No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hogy lehettem ennyire ostoba? – kérdem magamtól - Hogy a fenébe hagyhattam, hogy ez megtörténjen?!! - de hiába töröm a fejem nincs válasz. Oké, Tommal beszélgettünk, hogy szerinte prűd vagyok és szerinte volna még mit tanulnom a szex terén illetve, hogy gyakorolnom kéne. Rendben, lehet igaza van. Valóban nem vagyok túl nyitott és vállalkozó kedvű. De muszáj ezt ennyire megalázó módon megtanulnom? Hogy találhatott ki ilyet? Kinek jó ez? Létezik, hogy van nő, aki élvezi, hogy szemét bekötözik, kezét-lábát kikötik az ágy négy végébe és így hever pucéron, kiszolgáltatottan a férfi kénye-kedvére? El nem tudom képzelni! Itt fekszem kiterítve, lábaim széttárva, mint…mint egy…inkább nem is mondom, hogy micsoda! De hiába dühöngök itt magamba akkor sem tudok szabadulni. Hiába rángatom, nem enged a kötés. Ráadásul semmit nem látok! Azt se láttam, hogy mi volt az az apró valami amit fölnyomott a hüvelyembe! Nem értem mire jó ez? Ugyan mit lehet ebből tanulni? És egyáltalán, hol a fenében van Tom? Már régóta csend van körülöttem, semmi nem mozdul. Lehet ki is ment a szobából. Itt hagyott.

Egyszer csak halk zümmögést hallok és váratlanul rezegni kezd a hüvelyembe feldugott valami. Először összerándulok a váratlan érzéstől. Összerántanám a lábam, de nem tudom, mert ki van kötve. Megint érzem, hogy elönt a harag. Ilyen baromságot! Mit gondolt Tom mégis?

Ekkor érzem, ahogy az ágyra ereszkedik. Fölém hajol. Érzem a leheletét a testemen. Az ölem fölé hajol és bele fúrja a fejét. Szája, nyelve kutatva keresi a csiklóm és mikor megtalálja, nyelvével finoman izgatni kezdi. De hiába. Túl dühös vagyok e miatt az ostoba játék miatt! Annyira ismerem már magam, hogy tudjam ilyenkor kizárt dolog, hogy a szexre vagy az élvezetre tudjak gondolni. Ergo bármit is csinál én azt nem fogom élvezni! Így van! Ez lesz az ő büntetése azért mert ilyen lehetetlen, megalázó helyzetbe kényszerített. Ezt meg is mondom neki.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Sharon dühösen rángatózik, én is dühös vagyok, hogy lehet ennyire szégyenlős. Hetek óta próbálkozom hogy kedvemre nyalogathassam a punciját, hogy finom előkészítő kis csókolgatások, nyaldosások után egyre beljebb jussak a nyelvemmel, orrommal, majd megőrülök a vágytól, hogy beléfulladhassak, de ő pár nyalintás után mindig kiemelte a fejem a combjai közül, leszorítatta a fejem maga mellé a párnára, nehogy szájon csókoljam…és mindig az volt a magyarázata, hogy már nagyon szeretné, ha bedugnám a vesszőmet..

Na most benne van egy vessző, nem lehet semmi panasza, és én is meg fogom kapni, amit akarok…

- Kérlek Tom, ezt azonnal hagyjuk abba!- mondja dühösen , de ez utolsó, amit mondani tud, mert már odakészítettem egy kendőt, aminek nagy csomót kötöttem a közepére, amikor megint kinyitja a száját hirtelen belenyomom a csomót, megtekerem hátul, oldalt megkötöm.

Ettől még vadabbul rángatózik, aztán nagy meglepetésemre elernyed, és engedelmesen széttárja a combjait.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Amint kimondtam, hogy hagyjuk ez végre abba Tom azonnal betömte és bekötötte a számat. Hirtelen azt hittem felrobbanok a dühtől! Még inkább rángatni kezdtem kezem-lábam de sehogyse szabadulhattam. Ekkor bevillant, hogy ez így nem jó. Ezzel a dühöngéssel nem megyek semmire. Hisz lám itt tartunk. Úgy festhetek, mint valami mocskos szado-mazo film szereplője, aki az áldozatot játssza. Ki kell szabadulnom ebből a megalázó helyzetből.

Megvan! Tőrbe csalom a gazembert! Majd adok én neki szex játékokat meg punci nyalást! Istenem miféle fertőben leledzik ez a világ?

Abbahagyom a rángatózást. Igyekszem elernyeszteni a testem, mintha megadnám magam. Remélem, Tom bekapja a horgot. A lábam nem kötözte ki annyira feszesen, a rángatástól is engedett valamicskét így a combom kicsit össze tudom szorítani. S ha én egyszer a combom közé kapom őt, akkor az Úr irgalmazzon neki, mert én nem fogok.

Éreztem, hogy Tom bedől a kínálkozó lehetőségnek. Ahogy elernyedtem egyből éreztem a kezét a combjaimon a fejét pedig az ölembe. Na, most elkaplak! Tiszta erőből összeszorítottam a combjaimat. Tom arca bele fúródott a puncimba. Combjaim pedig a nyakán szorultak össze. Éreztem amint nyalni próbál. Ekkor még erősebben próbáltam szorítani. Kezei a combomat markolták. Most már bezzeg próbálna szabadulni! Valamit magyaráz, de szavát se értem mivel az arca az ölembe van szorulva. Én pedig tuti el nem eresztem. Mondanám a magamét neki én is, de a számban lévő anyagtól én is csak mormogni tudok.

Sokáig birkózunk így. Ő a combjaimat markolva próbálja kihúzni a fejét a szorításomból. Én pedig minden erőmmel igyekszem megakadályozni ezt. Nem értem magamban ezt a morbid örömet. Rá kell döbbenem, hogy én élvezem ezt a fura birkózást! Úristen! Miféle perverz hajlamok lehetnek még bennem? A puncim már tocsog szinte annyira felizgatott, hogy Tomot bele fojthatom a combjaim közé, mellbimbóim pedig úgy ágaskodnak, mint két fakadásra kész rügy. Döbbentemben elengedem őt. Mi a fene történik velem?!!?

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Cherry elernyed, széttárja a combjait, kiveszem a vibrátort és végre benne vagyok, ott fuldoklok a combjai közt. És ő is élvezi, vadul összeszorítja a combjait, mintha magába akarna fojtani, soha nem akarna elengedni már. Egyre nagyobbra tágul a hüvelye, egyre jobban nedvesedik… nyalom, falom, bújok belé az orommal, a számmal, a combjai majd megfojtanak, néha muszáj befeszíteni a nyakizmaimat, hogy egy kis levegőhöz jussak, de azt sem bánnám, ha belefulladnék, aztán megint elernyed. Csak nem ment el, de nem, ugyanolyan tág a hüvelye, most szelídebben csókolgatom, nyalogatom, az ujjaimmal a csiklóját simogatom, lassítok egy kicsit, tartson minél tovább ez a finom lebegés.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mikor elengedem, Tom leveszi a szememről a kötés. Szeliden néz rám, mosolyog a szeme. Pedig azt hittem a torkomnak ugrik, hisz majdnem megfojtottam. De csak én pihegek az ijedségtől. Ő nyugodt teljesen.

-Nincs semmi baj. – mondja - Nem kell megijedni. Csak azt akarom, hogy jó legyen neked. Hogy élvezd. Élvezd a szexet. Nem csak egyszer, többször. Azt szeretném, hogy rájöjj milyen örült jó is lehet egy szeretkezés. Hogy forrjon a véred. Mert most még csak épp hogy langyos. Érted?

Csak bólintani tudok, mert még mindig be van kötve a szám.

-Ha jó kislány leszel kiszabaditom a szádat is. – ígéri.

Majd ráhajol a melleimre és először finoman, majd egyre erősebben kezdi szívni őket. Közben kezivel bejárja a testem. Lassan cirógatja combjaimat. Majd újból az ölemhez hajol és miközben nyelve a csiklómat keresi érzem, hogy az előbbinél egy jóval nagyobb vibrátort helyez lucskos barlangom kapujába. Mikor bekapcsolja nem csak vibrál, de mozog is a szerkentyű. Körbe-körbe mozog hüvelyem bejáratánál. Közben nyelvével egyre erőseben izgatja a csiklóm. Nem birom tovább, annyira jól esik. Sose éreztem még ilyen erős vágyat! Emelgetni kezdem a csípőm, hogy tolja már beljebb, egészen mélyen magamban akarom érezni ezt a spéci szerszámot. Ő pedig megteszi. Felnyomja teljesen belém ameddig csak lehet. Eszméletlen érzés ahogy a vibrátor makkja körbe mozog odabent, közben a csiklóm szinte lángol az izgalomtól, ahogy egyre gyorsabb táncot jár rajta a nyelve. Szinte extázisban vergődőm, testem tűzben ég, csípőm egyre vadabbul mozgatom ahogy közeledig a beteljesülés. Ha nem lenne bekötve a szám sikolyaim betöltenék a szobát. De így csak halk viszhangjuk hallatszik át a számon lévő anyagon.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már majdnem végem volt, ahogy a combjai közt fuldokoltam, de visszafogtam magam ( akkorát markoltam a heréimbe, hogy majd leszakadtak), nem akartam egy orgazmusért beáldozni a későbbiek hosszú sorát. Éreztem, hogy Sher most olyat élvez, mint eddig még soha, lassítottam, beszéltem hozzá, figyeltem, nem ad-e jeleket, hogy engedjem el, szabadítsam ki a száját, majd megőrültem, hogy a szájára tapadjak, és csókolgassam, belőle lélegezzek, szerelmes szavakat suttogjak a szájába, de féltem, hogy akkor megint megijed, visszakozik, nem maradjon csak a tehetetlen foglyom, ne legyen semmi felelőssége, ne múljon semmi rajta, ne érezze, hogy most elronthat valamit. Lehajlok az ágy mellé készített mozgó műfalloszért, könnyedén beléhatol, nyalogatom a csiklóját, egyre vadabb táncot jár a csípője, tompa sikolyok szűrődnek át a kendőn, nagyot rándít, görcsbe feszül a teste, ha nem lenne betömve a szája, az utcán is meghallanák a hosszú, elnyújtott sikolyt…aztán csak fekszik, ernyedten, mozdulatlanul.

