Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Megint ott ül a barátnőjével, a szokásos teájukat isszák, illetve mindig mást, de mindig teát. Aztán a barátnő hirtelen az órájára pillant, rémülten felsikolt, két gyors puszi, és elrohan. Remek alkalom, hogy tovább mélyítsem kapcsolatunkat. Már jó néhány hete vadászom rá, nem túl nagy reménnyel, kordában tartott mohósággal. Első találkozásunk is itt esett, szabályosan egymásba botlottunk, én belépve jobb oldalon keresgéltem helyet, ő – még a kabátba bújással foglalkozva balról fordult belém.

- Jaj, bocsánat, elnézést, nem akartam legázolni!

- Pedig nem bántam volna!

És erre olyan történt, ami… szóval játékosan belém boxolt, szabályos jobb csapott a vállamra, aztán azzal a lendülettel ki is lépett mellettem.

Ha valamit nem értek, automatikusan teszem, amit a helyzet diktál, most is leültem, laptop ki, bekapcs, de közben végig a korábbi jelenetet próbáltam elemezni.

- Na lássuk csak. Adva van egy kifogástalanul öltözött harmincas éveiben járó, kifejezetten nőies nő – aki rád nyom egy jobb csapottat, rád mosolyog, és eltűnik.

De semmi több, ennyit tudtam megfigyelni. Aztán pár nap múlva az újságos előtt láttam, megvette a Magyar Narancsot, belelapozott.

- Kezét csókolom! Gratulálok a jobb csapottjához, bár a könyöke kicsit kifordult, de azért…

- Ja, maga az a teázóból? Ne haragudjon, most rohannom kell!

- Akkor a mielőbbi viszontlátásra!

A végét már nem biztos, hogy hallotta, de előtte volt egy mosolya, ami nyilvánvalóvá tette, hogy legközelebb folytathatjuk az ismerkedést.

Aztán volt még néhány legközelebb, de mindig ilyen idétlen helyzetek, valakivel beszélgetve szembejön az utcán, boltban, néhány hellyel előttem áll, egyszer meg fut a szigeten, én sajnos épp bicajjal vagyok. Most álljak mellé, kísérjem, projekt halasztva.

Zsuzsa persze mindenről tud.

- Csak lendületesen, hátha ő lesz az igazi.

Zsuzsával már hónapok óta tart ez a kizárólag a szexről szóló kapcsolat, amiből mindketten ki szeretnénk lépni, milyen jó barátok lehetnénk, de ehhez ugye az kellene, hogy végre nekem is összejöjjön egy új szerelem, ez neki is segítene leküzdeni zsigeri poligámiáját, bár akkor meg eggyel kevesebb indoka maradna Tibornak a büntetésre, de ez a történet most nem róluk szól.

- Hát, akkor ezt a pillanatot most – engedelmével – kinevezném legközelebbnek, ha megengedné, és ha még emlékszik! – nézek a székre.

- Ha már kétszeresen kér engedélyt kedves Tamás – biccent a szék felé mosolyogva.


Gyorsan kiderül, hogy a teaház személyzete részletes információkkal szolgált rólam, mire persze igyekszem behozni a hátrányomat. Lea elmond néhány dolgot magáról, először is, hogy a Lia nevet használja, hogy bölcsész diplomával egy multinál képzési csoportvezető, de van valami egyetemi élete is, de mindez nem annyira fontos, a munka az munka, munkahelyre való, szereti, de…legyint. Ja a jobb csapott? Hát csak meg kell tudja védeni magát az utcán, amikor átment az öreglányokhoz kézizni, felvette mellé a kick-boxot is, de nem kell félni, harapni pl. alig szokott. Mármint idegeneket.

De ahogy ezeket mondja! Lassan, kis szüneteket tartva, mosolyogva… elnevetem magam.

- Mi ebben olyan mulatságos? - szigorodik meg kissé a tekintete.

- Á, magamon nevettem, mert hirtelen felötlött bennem egy korábbi énem, aki ennél a pontnál közbevágott volna: „ Kedves asszonyom, akkor most tegyek még néhány tiszteletkört, vagy rögtön kérdezzek rá: hogyan viszonyul a nemi kérdéshez”

- És most miért nem vág közbe?

- Hát, ha gondolja, megpróbálhatok retardálódni.

- És honnan indulna, szóval azon túl, amit Erikáéktól tudok, voltképp kicsoda is maga és miért?

Most már nyeregben érzem magam, évődünk, flörtölünk, persze közben azért tárgyszerű kérdéseket is kapok, amikor úgy érzi, kitértem előle váratlanul egy rúgás is jön az asztal alatt. Közben persze már túl vagyunk azon, hogy egyszerűbb, ha tegeződünk, bár tagadhatatlanul van a magázódásnak is bizonyos erotikája, főleg a dom-sub kapcsolatban, ez megint csak egy közös kultúrkör, ugye, mint a kortárs zene, meg a…

És persze tisztázódik mindkettőnk kapcsolatszünete, és megbeszéljük a következő találkát, ugyanitt. Meg persze névjegycsere emil címekkel, majd jelöljük egymást az arckönyvön ( Facebook), és tényleg jelöljük, egyre intimebb levelek, és ugyanitt ülünk már megint, és már belevágtam, hogy miért nem tudok nélküle élni, de akkor megint csak nevetés, rúgás:

- Hagyjuk ezt későbbre!

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mikor ismételten megláttam a teázóban azokat a kék szemeket, teljesen elvarázsoltak. Megkérdeztem Erikát, hátha tudja ki ő.

-Tamásnak hívják-szólt és már el is köszönt tőlem a barátnőm

Nem tudtam megállni, hogy néha rápillantsak, és éreztem tekintetét, ahogy engem figyel.

Aztán jöttek azok az emlékek, mikor először találkoztunk és nekifordultam, és rácsaptam a vállára. Nem is tudom mi jutott eszembe egy idegennel ilyet tenni. Már akkor belenéztem a szemébe és valami megfogott benne, rámosolyogtam. Majd az újságosnál találkoztunk, de sajnos sietnem kellett, de megígértem legközelebb bepótoljuk a beszélgetést.

