Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Francba, elfogyott a Vegeta! Márpedig a bundáskenyér csak azzal az igazi. Na, akkor megint Vera! Megint egy kis előkészítés, beszélgetés, kifaggatom, hogy áll Zolival. Sajátos kedves flörtjátékok ezek, reményeim szerint egy négyesben töltött éjszakát készítgetek elő, de azért még nem merek direktben célozgatni.

- Menj csak ki, keresd meg- mondja, és ül vissza a nappaliban a tv elé.

- Annyira azért nem sürgős. Mit nézel?

- Á, semmit, de kíváncsi vagyok, mi lesz a vége.

Megkötözött nő vonaglik a szőnyegen, a szomszéd szobában keresgélő férfi semmit nem hall a nyöszörgéséből, teljesen elnémítja egy kis keskeny csíkká sodort selyemkendő, amit elszántan szorongat a fogai között.

- Micsoda profi elnémítás!

- Mi van?

- Hát, csak az, hogy ez a kis selyemcsík nem rendelkezik semmiféle elnémító képességgel. És ez a megkötözés is, néhány másodperc alatt ki kellene szabadulnia.

Közben megjön a gonosz, főhős lelövi, film vége.

- Szóval mi volt a bajod azzal a megkötözéssel?

- Ezeken a filmeken mindig olyan jelképesek. Képtelenek normálisan megkötözni valakit. Persze valójában tényleg nem egyszerű valakit megkötözni, elnémítani.

- Ugyan már! Na, feküdj csak le szépen a szőnyegre, kezeket hátra!-mondja Vera, leveszi a nyakából a selyemsálat, és már kötözi is össze a csuklóimat.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Épp egy érdekes filmet kezdtem nézni, amiről hirtelen nem is tudtam eldönteni, hogy a kora esti időpont ellenére pornófilm, vagy egyszerű erotikus film-e. Minden esetre, némi megkötözést helyeztek kilátásba, ami most érdekelni kezdett. Ekkor persze csengettek. Jajmár, kinek van ilyen hihetetlenül jó időérzéke?... Morogtam magamban, de mikor ajtót nyitottam, a szomszéd, az a nagyon sármos Tamás állt velem szemben. Mindig kellemes illata most is finoman az orromba kúszott, s csábító volt számomra. Beinvitáltam, és megtudtam tőle, hogy megint egy fűszere hiányzik.

- Menj csak ki, keresd meg. - mondtam neki, majd kíváncsiságomtól fűtötten visszaültem a kanapéra. Nem is vettem észre, hogy nem kifele indul, hanem be utánam a szobába. Röpke vitát folytattunk arról, hogy a filmen látható kötözés valóban hasznos-e, életszerű-e úgy, ahogy ott látható.

- Ezeken a filmeken mindig olyan jelképesek. Képtelenek normálisan megkötözni valakit. Persze valójában tényleg nem egyszerű valakit megkötözni, elnémítani. - mondta ő, mire én vérszemet kaptam. Lekaptam a nyakamból a sálam és már el is indultam felé. Nem tudtam mit csinálok, jött minden magától.

- Ugyan már! Na, feküdj csak le szépen a szőnyegre, kezeket hátra! - utasítottam ellentmondás nem tűrően. Ő pedig készségesen lefeküdt a puha szőnyegemre és kezeit hátra nyújtotta nekem. Én megkötöztem öket, aztán kioldottam a csómót és mégis a hátára fordítottam a férfit.

- Mást találtam ki neked.... - suttogtam, magamat is meglepve, érzéki, mégis némiképp domina stílusban. Szeme kérdőn csillogott, de egyenlőre nem szólalt meg. A mellkasához térdeltem, lovagló ülésben rajta, közben mindkét kezét a feje fölé emeltem, ezzel is több helyet hagyva magamnak. Kezeit megkötöztem, s mikor lenéztem, láttam rajta, hogy szemével sóváran nézi testem erogén zónáit...

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Na, végre, egy jó kis megkötözős játék, ha majd én jövök, átviszem egy kis masszázsba, abból eljutunk az erogén masszázsig, onnan meg…de mire idáig jutnék, már el is oldozza a kezem, hanyatt fordít, elöl kötözi össze, és a fejem fölé nyomja.

