepakolja a gyümölcsöt, édességet, én azonban újra és újra tövig hatolok kedvesembe. Próbálunk csendben maradni, bár Dóri sóhajai mélyek és egyre hangosabbak. Aztán elköszön a pincér, így gyorsabb tempóra kapcsolhatok. Vetkőztetem Dórit (végül is zuhanyozni akartunk…), ő egyre jobban kitolja popsiját, mellbimbói tenyerembe feszülnek, s én kéjesen morzsolgatom. Aztán leszáll a székről, elém térdel és szopogatni kezd, miközben tíz ujja simogatja ékességem kint maradó részeit.

Én is levetkőzöm közben, aztán nehéz szívvel félbeszakítom az édes száj-játékot. Átkarolom, és a fürdőbe invitálom. Pár pillanat, és már a zuhany alatt vagyunk. Extra zuhanykabin, ülőhellyel, oldalsó fúvókákkal, tükörrel, zenével. Beállítom kellemes melegre, aztán sarokpanelen lévő ülőkét elfoglalva magamra húzom Dórit. Ő sem tétovázik, egyből magába fogadja merev dákómat. Csókolózunk, édesen ring az ölemben, aztán keményebbre vált, le-fel szánkázik rajtam, s én csókolgatom, harapdálom előttem táncoló formás melleit. Popsijába markolok, oldalról mindenhonnan meleg víz permetez, a párás tükörben egy formás női hátat látok csak. Kedvesem halk sikolyokkal élvez el, én próbálom nyújtani kéjét, egyre csak döfködöm belé magam. Rám borul, fülembe lihegi édes sóhajait.

Megkérem, hogy állva támaszkodjon a falnak, s ő hátat fordítva kitolja formás félgömbjeit. Kedvenc pózom ez, nem is várok tovább, hátulról teszem magamévá. Gyors lökésekkel keresem a gyönyört, ujjaim előrecsúsznak a formás keblekre, azokba kapaszkodva hatolok belé, újra meg újra, egyre feszesebb ritmusban. Aztán elélvezek, lucskos puncijának rejtekébe szórom spermámat.

Próbálunk megnyugodni, egymást átölelve érünk vissza a repülésből.

Tusfürdő, szivacs, simogatások és csókok, aztán két puha törölköző. Meztelenül fogunk neki a pincér által tévedésből hozott édességnek, hozzá nemes pezsgő, gyümölcsök. Éhünket csillapítva felöltözünk. A hófehér köntös alá nem veszünk semmit, így indulunk a masszázsszoba felé. Óvatosan nyitok be, a kulcs belülről az ajtóban van. Magunkra zárom, s mire megfordulok, Dóri már meztelen. Én is ledobom a köntöst, és krémeket, masszázsolajokat keresgélek. Kedvesem közben felfekszik az ágyra, elnyúlva, pihegve várja kényeztetésemet.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Belépünk a masszázsszalonba, persze Dávid azonnal magunkra zárja az ajtót. Mire végez vele, én már meztelenül ékeskedem. Eme cselekedetem őt is meztelenségre készteti, ledobja magáról fehér köntösét és szélsebesen nekilát masszázskellékeket keresni.


Felfekszem az asztalra, kényelmesen elnyújtózom rajta, szemem lehunyom és kéjesen sóhajtozok, miközben már finoman simogatom is magam. Szinte már magamon érzem Dávid finoman kényeztető ujjait, amint testem minden milliméterét bekeni egy érzékien finom olajjal. Ujjaim dombomra tévednek, térdeimet kissé felhúzom és nem tudom megállni, hogy a vágytól égő csiklómhoz nem érjek. De amint megteszem, halk sikoly hagyja el ajkaimat, ami magára vonja Dávid figyelmét. Kezében egy krémszín üvegcsét szorongatva hozzám lép és egy pillanatig gyönyörködik az ajkaimat és csiklómat kényeztető ujjaim látványában, aztán eszméletlenül izgató csókot lehel szirmaimra.


- Édesem, ezt kicsit később, jó? – szól rám, miközben megfogja kezem és megállít. – Most engedd el magad és lazíts.

- Igenis uram – felelem viccesen, miközben engedelmeskedek neki, mert tudom, hogy most valami mennyei utazás fog következni egy olyan helyre, ahol még nem jártam, de álmodtam már róla.


Elnyúlok, és átadom testem a kényeztetésnek. Szemem is lehunyom, vakon rábízom magam a mesterre, erre az ennivalón édes férfira. Hamarosan pár csepp illatos olaj landol a mellemen, és ez mosolyt csal az arcomra. Aztán a másik mellem is kap néhány cseppet ebből a jázmin illatú csodából, amit természetesen a hasam, majd az ágyékom követ, ezután a lábaimon formál kanyarodó patakocskát a síkos nedűből. Ujjai ott kezdik, ahol a cseppek abbamaradtak. Bokámon kitapogatja az inak vonalát és elindul felfele a térdemig. Körkörös és egyenes vonalakat rajzol lábaimra, majd formás combjaimon folytatja a kényeztetést. Combom belső felére kimondott nagy figyelmet szentel. Szélesebb terpeszre tárom lábaimat, hogy könnyebben tudjon dolgozni. Amikor az olajat már maximálisan bemasszírozta combom felső részébe, finoman megemeli lábaimat, a levegőben összezárja és elkezdi az alsó részét is masszírozni. Látni nem láthatom, de érzem, hogy intim testrészeim kivillannak előtte és ebben nem tévedek, hisz hamarosan egy forró és nedves nyelv nyal végig ott, ahol vágyaim leginkább mutatkoznak. Gátamnál kezdi, lassan elér barlangom bejáratához, ott előbb köröket rajzol rá, aztán behatol, amilyen mélyre csak tud. Útját a csiklómon folytatja, mindaddig, amíg halk sikoltások közepette el nem élvezek. Ájultan nyúlok el az asztalon de a masszázs és a kényeztetés folytatódik, mégpedig dombomon, ágyékomon és hasamon. Köldököm finom vonala nagy kihívást jelent neki, nyelvével is rásegít, de vannak ennél nagyobb kihívások, így elindul felfelé. Ajkai szinte beszippantják mellbimbómat, amit ujjai követnek. Különös gondossággal masszírozza melleimet, halk sóhaja kéjes vágyról árulkodik.


Ekkor tágra nyitom szemeimet és felülök. Tudom, hogy még nem ért véget a masszázs, de szeretném kifejezni érzéseimet, hálámat az eddig kapott jóért. Ezért leugrok az asztalról és elé térdelve, már keményen álló vesszőjét kezdem kényeztetni. Ajkaim finoman masszírozzák makkját, időnként lecsúsznak egész a golyókig, ahol nyelvem eljátszadozik az erszénybe zárt labdákkal, aztán ismét tövig hatoltatom számba pattanásik feszülő dákóját, mindaddig, amíg forró nedve és kéjes rángatózása nem jelzi, hogy célba ért.


Hálából lassan felemel, finoman magához húz és szenvedélyesen átkarol. Karcsú testünk szerelmesen összefonódik és a bőrömön illatozó olaj átkerül az ő bőrére. Mellemmel köröket rajzolok mellkasára, de mielőtt még folytathatnám, ölbe kap és visszafektet az asztalra, hasra fordít, és befejezi a masszázst.


Előbb finom olajat csepegtet a hátamra, vállaimra, karjaimra, következik a popsim, aztán mindkét lábamon lefele, egész a bokámig. Már a puszta gondolat, hogy ujjai ismét végigsiklanak testemen, már az is felizgat, és a finoman cseppenő olaj csak fokozza az izgalmamat. Elengedem magam, élvezni akarom minden érintését, mozdulatát. Mozdulatai olyan finoman és gyöngéden kényeztetnek, hogy ez akár egy szerelmi vallomással is felér. Szinte kényezteti hátam felső részét, amint finoman végig siklik rajta, egész a derekamig, és ott megáll. Aztán karizmaim következnek, útközben melleim is részesülnek az isteni érintésben. Sóhajom elárulja, hogy az érintése nem hagy hidegen, sőt, forr a vérem.