Most bepótolhatnánk azt a beszélgetést és miközben ezen, gondolkodtam, már meg is szólított, éppen. Végre ideült az asztalomhoz, még megadta a tiszteletet és magázott, mire én felajánlottam, hogy tegeződjünk le. Bár belegondolva a magázódásnak is megvannak a szépségei, de én nem erre vágytam. Miközben beszéltünk szabad gondolataim, csak azon jártak, mikor és hol lehetnénk együtt, vágytam rá. Talán néha lerítt rólam ezen, gondolatok, de nem bántam, és ha észrevette az csak annál jobb. Valami miatt szóba került az első találkozásunk. Ekkor közbevágtam és…

-Bocsánat nem akartam bántani. "Nem bántok ám senkit, legfeljebb

külön kérésre" - cinkos mosollyal felel.

- Ó, nagyon szeretem, szoktam is kérni, meg persze szeretem, ha tőlem is kérik.

Folytatjuk a beszélgetést, de már nem sima beszélgetés hanem, flörtölünk, és néha bizony „kóstolgatjuk” egymást. Sajnos az időt mi sem állíthatjuk meg és az órámra nézve, szabadkozásba kezdek.

-Mennem kell még egy főnökségi vacsora vár rám, de pénteken délután ráérek.

Ekkor közbevágott, hogy,

- 4 óra megfelel ? –mondjuk itt a teázóban?

-Rendben –válaszoltam, és megfogtam egy névjegykártyát és az asztalra tettem, pont eléje. Majd egy kis puszit adtam az arcára.

Elindultam a vacsora helyszíne felé és kaptam egy emailt Tamástól. Már most hiányzom neki. Nem ez volt az utolsó email, és egyre bizalmasabb és intimebb lett. Abban a pár napban, míg nem találkoztunk, teljesen fel voltam dobódva. Ismerőseim meg is jegyezték, mi van veled? Teljesen kicseréltek. Kitértem a válaszadások elől, nem is tudom miért, de talán a titkolózás még jobban felcsigázott. Pedig alig ismertem Tamást és nem is volt mit titkolni. Végre péntek délután. Még jó, hogy reggel hoztam egy váltás ruhát és még volt annyi időm, hogy letusoljak a cégnél. Tudtam, hogy nem szabadulok könnyen innen. Nem volt messze a teázó a cégtől és gyalog akartam elindulni, de a főnököm ragaszkodott hozzá, hogy elvisz. Na, pont ez hiányzott, most előbb érek oda. Gondolkodtam mi is legyen, de ekkor már meg is állt az autó és elköszöntünk egymástól. Még volt tíz percem, hazamennyek, vagy én legyek, aki elsőnek ér oda? –tanakodtam magamban

Ekkor viszont valaki megszólított.

-Tamás, most megijesztettél, annyira elgondolkodtam, hogy észre sem vettelek.

-Bocsánat, nem tudtam, hogy ennyire ijedős vagy!

Alighogy rendeltünk teát, elkezdi mondani, hogy nem tud nélkülem élni. Belerúgtam a lábába az asztal alatt és

elmosolyodtam.

-Hagyjuk ezt későbbre.

Megfogtam a kezét és a kijárat felé indultam vele. A pincér felé néztem és intettem neki, hogy írja a számlámra. Ismertem már régről a pincért nem volt gond vele, hogy később fizetek, és hát látszódott rajtam, hogy most bizony….

Kiértünk a teázóból és megálltunk rögtön a zebránál. Ekkor kicsit megijedve, megkérdezte:

-Hová viszel?

-Nézzél felfelé, szembe a harmadikon, az erkélyen, látod azt a virágot? Na, ott lakom. Ott folytathatjuk ezt a beszélgetést, amit abbahagytunk az előbb.

Az arca hírtelen változott az ijedség előbb örömre, majd ismét kicsit ijedtebbre változott. De ekkor már az ajtót nyitottam. Egy kis kétszobás téglalakás. Alighogy beléptünk eszembe jutott, hogy bizony reggel sietve mentem el hazulról és pár ruha a földön hever a hálóban. Megállítottam és szóltam neki, vegye le a zakóját és a cipőjét. Én bementem a nappaliba és magamhoz vettem egy selyemsálat, amit reggel akartam felvenni.

-Hunyd be a szemed és gyere.

Bevittem a nappaliba, leültettem egy székre, fölé álltam és bekötöttem a szemét. Leültem az ölébe és megkérdeztem:

-Na, miért is nem tudsz nélkülem élni? Ha tetszik a válasz, jutalom jár, de ha nem, büntetek!

Kis apró puszikat adtam a válaszokért, először csak az arcára, majd a szájára, lassan már a nyelvem is ízlelgetni kezdte, ami egyre hevesebb csókká vált. Testem ösztönösen egyre szorosabban nyomódott testéhez. Kezei szerették volna testemet érinteni, de ekkor leszálltam az öléből, elővettem még egy sálat és a háta mögé kötöttem. Közben levetettem ruháimat, már csak melltartó és bugyi volt rajtam. Visszaültem, hogy érezze, megszabadultam a már felesleges ruháimtól. Én is jobban éreztem a nadrágjában dudorodó kemény farkát. Lassan kicsomagoltam és játszadozni kezdtem a szerszámmal.

-És most játszunk kicsit, én elmegyek megfürödni és te addig itt maradsz. Pszt egy szót sem akarok hallani. Ekkor előveszek egy kötelet és odakötözöm a lábait a székhez, hogy mozdulni se tudjon. Adok pár puszit és egy csókot. Teljesen megbízik bennem és átengedi magát nekem és az élvezetnek a helyzetnek. És tényleg élvezi, ahogy lassan a hatalmamban tartom….

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

-Ráér még az a fürdés, ne hagyd abba! Kérlek! Legalább még egy csókot.

És megkapom, sőt, visszaül az ölembe. Még soha nem csókoltak ilyen érzékien, ahogyan játszadozik az ajkaimmal, ahogy arcát az orrlyukaimra szorítva, száját a számra tapasztva szinte kényszerít, hogy belőle lélegezzem, aztán befogja az orromat, és csak a szájából vehetem a levegőt, amit rögön vissza is vesz, egyre mámorítóbb, egyre szédítőbb, végül mindketten levegő után kapkodunk, ahogy elválik a számtól:

- Finom volt? – kérdezi a számba suttogva, és a választ is így várja…

Nem tudom mennyi idő telik el, de egyszer csak megint felkel, és megint elmondja, hogy egy pisszenés nélkül kell megvárnom.

- Ha nem ülsz azonnal vissza, segítségért kiáltok!