- Más módszert választottam az elnémításodra, mosolyog, lehúzza a nadrágját, ráül a mellkasomra, egyre közlebb csúszik az arcomhoz.

- Na, sejted már, mitől nem fogsz tudni beszélni? És valóban nem tudok többet mondani, elnémít a számra tapadó puncija, amit egyelőre ugyan elrejt a bugyi alsó pántja, de…

Kicsit elemelkedik, utána mozdulok a fejemmel, igyekszem a nyelvemmel félre ügyeskedni a pántot.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Előjön belőlem, kissé démoni énem. Valahogy tetszik, hogy ez az erős, izmos férfi alattam van, és majdnemhogy ki van szolgáltatva nekem. Igaz, ha akarná, játszva maga alá gyűrhetne, de szerintem ő is élvezi, hogy most én irányítok.

Leveszem a nadrágom, és így ülök vissza a mellkasára. Tudom, hogy az illatok, ilyen közelségből már ingerlően fognak hatni rá. Amennyire tudok, közel ülök az arcához, s ő nem is szól csak mozdul a feje, nyílik a szája, és már magamon is érzem a nyelvét. Pontosabban, még egy vékony szövet réteg elválaszt minket, de játékos nyelve ettől is próbál megszabadítani. Hagyom, hogy kicsit próbálkozzék, majd lenyúlok és én húzom félre az anyagot. Egy arpó pillanatra meglepettnek tűnik, talán nem kopasz puncit várt, de aztán kéjesen, érzékien nyal rajtam végig. Mint aki régóta vágyott erre. Lehet, hogy így is volt? Fut át rajtam a kérdés, de ez csak még kéjesebbé teszi a dolgot.

Hagyom, hogy így nyalogasson, aztán egy gyors mozdulattal megszabadítom magam az alsómtól. Szeme, miközben vetkőzöm, rajtam jár, s mikor széttett lábbal megállok felette, tekintetével szinte felfal és egyben hívogat is. Leguggolok, majd letérdelek hozzá. Újra akjai közelébe kerül sima dombom...

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Még mindig előttem van ahogy kilép a nadrágjából, ahogy finoman araszol a szám felé a halványkék bugyi takarta vénuszdomb, aztán orromra, számra tapad, belőle lélegzem, magamba szívom Verát, akivel eddig olyan lazán flörtöltem, de valójában nem hittem volna, hogy valami történhet köztünk. Illetve szerinte most sem történik semmi, ez nem szex, csak bemutatja, hogyan lehet elnémítani egy férfit. De akkor miért mozog finoman fel, le a számon, miért segít félrehúzni a bugyi pántját?

Aztán leveszi, szép kényelmesen levesz mindent magáról, a melltartóját a szememre dobja, persze lerázom, mellém térdel, talán gondolkodik, hogy megbüntessen-e rosszaságomért, aztán visszaül a számra, de ez már nem elnémítás, hanem a lehető legfinomabb játék. A szám előtt lebeg, épp csak megérinthetem, aztán finoman ráereszkedik, majd szinte magába szív.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Először úgy gondolom, hogy nem veszek le mindent magamról, aztán, ahogy látom szemében a vágyat.... másként döntök. Kínozom így is egy picit, nem sztriptízelek neki, de viszonylag lassan vetkőzöm. A melltartóm a szemére dobom, s ő egy gyors mozdulattal szabadítja meg magát tőle. Hm, így is jó lesz. Mosolygok magamban hevességén. A teste feszült, de nem az idegességtől.

Fölé guggolok újra, most már teljesen csupaszon. Kinyújtja újra a nyelvét, megízlel... Végigfut rajtam a bizsergés, ezt még akarom. Lassan közelítek ajkai felé, s ő máris nyitja a száját, tolakszik a nyelvével. Megmeríviti s én szinte beleülök. Mintha, nem is a nyelve volna... Aprókat mozdulok, épp csak... fel-le, fel-le... A nyelve játszik velem, ráérez az ízemre. Átveszi az irányítást, hol az egyik, hol a másik oldalát nyalja a puncimnak, kéjesen, élvezettel. Én nem mozdulok, csak sóhajtozom, nyögök. Megtámaszkodom egy közeli bútorban, hogy teljesen stabilan legyek, és csak nézem őt... ahogy néha rám néz, ahogy néha a puncimat bűvöli...