Leoldozom a kötelékeit, kiszabadítom a száját is, melléfekszem, magamhoz ölelem, arca a mellkasomon, fekszünk csendesen.

- Tudod én ezt mindig is tudtam rólad, hogy a jó kislány mögött, akivé neveltek, ott lapul az a kis csibész, aki kislány korában olyan élvezettel bírkózott a fiúkkal. Ahogy gonoszkodó-kedvességgel mosolyogtál rám, ahogy a kezem után nyúltál, és megrántottad, ahogy befogtad a szám, amikor viccelődtem, és nem engedted el rögtön, élvezted a tenyered alatt vonagló ajkaimat, ahogy visszakented a számra amit a tenyeredre csókoltam. Tudtam, hogy egyszer ki fognak robbanni a jólneveltség alól, és látod, most megtörtént.

- Vagy nem élvezted a fejem a combjaid között, nem volt jó, ahogy a hatalmadba kerítettél a combjaiddal?

Nem felel, lehunyt szemmel fekszik.

- Na, akkor kezdjük elölről, mondom, ráadom a bugyiját, beleteszem a műfalloszt, de nem kapcsolom be, csókolgatni kezdem a lábujjait, a lábfejét, a talpát. Amikor a talpánál járok érzem, hogy rászorítja a számra, az ujjaival feszegeti szét az ajkaimat.

- Nem feleltél! Mondd, hogy jó volt, ahogy a combjaid közt szorongattál.

Felkúszok az arcához, csókolgatom a száját, és közben végig beszélek hozzá, szeretném, ha ő is mondana valamit, de Sharon mást gondol. Hirtelen elkapja a nyakam, fölém kerül, és a legszabályosabb grund kétvállast alkalmazza. Ül a karjaimon, kezei a sálak után kotorásznak, amikkel ki volt kötözve az ágyhoz.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Miután elcsitult bennem a gyönyör Tom kioldozta a kötelékeimet. Kiszabadította a számat is. Hozzám bújt, simogatott. Közben azt kérdezgette, hogy mennyire élveztem mikor a combjaimmal fojtogattam őt, meg hogy milyen rossz kislány lehettem gyerekként. Be nem állt a szája. Persze nem válaszoltam. Most erre mit lehet mondani? Előbb még magamban is helyre kéne raknom a történteket. Beszélni majd csak utána fogok tudni róla.

Ekkor feladta rám a bugyit és újból behelyezte azt a kicsike vibrátort, amit legelőször. De még nem indította el. Csak beszélt tovább. Hirtelen ötlettől vezérelve átfordultam és én nyomta le őt most az ágyra. Ráültem és az egyik sálért nyúltam, hogy bekössem vele száját. Hogy elhallgasson végre. De nem bírtam megállni, hogy előbb a ne a számmal fogjam be a száját. Vadul csaptam le rá a számmal. Ő hasonlóan éhesen viszonozta. Nyelvem a nyelvét kereste. Aztán egy újabb hirtelen fordulat és megint én találtam magam alul. Tom teljes súlyával rám nehezedett. Kezeimet összefogta és a fejem fölé emelte. Melleim ott kínálgatták magukat neki és ő le is csapott rájuk. Bolond módon csókolta őket. Lélegzete egyre szaporább lett. Ahogy rajtam feküdt éreztem mennyire kíván. Izgató volt. Úgy tűnt nem bír tovább uralkodni magán. Két mozdulattal letépte rólam az előbb rám adott bugyit, kirántotta a vibrátort majd combjaimat szétfeszítve maga kéredzkedett be a helyére. Hirtelen mozdulattal hatolt be, ettől megrándultam. Kezeimet újra lefogva őrült tempóban kezdett mozogni bennem. Szinte bele passzírozott a matracba. Átkaroltam lábammal a derekát így adva értésére hogy kicsit lassíthatna.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Sharon nem akar beszélgetni. A sálat a számra szorítja, mintha be akarná tömni vele, de aztán félredobja, és a szájával tapasztja be a számat. Ettől elveszítek minden önkontrollt, főlé kerülök, kiveszem a vibrátort, és behatolok. Vadul, mit sem törődve azzal, hogy neki most mi lenne a jó, valami nagy köd ereszkedik rám, már nem akarok segíteni neki, minél beljebb szeretnék lenni…. Sharon átkarolja a combjaival a derekam, próbálja lassítani a döfködésemet. Félrefordítja a fejét, összeszorítja a száját, ettől kissé kijózanodom. Szegénynek fájdalmas lehet.

- Fáj, amit csinálok, kérdezem?

- Kicsit fáj, de nem baj, csak kicsit lassabban. – mondja. Lehúzza a fejemet, megint a számra tapad.

- Nekem már jó volt, most te jössz – mondja.

Közben azonban érzem, hogy megint kitágult a drága, nem, nem fogom elsietni. Kijövök belőle, megint megkapja a nagyobb műfalloszt, nem tolom fel teljesen, épp csak a makk tűnik el benne, be sem kapcsolom, finoman mozgatom, közben csókolgatom a csiklóját. Lejjebb húzom az ágyon, és fokozatosan úgy helyezkedek, hogy a vesszőm a szájánál legyen. Nem tolom az arcához, rábízom, mit kezd vele. Érzem, hogy törölgeti a sállal, aztán rátekergeti, bepólyálja, majd mozgatni kezdi rajta. Nagyon finoman, óvatosan kezdi, aztán belemarkol, szorítja, leveszi a sálat. Csókolgatja, nyalogatja, aztán a szájába veszi. A fogai rászorulnak a makkom tövére, nem túl kellemes érzés, de az se lenne jobb, ha az ajkait a fogai elé húzná, hogy ne sértsen vele. Egy kis fájdalom nem nagy ár az ő gyönyöréért, és legalább nem megyek a szájába. Beleborzongok, felvillan előttem az arca, ahogy köpködi ki a szájából…

Most az arcát símogatja vele, majd a mellei közé irányítja. Bekapcsolom a műfalloszt, Sher egyre vadabbul mozog, aztán kitépi magából, bagára húz, a hüvelyébe irányítja a vesszőmet, magába ránt, mennyi erő van benne, hiába, az aerobic, nem egy törékeny virágszál az én drágám. A kezei a csípőmön, diktálja a tempót, egyre gyorsabban mozgat, egyre hangosabban nyöszörgünk, kinyúl a sálért, a számba gyömöszöli, leszorítja a fejem a párnára, én a tenyerem tapasztom a szájára, nem mintha zavarna a hangja, de ha ő, akkor én is… és ahogy megérzem azt a vad rándulást… nekem is végem.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Miután a gyönyör elcsitult bennünk, Tom mellém heveredett. Pár percig csak pihegtünk csendben egymás mellet. Éreztem, ahogy tekintete arcomat fürkészi.

-Mond csak nem volna kedved kicsit beszélni arról, hogy milyen szexszel kapcsolatos álmaid, vágyaid vannak? – kérdezte – Úgy könnyebb örömet szerezni a másiknak, ha tudjuk mire vágyik. Persze így is lehet ahogy most csináltuk, hogy egyszerűen megtesszük, amit szeretnénk akár a másik akarata ellenére is. – nézett rám incselkedve.

Először hirtelen nem is tudtam mit mondjak neki erre. Aztán úgy döntöttem legyen. Elmondom.

-Nos, az ilyen jellegű álmai nagyon vegyesek. Mondhatni végletesek. Az egyik véglet az eléggé durva szerintem. Persze tudom, sok nő vágyálmaiban szerepel az elrablás, megerőszakolás. De én ezeket a képzelgéseket akkor se értem honnan jönnek.

-Beszélnél róluk bővebben? – kérte Tom.

-Úgy kezdődik, hogy elrabolnak. Egy szobába kerülök. Bokáimat szorosan összekötik. Csuklóimat szintén összekötözik a hátamon. Így dobnak arccal lefelé egy ágyra. Persze meztelen vagyok. Ekkor jön egy férfi és úgy elveri a fenekem, hogy csak úgy füstöl. Szó szerint pirosra veri. Nagyon fáj, de mégis az élvezettől vonaglom. Aztán megragadja a csípőmet, a megfelelő pozícióba rángat és hátulról behatolva megerőszakol. Ez is nagyon fáj, mert hatalmas szerszáma van és nagyon durván csinálja. Mégis sikoltozom az élvezettől. - Na, hát most hogy jönnek ezek a képzetek a fejembe? Mi ebben a jó? Fel nem foghatom! Mégis sokszor visszatér. – Aztán van egy olyan ábrándom is, amikor valaki csak nyalja a puncimat. Nyalja folyamatosan. Elélvezek, de nem áll meg ugyanúgy folytatja tovább mintha mi sem történt volna. Közvetlenül orgazmus után tudod, hogy nagyon érzékeny a csiklóm. Egyszerűen nem esik jól, túl sok ha utána tovább nyalnak. De itt mégis úgy van, hogy ha tetszik, ha nem csak nyalnak folyamatosan és jön egyik orgazmus a másik után és mintha sose lenne vége.

-Érdekes. – mondja Tom.

-Aztán van a másik véglete ezeknek a fantáziáknak. Mikor az egész történet arról szól, hogy az álom pasival hogyan vergődöm el az első csókig. Csak egy csók. Semmi több. Nagyon szűzies igaz? – nevetem el magam.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nahát! Sharon! Szóval eddig csak a szenvedésről ábrándoztál? Ehhez képest eléggé ráéreztél a gyötrés örömére is. Nem?