Karjaimról ismét a hátamra vezet az út, onnan finoman halad, milliméterről milliméterre, körkörös mozdulatokkal masszírozza belém az olajat. Ujjai csak amúgy csúsznak a forró, érintésre éhes bőrömön, amíg a popsimig nem érnek. Ott, két domborodó halom áll előtte. Finoman elindul rajtuk lefele, aztán köröket rajzol rá, finoman, óvatosan, de arra azért vigyázva, hogy érzékeny testrészeimet is érintse. Popsim hajlatán indul tovább, combjaimon le, egész a bokámig, aztán ugyanazon az útvonalon vissza, egész a popsimig.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Amint visszafordulok Dórihoz, meglepve látom, hogy ujjai már teste érzékeny részét simogatják, halk sikoly jelzi, hogy nem bír magával. Na ezt nem hagyhatom, ennyire ne legyen mohó! Bár csodás a látvány, saját nyelvemmel tolom félre ujjait csiklójáról. Ha már ott vagyok, finom csókot adok neki, aztán megkezdődik a masszázs. Hanyatt fekszik előttem, fentről, melleitől indulok lefelé. Kényeztetem, miközben a látvány számomra is izgató. Az olaj édes jázminillata betölti a levegőt, teste vonaglik és hullámzik, láthatóan ő sem közömbös az érintésemre. Teste közepéhez érve bódultan gyönyörködöm benne, aztán nem bírok magammal, muszáj kinyalni, megkóstolni duzzadt virágszirmait. Addig kóstolgatom, izgatom, amíg elélvez, hosszan, elakadó lélegzettel. Folytatom a masszázst, a csókokat, a finom érintést. Lassan a hasra fordulás következik, Dóri viszont váratlanul felül, lecsúszik az asztalról, és mire észbe kapok, előttem térdelve szopogatja vágyakozó férfiasságom. Szája, nyelve, ügyes ujjai gyorsan a csúcsra juttatnak, remegve élvezek el. Az utolsó cseppet is lenyeli, aztán még játszik velem egy kicsit. Hálásan csókolom meg, érzem ízemet a szájában, aztán hasra fektetve folytatom a masszázst.

Válla, nyaka, háta engedelmesem siklik kezem alá. Szinte dorombol az érintéstől, teste egészen ellazul, s én élvezem, hogy ilyen kellemes perceket ajándékozatok neki. Le és fel, újra és újra, ujjaim hol finoman, hol erőteljesebben lazítják izmait. Szerintem reggelig is bírná, de én lejjebb helyezkedek. Csípője, dereka, feszes popsija következik, aztán combjára is elkalandozok. Ujjaim a combok közé is csúsznak, úgy látom, nincs ellenére, hiszen combjai finoman szétnyílnak. Popsiját kicsit felnyomja, és a látvány fényképezőgép után kiált. Két gömbölyűség, közöttük egy finom rozetta, alatta pedig ősi férfivágyakat előhozó csupasz punci. Ezt nem lehet kibírni érintés nélkül, ujjaim a két félgömb közötti vágatból siklanak lefelé, egészen a duzzadt húsrügyig, amelynek érintésétől Dóri még feljebb löki popsiját. Le és fel, ujjaim elkalandoznak, az egész tájékot bejárják. Síkos cseppek szivárognak, ágyéka szinte magába szippantja ujjaim. Felizgatom, aztán továbbállok, bokája felé indulok.

Panaszos sóhaj, de tudom, hogy édes várakozás után még nagyobb az élvezet. Vádliját, bokáját simogatom, aztán talpmasszázs, mindenhol, a finom ujjak tövében lévő érzékeny párnákat is megnyomkodom. Tűri, szinte érzem, hogy teste ellazul, kiszáll minden gond és nyűg, csak a férfikéz áldott simogatása marad.

Aztán egy mozdulattal visszatérek combjához, s ahogy virágszirmaihoz közeledik ujjam, popsija megint felfelé mozdul. Úgy látszik, tudja, hogy ez izgató számomra, újra indul tíz ujjam játéka szeméremajkain. Belülről is simogatom, egyre mélyebben sóhajtozik, úgy mozog, minta ujjaimmal akarna szeretkezni. Ez már sok nekem.

Elfordítom keresztbe, így lába lelóg, csak felsőteste támaszkodik az ágyon. Lába a földhöz ér, szavak nélkül is érti, hogy vágyam nem tud tovább várni. Terpeszbe áll, s én mögé lépek. Farkam elmerül felizgatott puncijába, első behatolásomat halk sikollyal fogadja, aztán ütemesen mozogni kezdek. Szédítő a látvány és az érzés, fiatal női test simul engedelmesen akaratom alá, s én férfiúi ösztönöktől hajtva szeretkezem vele. Élvezek minden mozdulatot, minden behatolást, aztán egészen merev és kőkemény lesz dákóm, és elélvezek, mély morgással.

Halkan lihegünk, meghitten, összebújva csókolózunk. Fáradtak vagyunk már, így köpenybe burkolózva térünk vissza szobánkba. Előtte azért körülnézek, a helyszín árulkodó, de nevet nem mesél.

A takaró alatt összebújunk, nem tudok betelni ezzel a gyönyörű, meztelen nővel. Ő csak mosolyog, csukott szemmel, aztán hamarosan mély álomba merül.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Résnyire nyitom a szemem és óvatosan körülnézek a szobában. Dávid ott fekszik mellettem és egyenletesen lélegzik, gondolom alszik. Lassan kibújok mellőle és elmegyek zuhanyozni. A tegnapi élvezethalmaz után jóleső volt ez a pihenés, annál is inkább, mert az imádott férfi feküdt mellettem, engem finoman átölelve.


Gyorsan lezuhanyozok, felfrissítem magam és visszafekszem Dávid mellé. Behunyom a szemem és ott fekszem mellette, mozdulatlanul. Mint egy édes álom, úgy pereg le előttem az ideérkezésünk óta eltelt idő. Ennyi gyönyört és kedvességet rég nem kaptam már, így természetes, hogy szerencsésnek érzem magam.


Pár perc múlva ő is felébred, meggyőződik róla, hogy alszom, finoman kioson és ő is lezuhanyozik. Érzem finom illatát, amint visszaoson mellém és finoman átkarol. Még mindig nem árulom el neki, hogy ébren vagyok, hadd higgye csak azt, hogy még alszom.


Aztán egy óvatlan pillanatban, amikor nem is várja, kitakarom és meg is lovagolom. Mire magához tér, már hasán ülök és rá mosolygok.


- Jó reggelt napsugár, hogy aludtál? – érdeklődöm mosolyogva, de választ nem kapok, csak egy huncut mosolyt olvasok le arcáról, és kezei már melleimet simogatják.

Férfiassága ébredezni kezd, puncim forró nedvessége lüktető mozdulatokra készteti. Ez engem sem hagy hidegen, kívánom, de nagyon. Dávid drogként hat rám: minél többet kapok belőle, annál jobban kívánom, és annál nehezebben tudok meglenni nélküle.


Föléje hajolok és forró csókokkal kényeztetem homlokát, orrát, aztán ajkaival játszadozom. Finom párnás ajkain érezni a szájvíz illatát. Nyelvem lassan bejárja őket, átsiklik az ő pajkosan játékos nyelvére és versenyt jut vele. Ő sem tétlenkedik, ujjai már kereken domborodó popsimon járnak, miközben dákója majdnem szétfeszíti szirmaimat. Finoman lecsúszok róla és vesszője eltűnik ajkaim között. Lassan, élvezetesen csúszkálok rajta, aztán megfordulok, nedves szirmaimat felé fordítva, megadom neki a lehetőséget, hogy kényeztessen.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Félálomban mocorgást érzek, de aztán visszabújik mellém az imádott nő. Vagy csak álmodtam mindezt? Valószínűleg visszaalszom, mert Dóri egyenletes szuszogását hallom, ahogy megébredek. Zuhanyozni indulok, fogmosás, aztán visszabújok puha, meleg teste mellé. Elszundítanék, de kitakar, rám ül és gyöngyözőn mosolyog rám. Kezem mellére csúszik, s ő sem tétovázik. Gyengéd játékba kezdünk, farkam már kőkemény, ahogy lecsúszik rólam. Finom franciázásba kezdünk, forró szája ügyesen dédelget, miközben én a felettem nyiladozó puncivirágot kóstolgatom. Ő is zuhanyozott, friss illata keveredik buja mézének aromájával. Ügyesen szopogatja dákóm, én is bevetem tíz ujjamat, szinte versenyzünk, ki élvez el előbb. A tegnapi nap után talán én vagyok könnyebb helyzetben, minden tudományom bevetem, így Dóri roskad rám, miután orgazmusának sikolyait torkáig csúszó rudam tompítja. Szomjasan nyalogatom kicsorgó cseppjeit, érintésemre finoman összerándul, lecsengő vágya izgató és nőies. Aztán lemászik rólam, csókunkban ízorgia tombol. Én még nem élveztem el, de ez most valahogy nem zavar. Úgy tűnik, Dórit viszont zavarja. Addig forgolódik, amíg háttal nekem térdel, négykézláb ereszkedik. Tudja, hogy gömbölyű popsijának nem tudok ellenállni. Különösen úgy, hogy ujjait puncijára csúsznak, és orrom előtt izgatja magát. Kedvtelve nézegetem, de ahogy két ujját magába dugja, és kihúzza, síkosan, mély sóhajok között, már nem tudom visszatartani magam. Felülök, mögé térdelek, és belemerítem ékességem. Elégedett sikolyt hallat, megtámaszkodik az ágyon, hogy ellen tartson határozott döféseimnek. Testünk csattog, én a reggeli napsütésben élvezem kedvesem hullámzó, vonagló testét. Ki-be mozgó dákóm, Dóri duzzadó puncija egyenes úton visz az élvezésig. Az utolsó pillanatban kirántom magam, és ujjaim közül spriccelem hátára forró magvam. Aztán hasra fekszik, én ráhajolok, és testünk között síkos cseppek cuppognak.

