Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Imádtam Avát. Már évek óta együtt éltünk és én legnagyobb meglepődésemre mégsem tudtam betelni vele. Virgonc volt az ágyban, kedves, megértő, elnéző a félrelépéseimmel kapcsolatban és mindig készen állt, amikor csak szexre támadt kedvem.

Ez most sem volt másképp, amint kinyitottam a szememet és megláttam gyönyörű tejfehér bőrét, spanyolosan fekete szemeit és démonian vörös haját egyből vágyakozást éreztem iránta. A takaró félig lecsúszott róla, így látni engedte pici, alma formájú melleit, és én tudtam hogy a további részeken ott rejtőzik még felékszerezett köldöke, formás, gömbölyű feneke és finom vonalú bokája.

Lassan, mert tudtam, hogy nem szeret hirtelen ébredni, kicsusszantam mellőle az ágyból és elé térdeltem. Felhajtottam a takarót és simogatni kezdtem az elbűvölő bokákat, aztán már a nyelvemmel is kényeztettem, és centiről centire haladtam fölfelé ő pedig pillanatról pillanatra tért ébrenlétbe az álomból.

-Mindig ezt csinálod velem - motyogta félálomban és ez a durcás hang csak még jobban feltüzelt. Folytattam tovább és egyre merészebben közeledtem az öle felé, simogatva, csókolgatva bőre minden négyzetcentiméterét. Akkor már ő is nyöszörögni kezdett és a fejemet húzta hogy mielőbb elérjek a csiklójáig.

Kitoltam a nyelvemben a piercinget, mert tudtam ha szereti hogy azzal ütögetem érzékenységét, és meg is hallottam a kéjes nyögést, amit mindig imádtam kiváltani belőle.

Feljebb kúsztam, hogy megcsókoljam, vadul, szenvedélyesen, követelőzően, amikor megszólalt a telefon. Ő türelmetlenül felnyögött, és már nyúlt volna a kagyló után, de én nem engedtem, inkább az egyik kezemmel lefogtam, a másikat pedig a puncijába dugtam.

A telefon csak csörgött rendületlenül és bár körülöttünk lassan megszűnt a külvilág arra nem számítottunk hogy Josephine, a macskánk nem értékeli hogy reggeli álmából ilyen zajosan kell ébrednie.

Így aztán nemes egyszerűséggel odasétált az ágyhoz, felugrott az éjjeliszekrényre és térült-fordult majd a csörgő telefon a padlón landolt. Ahogy leesett szétnyílt ami azt jelentette, hogy automatikusan felvette. A macska. És hogy mindez még ne legyen elég, egy jól irányzott gombbal a kihangosítón landolt.

Mi ketten már alig bírtuk visszafogni magunkat, sóhajtoztunk és orbitális nyögésekkel készültünk a közeledő orgazmusra, amikor főnököm hangja térített vissza a valóságba.

Először el sem tudtam képzelni honnan szólhat, de aztán észrevettem a padlón heverő telefont.

- Nem érdekel, hogy mit szakítok félbe, de szükségem van magára! MOST!

Odahajoltam és kénytelen voltam beleszólni.

-Negyed óra és ott vagyok. - szóltam bele dühösen és lecsaptam a telefont.

-A francba - kiáltottam fel és Ava mosolyogva nézett rám, mint mindig amikor hülyeségeken kiborultam.

- Kicsim, majd este befejezzük jó? - nyitotta szét a lábát csábosan, és már majdnem beletemetkeztem megint, mikor eszembe jutott hogy a főnököm vár rám.

- Nem, baby, nem bírom ki estig. Figy, gyorsan elintézem a főnököt és bejössz hozzám ebédszünetre. Mondd, hogy szóljanak fel a portáról és lemegyek érted. - azzal egy gyors csókot nyomtam a szájára és rohantam zuhanyozni.

Még jó, hogy az iroda kb öt percre van gyalog, így a megígért negyed óra alatt már a főnök előtt is álltam.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Arra ébredek, hogy Yola simogat, csókolgat, kényeztet. Imádom, amikor így ébreszt. Mindig ezt csinálja velem, és ezt meg is mondtam neki, de finoman, mert nagyon szeretem, őt is, és azt is amit velem tesz. Már rég együtt vagyunk és úgy érzem, nem tudnék meglenni nélküle. Még aludnia kellene, de helyette engem kényeztet. Már a csiklómnál van, ami természetesen arra késztet, hogy a fejét még szorosabban magamhoz húzzam. Nyelvével csiklóm jobb felén csúszkál, ami már kéjes sóhajokat csal ki belőlem. Istenien csinálja, mert ismer, tudja, hogy ott nekem nagyon érzékeny. és ezt mindig ki is használja. Nekem sincs ellenemre, hisz a csúcsra vezető út gyönyörű.


Ekkor megcsörren a telefon és Murphy törvénye szerint földre esik és válaszolni kell. Yolát behívják dolgozni és én ott maradok, félig felizgatottan és kielégítetlenül. Nem hiszem el, ilyen nincs a világon. Épp, amikor a legjobban érezzük magunkat, vagyis én a legjobban érzem Yola nyelvég a barlangomban, akkor kell behívják dolgozni. Pedig miket csinálhattunk volna ma. Az egész nap a miénk lett volna, halmozhattuk volna az orgazmusokat.


Megbeszéljük, hogy ebéd szünetben találkozunk. Szerencsére a munkahelye nincs messze innen. Miután elmegy visszafekszem és még nyújtózkodóm kicsit. Jó lenne még pihenni de annyira felizgatott Yola, hogy inkább előveszem a vibrátor.


Szeretem ezt a darabot, mindig kihozza belőlem a maximumot, és boldoggá tesz. Bekapcsolom és elkezdem kényeztetni magam vele. Végigjártam vele az ajkaimat, a csiklómat, aztán behatoltam. Forróság áradt szét testemben és már kéjesen sóhajtoztam, közel álltam a csúcshoz, amikor hirtelen megállt. Csak nem? Kihúztam magamból és megpróbáltam kikapcsolni és újra indítani, de nem akart működni. Ilyen nincs, lemerült az elem benne.


Ez nem az én napom. Először Yola hagy itt felizgatva, aztán a vibri. Mit vétettem én, és kinek? Miért történik mindez velem? És még péntek tizenharmadika sincs. Másodszor maradok hoppon, de harmadik az Isten igaza. Meg kell várnom Yola ebéd szünetét, hátha akkor kielégülök.

Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egész délelőtt az ágyamban meztelenül elnyúló Avára gondoltam és félig-meddig nedves bugyiban mászkáltam a főnök után mint egy pulikutya, hogy a következő rendezvényünkre mindent sikerüljön időben elintézni. Szerencsére, az ebédidő szent és sérthetetlen, ezért, ahogy Avával is megbeszéltem, pontosan 12kor megszólalt az asztali telefonom és a portáról jeleztek, hogy a kislány megérkezett. Gyakran hívtam így magamban, mert imádtam hatalmas szemeit, ártatlan tekintetét és mindenkihez kedves természetét.

Alig vártam hogy a lift megérkezzen, és amint az ajtó nyílni kezdett már rohantam is oda hozzá. Persze, ez munkahely, nem eshetünk egymásnak, de azért némi izgalommal töltött el hogy több férfi is megfordult utánunk, ahogy lazán kézenfogva a lift felé vezettem.

-Még jó, hogy a tizediken van az iroda és ilyen rohadt lassú ez a lift. - suttogtam a szájába és közben már gomboltam is ki a blúzát.

-Képzeld kicsim, miután elmentél... - mesélte rekedten és én kénytelen voltam ránézni - elővettem a nyuszit a fiókból. - uhhh a kis mocsok... és közben gomboltam tovább.

-És mit műveltél vele? Remélem rám gondoltál élvezés közben?

-Sajnos semmit- mondta elszonytolodva - ill. majdnem semmit. Ugyanis lemerült az elem mielőtt elélvezhettem volna...

Kárpótlásul rávetettem magam a melleire és először egyiket, majd másikat kényeztettem, végül egyik kedvenc trükkömmel élve mindkettőt belegyömöszöltem a számba és rágcsálni kezdtem a bimbóit. Beletúrt hevesen a hajamba, húzott magához egyre fékezhetetlenebbül. Nem akartam elkapkodni semmit, ezért egyértelmű lefelé tologató mozdulataira csak annyit reagáltam, hogy a mellről elkezdtem lecsúszni a köldöke felé. Nagyon szerettem azt a finom kis karikát amit a köldökében hordott, egy rózsaszín és egy kék kővel díszítve, ezért gondoltam eljátszadozom vele amíg felérünk a tizedikre, aztán majd az irodámban alaposabban szemügyre veszem többi testtáját is.