- Megpróbálhatod, nevetgél, érzem, ahogy visszatelepszik az ölembe, szájon csókol, szétfeszíti a számat, mélyre dugja a nyelvét, majd hirtelen valami más tölti ki a számat, valamit belegyömöszöl, valami puha textilanyagot, gondosan tömködi tele, aztán be is kötözi valamivel.

- Na, halljam azt a segélykiáltást!

Persze csak valami tompa nyöszörgést tudok kipréselni az orromon. Elégedett lehet az eredménnyel, mert feláll az ölemből, aztán a zuhany hangját hallom.

Próbálok megszabadulni, de a drága nem olyan lazán, jelképesen kötözött meg, mint Zsuzsa szokta. Nincs esélyem a szabadulásra. Ki kell várjam, míg visszaér. Próbálom élvezni a helyzetet, a számba gyömöszölt valamin az ő illatát érzem, az arcomra szoruló kendő mintha az ő tenyere lenne, a kötelek az ő szorító karjait idézik, és érzem, hogy megint felmered a vesszőm. Hát még, amikor hallom, ahogy belép a szobába.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Látom rajta, hogy már csinálták vele ilyet, de mégis kis félelem, vagy

talán az új iránti vágy látszódott arcán, érződött testén.

Visszanéztem rá, és úgy gondoltam fokozom még egy picit a játékot, és

elővettem két zsebkendőt a fiókból, visszaültem az ölébe, csókoltam,

beszéltem hozzá, szájon át, majd egy óvatlan pillanatban betömtem a

száját a zsebkendőkkel. Meglepődött, szólni akart hozzám, de csak

valami nyöszörgésszerű hang jött ki.


-pszt. Engem vár a fürdő, addig légy jófiú!


Egy pillanat alatt levetkőztem, és már a zuhany alatt álltam,

kezeimmel támaszkodtam a falnak, és hagytam hadd folyjon rám a víz. A

hajam még fel volt kötve el is feledkeztem róla, csak rá tudtam

gondolni. Itt van egy szinte ismeretlen férfi a szobámba megkötözve,

és tűr, és élvezi, ahogy bánok vele. Erről eddig csak álmodoztam.

Eddig egy kapcsolatom sem volt olyan, hogy egy ilyen szituációt

bevállaltunk volna. Ez is én vagyok? Tényleg ezt akarom csinálni. Csak

Tamásra tudtam gondolni, és arra mennyire akarom őt.


-De hát ez az első alkalmunk együtt?! Folytassam vele ezt a kis

játékot, vagy hagyjam abba?


Mindenesetre kívánom, akarom őt. Kiléptem a kádból, még a vizet sem

zártam el. Rólam folyt a víz és úgy mentem be a szobába. Kioldottam a

lábát, majd a kezeit, levettem a még fennmaradt ruháit. Vigyáztam

közben, ne érjen érintsen meg. Hozzásimultam, hogy érezze vizes

testemet, majd visszamentem a fürdőszobába. Vártam mi lesz. Utánam

jön, vagy megvár ott. Egyszer csak ott állt az ajtóban, már a kendő

sem volt a szemén és a szájából is hiányoztak a zsebkendők. Nem jött

beljebb, csak várt és nézett. Én is lemeredtem kicsit, majd szóltam:


-gyere be mellém

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Eloldozza a kezemet, a lábaimat, a derekamról is leveszi a kötelet, ami a székhez rögzített, hozzám simul a vizes testével, átölel, aztán megint kimegy a fürdőszobába. Egy pillanatig nem tudom mit tegyek, aztán leveszem a kendőt a szememről, kiszabadítom a számat, és utána megyek. Kissé tétovázok az ajtóban.

- Gyere be, mellém, int mosolyogva, beállok én is a zuhany alá, ölelkezünk, csókolózunk, vesszőmet a combjai közé dugom.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Megfordultam, és kibontottam a hajam, miközben folyt rá a víz. Éreztem, ahogy közelít a kád felé, ahogy belép mögém. Behunyom szemem, megfordulok feléje, és érzem testét, hozzám simul, majd ajkai az enyémhez tapadnak, és egy hosszú ámde mégis érzéki csók következik. Combjaim között érzem kemény vesszejét. Végigsimítja testemet, felfelé kezeim felé. Nem akarom kinyitni a szemem, még akkor sem, mikor kezei erősebben fogják meg a csuklómat és a fejem fölött összefogja, majd összeköti. Nem is vettem észre, hogy nála volt a kötél, amivel a lábát összekötöttem. Azzal a lendülettel a falhoz nyom és én ösztönösen, vagy a vágy vezérléséből bal lábamat felteszem a kád szélére, ezzel is könnyebb bejutást biztosítva a barlangomba. Hajam teljesen zilált, csak a víz az, ami kicsit formázza. Egyik keze az én összekötött kezeimet fogja fenn, a másikkal elsimítja egyik oldalra a hajam, helyet biztosítva egy kis puszinak a nyakamra. Egy mozdulattal dugta be farkát puncimba, majd erősen-erősebben dugni kezdett. Fülembe súgott ronda, csúnya szavak még jobban felkorbácsolták vágyaimat és elöntött a forróság és az orgazmus szele közeledett. Érezhette ő is, hogy nem bírom már, de ekkor abbahagyta, kínozva ezzel engem.

-Élvezed?-kérdezte meg Tamás

Válaszoltam volna, de a szabad kezével befogta a számat, fejemet hátra hajtottam vállára, és ismét dugni kezdett, ugyanolyan erősen. Talán pár húzás volt csak és elélveztünk. Éreztem bennem megfeszülő hímtagját, amit lassan húzott ki belőlem, majd leengedte kezem, elengedte a számat. Kicsit szusszanat jött ki a számon, majd felé fordultam és pár pillanatig néztük egymást. Szólnunk sem kellett átöleltük egymást és csak álltunk a víz alatt ölelkezve. Több perc is eltelhetett már, mikor ismét egymásra néztünk.

