Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már tíz éve, hogy letettük az érettségit az asztalra, olyan hihetetlen, mintha ma lett volna. Emlékeimbe beleivódtak dolgok, események és legfőképpen egy ember. Soha semmi nem volt köztünk, féltem is volna akkoriban bármit tenni az ügy érdekében, viszont azóta sem változott semmi, mikor eszembe jut és olyankor a testemnek alig tudok megálljt parancsolni, pont mint akkoriban. Az utolsó évben jött hozzánk csak, akkor költöztek a városba, de felkavaró egy jelenség volt, minden csaj őt akarta, az a tipikus sportos, magas, és elegáns megjelenésű pasi, és azok a zöld szemek. Áh…

Fel kell, hogy ébredjek a gondolataimból, újabb üzenet érkezett, és csak úgy csilingel a laptopom. A várva várt válasz, most már teljes lesz a létszám az első érettségi találkozóra. Nem mondom nehezen hoztam össze, mindenkit megkeresni az iterneten, üzenni és az időpont, ami a többségnek volt jó, azt leszervezni. Szóval egy hónap és végre láthatok mindenkit. Jó, akkor most már fixálhatom is a helyet, hányan alszanak majd a szállodában, és az ételt is kiválasztom majd. Le lesz foglalva a szabadidőm rendesen.


A barátnőmet kérem meg, hogy segítsen valami ruhát összehozni az alkalomra. Nem szól semmit, csak előhozza a ruhatár hátsó részéről, egy piros mini szoknyát, ami még az első munkáim volt, amit magamnak csináltam, és félretettem „az” alkalomra. Felpróbáltam és csoda, de még pont jó rám, mintha csak most csináltam volna. A vállaim kinn vannak, mély dekoltázs, laza ruhatömeg hullik alá, ami eltakar, és mégis láttatja magát. A felkaromnál egy ponton összefogja az anyagot, majd lazán a csuklómig a selyem leng, és ismét záródik egy szaténszalaggal. A ruha hossza viszont nekem túl rövid, de barátnőm meggyőz, hogy így lesz tökéletes. És ezzel készen is vagyok.

Nehezen telnek az utolsó napok, szinte alig alszom, mindig közbejön valami fontos munka, és nem akarok azon a hétvégén is dolgozni, így kénytelen vagyok éjjel is dolgozni. Évek óta ez lesz az első szabad hétvégém. Péntek este aztán beveszek egy gyenge altatót, hogy kipihenten mehessek a találkozóra.

Charmer (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Leszáll a gép: Budapest. Hét éve nem voltam itthon. A fősuli után egy visszautasíthatatlan ajánlattal kerestek meg, és én örömmel mentem a Szilícium-völgybe dolgozni. Aztán megütöttük a főnyereményt és jött a sok munka, utazás, még több munka. Azt mondják hét évente váltani kell, úgyhogy kivettem egy kis alkotói szabadságot, feltöltődni. Persze a srácok várnak vissza kint, de tudják hogy egy kis szünet új ötleteket, élményeket ad. Na majd meglátjuk. Ami az egészet elindította az a tíz éves érettségi találkozóm. Az öt évesre nem tudtam elmenni, épp a sűrűjében voltunk a cég felfuttatásának. Most viszont a legváratlanabb pillanatban jött az email. Pont kapóra jött, így másnap már intéztem is a jegyemet Magyarországra.


Kicsit furcsa itthon, az emberek fásultak, kedvetlenek. Nyoma sincs a kaliforniai életvidámságnak. Viszont sokkal több jó nő mászkál az utcákon, a fülledt meleg miatt meglehetősen kevés ruhában. Azért a nyári nap legalább úgy perzsel itt is. Nem kapcsolom be a légkondit a bérautóban, inkább élvezem ahogy a hűs mélygarázsból a perzselő forróságba hajtok lehúzott ablakokkal. Mivel apám katonatiszt volt, így elég gyakran költöztünk. Amint kirepültem szüleim le is költöztek egy csendes kis faluba, végleg. A katonák nyugdíjasként szeretik a nyugalmat. Irány a szülői ház vidéken, aztán tovább a közeli városba, ahová az érettségi évében jártam.