- Nagyon fura volt. Eddig tényleg mindig az áldozat voltam. Most nem tudom mi történt velem, de nagyon izgalmas volt, ahogy elkaptalak. Nem is tudom… Meg tudod mi az érdekes? Hogy amikor kikötöztél eszembe sem jutottak ezek a fantáziák. Egyszerűen csak dühös voltam, de nagyon dühös, hogy akkor mi most szado-mazó játékot űzünk.

Pedig hát ugye végül is megerőszakoltál.

Nem tudom. Talán mert olyan doktorbácsis volt az egész. Sharon nem élvez eléggé, hát próbáljuk meg ezt. Te nem erre vágytál, hanem egy igazi vad erőszakra. Nem? Hát milyen elrablás az olyan, amit előre kedvesen megbeszélnek, figyelmesen kötöznek meg, hogy ne fájjon..

- Na és te, Tom? Mik a te piszkos fantáziáid?

- Mik nem. Nekem annyi minden befér. Nagyon korán kezdtem ám. Olyan hét éves lehettem, mikor a szomszéd nagylány – már legalább hatodikos volt – játszott velem mindenféle játékot. Már csak egyre emlékszem, a padláson emberrablósat játszottunk. Hol ő rabolt el engem, hol én őt. Betekert valami hosszú selyemruhába, és bekötötte a számat, illetve az egész arcomat. Én összekötöttem a bokáit, csuklóját, és a száját kötöttem be egy kendővel.

Aztán persze klasszikus papás-mamásat is játszottunk, feküdtünk egymás mellett, egymáson. Akkor nem tudtuk persze, hogy ez más, mint a másfajta játékunk, csak azért tartottuk titokban, mert nem lett volna szabad felmennünk a padlásra. Ilyen elrablósat néha fiúkkal is játszottam.

- Nem a gyerekkorodat kérdeztem Tom, hanem a vágyaidat.

- Mondjam, vagy mutassam? – mosolygok gonoszul Sharonra, és már hasra is fordítottam, a fenekén ülök, két kezét összefogom a háta mögött.

Rátekerem az egyik sálat, áthúzom a csuklói közt is, megkötöm, ebből nem fog kiszabadulni. Engedelmesen fekszik, arcát a párnába fúrja. Kiveszek még néhány kendőt a szekrényéből, összekötözöm a bokáit is, aztán felemelem a fejét, és teletömöm egy kendővel a száját. Egy másikkal szorosan bekötözöm.

Tudod az ilyen játékoknál mindig van egy menekülőszó. Ha azt kidünnyögöd, az a játék vége, akkor elengedlek. Próbáljuk ki. Mondd ki szépen, hogy pam-para-ra-ram-pam-pam!

- Ö-öö-ö-ö-öö- dünnyögi az orrán át.

- Remek. Na, ha szabadulni akarsz, ezt kell majd mondanod.

Bólint, hogy érti, de nem mondja! Bekötöm a szemeit is, nem tiltakozik.

Hát kedves Sher, ugye tudod, hogy ma nagyon rossz voltál, Majdnem megfojtottál, ezért bizony büntetést érdemelsz. És már csattan is a tenyerem a fenekén, összerándul, de nincs kegyelem, kapja a többit is, aztán az ölembe rántom, megemelem, és hátulról behatolok, minden előjáték nélkül.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Tomnak úgy látszik megtetszett, amit az álmaimról meséltem. Mert hiába kértem, hogy mondja el ő is mire vágyik. Ehelyett inkább rám ült villámgyorsan összekötötte kezeimet a hátam mögött. Majd a bokáim következtek és utána csak azt éreztem, hogy csattan a keze a fenekemen. Összerándultam a hirtelen érzéstől, de nem állt meg kitartóan fenekelt. Én pedig éreztem, hogy szinte táncot jár a fenekem a keze alatt. Bizsergető érzés volt! Aztán hirtelen az ölébe rántott és hátulról belém hatolt. Szerencsémre már elég lucskos voltam az előzményektől így nem fájt. Mert azt biztos nem élveztem volna.

-Rossz kislány - suttogta hátulról a fülembe.

Neki dőltem a mellkasának. Ő szorosan rámarkolt a csípőmre és így irányította a mozgásunkat. Vadul döfködött. Tehetetlen rongybabaként ültem az ölében és hagytam tegyen amit akar. Izgató volt nagyon és a végletekig felcsigázott. Éreztem rajta hogy nagyon gyorsan el fog jutni a csúcsra. De mivel már többször is elélveztem előzőleg így nekem ennél már több kellet. A szám be volt kötve így nem tudtam szólni semmit. Egyszerűen csak hagytam tegye, ami neki jólesik.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Ö-öö-ö-ö-öö- hallom Sher nyöszörgését.

Kicsit feltisztulok, hason fekszik mellettem az ágyon, a feneke még mindig piros, forgatja a fejéát, próbál megszabadulni a kendőktől. Lassan visszajönnek az emlékek, ahogy szinte a levegőbe dobálom a csípőmmel, ahogy elveszítek minden kontrollt, tátott szájjal kapkodom a levegőt, a haja a számba libben, a torkomat ingerli, beleharapok a hajába, mintha most teljesen egyek lennénk, valami mintha szétrobbanna bennem… aztán már csak a nyöszörgését hallom, ahogy mellettem fekszik az ágyon, piros fenékkel, a hüvelyéből pedig kis patak csordogál a lepedőre.


Lassan felkönyökölök, kiszabadítom a száját, eloldozom a kezét, a lábait, megtörölgetem a combjait, a hüvelyét, csak azt aztán nézek az arcába.

- Ne haragudj, de nem bírtam tovább, nem tudtalak megvárni.

- Semmi baj Tom, semmi baj. Mellém fészkelődik, betakarózunk, feje a mellkasomon.

- Nem mentem túl messze?

- Dehogy is, én… nem is tudom… halkan elsírja magát, vagyis inkább csak kihull néhány könnycsepp a szeméből, szipog egy kicsit, kifújja az orrát a bugyijába.

- Most mi lesz tovább, ez valami új élet? És hova lesz a régi életem?

- Ugyan már, Shery, dehogy is új, eddig is ott volt benned ez a rossz kislány, csak szégyellte magát. Most oda a szégyen. Tudod, sokszor mondtam már, hogy semmi nem szégyellnivaló, ami két szerelmes közt történik.

- Szerelem, szerelem- ismételgeti elmosolyodik.

- A szerelmem vagy Tom. Tomcat! Én meg a tiéd. Igaz?

- Az vagy Sher, az is maradsz, mindig, és egyre szerelmesebb leszek beléd, ami ma este történt.. tegnap még el nem képzeltem volna…hogy eddig jutunk attól a csibészes, gonoszkodó mosolyodtól…

Beszélek hozzá, ő pedig elalszik, elernyed, finoman szuszog a mellkasomon. De jó lenne így elaludni, így ébredni, próbálkozom, de nem jön álom a szememre, kezd elgémberedni a karom, szerencsére Sher lefordul rólam, oldalán fekve, összekuporodva alszik tovább, lassan én is elalszom, zavarosakat álmodom, a végén valami réten futunk, nem tudni, valami után, vagy valami elől, kissé langyos érzés, aztán ellendülünk egy dombtetőről, és repülünk, egymás kezét fogva. Tudom, hogy csak álom, álmaimban többnyire félig ébren vagyok, aztán teljesen felébredek, reggel van, vasárnap reggel, nem kell munkába mennünk, visszaalhatnék, nem megy, Sher még alszik, kimegyek a fürdőszobába, majd elkezdem a reggeli rutint. Kávé, tea, melegszendvics bekészít, aztán lezökkenek a gép elé, megnézni a leveleket, híreket. Várom mikor szól ki Sher a hálószobából: Tom, már fenn vagyok!

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Reggel hirtelen ijedtem fel az alvásból. A mindenki által jól ismert “úristen elaludtam!” érzéssel. Aztán eszembe jutott, hogy ma vasárnap van. Nem kell dolgozni menni. Megnyugodva dőltem vissza a párnákra.

A konyhából behallatszott Tom motoszkálása és friss kávé illat kúszott az orromba. Ez erős késztetés volt arra, hogy kimásszak és elbotorkáljak a csodás illatú ébresztő nedű irányába. De ahogy ébredeztem megindultak a gondolataim is. Eszembe jutottak a tegnap este és éjszaka történései. Vegyes érzések kavarogtak bennem. Döbbenet, szégyen és persze bizsergés is. Hisz egy este sose jutottam még ennyi élvezethez egyszerre. De valahogy akkor se fért mindez össze bennem. Én nem ilyen vagyok! És mégis. Már a gondolatától izgalomba jövök újra. Összekuporodtam a takaró alatt. Legszívesebben a fejemre húztam volna és bele olvadtam volna az ágyba. Mintha ott se lennék. Gondolataim vadul cikáztak a fejemben. Végül feladtam.

Tom. Hol van már? Igazán bejöhetne, szükségem van rá! Kell, nagyon kell most a két erős karja körém. Kell a csókja, hogy újra érezzem száját a számon. Hogy hozzám simuljon, érezzem a testét. Hogy megnyugtasson. Beszéljen hozzám. Becézzen. Újra meg újra. Hát nem érzi, hogy vágyom rá? Tom! Nem akarok sírni. Az éjjel se akartam, mégis csurogtak a könnyeim, akárcsak most is. Reszkető kézzel fejemre húzom a takarót. El kell bújnom. Azt hiszem leginkább magam elől. A gondolataim elől. Tom! Kérlek, gyere már!

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Belesek az ajtó résén, megnyikordul, ahogy kijjebb tárom, Sher kinéz a takaró alól. A szemei megint kisírtak.

- Na, ebből elég kislány! - mordulok rá vészjósló-nevető arccal!

Bevetem magam mellé az ágyba, két tenyerem közé veszem az arcát, hosszan szájon csókolom, lebirkózom, térdem a combjai között.

- Nagyon nagy fenyítés lesz, ha még egyszer sírni látlak – mondom. Összefogom a csuklóit, próbálom megint hasra fordítani. Nagy birkózás lesz belőle, nevetve küzdünk. Ezt már játszottuk párszor, mindig annyi erőt mozgósítok, amennyit ő mozgósít, ha elvétek egy fogást, könnyen pórul járok, mert Sher nagyon erős.