-Menjünk be a szobába-szólt halkan felém

Elzártam a csapokat, ekkor kilépett a kádból, majd kezét nyújtva nekem, kisegített a kádból. Tekintetünk nem hagyta el egymást. S elindultunk vizesen a szoba felé.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Elérkezettnek láttam az időt, hogy én kerekedjek felül, összekötöztem a kezét. Hosszan, sokáig szerettem volna játszani vele, kínozgatni, belé hatolni, aztán, amikor érzem, hogy nagyon közel van a vég, kihúzni, kicsit kizökkenteni, de amikor erősebben behatoltam, betapasztottam a tenyeremmel a száját, és éreztem, hogy már mindjárt a csúcson lesz, képtelen voltam uralkodni magamon. Belelövelltem, átöleltem, aztán csak álltunk ott, míg mocorogni nem kezdett, elindultunk a szobába. Vizes talpaink nyomot hagytak a parketten. Nem ment vissza a törölközőért, a szekrényből vett ki egyet, letörölgettük egymást. Persze akkor már végig is csókolgattam amit szárazra töröltem.

Aztán letelepedtünk, úgy meztelenül, szemben egymással, az ágyra.

- Na, most hogyan tovább, nagyfiú?

- Kis szünet. Kis semmi. Beszélgetés.

Egyre közelebb hajoltam az arcához, a végén már a szájába beszéltem. Nem tetszett neki, eltolta a fejem.

Ez meg nekem nem tetszett, megint hátrakötöztem a kezeit, és kedvemre csókolgattam a száját, aztán szétfeszítettem, és megint elkezdtem a szájába beszélni.

- Most szépen el fogod mondani, mik voltak az első élményeid, hogyan szeretted meg az erőszak játékokat.

- Á, ne. Nem szeretném.

- Viszont mivel én meg szeretném, nem nagyon van választásod.

- Hogy ne lenne. Egyszerűen nem beszélek róla.

- Gondolod te.

- Ha válaszolsz egy kérdésre, jutalmat kapsz, de amíg nincs válasz…

Bekötöttem a szemét, ráadásul a kendő alá csúsztattam a két zsebkendőt, kitöltve a szemüreget, így teljes sötétségbe zártam a szemeit.

- Csak nem akarsz megkínozni?

- De, bizony, azt tervezem.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Beérve a szobába kinyitottam a szekrényt és elővettem egy törölközőt, mégse maradjunk vizesek. Tamás kivette a kezemből és tetőtől talpig áttörölt, közben végigcsókolta a testem minden szegletét. Leültünk a kanapéra és beszélgetni kezdtünk. Szóba került a szex téma is. Elmondtam neki, hogy van az ágy alatt a hálóban, egy kis „pajkos” doboz.

-Pajkos doboz?

-Igen az. Mindenféle szexuális segédeszköz van benne.

Ekkor kézen fogtam és bevezettem a hálóba. Leültünk az ágyra, és faggatni kezdett.

-Mikor és hogyan kezdődtek ezek az erőszakos, megalázós játékaid?

-Nem mondom el!

Ekkor közelebb hajolt hozzám, megcsókolt és közben újra megkötözte kezeimet. Ismét jött a kérdés, de már erősebben, szigorúbban kérdezte tőlem. Kicsit megijedtem a tekintetétől, de még mindig nem szólaltam meg. Ekkor a szememet is bekötötte és közölte, ha nem mondom el, akkor büntetést kapok, de ha jó leszek, akkor jutalom jár. Ismerős szöveg-gondoltam magamban.

-Nincs mit mondanom neked-ezt már vele közöltem.

-Nincs?

Ekkor kicsit szorosabbra húzta a köteleket. Majd mérgesen ismét megkérdezte! Ekkor már tényleg megijedtem tőle. Éreztem, ahogy közelebb jött hozzám egészen közel, s várta a választ. Kicsit erősebben megfogta a vállaimat és éreztem, ahogy néz rám!

-Mit akarsz, mit mondjak? Nem tudom mikor éreztem először.

-Ó, dehogynem tudod! Mért szereted az erőszakos játékokat?-ripakodott rám

Lehajtottam a fejem és a kendő alatt sírva fakadtam. Hogy miért sírtam? A kötél erősen szorította a csuklómat és a hangsúly, amivel rám szólt, vagy talán, mert még soha senkinek nem beszéltem róla.

-Hogy miért szeretem?-és ekkor már kiabáltam-, mert eddig csak olyan szexben volt részem, amiben egyenlő félként kezeltek. Érezni akarom a partneremen, hogy férfi. Pedig nem csak szürke van, van fekete és fehér is. Nem akarok a szürkeségbe elveszni. Szeretnék néha fekete és bizony néha fehér is lenni. Érezni akarom a hatalmamat, de a kiszolgáltatottságot is. Egy férfit akarok, aki elfogad így, téged akarlak. Ekkor lejjebb vettem a hangomból és így folytattam: Ezt akartad hallani?

A fejem még mindig leszegezve volt, de éreztem kezével az államhoz ért és felemelte a fejem, megcsókolt. Érzékien, ahogy még nem csókolt eddig, és közben kiengedte a kezeimet a kötél szorításából. Majd…

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Félreismertem volna? Még nem lenne túl önmaga elfogadásának harcain, csak színjáték lett volna a felszabadult Lia? Vagy egyszerűen túl brutális voltam? Finomabb kínzásokat szeretne? Kapott egy gyengéd csókot, aztán kioldottam a kezeit, és figyeltem, leveszi-e a kendőt a szeméről. Nem nyúlt hozzá, a két kezét maga mellé fektette. Ráültem a fenekére és elkezdtem egy lassú, finom masszázst. Amikor a fenekével is végeztem, megfordultam, a combja, lábszára, majd talpmasszázs következett.

Aztán hanyatt fordítottam, a kezeit az ágyrácshoz kötöztem.

- Ez volt a jutalom azért, amit elmondtál. De nem elégszem meg ennyivel. Részleteket szeretnék tudni. Mi volt az első élményed? Mikor érezted először az uralkodás, vagy az alávetettség örömét?

- Szó sem lehet róla! – rázza mosolyogva a fejét.

- Tudod, hogy úgyis kiszedem belőled. Biztos nem akarod magadtól elmondani?

- Biztos!

- Na, akkor megnézem a titokzatos dobozodat, hátha találok benne valamit, közben te szépen megvársz itt. Ha mégis vallani szeretnél, bólogass a fejeddel!

Mert közben persze betömtem a száját.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

…a szememhez nyúlt, de aztán meggondolta magát és mégsem vette le róla a kötést. Én sem vettem le, nem tudom miért nem, talán folytatást akartam. Majd éreztem, ahogy kezei siklanak a hátamon. Masszázs?-de nem jött ki hang a torkomon. Az a sok miért kavargott a fejemben.