- Most megint zuhanyozhatok ..akárcsak te. – mintha duzzogás lenne hangjában, de ez csak játék.

- Ha akarod, lenyalom rólad – ajánlom fel gáláns úriemberként, de aztán nemet int fejével.

- Inkább mosd le a zuhany alatt a hátamról – kacsint felém, és máris a fürdőbe indul.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kinyitom az ajtót, belépek a fürdőszobába és nyitva hagyom az ajtót. Kinyitom a meleg vizes csapot és belépek a kádba. Nemrég zuhanyoztam, de azért jólesik a forró víz a bőrömnek. Épp a tusfürdőt mázolom szét magamon, amikor meglátom Dávidot, amint az ajtófélfának támaszkodva gyönyörködik a műsorban. Szemei szinte felfalják a látványt.

Gyere – intek neki kacéran, és ő nem habozik, belép mellém a kádba.

Ott áll előttem, mozdulatlanul, bőrén leperegnek a forró vízcseppek. Néhány csepp tusfürdőt csepegtetek mellkasára, de nem érintem meg. Magamra is csepegtetek pár cseppet, pontosabban a melleimre. Leteszem a tusfürdőt a kád szélére és elkezdem bekenni magam a finom krémes ápolószerrel. Dávid is ezt teszi, így mintegy szinkronban simogatjuk testünket, mindenki a magáét, de tekintetünket egy pillanatig sem vesszük le egymásról. Mellemen siklok lefele dombomig, ott lassítok és szirmaimat alaposan bemasszírozom. Ő is lefele halad, mellkasáról dákójára, ami a körülményekhez képest, még elég nyugodtan tűri a kemény megpróbáltatást. Alaposan megmossa a kedvenc játékszerem, miközben én is az enyémet, aztán lemossuk magunkról a habokat és köntösbe bújva bemegyünk a szobába. Én végigzuhanok az ágyon és kellemesen elnyújtózom. Ő is ezt teszi, így ott fekszünk egymás mellett, kényelmesen, kéjesen. Ledobom magamról a köntöst mire természetesen ő is. Ott fekszünk mindketten meztelenül.

- Hunyd le a szemed – kéri tőlem gyöngéden és mosolyogva.

Engedelmeskedem. Lehunyom a szemem és rábízom magam. Mellém térdel, karjaiba vesz, finoman megemel és fentebb csúsztat. Ezután finom érintésű, bundás bilincs csattan a csuklómon és pillanatok alatt kikötözve találom magam. Két kezem az ágy két széléhez, két lábam széles terpeszben az ágy lábához van rögzítve. Ott fekszem teljesen kiterítve, kiszolgáltatva kedvesemnek.

Mosolygok, mert tudom, hogy mi vár rám. Dávid is mosolyog, hisz ő is tudja, hogy mit szeretne velem tenni, és természetesen azt is, hogy ez nekem nagyon tetszik.


Lassan csókolgatni kezd. Ajkaimnak játszadozik, kóstolgatja őket, nyelve fürgén siklik végig egyik ajkamról a másikra, aztán versenyt pörög az én nyelvemmel. Összeolvadunk és elmerülünk egymásban. Nyelve mélyen a számba hatol. Mivel ki vagyok kötözve, elég korlátozottak a lehetőségeim, de amit lehet, azt megteszek. Ajkaim csúszkálni kezdenek a nyelvén, épp úgy, mint ahogyan ágaskodó férfiasságán szoktam csúszkálni. Hamarosan megjön a hatása, izgalmában harapdálni kezdi ajkaiamt, finoman, de időnkét azért érezteti velem, hogy most ő az úr. Én sem vagyok rest, harapni én is tudok, de csak finoman.


Csókjaival most nyakamat kényezteti, és ezzel már sóhajtások sorát csalja elő belőlem. Annyira finoman csinálja, hogy őrületbe tud kergetni vele. Szirmaim már nedvesednek, érzem, hogy mellbimbóim is ágaskodnak, de mivel megérinteni nem tudom, így csak az ágy támlájának szélei szorítom.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nehezen szedem össze magam, így mire utolérem, már a vízpermet alatt simogatja magát. Gyönyörködöm a látványban, aztán én is mellé bújok. Alapos, buja zuhanyzás után fürdőköpenyben heveredünk le az ágyra. Persze nem sokig bírjuk így felöltözve, és meztelen testében gyönyörködve úgy gondolom, itt az ideje egy újabb meglepetésnek. Megkérem, hogy csukja be szemét, közben én a táskám egy rejtett zugából puha bilincseket húzok elő, mire észbe kap, kezét és lábát kikötözöm az ágy végeihez. Ott fekszik előttem, kiterülve, védtelenül, meztelenül, mégis mosolyog, hiszen tudja,hogy csupa-csupa finom dolog vár rá. Bár azt még nem sejti, hogy mennyire meg fogom gyötörni….

Finom csókkal kezdem, ajkaink úgy ismerkednek egymással, mintha most találkoznának először. Csókja édes és izgató, de most én vagyok az úr, én döntöm el mi és meddig tart. Lefelé indulok, nyakát vállát ezernyi apró puszival hintem be. Mire mellének halmaihoz érek, mellbimbói keményen meredeznek. Nehéz visszafognom magam, de lassú csigavonalban jut fel szám a halmok tetejére, közben ajkam érintése libabőrössé teszi selymes bőrét. Ívben feszül teste, ahogy édes mazsoláit rágcsálom, legszívesebben számba tömné magát, de én otthagyom, hogy másik mellét is hasonlóan kínozzam. Ujjaim sem tétlenek, csípőjét, combját simogatom, de ágyékához még véletlenül sem érek. Nyögdécsel, sóhajtozik, s én csak mosolygok rajta. Aztán megint lejjebb indulok, hasát, köldökét kóstolgatom. Ágyékának illata hirtelen tör orromba, felhorkanok, s ezt ő is hallja.

Végigcsókolom egyik combját, egészen a bokájáig, talpát csókolgatom, aztán lábujjait, egyenként. Teste élénken reagál, s én csak játszom vele, mint egy kecses hangszerrel. Másik bokája, lábujjai következnek, sikolyai egyre sűrűbbek. Kérlel, könyörög és vágyakozik, de nem hagyom magam. Térde, combja lesz a következő áldozat, és közben ágyékát emelgeti, jelezve, hogy hol a legnagyobb a vágy és a feszültség. Virágszirmai egészen duzzadtak, néhány síkos csepp már a lepedőn landol, s én egészen közelről szemlélem kedvesem punciját. Finoman ráfújok, s ettől megborzong. Sürget és bíztat, de én még kínozni szeretném. Nyelvem egyre szűkülő kört jár felizgatott ágyéka körül. Leszorítom csípőjét, hogy teljesen én legyek az úr.

Megadja magát, s ekkor borítom be nyelvemmel szeméremajkait. Felsikolt, s én rögtön elhúzom nyelvem. Nem akarom, hogy elélvezzen, még nem. Inkább mellé térdelek, egyik kezemmel punciját simogatom, a másikkal pedig magamat. Ágaskodó dákómra mered, látom, szinte fáj, hogy nem kaphatja meg. Mielőtt elélvezne ujjaimtól, szájához térdelek. Mohón kap ékességem felé, s én hagyom, hadd játsszon. Cuppog és nyalakodik, élvezettel szopogat. Nehezen bírom már én is, ezért elhúzódok tőle. Panaszos nyögés a válasz, de aztán ujjaimmal belülről simogatom, miközben nyelvem csiklóján táncol. A hirtelen támadás meglepi, próbál magára koncentrálni, elélvezni, de én figyelek,és az utolsó pillanatban abbahagyom. Mozdulatlanul térdelek mellette, szinte zokog már a kielégítetlenségtől.