Én lettem a gimnázium ügyeletes jócsávója, ahogy idekerültem a fővárosból. Vajmi kevéssé érdekeltek akkoriban még a lányok, sokkal inkább a tanulás töltötte ki a napjaim. Volt egy-két lány akivel jártunk, de elég hamar rájöttem hogy csak reprezentációs célokra kellek, hiszen a sulin belül én voltam az aranyérmes bika, akit minden évfolyamról el akartak ejteni a csajok.

Aztán a főiskolán megváltozott a női nemről alkotott nézőpontom. Mivel az anyag félgőzzel is ment, így volt időm elmerülni az egyetemi élet sűrűjében. Itt már nem én voltam a társaságok középpontja, de jobban is szeretek a csendes perifériáról szemezgetni a rejtett kincsek között.


Egyre kíváncsibb vagyok, ahogy a szálloda felé tartok, odakint ezt inkább panziónak hívnák, de egy magyar kisvárosban persze másak a viszonyok. Vajon kiből mi lett így tíz év alatt. Volt egy két igen ígéretes nő alapanyag így visszagondolva arra az egy évre. Biztosan már mindegyikük szült néhány gyereket és ahogy az amerikai nők többsége, slampos elhízott feleséggé vált. Belépek az otthonos kis szállodai szobába, nyoma sincs a nagy hotelek kimért steril hangulatának, sokkal közvetlenebb barátságosabb a berendezés, még ha kopottas is. Jobb kedvre derít ez a szívélyes közeg. Azért hátha akad az osztálytársnők között karrierista is, akinek nem volt ideje a klasszikus forgatókönyvre. Kint bizony volt néhány jó kalandom lelkes és dögös titkárnőkkel.

Kimerített az utazás és a meleg, úgyhogy kellemes fáradtsággal tagjaimban dőlök az ágyba. Holnap minden kiderül.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már reggel korán kelek, összepakolok, reggelizem. Összeszedem a holmimat és egy lenge kis ruhában, papucsban elindulok. Kis kitérőt teszek, még pár dolgot elintézek. Dél körül érkezem meg, van, aki már itt is aludt, és fog is a mai napon. Köztük van ő is. Magamnak is lefoglaltam egy szobát, nem akarok este vezetni, és inni szeretnék, még ha csak pár pohárral is.


Bemegyek és leteszem a holmimat a szobában, kicsit rendbe szedem magam, bár nem viszem túlzásba. Kipakolok, elrendezve mindent, fogasra a ruhám, előkészítve a cipőm, az ágyra rakva a fehérneműm, és elindulok lefelé a külön helyiségbe, ahol az esti találkozó lesz, ellenőrizni szeretném a díszítést ás még a tulajjal is találkozom. Kezemben egy paksaméta papír és fényképek. Lefelé szaladok a lépcsőn, sietek.

Látom, hogy jön szembe valaki, nem is foglalkozom vele, máshol járnak a gondolataim. Ekkor valami folytán kiesnek a kezemből a papírok, lehajolok, sietve kapkodom utánuk, ekkor egy férfi udvariasan leguggol velem együtt felszedni azokat.

- Köszönöm a segítségét uram.

- Nagyon szívesen – és átnyújtja a papírokat, én meg igazgatom őket.

Mivel sietnem kellett, elvettem és nem is pillantottam rá, csak úgy tovalibbentem. Éreztem, ahogy a tekintete még rajtam maradt, egészen, míg be nem fordultam az ajtón. Pár percet töltöttem a teremben és sietve lefixáltuk a dolgokat Péterrel. Régi ismerős volt már, pár bemutatót tartottam itt a szállóban. ( Na és persze volt más is köztünk, de az már rég volt.) Kilépve az ajtón egy öleléssel búcsúztam a házigazdától és indultam visszafelé a lépcsőn.