-de miért is nem élvezem inkább a masszázst? Ekkor csend lett belül és átadtam magam az élvezetnek. Nem tartott sokáig, mert megfordított és ismét kikötözött az ágyhoz. Már nem volt olyan szoros, mint az első, de mégis! Mit akar még tőlem? Félelem, érzés hatalmasodott el rajtam.

-Már nincs mit mondanom neked.

-Nincs? De én részleteket akarok! – jött a válasz.

Milyen részleteket akar? Gondoltam magamban, mondani már nem tudtam, mivel betömte a számat valamivel. Majd aggasztott egy kicsit, hogy eltűnt mellőlem és nem is szólt hozzám. Hallottam kihúzza a pajkos dobozomat, bárhonnan felismerném ezt a hangot, elégszer húztam ki magamnak mostanában. Kicsit elpironkodtam, mi lesz, ha meglátja a dolgaimat benne? Furcsa érzés volt bennem, még csak én húztam ki eddig másnak nem volt hozzáférése.

-Hű! Nem semmi készlet! Na, nézzük csak, mit használjak belőle.- teljes nyugalommal szólt hozzám

Ez egy kicsit megnyugtatott, azt hittem elrohan majd a készletemtől. Volt benne dildó, vibrátor három féle is, szemmaszk, kéjgolyók, análtágító, vibrációs tojás (ez még a csomagolásban volt), pálca, toll cirógató, sikosítók, óvszer, plüss bilincs, és egy csukló-boka kötöző. Még jó, hogy nem nyitotta ki azt a kis szekrényt, amiben a ruháim voltak, persze a játszóruháim.

Míg várakoztam kicsi félelemmel vártam mi lesz most, de egyben izgatott is. Eszembe jutott én mit csináltam másokkal eddig. Teljesen felizgatott a dolog, hogy most…

-Ez jó lesz! Szóval, ha válaszolsz, akkor jutalom, ha nem bünti lesz! Részleteket akarok az első alkalomról, mikor érezted a hatalmat és az alárendeltséget?

Nem bólogattam, ilyen könnyen nem adom magam.

-Szóval nem mondasz semmit?!

És már csattant is a pálca a combomon.

Uh. Ez jól esett ez izgató. Elfordította a csípőmet, hogy a fenekemet érje az ütés. De ekkor már a következő ütés jött, nem voltak erősek, de azért lágyak sem. Látta rajtam, hogy ez nem kínzás nekem, inkább élvezet, ezért abbahagyta.

-Mért hagyta abba? Remélem ne, de igen, elővette a cirógatót. Olyan csiklandós vagyok, és erre hamar rájött. Na, ez tényleg kínzás. Álltam a csiklandozást és még mindig nem akartam elmondani semmit. Közben rá gondoltan, és már nem is érdekel, mit csinál velem, csak csinálja, teljesen lázba hoz. Jó érzés volt, bizsergető. Majd ismét csend lett és vártam, mi lesz. Halottam, hogy kicsomagol valamit. Nem esett le mi az, ha ennyire izgalomba hoznak nem mindig hallok mindent. Éreztem, lassan bedug valamit a puncimba, kicsit hideg volt, majd rezegni kezdett. (a vibrációs tojás az) Már már majdnem az orgazmusig jutottam vele, mikor megállította. Várt pár percet, majd ismét bekapcsolta. A melegség öntött el, az izgalom, a vágy, egyszerűen csak az élvezet. A harmadik után már elkezdtem gondolkodni, a válaszon. Négy, öt, és már sírni tudtam volna, vagy kiabálni a fájdalom az orgazmus utáni vágy. A testemen izzadságcseppek voltak. Feladtam. Hevesen bólogattam. Ekkor, kiszedte a számból, ami benne volt.

-Mesélj!

Lihegtem, még az izgalom hatása nem múlt el teljesen.

-Az első szexuális élményem rossz volt, ami egyre jobb lett, de mégis hiányzott valami. A párom olyan hamar elmenő típus volt, nem volt, nem bánt velem elég keményen. Majd egyik alkalommal, valamiért neki nem sikerült elmennie és hátulról dugott, rászóltam, hogy keményebben, durvábban dugjon. Annyira belefeledkezett, hogy már fenekelt, a hajamat is megtépte és elég erősen tömött. Ez annyira felizgatott, hogy olyan orgazmusba volt részem,amit azóta sem éltem át. Szinte összerogytam az élvezet után a testem nem engedelmeskedett, többször összerázkódtam és lüktetett a puncim. Ekkor rájöttem, kicsit másképp élem át a szexet.

Ekkor megcsókolt, majd végigcsókolta a testem, jutalmazás képpen.

-És mikor voltál domina először?

-Ne kínozz tovább! Ne kérdezősködj!

De ekkor ismét bekapcsolta a kis tojást és picit cirógatott is közben. A számat nem tömte be, nem tudom miért nem. Hangosan vettem a levegőt, egyre hangosabban, ekkor befogta kezével a számat, és a fülembe súgta:

-pszt, különben tovább folytatom.

Ismét bólogattam, nem akartam már, hogy tovább kínozzon, őt akartam, érezni a testét, a testemen, a farkát, ahogy belém hatol. A gondolattól is végigfutott rajtam a borzongás. Elvette kezét a szám elől és leállította a vibrálást.

-Huszas évemben voltam már, mikor az akkori párommal a szilvesztert otthon töltöttünk. Megleptem. Vettem magamra egy kis szexi rucit, a kezemben egy pálcával és előkészítettem az ágyat is. Sálat kötöttem az ágyhoz. Majd mikor meglátott, nekem esett volna, de ledöntöttem az ágyra, lekötöztem a kezeit és bizony végigcsókoltam, majd piciket ütöttem a pálcával. Élveztem, hogy nem tud hozzám érni, hogy addig feszítem a húrt ameddig én akarom, és ez felizgatott, de elélvezni nem tudtam még ettől, de előjátéknak tökéletes.

Viszont amit te csinálsz, az jobban izgat bárminél, nem kell ide toll, vagy tojás, téged akarlak!

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Lia dobozában szinte minden ott volt, ami a love-bondage játékokhoz kell. Egy vibráló tojás még ki sem volt csomagolva, ezt vettem ki, meg egy pálcát, és egy kis tollpamacsot.

A drága megadóan várakozott, a szájába gyömöszölt kendőn, az ajkai mellett már megjelent a jól ismert kis nedvességcsík.

-Szóval nem mondasz semmit?! Megrázta a fejét.