Ekkor kibontom az egyik lábán a bilincset, így tökéletesen megközelíthető lesz ágyéka. Levegőbe emelem a szabad lábát, és egyetlen döféssel hatolok belé. Néhány gyors lökés, és megint magára hagyom. Szeme sarkából könnyek csorognak, ahogy a vágy rázza testét. Most egyik kezét oldozom el, és megint szájához térdelek. Most már szája és egyik keze is engem kényeztet, ujjai golyóimon táncolnak, s én is kőkemény vagyok már. Véget akarok vetni ennek a kéjes, gyötrelmes játéknak. Eloldozom a másik lábát, aztán a kezét is. Egyetlen mozdulattal lök az ágyra, hanyatt fektet, s mire észbe kapok, meglovagol.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Alaposan kiéheztetett, megkínzott, nem először és nem véletlenül tette. A kis huncut mindig tudja, hogy ilyenkor annyira feldühít, hogy kamatostul kapja vissza. Ezért teszi. Most is ezért „éheztetett”, húzogatta előttem a mézes madzagot. De azt is tudja, hogy bűnös, és ezért szó nélkül teszi, amit kérek, nem kell őt kikötözni, vagy kényszeríteni. Már hogy is ne tenné? Hisz nagyon tetszik neki ez a játék. Az egész kapcsolatunk így kezdődött, már az első gyűlésen benyalt nekem az asztal alatt. Nem sok pasinak lett volna mersze, főleg azok után nem, hogy mindenki minket figyelt. De ő megtette. Ezért imádom, és persze, nem csak ezért.


Egy óvatlan pillanatban meglovagolom, és ebben a helyzetben máris én diktálok. Lüktető vesszője tövig hatol belém, én meg kezeit feje fölött rögzítem. Ki tudna szabadulni, ha akarna, de nem akar. Tetszik neki ez a helyzet. Föléje hajolok és mozdulatlanul nézem. Pár pillanatig farkasszemet nézünk, de aztán szapora lélegzetem miatt szemei előtt ringatózó melleim elvonják a figyelmét. Megpróbálja felemelni fejét és ajkaival elérni a kívánatos finomságot, de nem hagyom, nem ér el. Csalódottan zuhan vissza az ágyra. Ezután megpróbál csípője mozgatásával mozogni bennem, de ez sem sikerül neki, mert annyira szorosan lovagolom, hogy nem bír mozogni.

Na? Milyen érzés, amikor itt van előtted a finom falat és nem kaphatsz belőle? – kérdezem huncut nevetéssel.

Mosolyog, de nem szól hozzám, mert tudja, hogy ez visszavágó. Mélyen szemembe néz és nyelve hegyével finoma elkezdi nyalogatni ajkait, mintegy jelezve, mit is tenne most velem, és remélve, hogy elengedem. De én nem engedem el. Hadd szenvedjen még kicsit, ahogy én is tettem. Vesszője lüktet bennem, de mozgás híján kissé lenyugszik.


Ekkor megemelem magam és nagyon lassan elkezdek mozogni dákóján, de tíz másodperc múlva megállok és ismét farkasszemet nézünk. Szeme visszatükrözi a fájdalmas szenvedést. Közelebb hajolok hozzá, csak épp annyira, hogy nyelvével elérhesse az izgalomtól ágaskodó mellbimbómat. Szinte éhesen kap utána, el is éri, de csak megnyalhatja épp, mert azonnal visszahúzom. Látom rajta, hogy forr benne a bosszúvágy. Mégis megesik rajta a szívem, közel hajolok hozzá és engedem, hogy mellemet kényeztesse. Nem habozik, azonnal rátapad és mohón falja, mint éhes kisgyerek a mami cicijét.


Lassan engedek a vágynak, hagyom, hogy másik mellemet is elérje és körbe kényeztesse. Aztán elengedem a kezeit. Csakis erre várt. Azonnal kiszabadítja magát alólam, mégpedig úgy, hogy felül, ölbe kap és állva a falnak támaszt. Hátulról hatol belém, tövig. Eszméletlen milyen jó érzés, amikor ezt teszi. Két kezemmel a falnak támaszkodom, miközben ő hevesen mozog bennem, és melleimet markolgatja. Csiklómat sem hagyja ki, hisz tudja, hogy így nagyobb a hatás és az egekbe tud repíteni vele minimális időn belül. Már halkan sikoltozok, annyira közel vagyok a csúcshoz.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Érzem, hogy most visszakapom a sok gyötrést, amit okoztam, és nem is csalódok. Ingerel és izgat, de éppen csak annyira, hogy el ne élvezzek. Most ő irányít, formás melle, karcsú teste ott van előttem, de csak akkor érhetem el, ha ő is ezt akarja. Nem tudom, mennyi ideig tart ez az édes kínzás, de amint lehet, kiszabadítom magam. Nem tétovázok, az ágyból kilépve a falhoz nyomom, hogy hátulról tehessem magamévá. A falnak támaszkodik, úgy próbál ellen tartani erőteljes, határozott döféseimnek. Ujjaim mellét, csiklóját kényeztetik, vágyam már az egeket verdesi, és úgy hallom, Dóri is közeledik a csúcshoz.

Ekkor mintha valami furcsát látnék a szemem sarkában, a bejáratnál. Valaki ott áll! A tegnap esti pincérlány, előtte egy étkezőkocsi, megrakva reggelivel. Már el is felejtettem, hogy este még ágyba-reggelit kértünk. Valószínűleg kopogott is, de valamiért nem hallottuk….

Ki tudja,mióta néz minket. Az ajtófélfának támaszkodik, jobb keze már a szoknyája alatt matat. Egek, ez a csaj maszturbál, miközben a mi szeretkezésünket nézi?! Nem tudom, Dóri észrevette-e, de szerintem nem. Bár, ki tudja? Ha már így alakult, akkor ne végezzünk félmunkát, lásson mindent, amit látni érdemes. Egészen hátramozdulok, vörösen ágaskodó dákóm kibújik édes rejtekéből. A pincérlány szeme tágra nyílik, szája néma sóhajt rebeg, ujjai egyre szaporábban mozognak bugyijában.

Felizgat a tudat, hogy valaki figyel minket, ráadásul egy ilyen csinos lány. Egyre gyorsuló ütemben mozgok, Dóri lehajtott fejjel, homorú háttal támaszkodik előttem. Próbálom még nyújtani a gyönyört, de már nem sokáig sikerült. Az előző játékunk annyira felizgatott, és most még ez a leselkedő lány is! Dóri teste is forró, izmai megfeszülnek, aztán ujjaim és duzzadt farkam elhozza számára a gyönyört. Egy hangos sikoly, teste megremeg, érzem puncijának ütemes szorítását, s én fogamat összeszorítva próbálom még tartani magam. A lányra nézek, ő lehunyt szemmel élvez el, már mindkét keze szoknyája alatt, szája nyitva, szeme csukva. Aztán kinyitja, összenézünk, szemében vágy és kéj csillog. Dóri mellébe markolok és én sem bírom tovább, beléélvezek. Újra meg újra összerándulok, szinte belehalok ebbe a gyönyörbe. Mire újra kinyitom a szemem, a lány már nincs sehol.

Dóri hozzám bújik, egymást simogatva csillapodik felajzott testünk. Még mindig nem tudom, észrevette-e a lányt, de a reggelizőtálca elég egyértelmű bizonyíték lesz, hogy valaki itt járt.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Édes fáradtság uralkodik el testünkön, ezért egymás karjaiban végigdőlünk az ágyon. Nagyon szeretem ezt az édes fáradtságot, ami most tüzes pillantásokkal jár, utalva arra a kis gonosz játékra, ami köztünk végbement. Dávid tudja, hogy bűnös, ezért most is simogat, csókolgat. A forró kelyhemből kicsöpögő nedvet mázolgatja épp az égő szirmaimon.

- Gyere szívem, tisztába teszlek – és ölbe is kap azonnal.

Amint elindulunk észreveszem a reggeliző asztalt a sok finomsággal és tátva marad a szám.

- Dávid, ez mikor került ide? – kérdezem eléggé riadtan.

- Nem tudom szívem, amikor magunkhoz tértünk már itt állt a szoba közepén. – jön a kissé hamiskásan hangzó válasz. Ránézek, és rögtön látom, hogy alig bírja visszatartani a nevetést.

- Dávid, ne szédíts. Hogy juthatott be ide ez az asztal anélkül, hogy hallottuk volna? – ijedtemben kissé felemelem már a hangom.

- Édes Dórim, nyugodj meg, ugyanaz a pincérlány hozta be, akit szeretkezni láttunk a tegnap este a pincérsráccal a raktárban.

- És most ő látott minket? És te nem szóltál semmit? Hagytad, hogy végignézze, amint szeretkezünk?