Lehajoltam, finoman a nyelvemmel izgattam köldökének finom ívét, szexi, kicsit előre domborodó öblét, és benne az ékszert, ami össze-összekoccant az én nyelvpiercingemmel.

-Baby mindjárt felérünk - nyöszörgött elhalóan és ahogy felnéztem rá egy kicsit felfelé kaptam a fejemet, minek következtében a piercingem beleakadt az övébe. Sikoltott egyet ahogy az övét megrántottam, ezért azonnal mozdulatlanná merevedtem. Aztán lassan, finoman próbáltam visszafelé megcsinálni a mozdulatot, de ez sem segített rajtunk. Akkor már kezdtem egy kicsit ideges lenni és épp megszólaltam volna, amikor a tizediket jelző hang szerint megérkeztünk. Mielőtt bármit tehettem volna az ajtó kinyílt és nem elég hogy a főnököm, de ráadásul az összes kollégám a lift ajtajában ácsorgott, ugyanis épp ebédelni indultak a menzára.

Most pedig telibe kaphatták a látványt, ahogy Ava előtt térdelek félreérthetetlen pozícióban. A legtöbben csak mosolyogtak és diszkréten elfordultak, de voltak olyanok is , persze főleg pasik, akik leplezetlen szenvedéllyel néztek minket. Ettől az én bimbóim is láthatóan megkeményedtek, így aztán dupla volt a zavarom.

Végül Ava visszanyerte a lélekjelenlétét és lecsavarta az egyik követ a piercingről, ami által gyorsan kiszabadultam.

-Jöjjön inkább ebédelni velünk - mondta ellentmondást nem tűrő hangon a főnököm és én átkoztam magamban, de tehetetlenül ácsorogtam a liftben Ava mellett.

-Délután 2kor külső helyszínre kell mennem, mi lenne ha elkísérnél? - suttogtam a fülébe mire mindentudón elmosolyodott, biccentett és a földszintre leérve a porta felé távozott. Néztem utána, ringó járását, pimasz testtartását és el sem hittem, hogy még két óra hosszat ki kell bírnom nélküle.

de hát ez van, sóhajtottam egy nagyot és a főnök után kullogtam.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már a reggel tudtam, hogy ez nem az én napom, mivel akinek reggel nincs szerencséje, annak este sem lesz, mondja a közmondás. Alig van déli tizenkettő és már annyi kellemetlenség ért minket, hogy az még egy hétre is sok lenne. És a napnak még nincs vége. Először Yola otthagy felizgatva, kielégítetlenül, aztán a vibri lemerül, utána meg összeakad a piercingünk a felvonóban és mindenki minket néz. Már nem is kell mára beszéd téma Yoláéknál, elég az a látvány, amit mi nyújtottunk nekik. Ott áldtak a pasik és minket bámultak, szemük majd kiugrott a fejükből. Ráadásul még két órát kell várnom rá, amíg újra láthatom.


Mit csináljak addig? Menjek megint haza? Azt már nem. Inkább benézek a közeli bevásárló központba, elemet kell vennem a vibribe. Felmegyek a másodikra és megkeresem az elektronika részleget. A lélegzetem is eláll, amikor meglátom, milyen jó pasi az eladó. Ha Yola tudná, hogy én a pasit méregetem, nagyon mérges lenne, de mivel nincs itt, megengedem magamnak. Ő is felfigyel rám, megakad a szeme rajtam. Ajaj, ebből még lehet valami. Ha már ilyen szépen néz rám, akkor kérek tőle elemet.


- Üdv szépséges hölgyem, mivel szolgálhatok ma? - mosolyog rám és lerí róla a csábítási szándék.

- Elemet kérnék, ha van - csiripelem én is neki csábosan.

- Milyent adhatok? - kérdezi udvariasan.

- Ööhhmmm, ........ hát.....nem tudom - zavaromban nem is tudom mit válaszoljak.

- Mibe kell? - teszi fel a kérdést, mielőtt még levegőt kapnék. Hát ez kellett nekem. Most aztán felelhetek neki őszintén.

- Hát....hát.....vibrátorba - vágom rá végül és elpirulok.

- Ah....vagy úgy - és máris akkora vigyor van az arcán, hogy ha nem lenne a füle, talán körbenevetné a fejét. - Tudhatnám milyen típusú vibrátora van? - feszegeti tovább a dolgot és én már sejtem, hogy csak cukkol, mivel biztos minden vibrátorba ugyanolyan típusú elem jár.

- Olyan, ami mindig kielégít - felelem kissé elpirulva.

- Itt az elem hölgyem, és a névjegyem. Ha ismét cserben hagyja a vibrátora, akkor engem nyugodtan hívhat, belőlem sose fogy ki az elem - pimaszkodik vissza a pasi.

- Csak ne lepődjön meg, amikor csörögni fog a telefonja - kacsintok rá és már megyek is, de arra még van gondom, hogy fenekem csábosan riszáljam, hadd lássa a pasi, mire jelentkezett.


Még benézek pár részlegre, de aztán inkább kifelé igyekszem, hogy nehogy elkéssek. Hamarosan hív Yola és nekem a közelben kell lennem. Nagyon várom, talán ennyire még nem kívántam soha. A reggel óta izgat. Ha belegondolok, hogy miket szokott velem csinálni, és mit vált ki belőlem, akkor már nedves is vagyok.


Ekkor megcsörren a telefonom. Yola hív.

- Bébi, most indulok, találkozunk az iroda bejáratánál 5 perc múlva. - utasít kacér hangon.

- Ott leszek szívem - súgóm a telefonba.


Meglátom a bejáratnál és mát megyek is hozzá, átölelem, de ő már nem bír magával és szájon csókol.

- Felfalnálak itt helyben, tudod? - súgja fülembe édesen.

- Tudom édesem, de hova megyünk? - kezdek el kíváncsiskodni?

- Meglepetés - kacsint rám, aztán már vonszol is magával.

Elindulunk a belváros felé, átmegyünk az útkereszteződésen, és a metró felé igyekszünk. Ahogy lesietünk a lépcsőn, Yola rálép egy szellőztető rácsra, beszorul a csipősarka és a cipő kiesik a lábából. Majdnem elesik, és közben engem is magával ránt. Szerencsére mellette a srác figyelt, és utolsó percben elkapta, így nem estünk le. Visszamegyünk a cipőhöz, próbáljuk kihúzni, de nem jön. Most mit tegyünk? Yola meghúzza, mire a cipő kiszabadul, de a sarok leválik róla és a kanálisba esik.

Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A főnök egész ebéd alatt sandán méreget és én pontosan tudom mi jár a fejében. Nem nagyon szoktam idehozni senkit, a céghez, de ma reggel nagyon kívántam Avát és szerettem volna egy kis időt eltölteni vele ahelyett hogy itt gubbasztok és próbálom élvezni a szánalmas ebédlői kosztot.

Vége lesz lassan az ebédnek és megint elkapok egy-két kaján vigyort ahogy viszem visszafelé a tálcámat. Na remek, ezek szerint az egész cégnél elterjedt hogy milyen rendellenes tevékenységre használjuk mi a liftet. Azért nem bírtam elfojtani egy kaján vigyort ahogy eszembe ötlött a kép, és közben a vágy hullámokban öntött el Ava édes is puncijára gondolva.

A következő másfél órában ötpercenként nézegettem mennyi az idő és inkább elindultam egy negyed órával hamarabb, csakhogy szabadulhassak és végre a kínzó gondolatoktól és a kollégák csipkelődő megjegyzéseitől.

Amint kiértem az ajtón már hívtam is a barátnőmet és határozottan közöltem vele, hogy találkozunk a bejáratnál öt perc múlva.

Közben azon gondolkozom, hogy hova is kellene mennünk és eszembe jut, hogy egy esküvőt kell ráncba szedni, mert az előző rendezvényszervező elég nagy slamasztikában hagyta őket. A helyszín gyönyörű, egy hatalmas kastély ősrégi fákkal, és halastóval övezett parkjában fogják tartani a ceremóniát és a lakodalmat is.

Szerencsére nincs túl messze a városhatár, ahol az uradalom húzódik, így aztán taxi helyett a metro felé vesszük az irányt.

Leérünk a lépcsőn és a következő pillanatban úgy érzem, megbénulok. A lábam egyszerűen nem akar mozdulni. Aztán ahogy lepillantok rájövök, hogy csak beszorult egy rohadt csatornafedélbe. Ahogy húzom tovább megbotlok és majdnem Avát is magammal rántom, de az utolsó pillanatban egy kedves srác felsegít minket. Visszatérünk a problémához, ami sajnos elég stabilnak bizonyul. Közben az órámra is pillantgatok, mert hatra megint itt kell lennem, a főnök vár vissza. Dühömben megrántom a cipőt, ami ugyan végre a kezemben marad, a sarka viszont egy bájos pördüléssel a csatornába esik.