Kezelésbe vettem a pálcával. Megadóan tűrte. Amikor a kis halvány vörös csíkok már egyenletesen borították a combját, a fenekét, a tollcsomóval kezdtem csiklandozni. Ezt már nyilván nem találta olyan kellemesnek, tompán szűrődtek át a kendőn a szenvedő kacaj hangjai, hánykolódott, de csak nem bólogatott. Na, ide komolyabb módszer kell. Feldugtam belé a tojást, és bekapcsoltam, majd, amikor már éreztem, hogy az orgazmus közelébe jutott, kikapcsoltam, vártam pár percet, aztán újra indítottam. Ez végre eredményhez vezetett, heves bólogatásba kezdett. Kivettem a szájából a kendőt és meghallgattam az első történetét. Már, amit elsőnek szánt, mert nyilván lesz itt még korábbi élmény is. Jutalomképpen végigcsókoltam a testét, nyelvem kicsit játszogatott a csiklójával, aztán tovább faggattam.

Megint a tojás-ki bekapcsolásával kínoztam, mondott megint egy történetet, de még mindig nem voltam megelégedve. Korábban szoktuk megélni az első ilyen élményeinket.

Liának azonban úgy tűnik, ennyi kínzás elég volt előjátéknak, Arra kért, hogy hatoljak belé, a tojás helyére.

- Korán lenne az még kedvesem. Ezzel a két kis történettel nem fogod megúszni. Nem hiszem, hogy ne lennének korábbi emlékeid.

- Kérlek, ne kínozz tovább, döfd belém a farkad, told fel a torkomig, érezni akarom, hogy bennem vagy!

Hát, jó, akkor további kínzás elhalasztva, a vesszőm került a tojás helyére.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Végre kiszedte belőlem a tojást, és éreztem valami hidegséget a szeméremajkaimon.

-Talán sikosító lehet? - kérdeztem magamtól. Nem bántam kicsit lehűltem odalenn. Ujjai nem csak kenegettek, hanem be-behatoltak, majd helyére a farka került. Erősen döfte belém, miközben szorosan összeért testünk. Szinte mozdulni sem bírok. Megcsókol, a nyelvét a torkomba éreztem oly heves és erőszakos a csókja.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Arra kér, hogy ne kínozzam tovább. Szeretné ha benne lennék, ha megdugnám vadul, kíméletlenül. Pedig még annyi ötletem támadt a további vallatáshoz. De nem akarom túlfeszíteni a húrt, teljesíteni fogom kérését. Egy kis időt még nyerek a síkosítóval. Kenegetem, aztán leteszem a tubust, keresem a vibrátort, hogy még egy kicsit játsszak vele, közben megakad a szemem a sarokban lévő súlyzók közt heverő marokerősítő labdán. A puhább, szinte zselés fajta.

- Kapsz még egy kis kényeztetést, mielőtt beléd hatolnék, de ezt némán kell elviselned. Szájába nyomom a labdát, és persze be is kötözöm a kendővel.

- Na, ettől nem fogsz kiszáradni, ugye olyan, mintha a vesszőm vége lenne a szádban. Nyugodtan haraphatod, nem fáj!

Aztán feladom rá a bugyiját, a vibrátort bekapcsolom, de épp csak a végét dugom a hüvelyébe.

- Tessék úgy ügyeskedni, hogy beljebb csússzon. Ha ügyes vagy, a rugalmas bugyi egyre mélyebbre fogja beléd tolni!

Nem mozdul, rázza a fejét, próbál valamit mondani, de teljesen érthetetlen. Nem a menekülő dünnyögés, tehát hagyom szenvedni, míg lassan el nem kezd körözni a csípőjével, a vibrátor egyre mélyebbre csúszik a hüvelyébe. Persze én is segítek kissé, míg a melleit csókolgatom.

Megadóan oldalra fordított fejét, amitől hirtelen elveszítek minden önkontrollt. Kiveszem a vibrátort, szétfeszítem a combjait, belé hatolok a bugyi mellett, belemarkolok a hajába, magam felé fordítom a fejét, lehúzom a kendőt, kiveszem a labdát a szájából, csókolom, szinte fojtogatom a csókjaimmal. Aztán megint leszorítom a párnára, egyre hangosabban zihál, tenyeremmel betapasztom a száját, érzem, hogy mindjárt végem lesz.

- Nekem mindjárt vége, harapj a kezembe, hogy ne menjek még el!- és a tenyérélemet a szájába nyomom, beleharap, és hirtelen felsikolt, megrándul, görcsbe feszül a teste, és én is görcsbe rándulok, és végem van, belerobbanok, belelövellek. Fogai elengedik a tenyeremet, mozdulatlanul fekszünk, aztán lassan kioldozom a kezeit, leveszem szeméről a kendőt. Kicsit hunyorog, aztán cinkos mosollyal mondja:

- Hú, ez finom volt. Te ördög. Hát nem megerőszakoltál!

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Majd a nyelve elhagyja a számat és arra kér, harapjam meg, mert különben elmegy. Megteszem, de a testemnek ez volt az utolsó döfés, végigfutott rajtam a bizsergés, az élvezet, olyan hangosan és intenzíven élvezek el, mint még soha. Ezt látva ő is belém élvezett. Percekig csak feküdtünk mind a ketten, majd kioldozott. Mozdulni sem bírtam, még hatása alatt voltam az orgazmusnak.

-Végre szabad vagyok.

Hozzábújok, hogy érezzem őt. Majd szép lassan elalszunk.

Pár óra múlva kelek fel, még mindig, ahogy elaludtam, abban a testhelyzetben.

-Mit csináljak most? Végiggondolom mi történt tegnap, az éjjel velem, velünk, és úgy döntöttem, hogy most és faggatom ki. Még nem mozdulok, csak gondolkodom, hogy is legyen, eltervezve minden mozdulatot, tettet. Lassan felkelek róla. Meg sem mozdul. Ezjó! Kiszállok az ágyból, és keresek még három kendőt, bármit, amivel a kezeit és a lábait is ki tudom kötni. Szép lassan kötözöm meg kezeit, erre ő felpislog kicsit, de még nem kelt fel teljesen. Siettem, nehogy visszakozzon, lábait is kikötöm az ágyhoz.

-Mit csinálsz?- kérdezte. De közben a mosolya és a hangsúlyán éreztem, ez nem meglepő kérdés volt. Szinte várta mi lesz ebből, mit csinálok majd vele.