Most már üres kézzel haladtam volna, de elkaptam egy pillantást, ami kicsit visszatartott, majd belül kirázott a hideg. A pasi, aki segített felvenni a papírokat, nem volt más, mint Vid. Megállt ott, ahol az eset történt és várt. Közeledtem felé, mint egy idegesen vigyorgó vadalma.

- Szia Luca – és ő is lépett egyet felém.

- Szia Vid – ekkor már teljesen közel voltam hozzá és elkapott, átölelt.

- Nem is ismertél fel az előbb? – hangzott a kérdés, már mikor elengedett.

- Bocsáss meg, de siettem, nem is néztem ki segít.

- Akkor kárpótolj engem…. – nem fejezte be a mondatot

Na, most mit is csináljak, mivel tudnám kárpótolni őt? Az órámra nézek és már lassan kettő felé volt az idő. Nekem el kellene kezdeni készülődni. Felhívom, hátha, de akkor meg mit gondol rólam. Lesz, ami lesz.

- Persze, gyere utánam, van behűtve egy kis hazaim.

- Hazai? – jött a kérdés felém

Választ nem kapott, csak kézen fogtam és húztam magam után felfelé. Szerencsére a szobám egy kieső részen volt, Péter mindig ezt adja ki nekem, tudja, kell a csend, a nyugalom. Pár pillanat múlva már az ajtót nyitottam, és léptünk be rajta. A szívem nem volt a helyén az biztos, de most nem is az irányított, hanem az eszem és egyben a vágy feléje, amit nem mutattam. Még most is pont olyan, mint tíz éve, csak kicsit férfiasabb. Ekkor esett le, hogy én jól kipakoltam, ez ciki lesz.

Charmer (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem keltem korán, a reggeli ki is maradt. Az időeltolódástól kótyagosan megyek le ebédelni. Jóllakottan a szobámba tartva a lépcsőn meglátom Lucát. Lenge nyári ruha, papucs. Elmosolyodom. Hát igen, úgy látszik csak van, aki nem a szülést választotta. Milyen érdekes, hogy nem a legjobb tinédzserekből lesznek a legdögösebb Mata Harik harminc felé. Megcsúszik a papucsa, a kezeiből a földre hullanak az iratok. Egy szó nélkül ott termek, segítek kedvesen összeszedni mindet. Illedelmesen megköszöni, úgy tűnik nem ismert fel. Biztos nagyon siet mindent lefixálni az esti találkozóra. Mindig is imádott szervezni, az a minden lében két kanál kis energiabomba, mint ahogy a gimiben is az volt.

Ahogy tovalibben utána nézek. Az anyja, ez aztán prémium minőség, micsoda fenék, a vékony anyag semmit sem rejtett igazából, épp annyira volt elég hogy ne jelenthessék fel közszeméremsértésért. Úgy döntöttem ráér a délutáni ejtőzés, inkább tisztes távolból figyeltem Lucát. Nem tévedtem, a panzió tulajdonosával egyeztették az utolsó részleteket. Visszafelé a lépcső aljában vártam. Zavartan, pirulva vigyorgott, ahogy meglátott.

- Szia Luca! - léptem felé mosolyogva.

- Szia Vid! - csilingelt a hangja. Úgy tűnt várta, hogy ismét összefussunk. Nézzük mik az esélyeink, gondoltam és odaléptem hozzá. Elkaptam egy üdvözlő ölelésre.

- Nem is ismertél fel az előbb? - kérdeztem játékosan felelősségre vonva őt.

- Bocsáss meg, de siettem, nem is néztem ki segít. - szabadkozott zavartan.

- Akkor kárpótolj engem... - s sokat sejtetően befejezetlenül hagytam a mondatot. Reménykedtem, hogy jól értettem a vigyort az arcán, mikor először felismert.

- Persze gyere utánam! Van behűtve egy kis hazaim.

- Hazai? - kérdem. Úgy látom vette a lapot, benne vagyunk a játék javában.