Először teljesen elszáll az agyam, de aztán Ava a kezemre teszi a kezét és ahogy belenézek gyönyörű fekete szemébe megint nem tudok semmi másra gondolni, csak a kínzó vágyra. Hagyom a cipőm sarkát és kínkeserves mosollyal de letöröm a másik cipő sarkát is, így lapos talpút csinálva belőle húzom magammal és beugrunk az érkező metrokocsiba.

Már minden rosszra fel vagyok készülve, de az út valahogy eseménytelenül zajlik. Alig várom, hogy megmutathassam neki a parkot, ahol biztosan lesz egy-két eldugott sarok, és ha szerencsénk van, akkor valamelyik ősi hálószobát is birtokba vehetjük.

Egy buszra kell még átszállnunk és ahogy a város külterén várakozunk a megállóban legyőzhetetlen vágy lesz úrrá rajtam. Egy kicsit félreeső fa mögé húzom be és csókolni kezdem, vadul, kérlelhetetlenül. Nem is ellenkezik, szorosan átölel, magához húz annyira, hogy levegőt sem kapunk, és csak csókol, csókol tovább. Már épp benyúlnék a pólója alá hogy megsimogassam a mellét, amikor egy terrier méretű kiskutya szalad oda a fához, ami mögé elrejtőztünk és nemes egyszerűséggel pisilni kezd. Egyenesen Ava bokájára. Barátnőm arrébb ugrik, és bár próbálom megtartani, mégis mind a ketten elvágódunk a földön. Ránézek, és hirtelen nem tudok mást reagálni, nevetésben török ki, ami úgy látom ragadós.

-Ebből a szexből már nem lesz semmi - sóhajtja amikor lecsillapodtunk és én nem bírom elviselni a tekintetét, ezért átölelem és a fülébe suttogom.

-Ne add fel kicsim, mindjárt megérkezünk. - ebben a pillanatban be is gördül a busz a megállóba és három stop után megérkezünk végre.

Amint belépünk a hatalmas kapun legszívesebben azonnal berántanám valamelyik bokorba, de talán először mégis le kéne jelentkezni a megrendelőknél.

Ahogy belépünk az épületbe egyik csodát a másik után bámuljuk, egyszerűen elkápráztat a barokkos pompa.

Odaérünk a hátsó kerthez és a menyasszony szalad elénk megkönnyebbülten.

-Ugye Önöket küldték a cégtől? Jaaaj már nagyon vártuk! - kezdett el majdhogynem ugrándozni.

-Igen, Yola vagyok és állok mindenben szolgálatukra. Szeretnénk először körülnézni és felmérni a terepet. - adom meg az alibit magunknak.

-De azt most nem lehet! - kiált fel a lány és én rosszat sejtek. - Az anyakönyvvezető már csak fél órát tud maradni és a vőlegényem nem érkezett meg, mert a dugóban csücsül valahol. Szükségem van valakire, aki beugrik helyette és végig tudom vele próbálni a szertartást.

- Oh... értem... remek. - csak ennyit vagyok képes kinyögni és az ara már cipel is a kert közepe felé, ahol egy fehér sátor alatt vár minket az anyakönyvvezető. Bocsánatkérően nézek vissza a barátnőmre, aki bosszúsan vigyorogva csak áll, és nem tudja mihez is kezdjen tulajdonképpen.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mikor már azt hiszem, hogy ennél rosszabb nem lehet, akkor a sors mindig bebizonyítja nekem, hogy igenis lehet. Kiléptünk a metróból és amíg a buszra vártunk, elrejtőztünk egy fa mögé, gondoltunk ott talán pár percig élvezhetjük egymás társaságát. Miután egy gazdátlanul arra járó, terrier méretű kiskutya lepisili a lábam, már tudom, hogy sajnos tévedtünk. Már említettem, hogy ez nem a mi napunk és most már meggyőződésem, hogy sajnos ez maximálisan igaz.


Előbb Yolának törik ki a cipő sarka, aztán engem lepisil a kutyus, ráadásul, amikor el akartam ugrani a bűzös nedv sugár elől, kissé elveszítettem egyensúlyom, és amikor Yola segíteni akart, mindketten a földre zuhantunk. Szép lassan már úgy nézünk ki mint két hajléktalan. Yola is nagyon csalódott, mondja is már, hogy ebből a szexből nem lesz semmi de én bíztatom, hogy ne adja fel, még nincs vége a napnak.


A helyszín némiképp feledteti velünk a csalódást. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen létezik, mégpedig itt, nem messze tőlünk. Ez a barokk pompa olyan érzést kelt bennem, mintha vissza mentem volna az időben. Milyen pompásan el lehet itt rejtőzni és aztán kedvünkre szeretkezni.


Gondoljuk gyorsan elrejtőzünk és kicsit kóstolgatjuk egymást, de amint a hátsó kerthez érünk a menyasszony lekapcsolja Yolát, mivel a vőlegény nem ér el a próbára és Yola kellene átvegye a szerepét. Nem semmi ez a menyasszony, elhadarja a mondanivalóját és azonnal magával rántja Yolát, én meg ott maradtam mozdulatlanul, mint a Rodin szobor a múzeumban, zárás után.


Eldöntöm, hogy nem állok ott tétlenül. Én is utánuk sietek és az anyakönyv vezető háta mögé állok, kissé távolabb, a rózsa bokor mögé. Látom milyen lelkes a menyasszony, kissé gúnyolodok is vele magamban. Szegényke, ahogy elnézem, amikor a jó Isten az intelligenciát osztogatta, ő épp a manikűrösnél állt sorba, ezért nem kapott belőle, de jól áll neki ez a bájos tudatlanság. Főleg ha pénzes pasi veszi feleségül, de hadd legyen ez az ő baja.


Ránézek Yolára, ha az arc kifejezését nem venném figyelembe, akár azt is mondhatnám, hogy lelkes, de az arcáról lerí a nyugtalanság. Mégsem hagyhatom szenvedni édes kincsemet. Fel kell vidítanom, neki is jár egy kis szórakozás a sok megpróbáltatás után. Leülök egy kerti székre és lábaimat nem zárom össze. A menyasszony nem figyel minket, hisz annyira elvarázsolja az ígéretes ceremónia, hogy szerintem már a nászúton van, de Yola rögtön észreveszi a nyitott tangámat és mindazt, ami bájosan feléje mosolyog. Ha minden igaz, akkor a nap akár meg is csillanhat a piercingemen, de ezt már csak ő láthatja. Ő sem marad tétlenül, látom, amint nyelvével végig nyalja felső ajkát, aztán finom csókot formál ajkaival. Istenem, ha ezt most a puncimra kaphatnám. Most legszívesebben oda rohannék hozzá, leteperném a földre és kicsomagolnám, aztán nekilátnék a kényeztetésének, de mivel ezt most nem lehet, így inkább incselkedek még vele.


Kigombolom a blúzom két felső gombját, így majdnem maximális belátást nyer oda, ahova ma már egyszer megpróbált bejutni, de a kutyus keresztbe tett nekünk. Látom, hogy engem bámul, szerintem már nedves, annyira felizgattam. Oda sem figyel a szertartásra, az anyakönyv vezető már kétszer is rászólt, hogy figyeljen.

Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Álloka menyasszony mellett és bár kívülről nem látszik rajtam, de egy dühöngő őrült tombol bennem. Egyre kevésbé tudok koncentrálni arra, mit is kellene csinálnom, és a pap is folyton rám szól, hogy kiesem a szerepemből. Már alig várom hogy vége legyen ennek az egésznek, amikor felnézek és észreveszem Avát, ahogy velem szemben ül egy bokor takarásában. Annyira azért nem takarja az a rohadt bokor hogy ne lássam, amint széttárja a lábát és nedves punciját alig takarja a tanga, ami tuti biztos az én kedvemért vett fel ma. Na meg a könnyebb levehetőség kedvéért. Persze, gonoszkodj csak kisszivem, azt én is tudok! azzal finoman megnyalom az ajkaimat és az arckifejezésén látom, hogy pontosan tudja mire gondolok. Ezzel akár órákig is húzhatna, nem veszíteném el a fejemet, de amikor meglátom, hogy a blúzát gombolgatja úgy érzem, egyetlen percig sem bírom tovább.