-Hát mit is… Most én kérdezek és te válaszolsz. Nem gondolod, hogy csak te faggatózhatsz?- cinkos mosollyal feleltem.

Bekötöttem a szemét, és a fülébe súgtam? Álmodjál, én teljesítem közben.

-De?- kérdezett volna, de ekkor a tegnapi bugyimmal tömtem be száját.

Leöntöttem testét masszázsolajjal, és felülről, lefelé szép lassan masszírozni kezdtem. Testén voltak érzékeny pontok, ami bizony felcsigázta férfiasságát. Nem hagytam elveszni ezeket a pontokat és kihasználtam őket. Kivettem szájából a bugyit, és megkérdeztem:

-Meséld el miikor volt az első erőszakos játékod? Részletekkel meséld el, különben…

-Különben?- kérdezte, és nevetni kezdett.

Befogtam száját a tenyeremmel, a másik kezemmel befogtam az orrát és vártam. Szóltam neki, ha válaszolni akar, akkor harapjon meg. Meg sem mozdult.

Bennem kavarogtak az érzelmek, gondolatok. Egyik felől megkérdeztem magamtól mit is csinálok én most? Másik részről élveztem a domina szerepet. Az utóbbi nyert. Testem választott, felizgultam a helyzettől és éreztem rajta is, hogy benne van a kis játékban. Így lelkem átlépett egy másik szintre. Végre magamat adhatom és van valaki, aki ezt elfogadja/elszenvedi. De ekkor kis harapást éreztem. Levettem a kezeimet, kivettem a bugyit a szájából, ő kapkodott a levegő után. Fura mód, nem izgultam érte, tudtam kezeim közt biztonságban van. Fölé hajoltam és vártam a választ.

-Pár évvel ezelőtt, egy nővel voltam először ilyen szituációban, de legyen elég ennyi.

-Nem elég!- kiabáltam rá

Megcsókoltam és közben befogtam az orrát. Vártam, mikor jelez elég már. Megharapta nyelvemet és én engedtem neki. Vártam mit mond, a sok kis levegővétel után. Közben csípőmet folyamatosan mozgatom a farkán, hogy még jobban ingereljem.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem akarom tovább feszíteni a húrt, elmesélem az első esetet, amire vissza tudok emlékezni, a szomszéd lány beszélt rá, hogy játsszunk emberrablósat. Mindketten elsős gimnazisták voltunk, de én sporttagozatosba jártam, ő meg egy nagyon elit belvárosiba, én még a késő gyermekkorban, ő már nővé érett, és nagyon jó nővé, szóval igazából olyan nagylány kisfiú kapcsolat volt köztünk, a matekot kivéve. Szinte minden házi feladatát én csináltam meg, mert neki minden remekül ment, a matekot kivéve. Próbáltam megértetni vele a feladatokat, de ehhez először meg kellett volna értenem, mit nem ért rajtuk, szóval többnyire inkább diktáltam. Közben nézegettem a könyveit, az irodalmi lapokat, amiket olvasott. Egyszer egy szexlapot találtam az asztalán, megkötözős jelenettel. Elmosolyodhattam, mert kivette a kezemből. Tetszik? Kérdezte. Na, akkor te leszel az áldozat. Emberrablás. De figyelj, mert aztán te leszel a rabló! Hátrakötözte a kezem, aztán a bokámat kötötte össze. Aztán a számat kezdte betömni be egy zsebkendővel, de hirtelen mást gondolt:

- Persze ha már itt van egy összekötözött fiú, akkor nyilván élvezkedik is kicsit a rabló, és elkezdte csókolgatni a számat. Eleinte csak jelképesen, puszilgatva, de aztán hirtelen szétfeszítette az ujjaival, és mélyen belecsókolt. Aztán, mielőtt bármit mondhattam volna, betömte a számat be is kötötte szorosan, és mondta, hogy próbáljak kiszabadulni. Persze nem tudtam, erre elengedett, és mondta, hogy most ő lesz az áldozat. Megkötöztem, és megkérdeztem, én is olyan erőszakolós fajta rabló vagyok-e?

- Hajaj, de még mennyire – mondta, és engedelmesen tűrte, hogy csókolgassam, simogassam, még a combjait is széttárta, már, amennyire a kötél engedte, hogy oda is eljuthassak. Amikor végre elengedtem, rögtön tisztázta, hogy ez csak egy kis erotikus játék, nem jelent semmit, meg ne hallja, hogy mi együtt járunk, és persze maradjon a mi titkunk.

Aztán még néhányszor játszottunk ilyet, ő inkább áldozat szeretett lenni, lassan el is hagytuk az én foglyul ejtésemet.

-Szóval így kezdődött nálad?

- Nem tudom, erre emlékszem, de lehet, hogy előtte is volt már valami.

- Na, jó, akkor a vallatásból elég volt, de még nem szabadulsz, mert meg kell büntesselek ezekért a játszadozásokért.

Hátat fordít nekem, szép finoman ráül a számra, mozog rajta, keze a vesszőmön. Amikor kezd fogyni a levegőm, engedi, hogy levegő után kapkodjak, majd megint a számra ereszkedik.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Végre, megtört. Csak hallgatom, ahogy az első élményét meséli nekem, meg sem moccanok, várom mi lesz a vége. Közben bennem is felelevenedett egy emlék. Borzongás futott végig a testemen, majd a szemébe néztem, és mikor befejezte, megcsókoltam, hosszasan, mintha csak ez lenne az utolsó csók. Az, hogy elmondta nekem mikor kezdődött nála ez a fajta szenvedély, sokat jelentett. Hirtelen eszembe jutott, akkor most és leszek, aki kicsit megkínozom.