- Szívem, mi is végignéztük őket, ennyivel talán tartoztunk neki, nem gondolod? – tőr ki belőle a nevetés, és annyira jóízűen mulat a dolgon, hogy már én is nevetek.

- Rémlett nekem valami, mintha ajtónyitást hallottam volna, de aztán inkább a kormánybotra koncentráltam.

- Jól tetted drágám – és csak nevet tovább.

- Most mit nevetsz? – nézek rá értetlenkedve.

- Ha láttad volna milyen hatással volt rá a látvány…. azonnal elkezdett masztizni, ott, a nyitott ajtóban. – és erre már annyira rázza a nevetés, hogy inkább visszafordul és az ágyra dob, minthogy elejtsen a fürdőszobához vezető úton.

- Nem hiszem el! És te azt is végignézted és nem szóltál semmit! – ezen szavaim már némi dühöt is kifejeznek. – Ezért most fizetni fogsz.

Ő csak nevet tovább, nagyon mulatságos neki ez a helyzet.

- Mondtam már neked, hogy gyönyörű vagy, amikor mérgelődsz? – ez rátett még egy lapáttal a bűnlistájára.

- Na megállj, ezt most már tényleg nem úszod meg. Gyere ide, de azonnal! – kézen fogom és az asztalhoz vezényelem. Térdelj le elém! – utasítom parancsolóan.

Még mindig nevet, de engedelmeskedik. Jobb lábam felteszem az asztalra, kitárva előtte ékességem.

- Remélem a többit nem kell szóról szóra elmondanom. – jegyzem meg parancsolóan.

- Szent Isten! Ha tudtam volna, hogy ilyen kéjes és finom büntit kapok, meghívtam volna az összes szállodai személyzetet! – alig bírja kimondani, annyira rázza a nevetés. Hanyatt fekszik a szőnyegen, nézi amint az izgalom pírt csal az arcomra, és a kéjes bosszúvágytól mellbimbóim ágaskodnak már.

- Ezt nem úszod meg szárazon! – azonnal ott termek mellette, áttérdelek a fején és a helyzet máris egyértelmű.


Nem habozik, abbahagyja a nevetést és egyből végignyal. Én már annyira feltüzeltem magam a beszélgetésen, hogy azonnal felsikoltok. Keményen megmarkolja gömbölyű popsimat és magára húz. Nyelve csodákat képes művelni testem minden területén, de amikor ebbe az álomvölgybe érkezik, itt minden alkalommal meggyőz mindkettőnket, hogy létezik még jobb is, mint amilyen az eddigi legjobb volt, és új csúcsot állít fel a kéj és az élvezet kategóriában.


Eszméletlen, hogy mennyire felizgatott ezzel a kis pincérlány sztoris huncutságával. Tüzes vadmacska lett belőlem, aki most akarja, de azonnal! Megfordulok és vadítóan heves franciázásba kezdünk.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Az édes-kéjes reggeli szeretkezés után a fürdő felé indulunk, persze Dóri észreveszi a megrakott étkezőkocsit. Meglepődéséből egyből látszik, hogy nem vette észre a csajt. Amikor elmesélem a történteket, bosszús lesz, és ez annyira kedvessé teszi, hogy nem bírom nevetés nélkül. Ő persze ettől egyre mérgesebb, egyre kívánatosabb, én meg egyre jobban mosolygok. Na ez csak olaj a tűzre!

Imádnivaló, amikor ilyen! Tüzes, szeme villámokat szór, szenvedélye igazi nővé változtatja. Engesztelésként ki kell nyaljam punciját, és ezt szívesen teszem. Egyre jobban belemelegedek, haragja már elszáll, helyére vágy és érzékiség költözik. Ő sem tudja már visszafogni magát, és némi ügyeskedés után a szőnyegen mohó franciázásba fullad engesztelésem. Farkam ágaskodik már, bár a két reggeli menet után ez már inkább kellemes kényeztetés, mint éhes vágyakozás. Minden figyelmemet előttem fénylő puncijára fordítom. Játszani akarok vele, kényeztetni és gyötörni. Jól nyomon követhető rándulásokkal, szűkülő ágyékkal közeledik orgazmusa. Nyelvem csiklóján, ujjaim már nedvessé tették szirmait, popsiját, egész ágyékát. Egyre sűrűbben érzem ujjaimon, hogy összeszorul lucskos nyílása, és az utolsó pillanatban hagyom abba izgatását. Tekereg, vonaglik felettem, apró rándulások kínozzák, de a megváltó tűzijáték nem akar érkezni.

Kibújok alóla, és mintha mi sem történt volna, az étkezőkocsit az asztal mellé húzom és falatozni kezdek.

- Éhes vagyok, te nem jössz enni egy kis gyümölcsöt? – kérdezem Dórit, miközben édes ananásszal tömöm tele magam.

Kedvesem lehajtott fejjel szenved, aztán indulattól fojtott hangon ennyit mond:

- Ide figyelj Dávid, ha most azonnal nem jössz ide és nem dugod belém a farkad, akkor...

Bekapok egy szilvát, és kajánul ennyit kérdezek:

- Akkor mi lesz, kedves Dóri? Mit teszel velem?

- Akkor mit teszek? Összecsomagolok és soha, de soha többé nem állok veled szóba! Nem fogom a dákódat kényeztetni, nem fogok meztelenül heverni az ágyadon, nem fogom meglovagolni duzzadt farkad, élhetsz otthon egyedül, magányosan maszturbálva.

Súlyos fenyegetésnek hangzott. Talán túllőttem a célon? Na de nehogy mindenben neki legyen igaza! Közben felmászott az ágyra, és az ágy szélén négykézláb térdelve, háttal nekem, kitárt puncival várta, hogy kielégítsem egy alapos, többszörös behatolással. Gonosz ötletem támadt.

Felkaptam az olivaolajas kancsót, bőven locsoltam tenyerembe, aztán bekentem vele ágaskodó vesszőm. Jó alaposan. Mögé léptem,és hátsó bejáratát is végigsimítottam néhányszor. Végül is az kérte, hogy dugjam belé magam!

Szűk rozettájához irányítottam dákóm, kicsit széthúztam a két félgömböt, és olajosan, csúszósan nyomultam előre. Kedvesem felsikoltott, nem erre számított, de nem volt menekülés. Lassan, de ellentmondást nem tűrően tettem magamévá, toltam bele magam egészen. Aztán megálltam, szoktattam az érzéshez. Ujjaim csiklójára tévedtek, finoman masszíroztam. Szinte éreztem, ahogy a kéj és a feszítő érzés egyvelege elárasztja testét. Mozogni kezdtem, Dóri először nem mozdult, aztán egy ütemre találtunk. Nem kellett sok neki, és hosszú sikollyal rogyott az ágyra. Én még folytattam kéjes lökdösődésem, aztán hamarosan én is elélveztem, mélyen popsijába bújva.

Lihegve álltam mögötte, aztán kicsúszott elernyedt vesszőm. Magamhoz emeltem, átöleltem, csókja finom volt, mindi mindig. Persze aztán megkaptam a magamét.

- Mit csináltál velem, te szörnyű vadállat? Így kihasználni egy gyenge, védtelen nőt? – hangja puha volt és édes.

- Nagyon szörnyű volt? Nekem nem úgy tűnt? - mosolyogtam, és erre nem tudott már felelni.

Együtt ültünk az asztalhoz, mohó étvággyal tüntettünk el mindent. Hamarosan össze kellett pakolni és kijelentkezni. Egyikünk sem akarta itt hagyni ezt a szobát, ezt a kéjbarlangot.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Bármennyire is fáj, el kell hagynunk a szállodát, ezt az édes, mennyei színhelyt, ahol annyi finom dolog történt velünk, annyi szép érzés és pillanat jutott nekünk. Összepakolunk, Dávid elintézi a számlát és már indulunk is vissza.


„….Az életembe léptél, máról a holnap így lett más veled….” énekli a rádió. Csendesen utazunk hazáig, néha vágyakozva egymásra pillantunk és mindkettőnk szemében ott van a „bárcsak sose érne véget”, de sajnos holnap vissza kell térni az irodába. Már látom is magam előtt a fogadtatást: tömegesen jönnek majd a kétértelmű megjegyzések, a célzások. Téma lesz egy darabig, hogy az új fiú idejön és máris elküldik egy wellnessz hétvégére a cég költségén, ráadásul a cég legjobb nőjével.


- Én megírom a jelentést. Átjössz vacsorára? Mit rendeljek? – kérdezem amikor megáll a lakásom előtt, és közben remélem, hogy nálam marad éjszakára.