Szerencsére elhangzanak az utolsó mondatok, én pedig egy idült vigyorral az arcomon odafordulok a menyasszonyhoz és kimentem magam. Aztán rohanvást indulok a bokor felé, ahol Ava rejtőzik, mire ő felpattan és eliramodik a park felé. Tudom hogy csak egy minél sűrűbb részre akar érni, mielőtt utolérem és leteperem. Így aztán hirtelen lelassítok és komótosan sétálok tovább. Ahogy lépek még egy párat, észreveszek egy bukszusból kialakított kis útvesztőt, aminek a közepén megvillan Ava felsője. Utána vetem magam és pár percig csak kergetőzünk, mint a gyerekek, mire végre megragadom a vállánál fogva és lerántom a finom, puha fűbe. Ő kerül alulra és nem is tiltakozik amikor szomjasan megcsókolom, marcangolom az ajkait és beletúrok a hajába. Szorosan ölelem magamhoz, de csak egy pillanatig, aztán elengedem, hogy ráhajolhassak a mellére. Az egészet megpróbálom a számba gyömöszölni, ahogy mindig is imádtam és élvezem ahogy nyögdécselni kezd alattam. Közben a másik kezemmel már a tangát húzom félre és egyik ujjamat tövig merítem finom kis pinájában. Megfeszül a háta az érzéstől és én becsúsztatom mégegy ujjamat és keményen döfni kezdem, hogy minél hamarabb orgazmusra serkentsem. Közben simogatom, csókolom, becézgetem és ő is a hajamba markol, ráhúzza a fejemet a mellére én pedig egy kicsit bele is harapok. Aztán kezdek lejjebb csúszni, elérem a piercingjét, majd a csiklóját és finoman a fogaim közé kapom. Megszívom mire egy hatalmas nyögés szakad föl belőle. Gyorsan ledobom a nadrágomat, miközben kezem a csiklóján játszadozik aztán aláfonom az egyik lábamat és ebben a csavarban hanyatlunk vissza a fűre. A két punci összeér és egymás csiklóját dörzsölve, állatias hangokat kiadva, fullasztóan csókolva egymást közeledünk az orgazmus felé... amikor egyszercsak megzörren a bukszus mögöttünk, amit először nem vagyok hajlandó figyelembe venni. Szeretném ha Ava végre eljutna a csúcsra, de ekkor valami kemény ütést érzek a hátamon és abban a pillanatban meghallok egy rikácsoló hangot.

-Mit képzelte, huligánok! Takarodjatok a birtokról! - felnézek és egy madárijesztőre hasonlító, szakadt karimás, szalmakalapos, szürke overált viselő, hosszú, csimbókos ősz hajú emberkével találom szembe magamat, aki villogó szemekkel emeli a botját megint ütésre, hogy azzal noszogasson gyorsabb távozásra.

Magamra rántom a nadrágomat, felhúzom Avát a földről, akinek látom még nincs igazán fogalma arról ami történt, és cipelem magammal. Az öreg sajnos nem elégszik meg azzal, hogy a labirintusból sikerül kikergetnie minket, hanem mint pulikutya a nyáját, a kapu felé terel minket. Kezében kampós végű botja, másik kezével a kalapját szorítja hogy el ne hagyja a nagy igyekezetben, mi meg szaladunk előle félig felöltözötten. Hol a mellem esik ki a blúzból, hol Ava hagyja el az egyik cipőjét, de rohanunk hogy az öreg ne érhessen utol minket. Egészen a buszmegállóig meg sem állunk, ahol próbáljuk rendbe szedni magunkat és az emberek kicsit furán bámulnak kipirult arcunkra és hiányos öltözékünkre. Aztán ránézek a lányra, aki mellettem áll, és csodálattal, mégis pajkosan néz rám, és mind a kettőnkből kitör a nevetés. Percekig nem tudjuk abbahagyni, még a buszon is csak vigyorgunk egymásra.

Aztán megérkezünk az irodám elé, és sajnálkozva el kell búcsúznom tőle.

-Este várlak otthon, már semmi nem jöhet közbe - suttogja a számba búcsúzóul, mire én felsóhajtok, megcsókolom, és közben valahol mélyen belül érzem, a mai napi katasztrófa adagnak nincs még vége.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mikor végre mindketten kapnánk a jóból, megjelenik ez a vén szatyor és Yolát kezdi bántalmazni a botjával. Melleimet nyalogatta, kóstolgatta, és közben két ujjával tövig hatol belém, aztán a két punci összeért és elindultunk a gyönyörhöz vezető úton, pont akkor jelent meg az öreg. Azt hihette, hogy csavargók vagyunk és elkergetett. Mi kaptuk magunkat, és rohantunk, amilyen gyorsan csak bírtunk. Már csak nevetni tudtunk ezen.


Most itt állunk a buszmegállóban és nem bírjuk abbahagyni a nevetést. Próbáltuk összekapni magunkat, de az emberek fura és csodálkozó tekintetéből ítélve, nem hinném, hogy sikerült. Képzelem hogyan nézhetünk ki. Még jó, hogy nincs a Yola homlokára írva, hogy mivel foglalkozik. Elhinné valaki róla, hogy esküvő szervező? Ahogy most kinéz, még madár ijesztőnek sem vennék fel, de engem sem, az tuti. Szerintem még az oroszlán is sírva enne meg minket, de amíg haza nem érünk, addig a körülöttünk lévőknek ezt kell nézniük.


Megérkezik a busz, felszállunk és próbálunk viselkedni, de nem igazán sikerül, csak vigyorgunk egymásra mint két buggyant lágy tojás. Megérkezünk a Yola irodája elé és elbúcsúzunk.

- Este várlak otthon, már semmi nem jöhet közbe - suttogom neki és megcsókolom.


Hazaérek és elkövetem azt a hibát, hogy tükörbe nézek. Rémes, vagy förtelmes, nem tudom melyik illik most a kinézetemre, de az tuti, hogy szörnyen nézek ki. Lezuhanyzok és meztelenül végig hasalok az ágyon. De jó lenne, ha Yola is itt lenne, most tudnánk hancúrozni kedvünkre. Eluralkodik rajtam a vágy és elkezdem simogatni magam. Ekkor eszembe jut a vibri és az elemek. Felugrom és kiveszem őket a táskámból, aztán megpróbálom beilleszteni a vibribe, de nem találnak. Ezt nem hiszem el, átvert az eladó. Hirtelen nem is tudom hogyan reagáljak erre. Aztán szép lassan lehiggadok és gondolkodni kezdek. Ezt nem hagyom annyiba. Egy gyors pillantást vetek az órámra és döntök: vissza fogok menni a boltba és megleckéztetem a pasit. Ezt nem ússza meg szárazon. Felveszem a szexis kis kosztümöm, ami épp annyit enged magamból látni, amennyi étvágy gerjesztőnek szükséges. Kisminkelem magam, finom francia parfümöt teszek a fülem mögé és a dekoltázs részre, aztán indulok.


Felérek a mozgó lépcsővel és egyből megtekintem a pasit, amint épp egy csajt próbál befűzni. Ő is hamar észrevesz, és le nem tudja venni rólam a szemét. Nem lépek oda, hagyom, hogy szolgája ki a vevőt, de kitartóan nézem. Tudja, érzi, hogy nézem, mert állandóan felém pillant. Aztán elintézi a vevőt és rám néz, várja, hogy odalépjek hozzá, de nem teszem. Kénytelen ő jönni hozzám.

- Kézcsókom hölgyem, segíthetek? - próbál udvariaskodni, de nehezen leplezi kíváncsiságát. Tudja, hogy miért vagyok itt, de azt várja, hogy előbb én hozzam szóba, hogy ebből lemérhesse, dühös vagyok-e, vagy nem.

- Van két elemem, vibrátort szeretnék venni hozzá - válaszolom kimérten.

- Öhh......sajnos itt nem talál, hölgyem - feleli kissé aggodalmasan, hisz látja rajtam, hogy nem viccelek.

- Akkor itt a két elem, kérem vissza a pénzt, mivel nem talál a vibrátorba - ezzel leteszem őket az asztalra és követelő pillantással nézek rá. - És most felhívom a párom, majd ő megmagyarázza önnek, hogy hogyan kell egy hölgyet kiszolgálni.

Ezzel kezembe veszem a telefont és máris hívom Yolát, aki azonnal válaszol.

- Szívem, a pasi a boltban nem megfelelő elemet adott el nekem, és most nem akarja visszaadni a pénzem - árulkodok neki kisiskolás módra, közben nagy erőfeszítésembe kerül, hogy el ne nevessem magam. Látom a pasi arcán a rémületet, de nem szól.

- Ava, mi ez az egész? Hol vagy? Kivel szórakozol? - kérdezi Yola, és nem csoda, hogy nem érti miről van szó.

- Oké, megmondom neki, hogy hétre legyen a lakásunkon, ha nem akar feljelentést. Szia szívem, otthon találkozunk, csók - ezzel elköszönök és visszateszem a telefont a táskámba.

- Hölgyem, ott leszek, kérem a címet és hétre ott leszek, csak ne tegyen jelentést, kérem - könyörög zavarában.

Én pedig lefirkálom a lakásunk címét, átadom és elköszönök. Amint a lépcsőhöz érek, máris hívom Yolát.