A küzdelem vége persze megint csak az, hogy fölötte fekszem, vesszőm a hüvelye bejáratánál, szelíden csókolgatom az arcát, a szemeit, a száját. Kezdene mozogni alattam, de leállítom:

- Nyugi van drágám. Ez csak egy kis könnyű, reggeli előtti előjáték. Hosszú még a nap. Irány az ebédlő.

Nyúlna a pongyolájáért, de lefogom a kezét!

- Nem kell az! Kézen fogom, meztelenül megyünk ki az ebédlőbe. Kicsit mulatságos, ahogy a vesszőm meredezik.

- Na, magamnak engedélyezek egy alsónadrágot!

- Még mit nem! – ránt egyet rajtam.

- Ha én így, te is így! Ezt pedig majd jóm megbüntetjük, ha nem akar megnyugodni! – mondja, és rá is paskol kettőt hármat az egyik kendővel, aztán mást gondol, lehajol és beleharapdál!

- Na, nyugton maradsz! – mondja minden harapás után. A büntetés eredményes, alig bírok talpon maradni a fájdalomtól, de isten őrizz, hogy eláruljam, eljátszom a megjátszott fájdalmat.

- Na, így már más! – hagyja abba vesszőm nevelését, letelepszünk az ebédlőasztalhoz, szemben egymással. Sher csibészesen mosolyog, átnyúl a lábával az asztal alatt, talpát az ágyékomnak feszíti.

- Azért nem árt ellenőrizni!

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Tom végre benyit az ajtón. Kinézek a takaró alól, mire gyorsan beugrik mellém. Birkózni kezdünk. Persze ő győz. Fekszik rajtam, érzem a vágyát. Próbálnék helyezkedni hogy behatolhasson, de nem engedi. Kirángat az ágyból és reggelizni lódít, nem engedi hogy felöltözzem. Mikor közli, hogy azért ő vesz egy alsónadrágot letámadom, mert ez így nem fair. Elkapom ágaskodó szerszámát és bosszúból harapdálni kezdem. Mikor úgy érzem elég volt a büntetésből leülünk az asztalhoz reggelizni. De azért ellenőrzés képen lábammal átnyúlok az asztal alatt és talpam a továbbra is izgatott ágyékához szorítom.

Csendben eszünk, kávézunk. Csak a szemünk villan össze időnként. Sistereg a levegő közöttünk. Lábam még mindig Tom ölében, néha megmozgatom a lábujjaimat, hogy fenntartsam az izgalmát. Kíváncsi vagyok melyikünk bírja tovább. Magamban mosolygok. Mert sejtem, hogy én és igazam is lesz. Tom egyszer csak nem bírja tovább kirúgja maga alól a széket és két lépéssel mellettem terem. Székestül kifordít maga felé, hogy hozzám férjen. Combjaimat szétfeszíti és közéjük térdel. Egyik keze a tarkómon a hajamba markol. Úgy húzza fejem a szájához. Másik keze az oldalamon kalandozik. Visszatartom a lélegzetem is mert az oldalam nagyon érzékeny, csiklandós. Mikor tenyere a mellemre simul bele sóhajtok a szájába. Ez még jobban felizgatja. Vadul csókol, nyelve birtokba veszi az egész számat. Aztán felfedezőútra indul a nyakamon. Hátrahajtom a fejem, hogy jobban hozzáférjen. Apró, pici harapásokkal ingerel. Megrándulok minden egyes harapásnál, annyira jól esik. De ő tovább kalandozik és birtokba veszi melleimet is egyiket a másik után. Kezei mellett a szája is kóstolót vesz. Óvatosan veszi szájába mellbimbómat és szívni kezdi. Felszisszenek, mikor a keze közben orvul a csiklóm keresi. Válaszul én is elkezdem simogatni őt. De csak a fejét csóválja rosszallóan és lefogja a kezem. Fejét a combjaim közé fúrja és szájával kényeztet. Előrébb csúszom a széken hogy jobban hozzám férjen. De ő mást gondol….

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy a dzsemes müzliszeletbe harapott Sharon, a szája szélére csöppent egy kis dzsem, lenyalta. Hirtelen nagyon erős vágy támadt bennem, hogy bekenjem a száját dzsemmel és lenyalogassam, de hát mégsem mehetek oda csak úgy a dzsemmel, valahogy elő kell készíteni. És akkor már miért a szájáról? Elkezdtem egy finom kis nyalakodást, úgy fordítottam a székét, hogy a dzsemes szilke a kezemre essen. Szépen belenyúltam, bekentem a szeméremajkait, a csiklóját, és elkezdtem lenyalogatni. Olyan lehetek most, mint egy nagy kutya. Nem mertem felsandítani Sher arcára, a kezei mindenesetre inkább serkentettek, mint sem visszatartottak volna. Egyszer csak felhúzott magához a hajamnál fogva, ellenállásra nem is gondolhattam, és szájon csókolt, aztán visszatolt a combjai közé. Csakhogy közben én már megkaparintottam egy banánt, lehúztam a héját, és azzal kezdtem simogatni a csiklóját. Fokozatosan egyre beljebb hatoltam vele, majd letörtem a végét, és kezdtem kieszegetni belőle.

- Tom, te … de nem tudtam meg, mit gondol rólam, elharapta, a csípőjével mintha a számba akarta volna erőltetni a banánt. Soha nem voltak meleg fantáziáim, de ha most Shernek hirtelen igazi vesszője nőtt volna, az sem tart vissza.

Elfogyott a banán, ez a fallosz képzet meg kicsit visszavette a lendületem, felemeltem, alácsúsztam, az ölemben ült, vesszőm rúdként szorult a szeméremajkai közé, átöleltem, szelíden csókolóztunk. „Persze, a másik fantáziája ez a szelíd szex volt, akkor adjunk ennek is egyet!”-gondoltam, és igyekeztem a lehető legszelídebben simogatni, csókolgatni.

Sher hagyta magát, nem tudtam, most mi van vele, orgazmus előtt van, vagy épp, hogy kizökkent, megkérdezni nem mertem:

- Nem kellene lezuhanyoznunk?

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy Tom a rám kent dzsemet lenyalogatta rólam az nagyon felizgatott. Majd a banánnal folytatta, de az már kicsit sok volt az én ízlésemnek. Végül felemelt és az ölébe ültetett. Szerszáma pont a kellő helyen meredezett alattam. Nagyon finoman csókolt és simogatott. Annyira jólesett hogy szinte elolvadtam, ha ez lehetséges lett volna lefolytam volna székről. De éreztem, hogy nagyon ragadok a dzsemtől odalent.

-Nem akarsz megfürdetni? – súgtam a fülébe bátortalanul.

Tetszhetett neki az ötlet, mert felkapott és ölben vitt a fürdőbe. Beállított a zuhany alá és ránk nyitotta a vizet. Tusfürdőt öntött a tenyerébe és elkezdett lemosdatni. Nagyon aprólékosan és alaposan mosott meg mindenütt. Hosszan időzve a melleimnél. A síkos tusfürdő tovább fokozta a dörzsölése és simogatásai élvezetét. Ahogy körbe cirógatta a mellem a bimbók egyre jobban meredeztek. Bökdösték a kezét, mintegy felszólításként a komolyabb figyelemre. Oda irányította a meleg vizet és lemosta a habot. Majd még mindig a mellemre csorgatva a vizet nyalogatni kezdte a bimbókat felváltva egyiket a másik után. Végül kezembe adta a zuhanyfejet hogy mindkét keze szabad legyen. Mindkét tenyerébe jutott egy-egy cici. Ő pedig nem győzött betelni velük. Nagyon finoman kényeztette őket az ujjaival, dörzsölgetve a bimbókat. Alig bírtam már tartani magam. Neki tántorodtam a csempének. Erre felfigyelt és felhagyott a szándékkal, hogy még jobban megbolondítsa a melleimet. Újabb adag tusfürdőt öntött a tenyerébe majd határozott mozdulatokkal a puncimba dörzsölte. Ujja ki-be siklott az ajkak között, minden alkalommal végig simítva csiklón is. Levegőt is alig kaptam már a gyönyörtől. Tudtam, ha nem hagyja abba pillanatokon belül elélvezem. Megragadtam a kezét és irányítottam, hogy ujja becsússzon a hüvelyembe. Megremegtem. De ekkor elvette a kezét, megragadta a tusfürdős flaskát és jó nagy adagot nyomott belőle a tenyerembe. Tekintete semmi kétséget nem hagyott a felől mit kellene tennem.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Sher egyre gyorsabban kapkodta a levegőt a zuhany alatt, nem akartam, hogy ilyen gyorsan vége legyen. Még annyi mindent szerettem volna itt a zuhany alatt. Visszatettem a helyére a zuhanyfejet, és most Sher tenyerébe nyomtam a tusfürdőből. Elkezdett kenegetni, de a kezem visszaigazította a puncijához. Valamit súgott is a fülembe, nem értettem mit. Hozzám simult elölről, a hátamat kenegette, közben a vesszőmet a combjai közé vette. Megszorította, elengedte, játszott vele. Aztán lehajolt, és a mellei közé szorította. Most meg én kapkodtam egyre gyorsabban levegő után.

- Lassítsunk kicsit, drága!

- Így jó lesz?- hajolt rá a vesszőmre, és ráharapott.

A fájdalomtól megrándultam:

- Azért vigyázz, maradjon valami belőle.

Kissé kijózanodva ölelkeztünk tovább a zuhany alatt. Csorgott a víz az arcunkon, csókolgattuk egymás nedves arcát, aztán elé térdeltem, és nyalogatni kezdtem a csiklóját. Ha bizarr élményre vágytam, most megkaptam a tusfürdő maradványaitól, keserű parfümös ízzel lett tele a szám, de nem volt visszaút, Sher a hajamba markolva szorította magához a fejem. Hősiesen tűrtem egy ideig, aztán csak felálltam, úgy ügyeskedtem, hogy az arcom a zuhany elé kerüljön.