Szó nélkül kézen fogott és húzott felfelé a lépcsőn. Szinte vonszolt annyira sietett felfelé. Én meg mögötte vigyorogtam, nem is sejtettem tíz perce hogy mennyire beletrafáltam a dolgokba. Kacéran ringott a csípője a lépcsőkön, és kezdett feléledni bennem a vadászösztön. A dárdám is megmozdult a könnyű rövidnadrág alatt, jelezve hogy kedvére való a zsákmány. Mire felocsúdok, már nyitunk is be a szobájába.

Körülnézek futólag: nőies rendetlenség. Minden kipakolva a szoba legkülönbözőbb pontjaira. Egy tűzpiros miniruha lóg a fogason, kihívó fehérnemű az ágyra készítve. Kezd összeállni a fejemben a kép. Ez a nő aztán nem teketóriázik. Biztosra akart menni este a találkán. Ehhez képest nem fél kihasználni a kínálkozó alkalmat hamarabb is úgy látszik. Igazán kedvemre való a vehemenciája, bár magam általában inkább a lassabb kezdések híve vagyok. Mögé lépek, szorosan átölelem, majd magam felé fordítom.

- Na muti azt a hazait! - biztatom, ahogy átragad rám a türelmetlensége.

Kibontakozik karjaimból és a hűtőhöz lép. Mélyre hajol nekem háttal, ahogy elmélyülten kutat a minibárban. Atyaég, őrjítően formás izmos a feneke. Elindulok felé, mire becsukja a hűtőajtót és rám néz. A lenge nyári ruha derékig kigombolva, kezében egy jégkocka. A méretes mellei félig kikukucskálnak a könnyű anyag alól.

- Ez nem hideg, ez forró - mondom szinte suttogva, ahogy ismét közelebb lépek.

Kihívóan kacsint, majd egy szemvillanás alatt átugrik az ágy felett és távolabb kerül tőlem.

- De én behűtöttet ígértem! - felel dacosan, és kezeiben egy-egy jégkockával izgatóan simogatni kezdi mellkasát.

Odalépnék, de szemeivel int, még nem jött el az ideje. Nadrágomban egyre jobban feszül a kis őrmester, egyre inkább ezredessé válik. Szemeim csak úgy isszák az erotikus incselkedést, ajkamba harapok, hátha mindez csak egy álom, és így talán felébredek. De nem... ez a kőkemény valóság. A behűtött cicik lándzsaként merednek előre, el nem engedve tekintetem.

- Meleg van... - jegyzem meg sóhajtva, szinte lemondón és kigombolom az ingem felső gombjait. Lássuk vajon meddig akar elmenni Luca. Én, magamon is meglepődve, már legszívesebben a legmagasabbra vinném.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Azt hiszem, ezt a szégyent, csak kis játékkal tudom elfeledtetni. A kis mini bárhoz lépek és megmutatom hátsó formáimat, miközben elől kigombolom pár gombomat, és előveszek két jégkockát. Érzem, hogy közelít felém, és ahogy felállok, már hátrálok s tőle. Olyan hamar, azért nem kap meg.

- Ez nem hideg, ez forró – suttogja

Közben még hátrébb lépek, hogy egész alakomat láthassa.

- De én behűtöttet ígértem! – határozottan jelentem ki, s a jégkockával kezdem játszani.

Látom, nem hagyja hidegen, a dolog. Vagy inkább elöntötte a forróság, mert a nadrágon keresztül is láthatóvá vált a vágy, amit a látványom keltett.

- Meleg van... – sóhajtott, majd kigombolta az ingét.