- Csillagom, szereztem egy partnert ma estére, a boltos pasi az elektronikáról, nagyon jól néz ki. Jól ráijesztettem, nem is tudja, hogy a párom egy bombázó csaj, de bővebben otthon. Igyekezz haza, mert hétre nálunk lesz. Csók a puncidra.

Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Füstölögve és enyhén szólva is szakadtan érek vissza az irodába. A főnököm összehúzott szemekkel néz rám, de nem szól végül egy szót sem. Az irodámba rohanok és gyorsan átöltözöm, aztán megpróbálok még egy kicsit a munkára koncentrálni. Van egy menyasszony, aki egyszerűen képtelen eldönteni, hogy milyen esküvői ruhában mondja ki a boldogtalanító igent ezért végül, a hatszáznyolcvanötödik hisztije után elém rakott 12 képet és azt mondta, mivel én vagyok a szervező kötelességem segíteni neki. Így aztán elmerülök az abroncsok, csipkék, mirtuszok és flitterek világában, ami baromira távol esik tőlem. Épp rágyújtanék amikor megszólal a telefonom. Látom, hogy Ava az, ezért kisurranok az erkélyre egy cigivel a kezemben hátha akad egy kis idő egy gyors telefonos huncutságra, de ő csak izgatottan csicsereg nekem valami elemes fiúról és hogy siessek haza mert meglepi vár. Aztán már le is teszi mielőtt még bármi erotikusat suttoghatnék a fülébe.

Bosszúsan térek vissza a munkához de közben el-elkalandozom, vajon mit találhatott ki nekem ez a kis huncut? Érzi ő is, hogy a mai nap katasztrófáját valami nagyon ütőssel kell überelni, ezért fejfájásra hivatkozva egy fél órával hamarabb elkéretőzöm. Elszaladok a kedvenc üzletembe, ahol finom, kézzel készített bonbonokat árulnak és a sarkon még gyorsan egy csokor fehér-bordó cirmos tulipánt is beszerzek, aztán már csak egy utcányi gyaloglás vár rám, hogy életem nőjének karjaiban feledkezhessek meg erről az idióta napról. Elálmodozom és nem veszem észre, hogy egy kisgyerek szalad ki az egyik lépcsőházból, a labdája után és mielőtt elkerülhetnénk az ütközést teljes erejével csapódik belém. A kezem tele, megpróbálom mégis valahogy megmenteni a helyzetet. Az egyik kezemből kiesik a virágcsokor, zöld-fehér-bordó foltok úsznak a járdán ahogy a kölyök válla után kapok, nehogy alám kerüljön. Közben a másik kezemből kiejtem a táskámat, a doboz amiben a csokikat rejtegetem kiborul, édes tartalma a csatorna felé szánkázik miközben egy valahogy a cipőm alá gurul így végképp egyensúlyomat vesztve a bokám megbicsaklik és arccal előre végigvágódom a koszos aszfalton. A gyereknek persze semmi baja, egy pillanatig dermedten áll, aztán végignéz rajtam és éktelen nevetésben tör ki. Erre már az anyja is megjelenik de én már csak annyit látok, hogy valaki fölén hajol aggódón, majd minden elsötétül.

A mentőben térek magamhoz, a mentősfiú legnagyobb megkönnyebbülésére. Azonnal fel akarok ülni, de kedvesen visszanyom és nem is tiltakozom mert erős hányinger vesz rajtam erőt.

Reszketeg hangon a telefonomat kérem és szerencsére a táskám hiánytalanul megvan. Azonnal tárcsázom Avát bár még nem vagyok benne biztos hogy képes vagyok elmondani neki mi is történt.

- Kicsim - szólok bele amikor felveszi de a hangom csak egy károgásnak tűnik ezért torkot köszörülök és megpróbálom összeszedni magam.

-Mi a baj Yola? - hallom a hangján az aggódást és ez végre arra ösztönöz hogy értelmes mondatokat próbáljak formálni.

-Semmi komoly, egy mentőben vagyok épp útban a .... - kérdően nézek a mentősre aki közli hogy a Szent Margit Kórházba - ... a Margit kórházba. Ne rémülj meg, csak egy kis kölök nekem jött és bevertem a fejem. Ne aggódj a gyereknek nem esett baja.

-Máris indulok kicsim, tarts ki addig, sietek ahogy csak tudok. - na ez az egyik oka amiért ennyire ragaszkodom ehhez a lányhoz. Nincs hiszti, nincs harag a kútba esett estéért, csak pakol és rohan bármi baj is van.

Végre megérkezünk a kórház elé és a mentősfiú arcán kicsit többet látok, mint együttérzést ezért fájó fejemet szorongatva megpróbálok rámosolyogni.

-Később benézek, hogy jobban van-e. - mondja és elmosolyodik azon hogy még ebben a szánalmas állapotban sem hagy hidegen ha valaki nőnek néz. Aztán ágyra tesznek és ahogy vízszintesbe kerülök megint elsötétül előttem minden. Már csak arra ébredek hogy a szobában fekszem, egy frissen húzott ágyban és Ava ül mellettem szorongva. Kicsi arca felderül ahogy kinyitom a szememet és gyengéden megfogja a kezemet és finom csókot lehel rá.

-Ne aggódj édesem, mindjárt vége a napnak - suttogja és nem tudom megállni hogy vissza ne vigyorogjak rá.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Halálra rémültem, amikor Yola telefonált. Féltem őt, mert szeretem. Hagytam mindent, bedobáltam egy pár holmit a táskámba és rohantam a kórházba. Már a nyelvemen taposom, amikor beérek a kórházba de akkor is rohanok fel a lépcsőn. Pár perc keresés után megtalálom a kórtermet és belépek.

Yola alszik, feje szépen nyugszik a párnán, arca békés. Lábujjhegyen az ágyához osonok és finoman leülök az ágy szélére. Nem akarom felébreszteni, mert tudom, hogy fáradt és biztos nyugtatót is kapott. Ott ülök mellette és nézem. Még így is gyönyörű. Kissé megtépázott a külseje, de ennivalóan édes. Megcsókolnám, de nem merem. Ekkor kinyitja szemeit és rám néz. Nagyon megörülök neki, megfogom finom kezét és csókot lehelek rá.

- Ne aggódj édesem, mindjárt vége a napnak – suttogom neki mire már ő is mosolyog.

- Addig még van egy-két óra – mondja és rám kacsint. Ilyen állapotban is van kedve poénkodni. Imádom, és mindig imádni fogom.

Közelebb hajolok hozzá és szájon csókolom. Visszacsókol és nyelve már az én nyelvemet kergeti.

- Kívánlak, ugye tudod – súgja halkan.

Én is kívánom, ezért most elkezdem kényeztetni. Kitakarom, kórházi hálóingét felhajtom és elkezdem csókolni a hasát, a combjait, a dombját.

- Ne mozogj, mert most neked nem szabad – szólok rá.

Félrehúzom tangájának vékony anyagát és elkezdek a csiklójával játszadozni. Halk sóhajai elárulják izgalmát. Már teljesen nedves, érzem, hogy csiklója tüzes, ajkai dagadnak. Ujjammal barlangjába hatolok és felkészülök a (g) pontos munkára. De ekkor ajtónyílás hallszik és az ajtó felé nézek. Egy fiatal, jóképű pasi lép be rajta.


Nem tudom ki volt jobban meglepődve, ő vagy én, de neki sikerült hamarabb megszólalnia.

Üdvözlöm hölgyem, ön a nőgyógyász? - kérdezi halál komolyan.

Nem, én a barátnője vagyok – felelem zavartan.

Yolából kirobban a nevetés, ami láncreakciót vált ki, a pasi is nevet, és végül én is. Még nem tudom mit kell nevetni, de ha ők ilyen jóízűen nevetnek, akkor én is.

- Ava, ő a mentős, ő hozott be – mutatja be a pasit Yola.

- Ava vagyok – nyújtom feléje a kezem barátságosan, azt a kezem, amelyiken az egyik ujj pár perce még Yolának a puncijában volt.

- Krisztián – mutatkozik be a jóképű mentős, miközben kezet fog velem és közben megnézi az ujjam. - Hogy van a kedves beteg?

- Jobban lennék Ava karjaiban, de ha nem lehet, akkor ez is jó kell legyen – feleli, és közben kacéran Krisztiánra kacsint. Tetszik neki a pasi, ahogy nézem, amit megértek, hisz nagyon jól néz ki, nekem is bejön.

- Szerintem ma még nem fognak engedélyezni ilyen izgalmakat, de ha minden jól megy, holnap akár többről is lehet szó.

Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már nagyban csókolózunk, édes ajkai a legjobb gyógyír minden szenvedésemre, főleg amikor az ujját is bedugja a tangám alá és elkezdi keresni az érzékeny pontjaimat. Aztán nyílik az ajtó és Krisztián lép be rajt, egy kicsit megilletődötten, egy kicsit gunyorosan mosolyogva. Aztán látva Ava megszeppent arcát, mind a ketten nevetésben törünk ki. Oldódik a hangulat és közben a srác a hogylétem felől érdeklődik. Hát, voltam már jobban is, de azért az én édes barátnőm látványa és a szexi mosolyú Krisztián nem hagyott hidegen. Óvatosan megmozdultam és kinyújtottam a kezem mind a kettőjük felé. Ava odabújt hozzám az ágyban, mire a férfi sem tudott ellenállni, közelebb lépett és finoman megcsókolt. Én belemarkoltam a hajába, mire ő szenvedélyesen magához ölelt. Kicsit arrébb csúsztam, Avát félig magamra húztam, hogy helyet szorítsunk Krisztiánnak is, aki először kicsit habozott, de aztán engedett a szelíd erőszaknak. Csókba bonyolódtunk, közben Ava is ki akarta venni a részét belőlünk ezért hozzám hajolt és Krisztián nyelve átcsúszott a szájába miközben én mindkettőjüket csókoltam. Közben megosztoztak a melleimen és imádtam az egyik erőteljes a másik meg gyöngéd érintését magamon. Krisztián a bimbómmal játszott, mire a barátnőm sem akart alul maradni és ráhajolt a mellemre, szopogatni kezdte. Aztán a férfi is követte a példáját és egy kicsit összekoccant a fejük, mire mindhárman nevetésben törtünk ki. Simogattam a fejüket, ahogy egyre lejjebb csúsztak rajtam azon versenyezve, hogy ki ér le előbb az ölemig, hogy a csiklómba nyalhasson. Ava nyerte a sprintet, de azért Krisztiánt sem kellett félteni, odahajolt és a nyelvével megpróbálta Avát kituszkolni az ölemből, ami nem igazán ment egyszerűen. Én meg csak élveztem, ahogy csatát vívnak a kéjtől remegő csiklóm felett. Végül megegyeztek, felosztották maguk közt a területet és egyik a csiklómat másik a nyílásomat vette birtokba. Közben majdnem teljesen megfordultak felém, így egyik kezem Krisztián meredező nadrágján landolt, a másik meg Ava nedves bugyiján. Gyorsan megszabadítottam őket amennyire tudtam, és elkezdtem a nyelvemmel játszani. Közelebb húztam mindkettőt, majdnem összeértek, és ahogy a pasi farkát szoptam közben átcsúsztam a barátnőm puncijára is. Egyre élvezetesebben nyögdécseltünk, ők is mindent megtettek, hogy jól érezzem magam, és csak azon aggódtam, hogy az EKG nehogy túlpörögjön. Aztán kezdtem elfeledkezni arról, hol vagyok, mert közben mind a ketten bedugták egy-egy ujjukat a puncimba és egyszerre dugtak vele. Ez határozottan jó érzés volt és közeledtem az orgazmus felé. Gondoltam, most vagy soha! de a Sors már megint közbeszólt. Ugyanis ahogy megdobtam egy kicsit a csípőmet, hogy még mélyebben belém tudjanak hatolni, véletlenül belemarkoltam Krisztián ölébe, aki ettől felszisszent, mert a golyóit értem, és lefordult az ágyról. Hatalmasat esett én pedig, mivel még mindig a farkába kapaszkodtam, ezért zuhantam utána. Csak azt nem vettük észre közben, hogy az EKG tappancsokat letéptem magamról estembe, és mire felocsúdtunk már az összes ügyeletes a szobánkban tolongott és bámult minket ahogy a sráccal, ő letolt gatyával én felhúzott hálóingben 69ben fekszünk egymáson, a barátnőm meg mellettünk ül törökülésben és nem tudja eldönteni hogy sírjon vagy nevessen a szitun. Közben befutott a defibrillátoros kocsi és az orvos is mi pedig sűrű elnézéseket kértünk, ugyanis a letépett tappancsok miatt azt hitték elszálltam. Ami majdnem össze is jött, csak nem úgy, ahogy ők gondolták.

Zavartan magyarázkodtunk, mire az orvos közölte, hogy ha ennyire jól vagyok, akkor akár haza is mehetek. Kaptam az alkalmon, hogy leléphetek, és Avával csak egy kacsintás kellett, hogy egyetértsünk, Krisztiánt is visszük magunkkal. Most már annyira be voltam indulva, hogy kétséges volt, hazáig kibírom-e. Gyorsan taxiba huppantunk és már mondtam is a címet. Habár vacsora ma már nem lesz, max pizza, azért egy jót még szexelhetünk mielőtt vége a napnak. A pasira mosolyogtam magam mellett, és miközben visszavigyorgott rám már meg is érkeztünk a ház elé.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Összeszedjük Yola cokmokát és igyekszünk kifele a kórházból. Szépen levizsgáztunk, tehát jobb, ha mielőbb lelépünk. Yola még tántorog, gondolom inkább az ütéstől, mint a szexuális izgalomtól. Krisztián nagyon kedves és átkarolja, segít neki amíg leérünk az utcára. Naná, hogy segít, egyik keze a Yola derekán, másik majdnem a mellét fogja, és amikor senki sem figyel (rajtam kívül), akkor már nem majdnem, hanem tenyeréből egyenesen melltartó lesz. Yola kipirulva élvezi az érintését.

- Krisztián édes, Yolának nem a melle sérült – célzok finoman.

- A szívverését ellenőrzöm, nem szeretném, ha lelassulna – poénkodik vigyorogva és látszik rajta, hogy nagyon élvezi, már alig várja, hogy hazaérjünk – otthon alaposan kivizsgállak mindkettőtöket, ennyi izgalom megárthat két ilyen szépségnek.

- Na azért! Remélem is, hogy gondunkat viseled majd – veszem a lapot én is.


Taxiba ülünk és igyekszünk haza. Közben thai vacsorát rendelek, mert otthon nincs kaja. Yola pizzás dobozai ki tudja hol landoltak az esés következtében. Megérkezünk a bejárat elé, fizetünk és be is lépünk a lépcsőházba. Krisztián ölbe veszi Yolát, hogy ne fáradjon a lépcsőn. Szerencsére csak az első emeletre kell felmenni, de nem teszi ki a barátnőmet fölösleges erőfeszítésnek. Ölbe viszi, egyenesen a hálószobáig, ott pedig finoman az ágyra fekteti. Éhes szemekkel nézegeti, de ekkor megszólal a csengő, megérkezett a vacsora. Átveszem, kifizetem és beviszem nekik. Vibrál a levegő, csak amúgy terjeng benne az erotika, de erre még várni kell.

- Egyetek, addig hozok pezsgőt – szólok nekik és igyekszem a konyhába, ahol szép talpas poharakat veszek elő és egy üveg félédes pezsgőt. Tálcára teszem és indulok a hálóba, de amikor az ajtóhoz érek, földbe gyökerezik a lábam a látványtól: mindketten meztelenül fekszenek az ágyban.

- Csak nem kezdtek nélkülem? – nézek rájuk gyanakvóan.

- Ki nem hagynék egy ilyen csinibabát kedves Ava, mi csak lehámoztuk magunkról a felesleges akadályokat – rám kacsint, odajön hozzám és elveszi a kezemből a tálcát. – Hadd segítsek.

Leteszi a tálcát az asztalra és vetkőztetni kezd. Ez nagyon izgi. Ruhában is jól nézett ki, de meztelenül igazi Adonisz, kisportolt teszt, ápolt külalak, épp a mi ízlésünknek megfelelő. Szemem sarkából Yolát figyelem, aki már szája szélét nyalogatja miközben ujjai a csiklójával játszadoznak. Krisztián kikapcsolja a melltartóm, melleim gumilabdaként ugranak elő, és látványukra felnyög.

- Istenem, csodás vagy – kezei birtoklásba veszik melleimet és ajkai felderítő útra indulnak nyakamon.


Végig csókolja melleimet és végül a tangámhoz ér, de mielőtt megszabadulna tőle, végignyalja vonalát. Végül az utolsó ruhadarab is lekerül rólam és megkér, hogy feküdjek Yola mellé, amit szívesen meg is teszek. Ő a pezsgős tálcához lép, kibontja a pezsgőt, de amint dugót leveszi, a pezsgő úgy tőr ki az üvegből, mint a vulkánból a láva. Mondanom sem kell, hogy az egész a mi bőrünkön landol. Pillanatok alatt tetőtől talpig pezsgősek lettünk, csak amúgy lepte el testünket a finom nedű.

Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Imádom, hogy Ava mindenre gondol, amikor nekem már csak a szexen jár az eszem, neki még van esze arra,hogy vacsorát rendeljen mindannyiunknak.