- Engedek vizet a kádba!

- Az jó lesz! – mondta, gonoszul mosolygott, és nem engedte el a vesszőmet a combjaival!

- Na, engedd!

Gyorsan felkaptam, betettem a kádba, megengedtem a vizet, persze a zuhannyal is öntözgettem. Nevetve kapkodta el az arcát a víz elől. Aztán beültem én is a kádba, szemben vele, kikapta a kezemből a zuhanyfejet, és most én kaptam az arcomba a vizet.

Aztán elnyúltunk kényelmesen, lábaink persze az intim helyeken kalandoztak.

- Egy kis szerepjáték? Ne játsszunk el egy filmjelenetet?

- Mire gondolsz?

- Természetesen arra, amikor a gyűjtőhöz megérkezik a szomszéd.

Együtt láttuk a filmet, Sharon beleegyezése keresztbe tette a feje fölött a csuklóit.

Megtörölköztem, aztán őt is kisegítettem a kádból, megtörölgettem, vállára borítottam a fürdőköpenyét, és csak a hálószobában szabadítottam ki filmbeli szerepéből.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már teljesen fel voltam izgulva mikor Tom kitalálta, hogy játszunk szerepjátékot. A gyűjtő-t. Már előtte is csitított, hogy ne siessek annyira, így nem láttam értelmét az ellenkezésnek. Szó nélkül hagytam, hogy kezeimet összekösse, szivacsot tömjön a számba és a fürdőköpenybe gabalyítson. A szobába vitt majd az ágyra dobott és végre kiszabadított a rám tekeredett köntösből. A szivacsot sikerült kiköpnöm, szerencsére nem kötötte be. De a kezeimet nem szabadította ki, hiába tartottam eléje. Csak nézett rám kis gonosz mosollyal az arcán. Felrángatott az ágy rácshoz és újból oda rögzítette a kezeimet, mint tegnap is. Ahogy munka közben itt-ott hozzám ért szinte sistergett a bőröm, meg-megrándultam. Úgy éreztem az ölemben mintha tüzet raktak volna. Bármit megadtam volna azért, hogy végre magamban érezzem Tomot és élvezhessek. De ő nem kegyelmezett. Mellém ült és cirógatni kezdett. Vergődtem. Kérleltem ne csinálja ezt, nem bírom már tovább. De ismét csak egy gonosz mosolyt kaptam válaszul. Kiment a szobából. Döbbenten meredtem utána. Tényleg képes lenne így itt hagyni? Mire ezt végig gondoltam vissza is tért, kezében egy kis tálkával. Letette az éjjeliszekrényre, de nem láttam mi van benne. Ráadásul gondoskodott róla hogy ne is lássak, mert egy újabb kendővel bekötötte a szemem. Már meg se mertem nyikkanni, nehogy a szám is bekösse újra. Csak vergődtem csendben. A kendőtől nem láttam semmit, de éreztem amint mellém ereszkedik az ágyra. Hallottam, hogy az éjjeliszekrénye kotorászik. Biztos a tálban hozott valamit “játszani”. Ekkor valami elképesztő jeges hideget éreztem a mellbimbómon. Összerándultam tőle, annyira erős, éles érzés volt. Szerencsére nem maradt sokáig egy helyen köbe járta az egész mellem. Jégkocka! Villant be az agyamba. Aztán eldobtam a józan eszemet végleg mert megőrjített, ahogy a jeges érintés körbejárta mindkét mellem többször visszatérve és hosszan cirógatva a bimbókat. Érdekes hogy a tűznek és a jégnek a bennünk keltett hatása szinte ugyanaz. Mindkettő perzseli a bőrt. A jeges izgalom tovább haladt a hasam felé. Körbe járta majd a köldökömbe bújt. Majd a csípőm vonalát követve lecsúszott a combjaimhoz. Körbe járta a combok külső vonalát tovább haladva a bokámig. Majd onnan vissza. Ekkor éreztem, hogy Tom széttárja a lábaimat és a combjaim közé térdel. A jeges perzselés most a combjaim belső oldalát izgatta. Már csak nyögdécselni tudtam izgalmamban. Csípőm emelgettem, így kérleltem, hogy végre érintsen meg ott. De előbb még körbe járta a vénuszdombom, csak ez után siklott végig a nagy ajkak oldalán. Majd éreztem, ahogy Tom széjjelebb húzza az ajkakat és végre végig húzta a jeges gyönyört a csiklómon, le egészen a hüvelyemig. Amint a csiklómhoz ért abban a pillanatban detonáltam. Nagyot sikítva élveztem el a jégkocka simogatása alatt. Végre! Szinte végtelennek tűnt az idő amióta vártam a gyönyörre. Oly hosszan nyújtotta Tom a játék idejét. Csípőm meg-meg rándult az utórezgésektől. Majd csak feküdtem lihegve. Mikor Tom megszólalt hallottam, hogy kicsit dühös, de főleg csalódott a hangja.

-Kicsit még igazán visszatarthattad volna magad! Még szerettem volna tovább játszani veled! – mondta vádlón.

-Nem kellet volna annyira felizgatnod már a reggelinél. – vágtam vissza. – Már így is egy örökkévalóságnak tűnt az idő.

-Most pedig választhatsz! – csattantam föl. - Vagy jössz és hagyod, hogy végre magamban érezzelek. Vagy elengedsz és viseled tetteid következményét. – Mire ezt kimondtam már majdnem felnevettem. De igyekeztem nagyon komolyan mérgesnek látszani.

Kis ideig csend volt. Aztán éreztem, ahogy Tom felnyúl és először a szemeimről vette le a kötést, majd a kezeim kerültek sorra. Felültem, megdörzsöltem a csuklóm majd támadásba lendültem. Lenyomtam Tomot a helyemre és gyorsan az ágyhoz kötöztem. Ott feküdt előttem kiterülve. Gyönyörködve szemléltem művemet. Majd rájöttem valami kimaradt. A szemét elfelejtettem bekötni. Gyorsan pótoltam az elmaradást. Közben futó csókot lehetem a szájára. Utánam kapott az ajkaival. Vadul csókolózni kezdtünk. Nyelvünk erőszakosan kereste, követelte a másikat. De ebbe most nem akartam bele merülni. Elszakítottam a számat az övétől és az éjjeliszekrényen lévő tálba nyúltam, hogy kivegyek egy jégkockát.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Shernek tettem szemrehányást, miért nem tudta visszatartani magát, nem gondoltam, hogy a jeges játék így felizgatja. Épp hogy kicsit ki szerettem volna zökkenteni. Én biztos összemennék a jégtől. Sher felajánlotta, hogy magába enged, legyek én is túl rajta, de utána mondott valamit, ami még egy kis külön izgalmat ígért nekem. Fenyegetés volt a hangjában, valami büntetés ígérete. Persze, hogy ezt választottam. Tartson minél tovább ez a sodródás valami végtelen hullámhegyen. Kivett néhány kendőt a szekrényből, és az ágyrácshoz kötözte a csuklóimat. Aztán hátrébb lépett, mintha gyönyörködne a művében. De azt nem akarta, hogy én is gyönyörködjem benne, bekötötte a szemem. Aztán az én testemen is elindult a jégkocka.

- Kérlek Sher, ezt ne, ezt nem sze…

Nem tudtam végigmondani. A számba tömött egy kendőt.

- Ezek szerint jó büntetést találtam ki! Körözött a kockákkal a mellbimbóim körül, egyik tenyere a kendőt szorította a számba.

- Na, tetszik már, kezded élvezni? – kuncogott, aztán szép lassan lecsúszott a kockával a vesszőmre. És tényleg kezdtem élvezni, de azért jobban szerettem volna, ha beleül a vesszőmbe.

- Na, meg ne fázz! Mondta, és a szájába vette. Melengette, nyalogatta. Most kifejezetten élveztem a fogai karistolását, mozgásba lendült a csípőm, de most visszakaptam amit korábban adtam:

- Ne siess úgy Tom, lassíts! És erősen megszorította a fogaival a vesszőmet a makk alatt.

Mivel a tenyere már nem volt a számon, kilöktem a nyelvemmel a kendőt.

- Sher, ezt ha lehet, ne!

- Hát ezt hogy képzeled? Na várj csak. – És éreztem, ahogy a talpa a számra tapad.

- Na, mit akartál mondani? Aztán mást gondolt, és a lábujjaival az ajkaimat kezdte ingerelni. Csókolgattam az ujjait, a számba vettem,

- Istenem, micsoda illata van..

- Nem mondtam, hogy maradj csendben?

Érzem, ahogy az ujjai szétfeszítik a számat, aztán visszatömi a kendőt, aztán még valamit belegyömöszöl, így kötözi be, most már tényleg csak az orromon tudok dünnyögni.

- Mi az hogy ne? – tért vissza a tiltakozásomra. A foglyom vagy, azt csinálok veled, amit akarok. Ha akarom megeszem, ha akarom jéggé dermesztem.

És megint elkezdte a jeges játékot. Aztán egyszer csak éreztem, hogy szépen beleereszkdik a vesszőmbe. Meglovagolta, fel-le mozgott rajta, ha gyorsítottam volna rám nehezedett, apró pofonokat kaptam, vagy befogta az orrom, Ujjain éreztem nedvei illatát:

- Ha nem maradsz nyugton, megfojtalak! De közben ő is egyre gyorsult ám, végül szinte egyszerre szakadt ki belőlem a tompa nyöszörgés, belőle pedig azok az édes sikolyok.

Rám borult, feküdt mozdulatlanul.

- Te Tom, miket művelünk mi? Mi lesz ennek a vége? Egyszer tényleg leharapom a vessződ, vagy megfojtalak?

Próbáltam jelezni, hogy szabadítsa ki a számat, de nem tette meg.