Nem tömtem be a száját. Inkább hagytam hadd dolgozzon a nyelve. Ráültem a fejére, éppen csak annyira, hogy ki tudjon nyalni. Dolgozott is rendesen és én mindig picit lejjebb ültem, míg nem kapott levegőt. Furcsa volt, mert még akkor is nyalt, bár nem olyan intenzívebben. Néha fel-felkeltem róla, hogy levegőt vegyen. Megfordultam és beleültem a farkába, majd kezem a nyakára tettem, nem szorosan nem akartam megfujtani. Bár igazából nem is én irányítottam magam, mintha kibújt volna belőlem a „kisördög” és ő az… De ez már nem is számít, csak az, hogy én lehetek. Közben megcsókolom, míg kezem szorosabbra fogja nyakát, csípőm, folyamatosam mozog fel-le. Az őrületbe akarom kergetni és az izgalmat a csúcspontig feszíteni, hogy aztán kicsit visszavegyem, és ismét felpörgessem. Észre sem vettem, hogy fojtogatásom már-már kissé elfajult. A szám elhagyta a száját és kezem oly hírtelenséggel engedte el a nyakát. Kicsit megijedtem, de hamar megnyugtatott, hogy semmi baja. Nem tudtam már úgy „koncentrálni” míg eddig tettem. Leszálltam róla, majd kimentem a szobából, a konyhába, és leültem a földre. Csak néztem magam elé, és kérdezgettem magam hogy- hogy is képzeltem ilyet. Talán pár perc telt el és visszamentem hozzá. Eloldoztam, majd ahogy felült az ágyon, nem szóltam semmit, csak megöleltem. Nem akarta annyiba hagyni a dolgot, megfogta a fejem és rám nézett.

- Nem történt semmi - mondta, miközben mélyen a szemembe nézett.

Nem mondtam semmit, elárult mindent az a könnycsepp, ami kigördült a szemem sarkából.

- Ez volt az első, hogy ilyet csináltál?

Bólintottam, másra nem tellett tőlem.

- Folytassuk, én még mindig akarlak téged. – és ezzel, hogy kimondta már meg is csókolt, kezei simogatni kezdtek.

Hamar feledésbe merült minden rossz, és átadtam neki magam, az érzésnek.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- De kedvesem! Ne légy már ilyen gyerek! Megijedsz attól, hogy jó érzés az izmaimba markolni? Hogy szeretnél beleharapni, csak kontrollálod magad? Már amikor kontrollálod, mert azért lesz rá példa, hogy negyven fokban is hosszú ujjú ingben kell bemenjek dolgozni. Kit érdekel, hogy néhányan azt hiszik majd az utcán: tűnyomokat rejtegetek. Nem, mintha nem mutatnám bárkinek büszkén a két kék ovális pontsort a bicepszemen, de te nem szeretnéd, ha bárki más meglátná. Belém harapsz, de nem tépsz ki belőlem egy darabot. Nem zsákmányszerző, nem táplálkozó, nem védekező, nem pusztító harapás, hanem valami végletekig vitt csók, belém kapaszkodás, belém lélegzés…. Hosszú a sor, mindenféle felhangok, mellékízek, talán Nádas Péter tudná józanul, teljességre törekvően leírni.

- Hogy az a bizonyos belém markolás most bennem tartja a levegőt, amit amúgy neked szántam, a szádba adtam volna, hogy belélegezd, beléd hatoltam volna, de most bennem marad, magamba hatol, itt fekszem előtted, mintegy önmagamba lélegezve, és ez olyan izgató… meg … hosszú a sor…. De nem élvezted végig, mert megrémültél, hogy megfojtasz, elengedted a nyakam, pedig ugye megállapodtunk a menekülőszóban, és még nem nyögtem ki, talán gyakorolni kellett volna előtte, megmutatni, hogy nincs az a fojtás, elnémítás, amivel ezt meg tudnád akadályozni, meg hát ugye, ha tényleg szabadulni szeretnék, elég lenne egy erőteljes mozdulat, és már a szőnyegen találnád magad, talán ezt is meg kellett volna mutassam, de minek, ha sor kerül rá, úgyis érteni fogsz belőle. Nevetsz egy jót: „_Na, szóval akkor ez a határ! Szóval majdnem határsértő lettem!” Én is nevetek…..

Szóval bátorság, ha eleinte nehezen megy is, mit gondolsz, nekem nem kellett összeszednem minden bátorságomat, amikor megkértem Á. G-t, hogy most azt játsszuk, hogy egy teljesen üres szobában történik az emberrablás, tehát csak azokat a ruhadarabokat használhatja, amik rajtunk vannak? Készültem a szerepre, gyakoroltam, sőt, a visszatáncolást is kigyakoroltam: „Hát, akkor rossz ötlet volt! Hagyjuk!”

- És? Megtörtént?

- Meg. Jó ötletnek találta. Persze ahhoz ragaszkodott, hogy előtte emberrabláshoz öltözik, combfixek, kendő a nyakába, nadrág övvel, fehér zokni. De most ne térjünk mellékvágányra, itt most a te ijedségedről van szó. Egyszerűen csak találkoztál egy mélyebb éneddel, ami most feltört, majd szépen visszasüllyed, hisz nem fogjuk állandó erotikus izgalomban leélni az életünket. Hol feljön, hol lesüllyed, így fogunk élni. Hullámverésben. Hullámhegy, hullámvölgy. Hol lassú, nyugodt emelkedés, süllyedés, hol hirtelen, tarajos hullámzás. Most nagyon egymásra találtunk, úgy érezzük, innen már csak lefelé lehet csúszni, de nem, egyre jobban fogjuk szeretni, kívánni egymást. Persze közben élnünk is kell, egymás mellett, de mégis a saját életünket, tudod, ahogy írtam: Álljatok egymás mellett, mint két tölgyfa. Egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz, ne fogjátok el egymás elől a fényt.

- Dolgozunk, élünk, a mértékeink szerint, figyeljük, arányosak-e velünk dolgaink…Hosszú ez, lesz időnk rá, egyet biztosan tudok: nem fogunk beleunni egymásba.

Még valamit szerettem volna mondani -

„A mai naptól valahogy mintha minden megjavulna, érezni ahogy megjavul, a helyére áll, hogy mintha a helyükre kerülnének a dolgok, bajoknak befellegzett, nem kell rossznak lenni, most minden lehet, még minden. Minden lehet. Igen, ott álltam, és láttam a vitéz Bois-Guilbert lovagot, amint háromszor meghempergett a földön, és a keze mindannyiszor tele lett homokkal, amint meg akart kapaszkodni. Majd nem érzed többet azt a súlyt, ami lefelé húz, a földhöz tapaszt. Fölemelkedsz akkor, és másként fogsz látni. Mintha érdemes volna várni. Hogy le tudunk rázni majd mindent, ami rossz. És szabad sírni. Így kezdődhet az élet. Őszi napsütés. De nem mondtam, mert láttam rajta, hogy már így így túlbeszéltnek érzi az életünket. Megint szerettük egymást, aztán pedig történt minden úgy, ahogy az előbb mondtam.”

Tartalomjegyzék