Megérkezünk a lépcsőházba és Krisztián nagyon lelkesen ölben visz egészen a hálószobáig. Egy lovag, ez nem kétséges, de tuti vannak hátsó szándékai is. Amit nem is bánok túlságosan. Már teljesen forr közöttünk a levegő amikor megérkezik a kaja. A barátnőm mint egy szigorú nővérke közli hogy a betegnek először is ennie kell és némi pezsgővel vígasztalódnia az elszenvedett kellemetlenségek és sérülések miatt, csak utána lehet szó bármilyen szexről is. Ezért engedelmesen hozzálátunk a kajához de amint kifordul a konyhába mi egymásra vetjük magunkat Krisztiánnal és heves vetkőztetésbe kezdünk. Mire az én drágám visszaér a poharakkal már tök meztelenül fekszünk egymás mellett és nézünk rá ártatlan szemekkel. Aztán Krisztián, megelőzve Ava haragos tekintetét odalép hozzá és őt is vetkőztetni kezdi. A számat nyalogatva nézem őket, ahogy a kezét követi a szája és már a tangájánál jár. Egyre forróbb lesz a vérem, amikor Krisztián arra kéri, feküdjön mellém már nem sok tart vissza, hogy neki ne essek. Ekkor a srác ránk locsolja majdnem az egész üveg pezsgőt és mi mámorosan hempergőzünk benne. Krisztián épp közénk vetné magát, amikor megszólal a csengő. "Ezt nem hiszem el !" nyögök fel dühösen és Ava is megmerevedik. Neki eszébe jut, amiről nekem fogalmam sincs, hogy mára rendelte ide a srácot is az elektronikus üzletből. Így aztán nincs más választása, mint ajtót nyitni. Gyorsan magára kapja a köntösét miközben én is elslisszolok Krisztián mellett. Az ajtó kitárul és a srác aki ott áll határozottan tetszik nekem. Így aztán csábosan rámosolygok és miközben ő mindenféle elemekről meg vibrátorokról meg nem stimmelő méretekről hablatyol zavartan én egyenesen nekiszegezem a kérdést.

-Mire lennél hajlandó hogy jóvá tedd a bénázásodat? - azzal kitárom az én és Ava köntösét is, mire a srác fülig pirul. Lesüti a szemét de én észreveszem a feszülő nadrágját.

-Na jó ezt majd bent megbeszéljük. - húzom, rántom be az ajtóból és megfordulok, mire Krisztiánnal találom szembe magam.

-Nos, ismerkedjetek meg. Ő itt Krisztián, ő pedig...

-Zsolt vagyok. - mutatkozik be a jóképű idegen.

-Nos Zsolt drága, azt hiszem a jóvátételhez kicsit sok rajtad a ruha. - azzal odalépek és vetkőztetni kezdem, miközben Ava kézenfogja Krisztiánt és visszairányítja a hálószobába.

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nagyon jó pasi ez a Zsolt figura. Csak most látom, hogy milyen szerencsések vagyunk. Két jó pasi a miénk és mindkettő minket akar.


Yola elkezdi vetkőztetni Zsoltot, aki annyira zavarban van, hogy hirtelen nem is tudja, hogy hogyan reagáljon. Izgalma már nyilvánvaló de az még nem, hogy fel tud-e oldódni, vagy sem. Miután minden ruhadarabja a földön landol, egy pezsgős pohár kerül a kezébe, amit Yola amolyan nyugtatónak szán. Kortyolgatja a pezsgőt, miközben szemei testünk csodálatos látványában gyönyörködik.


Megsajnálom és odalépek hozzá. Kézen fogom és az ágyhoz vezetem. Lassan helyet foglal és közben tágra nyitott szemekkel figyel. Dákója ágaskodik, szinte kér, hogy foglalkozzak vele, ezért elkezdem finoman kényeztetni. Ajkaimmal a makkján csúszkálok míg nyelvem köröket rajzol rá. Sóhaja jelzi, hogy jól csinálom. Ekkor az ágyra fektetem és föléje térdelek, puncim ott tárul ki előtte, nyelvgyújtásra, mondhatom. Nem is tétlenkedik, azonnal megragadja popsim és húz is magára, nyelve hevesen veszi birtoklásba csiklómat. Mióta éhezek erre az érzésre? Mióta kívánom már, hogy érzékeny testrészeimet kényeztessék?


Miközben Zsolt nyelvének munkáját élvezem, hátulról két kéz veszi birtoklásba melleimet, és elkezdi símogatni őket. Férfi kéz, ez csak Krisztián lehet. Hátra nézek és látom, hogy Yola mögöttem tevékenykedik, két dákó is jutott neki. Ezt az élvezetet nem fogja kihagyni, hisz tudom, hogy imádja. Felváltva foglalkozik velük, és bevallom, nagyon látványosan csinálja. Én már majdnem elélvezek, ennyi gyönyőr egyszerre, nem túl sűrűn adatik meg nekünk. Már készülök a nagy repülésre, amikor csiklómon a nyelv hirtelen mozdulatlanná válik és Zsolt arca eltorzul.

A nyakam..........- ennyit tud mondani és a fájdalom majdnem lebénítja. Krisztián gyorsan hozzá siet és felméri a helyzetet.

Ne mozogj és mond el, hol fáj és milyen a fájdalom, amit érzel – orvosi szakértelemmel kezeli a helyzetet, és hamarosan kiderül, hogy valószínűleg egy ideg csípődött be, amit nem lehet itt kezelni.

Nagy nehezen felöltöztetjük Zsoltot, Krisztián mentőt hív és besiet vele a korházba. Mi meg ott maradunk, ismét sokkoltan.

- Mi jöhet még? – kérdezem Yolától majdnem pityeregve.

Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Kezem közé kaptam Zsoltot, mert láttam hogy zavarában mindjárt világgá szalad. Aztán még egy pohár pezsgő a kezébe, de közben inkább már Avára figyeltem, mert olyan nagyon kívántam és már olyan régóta, hogy legszívesebben azonnal letepreném.

De ő inkább Zsoltot választja, elétérdel és a farkát kezdi kényeztetni, aztán hirtelen az arcára ül. A látvány annyira izgató hogy majdnem spontán elélvezek csak attól, ahogy látom hogy a pasi nyelve utat tör magának az én drágám kis puncijában. Eszembe jut az íze és összefut a nyál a számban.

Aztán ráeszmélek hogy mindkét farok szabadon maradt nekem és le is csapok rájuk. Egyszerre pórbálom beszuszakolni mind a kettőt a számba, aztán felváltva szopom őket miközben a másikat a kezemmel simogatom. Az, hogy közben Ava is néha engem bámul csak olaj a tűzre, olyan nedves vagyok már, mint egy szivacs amit a fürdőkádban felejtettek.

Látom a barátnőmön, hogy mindjárt élvezni kezd, amikor Zsolt hirtelen felkiált. Először azt hittem az én ténykedésem van rá ilyen hatással, de aztán rá kell döbbennem, hogy már megint szerencsétlenek lettünk. Ennek fele sem tréfa, szegénynek becsípődött egy ideg és egyszerűen képtelen megmozdulni.

Óvatosan felöltöztetjük de közben olyan erővel szorítja össze a fogát, hogy látom, pokolian szenved. Szerencsére a mentő hamar megérkezik, van annak előnye is ha az ember egy mentőssel keveredik édes négyes kalandba.

Fájó szívvel nézünk a távozó fiúk után és Ava majdnem pityereg. Belőlem is süt a kielégületlenség ezért azon töröm a fejem hogy lehetne végre véget vetni a balszerencsés sorozatnak.

Aztán sutba dobom minden negatív érzésemet és előérzetemet és elkapom Avát a derekánál fogva. Mint egy igazi macho, ölbe veszem és meg sem állok vele a hálószobáig.

Egyszerűen nem hagyom, hogy bármi közbejöjjön, ma igenis szexelni fogok a világ legédesebb barátnőjével. Ledobom az ágy közepére és egyből rá is hengeredem, csak a könyökömmel tartom magam. Forrón megcsókolom, a karjait a nyakam köré fonom és szorosan hozzásimulok. Az egyik kezemmel a mellét kezdem el simogatni, a bimbóját morzsolgatni a másikkal meg az öle felé kalandozom.

Aztán egy kicsit lejjebb is csúszom még, a köldökénél elidőzöm, iszom belőle egy kis maradék pezsgőt, és addig nyalogatom körbe, amíg halkan nyöszörögni nem kezd.

Akkor aztán egyetlen mozdulattal a pezsgőtől még hűvös nyelvemet bedugom a puncija mélyére és egy hatalmas sóhaj rá a válasz, látom, érzem, hogy nagyon közel van a csúcshoz és örömmel tölt el, mint mindig, hogy én segíthetem hozzá.