- Finom, mi? - kérdem gonosz mosollyal, bár válasza nélkül is tudom, mit mondana.... Látszik rajta.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A melltartóját könnyedén leráztam a szemeimről, a fejemre húzott bugyijától is igyekszem megszabadulni, de belemarkol a hajamba, leszorítja a fejem.

- Nem, ez most a szemeden marad!

Aztán megfordul, így ül a számra, kicsatolja az övemet, kigombolja a nadrágot, lehúzza a czipzárt, kiszabadítja a vesszőmet.

Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A bugyimat valami belső indíttatásból a fejére húzom, ami ellen ő tiltakozik, de nem adok neki túl sok teret ehhez. A fejét magamba húzom, nyalatom vele magam.

De érezni akarom őt is magamban. Egyenlőre csak a számban, így megfordulok rajta. Puncimat gondosan a szájára illeszem megint, és élvezem újra nyelve játékát. Istenien nyal. Amikor már tudok másra is koncentrálni, kigombolom a nadrágját és megszabadítom tőle... lejjebb tolom rajta. Így szabaddá válik már keményen ágaskodó farka. Izgató látvány ez a vastag, eres farok. Nem is késlekedem soká, megfogom egy kézzel és húzogatni kezdem rajta a bőrt. Ölem környékéről hangos, de elfolytott nyögés hallatszik. Ez felbátorít engem is, előre hajolok és minden teketória nélkül tövig bekapom a szerszámát. Érzem, hogy egy pillanatra megfeszül ettől a teste, de nagyon kéjes érzést nyújt a tudat.


Hevességem átragad rá is, most már hevesebben kezd nyalni, szinte dugja a puncimat és én, amennyire tudok, mozgok rajta, hogy még élethűbb legyen a dolog. Figyelek azért arra is közben, hogy ő se marajdon ki a jóból, egyik kezemmel verem a farkát, a másikkal a golyóit a lábait simogatom, ingerlem....

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Vera egyre jobban belelendül, már majdnem végem van, amikor váratlanul megint megfordul, ráül a számra, görcsösen szorítja a combjaival a fejem, halk, kéjes kis sikolyok hagyják el a torkát, pár másodpercig mozdulatlanul ül még rajtam, aztán lassan hátrébb csúszik a mellkasomon.

- Na – mondja kissé rekedt hangon – egyszer így lehet elnémítani valakit. De vannak más módszerek is. Eloldozza a kezem, a hasamra fordít, majd megint összekötözi, de most már a hátam mögött. A bokáimat is összekötözi, valamit a számba gyömöszöl, aztán szorosan bekötözi, majd még valamit az arcomra köt. A hátamra fordít.

- Na, próbálj meg kiszabadulni!- mondja, hallom, ahogy feltelepszik a heverőre, megint elindítja a dvd-t. Egyik lába a vesszőmön, másikkal a fejemet szorítja a szőnyegre.

- Tudom, hogy szeretnél egyet szexezni velem, de már mondtam neked, hogy Peter mellett nincs esélyed. Egy ilyen elnémítós, játékban persze mindig benne vagyok, szeretek úrnő lenni, szeretem, ha egy fiú nem tud visszabeszélni – mondja lassan, szaggatottan, amikor a filmen épp nem történik semmi, és minden szónál szorít egyet a vesszőmön, vagy a fejemen.

Aztán érzem, hogy valamit a vesszőmre terít, bebugyolálja, és elkezdi a kezével a gyorsító játékot. Majd lekerül a sál az arcomról, és megint a puncija illatát érzem, épp hogy hozzáérinti az orromhoz, aztán finoman ráereszkedik pár másodpercre, majd hagyja, hogy levegőt vegyek, aztán megint visszaül. Érzem, ahogy hátára kap a hullám, emel, repülök, és végem. Megrándulok, görcsösen harapom a számban lévő ruhát, aztán elernyedek. Érzem, ahogy törölgeti a vesszőmet, kioldozza a lábam, rám adja az alsónadrágomat, majd megszabadít minden köteléktől.

Hunyorogva keresem a tekintetét, mosolyogva viszonozza!

- Fel a fejjel nagyfiú! Isten hozott a klubban!

Tartalomjegyzék