Nem semmi látvány volt a kidolgozott férfitest. Önkéntelenül is a két jégkockával elindultam a nyakamtól a mellkasomon keresztül a mellemig, egészen lefelé, amíg a ruha engedte, s hagytam, hogy elővillanjanak a bimbóim. A jéggel meg haladtam feléjük, mígnem elértem, s már egészen megkeményedtek, köröztem velük, s néha megnyaltam a hideg játékszert. Sóhajtottam, olyan jól esett a melegben és a tüzes testemnek a hideg. Ő közben tovább gombolta az ingét és levetette, majd a nadrágja gombját is kigombolta, de leintettem, így félig még rajta maradt. Egyik jégdarabot a számba vettem a másikat hagytam játszani, de „kiejtettem” a kezemből és beleesett a mellim közé, ott ahol még tartotta a ruha. Hívnom sem kellett jött egyre felém, s magához szorított, éreztem a meleg testét. Míg kezeivel szorosan tartott, addig ajkai a nyakamhoz értek finoman leheletszerűen, és mégis olyan kívánattal. Majd apró és finom csókjai következtek, haladt lefelé a halmaim közé és olyan könnyedén vette a szájába a hideg darabot, és haladt vele felfelé, mintha mindig ezt csinálná. Izgatott és játszott a kockával. Egészen a fülem mögé, ahol végül is elolvadt végleg a hideg vágykeltő. A számban sem volt már meg, apró puszikat adva elértem a száját. Haboztam, nem tudom miért. Kezét rátette az arcomra és olyan szenvedéllyel csókolt meg, hogy azt hittem végem. Éreztem, hogy már nincs megállás kettőnk között, végig kell vinni. Esélyt nem adott, hogy bármi mást csináljak, mert a másik keze már a szoknyám alatt kutakodott és a popsimat fedezte fel, illetve a vékony pántot, amit tangának hívnak. Majd haladt ujjaival egyre előre befurakodva a bugyim alá és nemes egyszerűséggel félrehúzta utat keresve, hogy megérinthesse a már nedves punimat. Én sem voltam tétlen és lehúztam a cipzárt és próbáltam lehúzni a nadrágot és a szoros boxert. Egyik lábam már a csípőjén volt s használtam, mint harmadik kezet, így hamar lenn is volt mindene. Végre éreztem a testét teljes valójában s a kezeim közé vehettem a férfiasságát. Nem haboztam, irányítottam a puncim felé, ami már alig várta, hogy befogadja. Ekkor megfogott és úgy, ahogy voltam felemelt és a pár lépésre lévő kis komódra helyezett, és azzal a lendülettel már bennem is volt. Meglepetésként hatott rám, hogy megállt egy pillanatra, mikor már birtokba vett, és elkezdte lefejteni rólam a ruhám.

- Látni, érezni akarom a melleidet.

Charmer (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Hát sokáig akar, de nem siet. Tovább játszott magán a jéggel. Hamar előbukkantak behűtött málnaszemei is a ruha alól, igézve néztem őket. Önkéntelenül is tovább vetkőztem, hisz mindenét érezni és kényeztetni akartam. Megállított mikor már épp a nadrágom húztam volna lefelé. Majd játékosan a mellei közé csúsztatta az egyik már olvadó jégkockát. Mintha a startpisztoly dördült volna úgy indultam meg erre felé. Átöleltem, szorítottam és finoman csókoltam a nyakát, megőrültem már hogy érezzem mélyebben is, de mégiscsak úriember vagyok. Muszáj volt egy kis hűset éreznem hogy lenyugodjanak kedélyeim kicsit, ajkaimmal cicijei között a jégkockát kerestem. Mikor megtaláltam elkezdtem felfelé terelgetni. Egészen a füle tövéig kitartott a hűsítő jégdarab. Megremegett, ahogy a nyaka tetejét kényeztettem hűs ajkaimmal, majd elindult apró puszikkal felém. Szinte bizonytalanul. Csak nem inába szállt a bátorsága? Tenyereim közé vettem arcát, és szenvedélyesen csókoltam meg. A bennem felhergelt vadász nem hagyta, hogy letérjünk az útról.