- Eddig is jó volt persze hozzád bújni, siettem haza a munkából, vártam az estéket, csak ugye ez a zavar bennem, hogy ez valami más már, mint a gyerekkori játékaink, komolyabb, érettebb, csak épp valahogy olyan szakadás volt a filmen. Az odabújós szeretgetős simogatás, meg amikor a vessződdel odaszögeztél a lepedőhöz. Amiket most műveltünk, az egyik érzéshez se hasonlítható. Ezt nem akarom abbahagyni. Maradjunk így életünk végéig, ebben az ágyban. Te így a foglyomként, szádban a bugyimmal, kendőmmel. Finom ízük van?… bár, az meg még jobb, amikor te rabolsz el engem…

- Na, lehet, hogy elengedlek. Bólints, ha akarod.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egyszerre jutottunk a csúcsra mindketten. Csendben feküdtünk egy darabig.

Majd lassan ismét kavarogni kezdtek bennem a gondolatok.

- Te Tom, miket művelünk mi? Mi lesz ennek a vége? Egyszer tényleg leharapom a vessződ, vagy megfojtalak? Eddig is jó volt persze hozzád bújni, siettem haza a munkából, vártam az estéket, csak ugye ez a zavar bennem, hogy ez valami más már, mint a gyerekkori játékaink, komolyabb, érettebb, csak épp valahogy olyan szakadás volt a filmen. Az odabújós szeretgetős simogatás, meg amikor a vessződdel odaszögeztél a lepedőhöz. Amiket most műveltünk, az egyik érzéshez se hasonlítható. Ezt nem akarom abbahagyni. - mondtam a végén már suttogva.

Felnyúltam és kioldoztam kötelékeit. Szótlanul, mosolygó szemekkel nézett vissza rám. Végignyújtóztam a testén. Vesszője még mindig bennem volt, lassan finoman lüktetett ölemben jelezve hogy nem végzett még velem. Összezárt lábakkal egyenesen feküdtem végig rajta. Így nem tudott nagyon mozogni anélkül, hogy ki ne csúszott volna belőlem. És úgy látszik ezt semmiképp nem szerette volna. Összezárt combjainktól dombunk egymásnak feszült, szerszáma töve a csiklómat dörzsölte. De egyelőre nem mozdultam. Felkönyököltem, hogy a szemébe nézhessek.

-Tom, tartozol nekem egy beszámolóval, egy vallomással. – mondtam.

Kérdőn néz rám, miközben keze sétára indul a hátamon.

-Én már elmondtam miről szoktam álmodozni. De te még nem. Azt hiszem most van itt az ideje, hogy erről is beszéljünk. Mit szeretnél te? Mi a titkos vágyad?

Mosolyogva csóválja a fejét és kezei a fenekemre tapadnak. Csípőmet az övéhez nyomja még szorosabban.

-Biztos vagy benne hogy ezt pont most kellene megbeszélnünk? – néz rám csibészes vigyorral.

Mozdítok néhányat a csípőmön. Látom, ahogy elhomályosul a tekintete, érzem hogy keze még szorosabban markolja a fenekemet. Újra mozdulatlanságba dermedek.

-Igen azt hiszem most van itt az ideje, hogy te is megvalld a titkaidat. Az összes piszkos kis vágyadat. – suttogom a fülébe miközben megint mozdítok a csípőmön egyet.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hát, akkor legyen, sóhajtok magamban, essünk át rajta. Nem szeretem ezeket a lelkizéseket, férfiatlan. Egy férfi nem adja ki magát, főképp nem ezt a gyermeki énjét. De ha Sharon ezt szeretné.

- Vágyak? Mint mindenki másé. Jössz szemben az utcán, és szeretnélek szájon csókolni, hozzád simulni, a tenyereim a fenekeden, befúrni az arcom a melleid közé, és persze utána …

- Tudod, hogy nem erre vagyok kíváncsi.

- Nyilván már az is piszkos fantázia egyes szemében, hogy szeretem csókolgatni a sós tenyered, a talpadat, az meg már egyenesen undorító, ahogy a puncidba bújok, nyalogatom, csókolgatom, utána meg a szádat csókolom… fújj..Meg ugye fétisiszta is vagyok, mert szeretem a bugyidat is csókolgatni rajtad. Félrehúzni mellé bújtatni a nyelvem. Aztán ez az eszegetés-mániám… ami amúgy persze nem mánia, inkább valami kellemes kis időhúzás, eljutunk egy magas fennsíkra, minél tovább szeretek itt időzni, mielőtt felhágnánk a csúcsra, ahonnét már a repülés jön…nehéz persze válogatni, mert ilyenkor, előjáték előtt, nekem is olyan fura, nem tudom igazán, mit lehet rajta élvezni, sőt… ugye néha elég erős íze, illata van a hüvelyednek, nem épp kellemes, meg is lassít kissé, de az orgazmus előtt már ugyanez az íz, illat épp hogy gyorsít.

- És a megkötözés?

- Gyerekkoromban…

- Arról már meséltél. De most mit érzel ilyenkor, mire vágysz?

- Szeretlek lebirkózni, és azt is szeretem, ha te birkózol le engem. Szeretem, ha teljesen a birtokomban vagy, és azt is, ha én vagyok teljesen a birtokodban. És van-e teljesebb birtok, mint egy megkötözött szerető? Szeretem, ha tele van a szám azokkal a ruhákkal, amik a tested illatát hordják, a bugyiddal, zokniddal, harisnyáddal, zsebkendőddel, kendőddel, szeretem ha…

- Juddyval ilyesmit műveltetek?

- Bizony.

- Részleteket akarok!

- Na, de Sher… Csak nem képzeled? Ha annyira izgat, kérdezd meg tőle.

- Micsoda úriember valaki. Akkor csak úgy általában.

- Nincs sokkal több, és persze a fordítottja is ugyanilyen jó, bár ezt nem nagyon értem, hogy miért élvezem, ha a te szádban vannak a ruháid, de az is ugyanolyan jó érzés, mintha az enyémben lennének. Juddy azt mondta, ez infantilizmus, gyermekesség. Szerintem az egész szex az, valami visszasüllyedés a gyerekkorba. De amúgy ezekkel a játékokkal is ugyanaz van, mint a nyalogatással, eszegetéssel, csak a fennsíkra visznek, de az orgazmushoz kevés. Ettől még nem megyek el. De most te jössz! Én már mindent bevallottam!

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy Tom a vágyairól mesél, igazából nem sok újat mond. Legalábbis én úgy érzem, tegnap óta sokkal jobban ismerjük egymást. Egyetlen nap is mennyi mindent meg lehet tudni a másikról. Többet, mint előtte egy év alatt is akár. Valami értelme mégiscsak volt annak, hogy hagytam magam kikötözni. Még ha akkor első pillanatra nem is tetszet annyira az ötlet…na jó másodikra se. De aztán…egész izgató lett. Most engem kezd faggatni, hogy meséljek még a vágyaimról. De igazából nekem már nincs olyan, amit ne tudna rólam. Úgy látszik emlékeztetnem kell rá, hogy a legtitkosabb, legjobban elásott, legszégyenletesebb kis gondolataimat is elárultam már neki tegnap. Ennél többet én nem tudok mondani. És azt hiszem adni se. Hisz teljesen neki adtam magamat hat birtokoljon, tegyen velem, amit akar. Igaz volt, hogy én tettem ővele amit akarok. Az se volt rossz – mosolyodom el magamban. Visszagondolva a tegnapi napra megbizsergek az emlékektől. A füléhez hajolok és bele suttogom, hogy mi az amit szívesen megismételnék a tegnapi játszadozásból.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Na, akkor addig üssük a vasat, míg meleg. Ha Sharonnak ennyire tetszett az elrablás, megbüntetés jelenet... megpróbálom addig húzni...próbáljuk meg az egész napot ebben az orgazmus előtti állapotban tölteni!

- Drágám! Ez már túlzás! Nem tűrhetem, hogy elsüllyedj ebben az erkölcsi fertőben! Majd megtanulod, hogyan légy illedelmes, szemérmes feleség, aki majd elsüllyed szégyenében, ha a férje nyilvános helyen megcsókolja. – mondom neki mosolyogva, a lehető legfinomabb puszikkal illetve az ajkait, a lehető leggyengédebben símogatva az arcát.

- Ha igazán szeretsz, elfelejted az olyan perverziókat, mint orális szex és társai, mert ha nem, akkor kénytelen leszek megbüntetni, bármennyire is fáj a szívem. Nézz a szemembe! Sajnos még mindig azt a buja kéjvágyat látom benne, amit ki akarok nevelni belőled. Hát, akkor kezdjük. Ma reggel én mosogatok, tiéd lesz a portörlés-porszívózás, de kicsit megnehezítem a dolgodat!

Összekötözöm elöl a kezeit, bekötöm a száját. Kezébe adom az elektromos portörlőt! Kezdheted, de nem szeretnék valahol valami porszemet találni!

Tudom, hogy most el kellene indítanom, de ahogy ott áll előttem, kihúzott felsőtesttel, a pólón átdomboruló melleivel… kiemelem a kendőt az ajkai közül, csókolgatni kezdem a száját, megölelem, de aztán valahogy mégis erőt veszek magamon, kendő vissza, elindítom.


A pár edényt gyorsan elmosom, Sher még csak az egyik szobával végzett.

- Na, jó a többit majd máskor, jöhet a porszívózás. Kezébe nyomom a csövet, én pedig ellenőrző útra indulok. Kiveszek egy fehér bugyit, azzal végzek próbatörléseket.

- Hát, ez sajnos kissé szürke lett. Tessék! Mit tudsz erre mondani?

- Á.. e …ne …ámi… - formálgtaja a szavakat a kndő mögül.