- Intézem én a vacsorát, te csak pihenj, és ha kedved tartja, írd meg a jelentést, aztán én is besegítek, vacsora után, jó? – átkarol és forró csókkal búcsúzik.

Szinte könnyes szemmel szállok ki az autóból. Azt hiszem beleszerettem. Nem terveztem, könnyű kalandnak indult, de nem számoltam azzal, hogy ennyire megkedvelem.


Belépek a lakásba, leteszem a csomagom, lezuhanyozok, hajat mosok és rendbe teszem magam. Könnyű, rövid kis pántos nyári ruhát veszek fel és nekilátok a jelentésnek.


A kötelező adatok kitöltése után rá is térek a lényegre:


Berendezés felmérése:

Szauna – az előírásoknak megfelelő felszerelés.

Minőség: extra.

Kényelem: maximális (Franciázva, állva, akár hagyományosan is lehet használni).

Intimitás: megfelelő (Az ajtón van egy kis ablak, de ez nem akadály a termék megvásárlására, hisz ha valaki benéz, az csak fokozza az izgalmat, ahogy a mi esetünkben is történt, amikor egymással szemben ülve masztiztunk és benézett egy pasi. Látta Dávidot, amint kőkeményen ágaskodó farkával játszadozott, és természetesen engem is látott, amint szirmaimmal játszadoztam.)


Medence – ötletesen van elhelyezve, nyugágyak veszik körül, onnan mindenki mindent és mindenkit láthat. Nagyszerű látványt nyújtottunk, amint Dávid ágaskodó dákóval kente melleimre és ágyékomra a finom napolajat.


Zöldövezet – egyedi megoldás. Létezik egy kisebb tó, ami egy barlanggal folytatódik. Ott majdnem zavartalanul lehet szeretkezni, de ha rajtakapnak az sem gond. Minket is rajtakaptak, de ez csak lendített az egymás iránt érzett szexuális vágyunkon.


Edzőterem – a legújabb felszerelés, minden fala tükör. Bámulatos látvány volt, ahogy Dávidod meglovagoltam, ő pedig végig nézhette gumilabdaként mozgó, telt melleimet, és, miután a tükörnek támasztva kielégített, forró nedve a tükrön landolt.


Csengetnek. Kinyitom az ajtót és már mosolygok is: Dávid áll előttem, kezében egy üveg pezsgő és a vacsora.

- Épp a jelentést írom, megnézed?

- Persze – ezzel ő is az ágyra dobja magát és maga elé húzza a laptopot. Elkezdi olvasni, aztán hahotázó nevetés tör ki belőle.

– Dóóóri, mi ez?

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A visszaút eseménytelenül telik, furcsa szomorúság van bennem. Tudom, hogy nem örökre válunk el, de annyira jó volt ez a két nap, hogy nem esik jól visszazökkenni a szürke mindennapokba. Na de még csak vasárnap volt, és ilyenkor hétfő reggel ott kell lennie a kiküldetési beszámolónak a főnök asztalán. Hazaviszem Dórit, és én is hazamegyek. Gyors zuhanyzás-átöltözés után becélzom a közeli gyorsbüfét, ahol kínai kaját veszek, aztán irány kedvesemhez. Közben a benzinkúton még egy üveg pezsgő is beugrik a kocsiba, így étellel-itallal megrakodva csöngetek. Alig néhány órája váltunk el, de már hiányzik a hangja, mosolya, édes illata. Épp a jelentést írja az ágyon fekve, laptopon. Beleolvasok, és arra gondolok, Dórinak elvette az eszét az elmúlt két nap. Ha ezt így leadjuk a főnöknek…!?

– Dóóóri, mi ez?

- Mi lenne, részletes beszámoló a kiküldetésünkről?! – feleli huncut mosollyal. Most nézem meg jobban a ruháját: valami rövid egyberuha, vállpántos, alatta talán van bugyi, de hogy melltartó nincs, az biztos. Felhorgad vágyam, ahogy hason fekve mellének édes domborulatait látom a ruha kivágásában.

- De még néhány dolog hiányzik. Írjad, én meg diktálom.

Visszatolom elé a laptopot, kicsit lejjebb csúszok az ágyon,hogy ujjaim akadálytalanul a ruha alá juthassanak. Térdétől indulok, simogatom a hátát feljebb, egyre feljebb.

- „Masszázsszoba: feltétlenül szükséges a napi 24 órás nyitva tartás. Személyzet csak a délutáni-koraesti időpontokban kell, egyébként a vendégeknek szabad bejárással, all inclusive masszázsolaj és krém használattal.”

Ruhája már a válláig feltolva, combja, popsija, dereka szabad préda ujjaimnak, csókjaimnak, s én újra kiélvezem selymes bőrének ízét. Kicsit mocorog már, combjait szétnyitja, apró tangabugyi takarja még a lényeget. Egyelőre ezen a vékony szöveten keresztül simogatom, időnként felnyög és megáll a gépelésben.

-„ A szabad erotika a teljes ellazulást szolgálja, saját tapasztalat alapján a meztelen teljes külső-belső masszázs erősíti az immunrendszert, viszont csökkenti az ellenállást.”

Amíg Dóri gépel, kisebb-nagyobb megszakításokkal, én is ledobom a ruhámat, és róla is lekerül az egyberuha. Lovaglóülésben mögé térdelek, keményedő dárdám popsijának vágatában pihen, ahogy előrehajolva ellenőrzöm, hogy mindent szó szerint írt-e le.

- „Személyzet: a tapasztalatok alapján kitűnő a hotel személyzete, kellő diszkrécióval, de maximális odafigyeléssel végzik munkájukat. Gondoskodnak a vendégek szórakoztatásáról, az ingyenes peep-show és az erotikus szobaszerviz az alapszolgáltatás része”

Dóri válla felett nézem gépelését, így viszont kőkemény dákóm a bugyi selymének feszül. Emelgetni kezdi popsiját, egyre több hibával ütögeti a billentyűket. Ezt nem nézhetem tétlenül, kicsit hátradőlve félrehúzom a bugyit és duzzadt makkommal a szeméremajkakat kezdem simogatni. Ahogy újra előredőlök, Dóri felnyomja popsiját, így vesszőm átbukik a bejáraton. Halk sikoly, a billentyűk mintha önállósították volna magukat, érthetetlen betűzuhatag tölti fel a sorokat. Próbálok még diktálni, de egyre nehezebben megy nekem is, a szűk punci szorítása nagyon egy irányba tereli a gondolataimat

- „Összességében a kiküldetés elérte célját, megismertük a szálloda összes kényelmi szolgáltatását, kipróbáltunk minden olyan helyet, ahol szeretkezni lehet”

Dóri már elvesztette a fonalat, négykézláb térdel,a laptopot becsukja, és popsiját hozzám nyomva felnyársalja lucskos punciját kőkemény farkamra.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Forró, pattanásig feszülő vesszője csak amúgy lüktet éhes barlangomban. Nem tudom ki kívánja jobban a másikat, de ez a fantasztikus éhség csak egyre fokozódik bennünk. Ritmusosan mozog bennem és mozgásainak hevéből már tudom, hogy nem bírja sokáig, ami nem gond, hisz reggelig rengeted időnk van még. Ezért nem is töröm magam azon, hogy meddig tart, csak élvezem a pillanatot. Élvezem amint tövig hatol belém, aztán botját kihúzza belőlem, szinte cuppanó hangot hallatva a művelet elvégzésével, aztán ismét belém hatol, és miközben ezt ismétli, ujjai mohón markolják feszes melleimet.


Mikor már majdnem elérkeztünk a gyönyör kapujához, egyik keze csiklómra téved és pár pillanat alatt annyira felizgat finoman csúszkáló ujjaival, hogy hangos sikoltással elélvezek. Nemsokára ő is követ, érzem, amint egyre gyorsabban és hevesebben nyársal, aztán kéjes hörgés közepette telespricceli barlangom forró nedvével. Aléltan zuhanunk az ágyra.


- Javasolni fogom a főnöknek, hogy ebédszünetben kávé helyett inkább a te vessződdel emelném az adrenalin szintem – súgom halkan a fülébe.

- Helyeslem – vágja rá gondolkodás nélkül – a te szakmai sikeredért képes vagyok feláldozni magam és ebédszünetben USB-met a tiedhez csatlakoztatva, téged feltölteni.

- Kis pimasz, mintha ez neked áldozat lenne – tör ki belőlem a nevetés.

- Érted mindent megtennék – mosolyog rám – de most inkább vacsizzunk, kell az energia.