Csak épp azt felejtettem el, hogy fájdalom csillapítóra pezsgőt inni nem a legokosabb dolog, amit az ember egy enyhe agyrázkódás után tehet. Egy fura kattanást érzékelek csak az agyamban, aztán teljes sötétség....

... amikor magamhoz térek reggel van. Már megint. Az utolsó emlékképem hogy Ava lábai közt fekszem, ehhez képest most mellettem kucorodik. Nem így szoktunk aludni, szeretünk összefonódni, de úgy látszik annyira megijedt az ájulásomtól hogy hozzám sem mert érni egész éjszaka.

Közben elpilledt, nyugodtan lélegzik, biztos nagyon kimerülhetett, amíg virrasztott mellettem. Elönt az iránta érzett szeretet és most vagy soha felkiáltással elkezdem simogatni. Úgy döntöttem a pechszéria csak a tegnapi napra vonatkozott, ma tiszta lappal indulunk.

Épp a combján kúszik felfelé a kezem, amikor felébred és álmosan rám pislog.

-Látom magadhoz tértél...

Martinelli (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ma is arra ébredek, hogy Yola ujjai combjaimon vándorolnak le s fel. Már rettegek rendesen felébredni, a tegnapi események után már moccanni is életveszélyes, ezt már tudom. Csak remélni merem, hogy ma végre valami jó fog velünk történni, vagy legalábbis ha jó nem, de annyi szörnyűséget nem kell átélnünk, mint amennyit a tegnap átéltünk.


Résnyire nyitom a szemem és látom amint ott ül mellettem és sóvár szemekkel szemléli bájaimat. Mindig imádta nézni a testem, és ezt az imádatot általában cselekedet követi. Most sem lesz másképp.


Még hagyom magam kicsit kényeztetni, nem árulom el neki, hogy már ébren vagyok. Finoman csinálja, mert nem szeretne megijeszteni. Még hagynám tovább kényeztetni magam, de már annyira kívánom, hogy nem tudok tovább várni, így kinyitom a szemem és rá mosolygok.

- Látom magadhoz tértél ….

- Jó reggelt napsugár – mosolyog rám ártatlan kis babás arccal – sajnálom, hogy annyi gondot okoztam neked tegnap de ígérem ma mindet jóvá teszem – mondatát huncut nevetés követi.

- Igen? És mégis hogyan? – kíváncsiskodok én is huncutul mosolyogva.


Válasz már nem jön, mert Yola ajkai combom belső részére tapadnak és nyelve kíséretében elkezdenek barangolni a gyönyör felé. Ösztönösen széttárom lábaimat és közelebb engedem magamhoz. Nagyon édes és gyöngéd tud lenni, és most különösképp az lesz, mert ő is ki van éhezve, meg aztán kárpótolni akar a sok bosszúságért, ami minket ért az utóbbi 24 óra alatt.


Most kicsit önző leszek, hagyom, hogy elhalmozzon minden jóval. Már ismerem annyira, hogy tudom, ezt általában egy darabig észrevétlenül teszi, aztán ráeszmél, hogy csak ő ad és nincs viszonzás. Ekkor kipirultan készül a szemrehányástételre, de ezt már nem fogja tudni megtenni, mert ilyenkor szoktam nekiesni és vadul kényeztetni.


Ajkai már a dombom közelében tevékenykednek, én meg csak nyújtózkodom kéjesen. A nyújtózástól melleim is kidomborodnak, ez nem kerüli el a figyelmét és ujjai azonnal elindulnak a két rugalmasan mozgó halmocska felé. Ujjait ajkai és nyelve követi. Mellbimbóim már keményen ágaskodnak, és nyelvének érintése különösen forró hőhullámot idéz elő testemben, ami még jobban felhevít. Ezért imádom. Mindig tud nekem újat nyújtani és azzal mintegy magához láncol. Nem tudnék nélküle élni, ezt már rég beismertem. Ki nem szeretne egy olyan kényeztetésre ébredni, ami a világ legjobb nőjétől jön?


Mellem szinte eltűnik ajkai között, beszippantja majdnem teljesen, miközben nyelve köröket rajzol mellbimbómra. Ujjai már a csiklómat kényeztetik. Forró nedvemet szétmázolja égő bőrömön. Már annyira feltüzelt, hogy nehezen tudok parancsolni magamnak, de nem adom fel. Még nem nyúlok hozzá, hadd mérgelődjön még kissé magában. Minél tovább teszi, annál szenvedélyesebb lesz majd később.


Átvándorol a másik mellemre miközben ujjai már behatolnak és finom mozgással izgatják a vágytól tüzesen égő barlangomat. Közben testében gyönyörködöm. Formás mellei testemhez érnek és ez még jobban felizgat. Formás popsija csak amúgy domborodik szemeim előtt, szinte hívogat, kéri a kényeztetést. Mi lehet ennél szebb?

Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Minél hamarabb be akarom bizonyítani neki, hogy a szerencsétlenség csak a tegnapi napra vonatkozott, ma már minden rendben lesz. Így aztán rátapadok a mellére, körbefonom a számmal, megpróbálom teljesen benyelni miközben a bimbóit izgatom a nyelvemmel. Aztán egyik ujjam betéved a nyílásába és elkezd mozogni benne, amit ő kéjes kis nyögésekkel vesz tudomásul.

Aztán az egyik kedvenc módszeremet vetem be nála, ami tudom, hogy egy fergeteges orgazmusban fogja röpíteni. Most csak ő számít, de aztán én is elveszem amit én akarok, ebben biztos lehet. Odanyúlok az éjjeliszekrény felső fiókjához, és kiveszek belőle egy kis vibrátort. Gyorsan bekapcsolom, nyelvem még mindig ágaskodó mellbimbójával játszik, és látom, ahogy tágra nyílt szemekkel bámul a kéjrúdra.

Azonnal el is tüntetem benne, tövig nyomva a puncijába a rezgő rudat mire megint hangosan felnyög. Akkor otthagyom a mellét, lekúszom a lábai közé és egyszerre kezdem el nyalni a csiklóját és dugni a punciját a vibrivel. Egyre hangosabban sóhajtozik, a lábával majd összeszorítja a fejemet, kikövetelve hogy még még még, mert ő már élvezni akar. De nem adom meg neki ilyen gyorsan a gyönyört. Hirtelen megállítom a vibrit, mire ő csalódottan felemelkedik az ágyról, de csak finoman visszanyomom és úgy érzi, teljesen tehetetlen. Nagyon finom és gyöngéd mozdulatokkal kezdem nyalni a csiklóját, minden nyelvcsapásba beleremeg, érzem, ahogy egyre feljebb korbácsolódik benne a vágy. Egyszercsak megmarkolja a karomat és tudom eljött a pillanat, újra tekerek egyet a vibri gombján, majd egyszerre kezdem el csiklóját szívogatni és a vibrivel dugni keményen. A hatás nem is marad el, összerándul, felsikolt és percekig élvez teljesen elvesztve a fejét. Aztán abban a pillanatban ahogy visszatér a földre rámveti magát. Olyan szenvedélyesen csókol, olyan erővel nyom az ágyhoz, hogy nem tiltakozom. Rámül, ezzel is éreztetve hatalmát fölöttem, majd egyik kezével benyúl a már nedves puncimba, a másikkal a mellemet kezdi izgatni. Tudja hogy szeretem, ezért az egy,majd két ujj után becsusszan a harmadik és a negyedik is. Teljesen szétfeszít odabent ahogy döngöl és én kezdem elveszíteni a fejemet, de ma ő is játékos kedvében van. Egyszercsak abbahagyja és négykézlábra fordít. Engedelmeskedem, bár nem értem, mit is szeretne. Ő becsúszik alám, lejjebb rántja a popsimat és teljesen beletemetkezik. A takarót markolom attól, ahogy a puncimat nyalja, és már nagyon közel vagyok, mikor egy ujjat érzek a popsim nyílása körül. Ilyet még sosem csinált velem most teljesen lemerevedem, de a következő pillanatban ahogy az a fürge ujjacsa becsúszik olyan szenvedély hullám tölt el hogy elveszítem a fejem. Még annyit érzek hogy a puncimba is dug egy ujjat és közben a csiklómat nyalja hevesen, de én már csak az élvezésre koncentrálok. Úgy robbanok fel, mint egy adag C4es, sikoltozva az orgazmus hevében, a testemet szorosan kell tartania mert össze-vissza rándul ahogy az orgazmus hullámai átcsapnak rajta újra és újra.

Lassan elcsendesedem, a hátamra fordulok és odahúzom magamhoz. Megcsókolom finoman, édes kis testét simogatom gyengéden és mosolyogva nézek rá.

-Látod drágám, ilyen egy tökéletes reggel!

Tartalomjegyzék