Majd az egyik kezem már indult is a szoknyája alá, hogy bevegyem bizonyosan forró barlangját. Hamar tovasiklok a finom popsihalmokon és máris megvan a vékony kis tanga, inkább csak egy jelképes vékony szalag, amit pikk-pakk félre is húztam. Mohón a lucskos punciját vágytam már érinteni bárhogyan. Luca is magához tért, és kézzel-lábbal hámozta le rólam maradék ruháimat. Rá is markolt az egylövetűre és most már habozás nélkül magába kezdte húzni.

Felkaptam és a komódra ültettem így kiegyenlítődött a köztünk lévő magasságkülönbség. Ahogy a feneke a fára ért már tövig be is csusszantam a kívánatos forró lyukába. Rendesen be lehetett már indulva, mert meg se nyikkant úgy nyelt el, pedig nem éppen rövid szerszámmal járok. Én is megszabadítottam lenge ruhájától. Meglepetten tekintett rám a mozdulatra.

- Látni, érezni akarom a melleidet. - mondtam, s azzal kicsusszanva a forró barlangból lesegítettem a komódról és habozás nélkül formás behűtött keblek közé illesztettem falloszomat.

- Elvégre hűtött hazait ígértél, és a forró szauna után jót tesz egy kis hűsölés. - jegyeztem meg incselkedő hangsúllyal, rámosolyogva.

- Hmmmmmm... - sóhajtott kéjesen, miközben félig leguggolt, hogy kényelmesebben tudja kezeivel közrefogva melleit csúsztatni sikamlós farkamon. A kibukkanó makkot nyelvével is meg-megsimogatta. Szemei csillogva fixírozták a nedveitől fényes szerszámot. Látszott rajta hogy egyre éhesebben nyalogatja szája szélét. Hanyatt döntött az ágyon és felém térdelt. Haja végigsimult hasamon, ahogy egyetlen lassú mozdulattal szájával is elnyelte méretes dárdámat. Elégedett cuppogással szopott, kéjesen elnyújtva minden mozdulatot. Nem sietett, mégis hamar éreztem, hogy nem bírom soká. Hajkoronája alá nyúltam és felemeltem az arcát állánál fogva. Mozdult volna de intettem maradjon.

Mögé kerültem, megmarkoltam feszes farát és lassan mint ahogy ő nyelt el, belemerültem szűk puncijába.

- Aaaahhhhh.... - szakadt fel belőle egy elfúló nyögés, mikor golyóim combjához nyomódtak a mozdulat végén.

Ugyanebben a pillanatban látom, hogy nyomódik le a kilincs és benyit valaki. Mozdulatlanná dermedtem a meglepetéstől. Partnerem is elnémult a látványtól. Egy barna hajtincs jelent meg az ajtórésben.

- Bocsánat! - halljuk szabadkozva egy nő bizonytalan hangját, majd ahogy jött, úgy távozott is, halkan betéve az ajtót.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Az ajtó kinyitódott, de csak éppen, hogy egy tincset lássak. Megdermedtünk, de mikor az ajtó ismét bezáródott, Vid folytatta, amit elkezdett. Én viszont képtelen voltam ismét magamat adni, ugyanis tudtam ki nézett be. Zorka volt, és tudtam, hogy a pasit akarta megszerezni, aki most éppen rajtam ténykedik. Ez mint egy hideg víz futott végig rajtam, és hűtött le.