- Nem számít! Valami vagy tökéletes, vagy nem! A bugyit begyömöszölöm a kendő alá a szájába, a térdemre fektetem, és párat a fenekére sózok.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem egészen ilyen játékra gondoltam. De azért szót fogadok és engedelmesen takarítok összekötözött kézzel. Bár a portörlést csak felületesen végzem, mivel elég erős por allergiám van és nem szeretnék köhögő rohamot kapni. Ekkor jön Tom és egy patyolat bugyimmal ellenőrzi a portörlés eredményét. Persze nem tetszik neki. Rémülten látom, mikor a szám elé emeli a bugyit, hogy azt is betömje oda. Ahogy a szám felé közelit vele légutaim egyből teli lesznek a porszemcsékkel köhögésre ingerelve. Ekkor Tom a számba tömi a poros bugyit és még jól be is köti. Majd a térdére fektet és fenekelni kezd. Hiába vergődőm, erősen leszorít. Köhögnék, de nem tudok a számban lévő anyagoktól. Fuldokolni kezdek. Egyre az jár a fejemben hogyan is felejthette el Tom az allergiámat. Hiszen pont emiatt legtöbbször ő takarít, míg én még a könyökéről is menekülök ilyenkor.

Hiába vergődöm, nyöszörgöm Tom kitartóan csapkodja a fenekem és nem ereszt. Ekkor belém villan, hogy valószínűleg azt hiszi az élvezettől vergődöm. Ez így is lenne, ha kapnék levegőt, de a szám betömve az orromon pedig egy ideje alig jön oxigén. S ahogy erősödik bennem a pánik ez csak rosszabbodik. Próbálok kifordulni Tom szorításából, hogy ránézhessek végre, hogy megláthassa az arcomon a rémületet. De erősebb nálam, nem ereszt. Majd hirtelen elsötétül minden…

Köhögésemre térek magamhoz. Végre szabad a szám, szabadon fuldokolhatom, köhöghetek, köpködhetek, hogy megszabaduljak a légutaimba jutott porszemcséktől. Mikor a roham csillapodik, akkor nézek csak fel Tom szemébe. Látom az arcán a rémületet. Reszkető kézzel simít végig az arcomon.

-Ne haragudj! – mondja – soha többé nem kötöm be a szád.

- Az is elég, ha figyelsz arra, hogy ne legyen poros amit a számba gyömöszölsz. – mondom kissé szemrehányóan.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Sher vadul vergődött, rángatózott az ölemben, aztán hirtelen egészen elernyedt, de nem törtek fel belőle a megszokott sikolyok. Úristen, csak nem fuldoklik? – rántottam ki a szájából a bugyit. Görcsösen köhög, bágyadtan mozdul a feje. Megkér, hogy ne tömjek poros dolgot a szájába!

Persze, a porallergiája.

- De hát a bugyidon nem volt semmi por, attól az egyetlen egy, kissé szürke folttól eltekintve. Azt meg szépen a közepébe tekertem, hisz tudom, hogy allaergiás vagy rá. De úgy látszik, már a tudatára is allergiás reakciód lett. Miért nem dünnyögted ki a szabaduló szót? Én azt hittem az élvezettől vergődsz.

- Egyszerűen nem jutott eszembe. A rémülettől nem tudtam gondolkodni, de már túl vagyok, ne foglalkozzunk vele, mosolyodik el.

Elengedem, hozzám simul, mintha neki kellene kiengesztelnie engem. Látod, megint rossz kislány voltam- mondja.

- Hát, akkor majd segítek megjegyezni, az eszedbe vésni a menekülőszót. Most olyan büntit kapsz, amitől szerintem soha nem fogod elfelejteni. Na, menjünk vásárolni. Kicsit furcsállja, de nem kérdez semmit.

Odalép a fehérneműs szekrényhez, kivesz egy bugyit, de kiveszem a kezéből. Nem, majd én adok rád, és kiveszek egyet azok közül, amiket a nehéz napokon szokott viselni. Aztán bekötöm a szemét, lefektetem az ágyra, és elkezdem kényeztetni, amíg ki nem tágul. Nem érti mi lesz, amint kérdezősködne, mindig betapasztom a tenyeremmel a száját. Amint jól kitágult, feltolom belé a három gésa golyót, ráadom a bugyit, talpra állítom, leveszem a kendőt.

- Öltözz tovább, megyünk vásárolni.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mikor a szekrényhez lépek, hogy felöltözzem Tom félretol hogy majd ő. Megint beköti a szemem és az ágyra fektet. A lábam között matat. Érzem amint ajkaimat széthúzva belém csúsztat valamit....azaz valamiket. Ha jól számolom mindjárt három valamit. Á! Rájöttem, azt hiszem ezeket hívják gésa golyóknak. Kicsit feszítenek odabent, de semmi mást nem érzek egyelőre. Majd Tom felhúz rám egy bugyit és ez után leveszi a kendőt a szememről.

- Öltözz tovább, megyünk vásárolni. – mondja.

Bámulok rá értetlenül, mire sürgető mozdulatot tesz a kezével. Ahogy megmozdulok, hogy felöltözzem valami furát érzek. Mintha megmozdultak volna a golyók bennem. Egy pillanatra mozdulatlanná dermedek. Akkor abba marad az érzés. De amint újra megmozdulok, megint érzem újra. Hát ez nem épp az élvezetek netovábja! Tom most tényleg azt akarja így menjek vele vásárolni? Lapos pillantásokat vetek rá öltözés közben a hajam mögül. Magamban morgok. Mire elkészülünk legszívesebben falhoz vágnék valamit. Közben nem bírom nem észrevenni, hogy Tom magában derül rajtam. Úgyhogy bosszút forralok.

Kocsiba ülünk és az egyik nagyobb pláza felé indulunk. Szerencsére nem nekem kell vezetnem, mert ahogy haladunk az úton minden egyes döccenésnél táncot járnak a golyók bennem. Nem igazán élvezem, valahogy a vibrátorral ellentétben ez egy testidegen érzés a számomra. De aztán hamar megérkezünk és a kocsit leparkolva elindulunk befelé a plázába gyalog. Mivel Tom még mindig nem árulta el mit is akar tulajdonképpen vásárolni így a magam örömére nézelődöm. Egyszer csak az egyik bolt bejárata mellett álldogáló kirakati babán megpillantom álmaim fürdőruháját. A vonzó darabot közepesen ritka szövésű, rugalmas hálóból hozták létre, intimebb pontjai úgy festettek, mintha bőrből készültek volna, vénuszdombtól mellig selyemzsinór fogta össze. Egyszóval afféle se bikini, se egyrészes, tökéletesen haszontalan portéka volt. Nem amolyan mit szólnak majd a szomszédok?!-centrikus nőnek való. Mielőtt Tom megakadályozhatta volna a boltba perdülök és megérdeklődöm az ott lévő eladótól, hogy van e a méretemben. Az elismerően végignéz rajtam és mosolyogva közli, hogy szerinte remek ízlésem van. Megkapom a kívánt darabot és a próbafülkébe vonulok vele. Felöltöttem, passzolt. Megnézem magam a tükörben. Örömmel konstatálom, hogy igazán dög módon nézek ki. Kikukucskáltam a függönyön hogy megnézzem ott van e Tom. Ott volt. Ekkor félrehúztam teljesen a függönyt, hogy láthasson tetőtől talpig. Egyből láttam az arcán a tagló hatást.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A poros bugyi egy félreértés volt, a gésa golyó viszont kifejezetten rossz ötlet. Idegen nekem ez a dom szerep. Addig még élvezem, tudom a dolgom, míg egyszerűen csak birkózunk, és felül kerekedek, de ez a büntetősdi… valahogy szerepként játszom, és nem túl átélten. Vagy csak azért érzem így, mert Shernek láthatóan nem izgalmat, hanem kellemetlenséget jelent. Arca, inkább bosszús, ha leplezi is, ismerem már ezt az arcát, nem beszél róla, csak majd ha hazaérünk. Gyorsan veszünk valamit, és irány haza. Sharon is így gondolhatja, mert bemegy az első boltba. Eltűnik egy fürdőruhával a próbafülkében, majd elhúzza a függönyt. Persze, hogy majdnem belépek utána a fülkébe. Istenem, ha most összehúzhatnám a függönyt.

Visszaülünk az autóba .

- Na, biztos kibírod estig, ha otthon felveszem a cuccot?

- Jaj, Sher, kit érdekel a fürdőruha. Te nem tudsz olyat felvenni, hogy ne akarjalak rögtön megdugni. Legszívesebben most is kikanyarodnék veled valami erdei útra, és..

- Na, azért induljunk csak haza! – mosolyog, végre kis nyugalom az arcán.

- Ezek a golyók nem nagyon jöttek be neked!

- Ezek a golyók nagyon nem jöttek be nekem! Meg egyáltalán, ez a késleltett orgazmus… hogy majd estig elhúzzuk, Ez valahogy olyan mesterkélt. Nem ezt a beosztogatós Tomot szeretem. Eddig ezt az arcodat szinte nem is ismertem… illetve, akkor ilyen az arcod, amikor a gépeidet rajzolgatod a számítógépen. Szóval ezt az arcod tartogasd a munkádnak. Én nem a munkád vagyok, nem kell most dolgoznod azon, hogy akkor Sher ilyen-meg olyan legyen. Tegnap olyan messze jutottam ….

Mondja a magáét, figyelek persze, de gondolatban már a combjai között vagyok. Elhessegetem a gondolatot, még észrevenné rajtam, megsértődne, hogy nem veszem komolyan a szavait.

- … jó?

- Jó! Úgy nagyjából tudom is mire mondtam, de azért remélem nem kell felmondanom a leckét. Igen, legyek figyelmesebb, érzékenyebb, ugyanakkor vadabb, önfeledtebb. Van benne rutinom, az edző is ilyeneket mond, egyetlen gyógyszer ellene, ha elfelejtek mindent, amit mondtak, átmegyek a falon, és gólt lövök.

- Bocsáss meg Sharon, a golyókért! Most el kell lazítsalak, hogy ne fájjon, ahogy kiveszem. Lefektettem az ágyra, ölembe veszem a fejét, simogatom, finoman puszilgatom.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Bocsáss meg Sharon, a golyókért! Most el kell lazítsalak, hogy ne fájjon, ahogy kiveszem. – mondja Tom.