Ágyba hozza a vacsorát, amit nagyon tudok értékelni. Hálából felülök, az ágy támlájának támaszkodom és térdeimet felhúzva, lábaimat széles terpeszre tárom. Csendben falatozunk. Evés közben csakis őt figyelem, le nem veszi róla a tekintetem, mint ahogy ő sem tudja levenni tekintetét az előtte kitárulkozó kincsről. Nedve még bennem van, pontosabban már ajkaimon mutatkozik, benedvesítve őket, sőt, ha jól sejtem, a gravitáció hatására már patakként csörgedezik végig az édes völgyön.


- Nagyon finom volt a vacsora – hangzik el részemről az elismerés, miközben az éjjeliszekrényre teszem a dobozt – Segítsz zuhanyozni?

- Mondhatok nemet egy ilyen finom falatnak, mint te? – bókol nekem az én lovagom.


Ő is leteszi a dobozt és rögtön ölbe is kap, és filmbe illő eleganciával lépünk be a fürdőszobába.


- Hölgyem, milyen szolgáltatást parancsol? – kérdezi poénosan.

- Finom zuhanyozást kérek – rendelem miközben ajkaim széles mosolyra nyílnak – de előbb kérem háttal támaszkodjon a falhoz.

- Igenis kérem, azonnal, kívánsága számomra parancs – és szófogadó kisfiú módjára máris nekidől a falnak.


Odamegyek hozzá, megállok mellette, egész közel hozzá, annyira, hogy ágaskodó mellbimbóm mellkasához ér. Tágra nyílt szemekkel figyel. Tudja, hogy valami huncutságra készülök, de azt még nem sejti, hogy mire. Kezembe veszem szunnyadó vesszőjét, és cselekedetem egyből működésbe hozza az irántam érzett vágyát. Egyből kibillentem a jelenlegi nyugalmi állapotból. Letérdelek elé és zacsiját veszem kezelésbe. Simogatom, csókolom, nyelvemmel kényeztetem. Hamarosan reagálni kezd, ajkaim már egy keményedő dákón csúszkálhatnak. Különös élvezettel kényeztetem makkját. Nyelvem teljes hosszábán benedvesíti, és már akkora, hogy torkomat ecseteli. Tíz ujjam, ajkaim és nyelvem csodát művel ezzel az összecsukható hangszerrel. Hallom a hatást. Nem fogja vissza magát és egyre hangosabb nyögései tetteimet igazolják.


Ekkor elengedem és a keményen ágaskodó vesszőt melleim közé fogom, és úgy kényeztetem.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A jelentés közös „megírása” után az ágyban megvacsorázunk. Dóri itt sem szemérmes, kábultan figyelem, ahogy élvezkedésem nedves bizonyítéka cseppenként távozik duzzadt szirmai közül. Érzem, hogy hosszú lesz még az este, de egy tisztálkodás ránk férne. A zuhany alá közösen vonulunk, és úgy sejtem, nem egyhamar jövünk ki onnan. Ő kezdi a kényeztetést, én csak állok a falnak támaszkodva, és élvezem, ahogy formás dekoltázsában, két melle közé szorítva játszik ágaskodó dákómmal. Selymes bőrének érintése, csábos mosolya elvarázsol, egyre feljebb repít. Láthatóan élvezettel játszik, és én is viszonozni akarom ezt a sok-sok finomságot. Helyet cserélünk, és miután mindenhol (de tényleg MINDENHOL) tisztára mosom, az utolsó ellenőrzést számmal ejtem meg. Nyakától indulok lefelé, mellének pompás félgömbjeit alaposan megízlelem, aztán hasa, köldöke van soron, hogy a legalaposabb vizsgálatot édes puncijában végezzem el. Ujjaim belülről, nyelvem kívülről járja végig minden négyzetcentiméterét, újra és újra. Imádom felizgatni ezt a nőt, hallgatni apró sikolyait, érezni teste remegését. Nem túl kényelmes a hely, és a folytatáson gondolkozva gonosz tervet eszelek ki. Kibújunk a zuhany alól, óvatosan szárazra törlöm (MAJDNEM mindenhol), aztán felkapom, és az ágyába viszem. Tudom az utat a szobájába, hiszen az operalátogatás előtt már voltam itt. Mikor is volt az? Négy vagy öt napja? Oly sok minden történt már azóta…

Leteszem az ágyra és egy kis türelmet kérek. Az előszobában láttam selyemsálakat, azok kellenek a bosszúhoz. Mert hát hogy is volt, amikor először jártam itt? Kikötözött, felizgatott, kinyalatta magát, aztán meg mehettünk művelődni! Na ezt most visszakapja, kamatostól.

Kéjesen nyújtózkodik, ahogy visszaérek, és komolyan vissza kell fognom magam, hogy ott és azonnal ne hatoljak belé. De inkább mosolyogva fölé hajlok, és mire észbe kap, két kezét kikötöm az ágy széléhez.

- Milyen érzés, kedves Dóri? Én már tudom, milyen itt feküdni, kikötözve.

Szerintem csak ekkor ébred rá, hogy mire is készülök. Megjátszott ijedtséggel kérdezi:

- Ugye most nem akarsz bosszút állni?!

- Egészen jól látod a helyzetet, te okos és kívánatos nő! Meggyötörlek, mint te akkor engem.

Nem várok tovább, lovaglóülésben mellkasa fölé helyezkedek és dákómat a szájába irányítom. Én adom a ritmust, mikor és milyen mélyen csúszok a szájába. Néha egészen kiveszem és a szeme láttára simogatom magam. Láthatóan vágyódik rám, mert mohón kap farkam után, ha visszaadom neki. Aztán egyik kezemmel hátranyúlok, éppen elérem punciját, és ujjazni kezdem. Felnyög, ahogy belényúlok, de tehetetlenül kell tűrni, hogy egyszerre veszem birtokba száját és ágyékát. Aztán lejjebb csúszok, az éjjeliszekrényről szerzett masszázsolajat két mellének árkába csurgatom. Két kezemmel összenyomom formás melleit és vesszőmet közéjük dugva, előre hátra ringatózva kényeztetem magam. Dóri csak nézi, ahogy fényes makkom újra és újra előbukkan, aztán eltűnik.

- Látod, most én irányítok. Úgy, ahogy annak idején te.

- Kegyetlen vagy Dávid, ugye tudod?! Nagyon vágyom már, hogy végre belém dugjad és alaposan, hosszan, sokszor…

- Szóval mit szeretnél, pontosan? – játszom vele. Imádom hallgatni, ahogy kér, ahogy kérlel.

- Tudod te azt pontosan, de pasi! – nyögi, szemében vággyal és kérleléssel

- Akkor mond szépen, szó szerint: Azt szeretném, hogy azt a gyönyörű, duzzadt, kőkemény farkadat dugd már végre bele a lucskos, kívánós, forró puncimba, és addig lökd belém újra meg újra, amíg tele nem spriccelsz.

Közben leszállok róla és combjai közé ülök, sarkamra ereszkedve. Széttárom a két lábát, dákóm centiméterekre van az édes célponttól. Dóri már csak vonaglik, emelgeti csípőjét, de én még nem adom meg neki, amire vágyik.

- Na, hadd halljam! Addig itt várok.

Picit előbbre mozdulok, makkommal végigsimítom duzzadó ajkait, aztán csiklóján megpihenek, és csak finoman, aprókat körözve izgatom tovább.

- Szóval….arra vágyom….hogy azt a kemény, merev…..forró farkadat…..told már belém…..de azonnal…DÁVIIIID!!

- Elfogadom ezt a megoldást is – nyögöm, és egy lendülettel csúszok belé.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Miután a részletesen kitervelt bosszút gyakorlatba ülteti, végre lendülettel belém csúszik és sok édes kínzás után kéjes kielégülésre kerül sor. Jóleső fáradtság vesz erőt rajtunk és egymás karjaiban alszunk el.


Korán ébredek, meztelenül és nesztelenül kisurranok a konyhába, vigyázva, nehogy felébresszem Dávidot. Kávét főzök, narancslevet facsarok, pirítóst készítek, mellé zöldséget, sonkát és tojást teszek a reggeliző asztalra. Aztán gyors zuhanyzás következik, utána pedig kis fehér fodros köténykét kötök magamra és betolom az asztalt a hálóba.


– Szobaszerviz – súgom halkan Dávid fülébe. Lassan ébred, és amint kinyitja szemét, el is csodálkozik.

– Te egy tündér vagy – suttogja halkan – Jó a munkaruhád – kacsint rám – de most sajnos nem engedhetek a csábításnak, még haza kell ugranom átöltözni.

– Tudom szívem, de azért puszit kapok, ugye? – incselkedek vele édesen.

– Csakis reggeli után.


Nem rest, most sem hazudtolja meg képességeit. Amint befejezte a falatozást, egy gyors mozdulattal az ágyra vet, felhajtja kis köténykémet és pillanatok alatt az élvezésig nyalja frissen borotvált kincsem. Annyira felizgat, hogy ajkaimat harapdálva sikerül csak visszafojtani sikoltásom. Sajnos ma reggel csak ennyi fér bele, amint elélveztem, már igyekszik is zuhanyozni, aztán forró csókkal megpecsételve a reggelit, elköszönünk. Beágyazok, összeszedem a reggeli maradványait, elmosogatok és 20 perc könnyű torna után kiválasztok egy könnyű ruhát, ami mára tökéletesen megfelel, gyorsan felöltözök, kisminkelem magam, aztán megfésülködök és már indulok is.


Beérek az irodába és már a folyosón találkozok pár kollégával. Fura mosollyal üdvözölnek, van aki még egy, két célzást is megenged magának, de én keményen állom a sarat, nem adom meg nekik azt az elégtételt, amire számítanak. Vidám, semmit el nem áruló arccal folytatom tovább utam. Az irodában üzenet vár, miszerint értekezlet lesz, mégpedig azonnal. Erre nem számítottam, kissé zavarba hoz a dolog, de annyi tapasztalatom van már, hogy ne engedjek a bizonytalanságnak.


Felnyalábolom az aktacsomót és a tárgyalóba igyekszem. Az üvegajtón keresztül látom, hogy a főnök már ott ül, mellette Dávid, csak rám várnak.

– Jó reggelt – köszönök komolyan nekik.

– Jó reggelt Dóra – hangzik a válasz, szinte kórusban.

– Akkor lássunk neki, ne húzzuk az időt. Amint tudjátok, a Wellnessz pályázat elég sürgős és azt már remélem említenem sem kell, hogy nagyon fontos. Dávid, mik a hétvégi tapasztalatok? – szegezi neki a kérdést.


Pillantásunk akaratlanul is összevillan és mindkettőnk szeme előtt villámgyorsan lejátszódik az a sok-sok édes jelenet, ami a hétvégén történt, és ami egy életre nyomot hagyott bennünk. Kívánni sem lehet jobb hétvégét, ezt már mindketten tudjuk, és azt is, hogy ezt föltétlenül meg kell ismételni. De mivel erről a főnöknek nem lehet mesélni, ezért Dávid megköszörüli a torkát, és profihoz illő tárgyilagossággal vázolja a szakmai észrevételeket, tapasztalatokat, javaslatokat. Eszméletlen ez a pasi, mennyi rejtett képesség lakózik benne, egyszerűen hihetetlen.


- Látom jól döntöttem akkor, amikor nektek adtam a pályázatot – mosolyog elégedetten a főnök – akkor nem marad más hátra, mint papírra tenni az egészet. Jó munkát hozzá.


Megköszönjük, felállunk és kilépünk a tárgyalóból. Amint biztonságosabb helyre érünk, Dávid ujjai már a tangámban keresgélik szirmaim nedvét. Két ujjal hátulról barlangomba hatol, én pedig rájátszok kicsit.

Milán (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Finom és élvezetes volt az este, de a reggel sietős lett. Előttem ébred fel, és parányi köténykében hozza be a reggelit. Ezt persze nem hagyhatom szó (és nyalogatás) nélkül, így a reggeli végén a desszert édes cseppjeit puncijából nyalogatom ki. Aztán zuhany, rohanás haza átöltözni. Így is előbb érek be, mint Dóri (vajon mit csinált még reggel?). A főnökkel együtt várjuk, aztán megérkezés után be kell számolnunk a hétvégi tapasztalatokról. Eszembe jutott a Dóri által írt „beszámoló”, és néhány pillanatra elkalandoztam. Aztán elővettem legjobb stílusom és lehengereltük a főnököt.

- Látom jól döntöttem akkor, amikor nektek adtam a pályázatot – mosolyog elégedetten a főnök – akkor nem marad más hátra, mint papírra tenni az egészet. Jó munkát hozzá.

Kifelé indulunk, de ujjaim önálló életre kelnek, és egy néptelen helyen máris Dóri szoknyája alá csúsznak. Reggeli élvezkedésének utolsó cseppjei még síkossá teszik punciját és bennem is újra fellángol a vágy. „Nincs az a sürgős munka, ami ne várhatna még negyed órát” – gondolom magamban.

- Gyere utánam – suttogom Dórinak, és a folyosó vége felé veszem az irányt. Ott van egy tárgyaló, amit ritkán használunk, és az ajtó mellé kitett időtáblán az látszik, hogy ma délelőtt is üres lesz.

Belépek, maga elé terelve Dórit.

- Itt akarod megírni a…. – kezdené Dóri, de csókom beléfojtja a szót. Gyorsan rájön, hogy most munka helyett szórakozás, röpke szex következik. Ha már ő reggel elélvezhetett, akkor nekem is jár némi finomság!

Szívünk szaporán ver, az esetleges lebukás izgalma vágyfokozóként hat. Dákóm már kőkemény, amikor Dóri kiszabadítja nadrágomból. Letérdel elém, és szopogatni kezdi a nőknek való fagyit. Felnéz rám, ahogy nyelve szaporán jár körbe-körbe duzzadt makkomon. Nem várok tovább, vállánál fogva felhúzom magamhoz. Egy gyors csók, aztán felültetem az asztalra, a ruháját felhúzom és parányi tanga bugyija sem sokáig marad a helyén, bár azt elég csak félrehúzni. Széttárt combjai közé lépve teszem magamévá, gyorsan, kapkodóan, ahogy a körülmények engedik. Csak az ujjammal mutatom, hogy csendben legyen, miközben szaporán lököm belé magam. Adrenalin-löketként hat ez az elkapkodott együttlét, nem is bírom sokáig visszatartani magam. Nem akarok beléélvezni, ezért az utolsó előtti pillanatban kirántom magam. Feszülő arcomból pontosan látja, mi fog következni, és a kényes kérdéseket elkerülendő elém térdel, így puha szájába érkezik első löketem. Szívesebben élveznék el benne, de itt ez bonyodalmas lenne. Tisztára szopogat, és pár perc múlva úgy lépünk ki az ajtón, mintha mi sem történt volna.

A fiúk próbálnak a hétvégéről kérdezősködni, a lányok közül néhányan kedvesen mosolyognak, néhányan gyilkolnának a szemükkel, de ez hidegen hagy. Nekiülünk a munkának, félszavakból is értve rakjuk össze a terveket. Gyorsan repül az idő, mindjárt dél lesz.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Elég nehéz a munkára koncetrálni, főleg az utobbi napok eseményei után, de nincs más választásunk, meg kell csinálni. Valahogy eltelik ez a nap is, mint a többi, aztán a miénk a délután, az este, sőt, még az éjszaka is. Még befejezem azt amit elkezdtem, aztán az órámra nézve látom, hogy már ideje indulni. Rendet rakok az asztalomon, elmentem az adatokat és már kapom is a vállamra a táskámat. Szemem sarkából látom, hogy Dávid már kifele halad, de mielött eltünne még rám kacsint. Ebből tudom, hogy valamit forral az okos fejében. Elköszönök a kollégáktól és én is a parkoló felé indulok. Őt már sehol sem látom, de amint elindulok, megcsörren a telefonom. Természetesen éeltem új szerelme szeretne velem kapcsolatba lépni.


- Halló – szólok bele édesen csengő hangon.

- A következőnél fordulj jobbra és kövess – hangzik a pontos utasítás.

- Dávid, mit terveltél ki? - kérdezem kissé meglepődve, de örömteli hangon.

- Meglepi lesz, bízz bennem – és ezzel megszakad a kapcsolat.


Azonnal meglátom az autóját és követem. Kb. 20 perc vezetés után megérkezünk egy régi ház elé. Kíváncsian nézegetem, mert itt még nem jártam. Vajon mi lehet itt? Miért hozott engem ide? Leparkolok és kiszállok. Ő már a bejárat előtt vár rám huncut mosollyal az arcán. Már tudom, hogy valami meglepivel készült. Amint odaérek hozzá, átkarol, és akkora nyelves csókot kapok tőle, amilyet csak tini koromban kaptam. Kezei természetesen ruhám alatt keresgélik rejtett kincseimet. Nyílt utcán vagyunk, de mit sem számít ez most. Miután magamhoz térek, felnézek és elolvasom a homlokzaton ékeskedő márvány tábla aranyozott betűit: Wellnessz. Az arcomon lévő mosolyt nevetés váltja fel.

– Hölgyem – nyújtja udvariasan karját – egy kis wellnessz?

Tartalomjegyzék