Ahogy haza értünk már visz is az ágyba. Lefektet, majd leül és ölébe veszi a fejemet. Simogat, puszilgat majd elkezdi lehámozni rólam a ruháimat. Pillanatokon Bellül meztelenül fekszem az ágyon. Tom még mindig felöltözve áll és legelteti a szemét rajtam. Látom az arcán, hogy legszívesebben rám ugrana, de fékezi magát. Előbb még meg kéne szabadítania azoktól a fránya golyóktól. Leül mellém és újból simogatni kezd. Előbb a melleimet kényezteti. Simogatja, markolássza, felváltva izgatja egyiket a másik után. Aztán a szájával csap le rájuk és csókolja, majd rászívja magát a meredező bimbóra. Nyelvével körbe-körbe rajzolgatja lassan őrjítően, miközben én a takarót markolászom édes kínomban. Végül megkegyelmez és behajol kitárt combjaim közé. Apró pici csókokkal borítja a combom belső oldalát ott ahol a leg érzékenyebb a bőr, lassan halad a vénuszdomb felé. Ott is elidőz egy kicsit csak ez után húzza végig nyelvét az ajkakon. Előbb barlangom bejáratát keresi és járja körbe, mígnem dobálni kezdem magam. Ekkor nyelve lecsap a csiklómra és néhányszor megérinti, szurkálja. Kezdem elveszíteni a józan eszemet. Két kézzel ragadom meg a fejét és nyomom beljebb. Ajkait rászívja a csiklómra, majd vadul nyalogatni kezdi. Nyelve egyre gyorsabb táncot jár én pedig úgy érzem, még egy pillanat és már repülök is. Egyik keze felnyúl és két ujja közé csippenti a mellbimbómat és morzsolgatni kezdi. Ezt már nem bírom elviselni, fel-felsikítva élvezek el. Lassan csillapodik remegésem. Tom szorosan öleli a csípőm. Majd újból a combjaim közé nyúl és szép lassan kihúzza a gésa golyókat belőlem. Másik kezével végig simít lucskos puncimon, ujját a résbe csúsztatja. Bár csak az előbb élveztem el mégis bármit megadnék, hogy magamban érezzem végre őt.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Gyere belém!-mondja, és nem kell kétszer kérnie. Fekszünk, mozdulatlanul, Sher mert kielégült, én meg nehogy vége legyen nekem is, tartogatom. Sher lassú mozdulattal jelzi, hogy forduljunk oldalra, óvatosan fordulunk, nehogy kicsússzon a vesszőm. Feje a karomon, finoman csókolgatom, a haja a számba kerül, elmosolyodik, odanyúl a kezével, beljebb segíti.

- Finom?

- Nagyon.

Mégis mást gondol, kifésüli az ujjaival a számból, felém fordul, szája a szám előtt!

- El…. ne…. merj…. most…. menni! Maradjunk…. így…. örökké! Halljam…. mid….. vagyok…. én ….neked?

- A kedvesem, a szerelmem…

Közben finoman bele-beleharap a számba, aztán lassan átfordulunk, már ő van felül, óvatosan hátrébb csúszik, ráül az ágyékomra, vesszőmet szeméremajkai közé illeszti, próbálja velük átölelni. Aztán hátrébb ül, lehajtja a vesszőmet, a makkal simogatja a csiklóját.

- Nem leselkedünk!- takarja el a szemem a bugyijával. Megint nagyon közel vagyok a végéhez, már alig vagyok képes gondolkodni, nem tudom mi történik, csak látom Sharon arcát, ahogy lustán, élvezettel játszik a vesszőmmel, aztán már nem is látom, mert eltakarja a szemem a bugyijával.

Felhúzom a térdeim, kissé hátradől, mint egy fotelben.

- Mit szeretnél Tom?

- Hogy tartson minél tovább, soha ne legyen vége.

- Igen, Tom? És én szerettem volna golyókkal a hüvelyemben boltba menni? Ugye nem? Akkor teljesülhet most Tom kívánsága? Hát nem. Tom perceken belül ki fog elégülni, mert így akarom!

- Érzem, hogy felkel rólam, aztán néhány perc múlva már oda is vagyok kötözve az ágyhoz, szemem bekötve, bugyija a számban, nyelve finoman nyalogatja a makkomat.

Nem bírom tovább, valami hihetetlen hullám kap a hátára, aztán csak azt érzem, hogy csókolgatja a számat.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Igaz Tom szerette volna, ha minél tovább tart, de ahhoz képest alig kellet hozzáérnem a számmal és már el is élvezett. Nagyon elszállt. Percekig csókolgattam mire kicsit feleszmélt. Egy ideig csak feküdtünk egymás mellet szótlanul, majd újra kézbe vettem félkemény szerszámát. Óvatosan kezdtem játszani vele, mert ilyenkor érzékenyebb neki. De most nem kellet sok, hogy újra merevvé varázsoljam. Az egész délelőtti felfokozott izgalmak megtették a maguk hatását. Még mindig kívánt.

Egy ideig még simogattam, mielőtt újra fölébe kerekedtem volna. Lovagló ülésben ráültem, de még nem engedtem magamba csak finoman dörzsöltem hozzá nedves ölemet. Aztán a kezeiért nyúltam, hogy eloldozzam. Mellem pont a szája elé került, ahogy felnyúltam. Egyből birtokba vette és szájával elkezdte felfedezni ami eléje került. Rászívta magát a bimbómra miközben én próbáltam kikötni a kezeit mielőtt végképp elveszítem az eszemet. Nagy nehezen sikerült őt kiszabadítanom miközben ő azon fáradozott, hogy keményre szopja a bimbómat. Megfogtam két kezét és két oldalt a csípőmre tettem. Akartam, hogy fogjon, szorítson, birtokoljon. Jaj, nagyon szeretem érezni ahogy birtokba vesz! Mindennél jobban szeretem.

-Most már csinálhatjuk úgy, hogy sokáig tartson. – súgtam a fülébe.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

-Most már csinálhatjuk úgy, hogy sokáig tartson. – súgja a fülembe, és magához szorítja a kezem, félrehajtja a fejét. Minden mozdulata arra biztat, hogy ragadjam meg vadul, vegyem birtokba, teperjem le, de én most ernyedt vagyok, semmi kedvem birkózni, nekifeszülni. Lassan, finoman kerekedek fölé, azonban ahogy szabadulni igyekszik, hirtelen megint elkap a vágy, hogy a hatalmamba kerítsem. Néhány perc múlva megint megkötözve fekszik az ágyon, csókolgatom a száját, orrát, azokkal a fojtogató csókokkal, amiket a kedves annyira azért nem szeret. Most is tekergeti a nyakát, igyekszik szabadulni, levegő után kapkod.

- Ne, Tom, ne, még megfojtasz – mondja, de azért érzem, hogy ezt most nem kell komolyan venni.

Aztán megkönyörülök:

- Na, jó, kapsz egy kis pihenőt, addig beteszek egy pizzát a sütőbe.

Hogy ne maradjon minden öröm nélkül, ráadok egy bugyit, amibe beleteszem a műfalloszt, de csak úgy, a közepe táját illesztve a szeméremajkai közé.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hmm. Megint a már ismerős helyzetben találom magamat. Kezeim kikötözve, bugyimba vibrátor. Tom pedig kiment, hogy egy pizzát toljon a sütőbe. Pizzát?!? Ha kézigránát lennék, most valószínűleg felrobbannék. Még hogy pizzát! Szeretkezés közben hogy jön ide a kaja? Na, jó próbálom hűteni az agyamat. Végül is mire befejezzük tuti egy lovat is fel tudnék falni. De ez így most…..

Mire idáig jutok, Tom vissza is jön. Nem tudom mit csinált odakint, mit evett vagy ivott, de használt mert úgy ront rám, mint egy vadember. Bugyim két darabban repül át a szobán, a vibrátor elgurul. Ő pedig már rajtam is van. Vadul szétrántja a combjaimat és birtokba vesz. Végre megkapom, amit szeretnék. Maga alá gyűr és minden további fölösleges időhúzás nélkül belém hatol. Egyből őrült gyors tempót diktál, nem enged, vadul döfköd. Magával ragad. Ha nem lenne megkötve a kezem valószínűleg véresre karmolnám a hátát. Ő pedig könyörületet nem ismerve egyre mélyebbre döfött bennem. Teljes súlyával rám nehezedik, szinte a lepedőhöz szegez. Már követel és nem kér. Én pedig megadom neki magam, hogy a vágytól perzselve magával ragadjon fel a csúcsra. Elveszítve a kapcsolatot a külvilággal, nem érzünk mást csak egymást. Testünk még jobban összefonódik ahogy elönt a gyönyör. Viharos mámor tombolt az ereinkben, összeforrasztva a szívünket is.

Azaiak (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Na, most egy lovat is meg tudnék enni, mondja a drága, ahogy eloldozom.

- Hát, akkor lássunk hozzá!

A pizza hamar elfogy, gyümölcs is követi, aztán kényelmesen elterpeszkedünk a nappali foteljeiben.

- Mi lesz velünk Tom? Ezt az örömöt már nem lehet tovább fokozni? Máris itt lenne az út vége?

- Ugyan már Sher! Hol van még az. Tudod, mondtam már neked, egy életre kell beosztani. Annyi minden van még előttünk. Életben, munkában, örömökben…


És valóban, hőseink boldogan éltek, míg meg nem haltak, akkor azután meghaltak.

No_signal (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nagyon éhes vagyok! Szerencsére kész a pizza így gyorsan be is faljuk. Majd a nappaliban leülve hangot adok kétségeimnek. Két nap alatt úgy érzem mintha minden megváltozott volna bennem. Most bizonytalan vagyok. De Tom megnyugtat, hogy nem lesz semmi baj. Remélem igaza lesz és tényleg rengeteg csodás élmény vár még ránk, hogy közösen átéljük őket. Addig is… minden jó, ha a vége jó….

Tartalomjegyzék