- Bocs, de nem megy….tovább

Felálltam és elindultam a fürdőbe, vártam, hogy visszatartson, vagy legalább mondjon valamit, de semmi. Felcsatoltam a hajam és a tus alá álltam. Engedtem magamra a vizet és arra gondoltam, hogy milyen hülyén viselkedtem. Életem legjobb szexelése előtt-közbe álltam és egyszerűen otthagytam. Támaszkodtam a csempére és már nem érdekelt semmi, csak mérgelődtem magamba. Nem hagyhatom elmenni, nem lehet csak ennyi. Megfordultam, de meglepetésemre ott állt előttem, olyan halkan surrant be észre sem vettem. Most sem szólt semmit, és én sem tudtam kinyitni a szám. Közelebb lépett egészen közel megfogta a hátsómat felemelt és a falhoz nyomva, nemes egyszerűséggel belém hatolt, és megcsókolt. Megdöbbentem, várom a folytatást. A hideg fal, a forró víz, és a szenvedélyes pasi ismét feledtetni kezdte velem a pár perc történéseit. Mikor végre nyelve elengedte az enyémet és ismét szóhoz juthattam volna, ismét meglepve, csak rám mosolygott, és ezzel el is intézett, intézte a dolgokat. Egyre hevesebben kezdett döfködni, a falhoz nyomva, és a tekintetemet el nem hagyva éreztem eljött mindkettőnknek a pillanat. Szinte egyszerre hunytuk be a szemünket és engedtük ki az elemi erőt, amit az elélvezés okozott. A testem maradt, de a lelkem elhagyta e világot, olyan erővel söpört végig rajtam. Teljesen hozzám simult pár perc, pillanat múlva, és a fülembe súgta:

- Most már tusolhatunk – mint, aki jól végezte dolgát

Ismét szó nélkül maradtam, lábaim még alig bírtak el, de úgy vettem ki, partnerem is bizonytalankodott néha. Lassan letusoltunk, együtt, mintha mindig ezt csináltuk volna.

Felöltözött és az ágyon ülve nézte végig, ahogy magamra húzom a ruhadarabjaimat. A kis piros tangámat, ahogy erotikusan belelépkedem, majd a szintén piros ruhát, ahogy leengedtem magamon és lehúztam, hogy éppen takarja a popsimat. Ránéztem, és feltűnt, hogy ismét izgalomba hoztam. Nem szóltam semmit, még nem. Vártam, hátha mond valamit, vagy tesz, de ismét semmi, úgy láttam, csak a látvány kell neki. Megtörtem hát a csendet.

- Nem kellene menned neked is öltözni? – odaálltam elé a lábaim közé fogva az övéit.

Charmer (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Luca teljesen kizökkent a forró hangulatból. Könnyen lehet hogy felismerte a benyitó nőt.

- Bocs, de nem megy... tovább... - mondta halkan, és feltápászkodva az ágyról a fürdőbe indult.

Nem nagyon jutottam szóhoz. Bezzeg az ágyékom. Igen hevesen ágált az ütemes dugattyúzás megszakítása ellen. Én pedig igazat adtam neki. Vendéglátóm után eredtem a záporozó vízcseppek alá. Mikor beléptem mellé pont felém fordult. Egy szó nélkül tapasztottam szájára az ajkaim és mindent beleadtam ebbe a csókba. Megmarkoltam a fenekét és felnyomtam a csempére, miközben az ágyon történtektől még igencsak felhevült falloszom már tömtem is be elárvult puncijába.

Pár pillanatra meglepődött a heves követelőzéstől, de nem kellett sok és már éreztem a benne közelítő remegő orgazmusát. Szenvedélyem, lendületem átragadt rá és együtt élveztünk el a forró zuhany alatt. Ahogy lecsengtek kéjutazásunk hullámai megszólaltam.

- Most már tusolhatunk. - S kissé erőtlen mozdulatokkal fürdetni kezdtem kéjtől elernyedt testét.

Jó hatással volt a frissítő víz mindkettőnkre. Megvárta míg felöltözök, majd legalább olyan erotikusan öltözött fel, mint ahogy reményeim szerint majd vetkőzni is fog. Kacéran lépett bele a falatnyi tűzpiros tangájába, és szexi mozdulatokkal igazgatta el magán a színben passzoló ruhát, ügyelve arra hogy az a lehető legkevesebbet takarja formás popsijából. Néma áhítattal néztem a műsort és a hatása nem maradt el, én is felfrissültem teljesen.

- Nem kellene menned neked is öltözni? - állt elém végül. Lábai közrefogtak ülve az ágyon.

- Ha te mondod?! - feleltem pajkosan nevetve. - Elkélne a segítséget, nem sikerült még eldöntenem mit is vegyek fel. - kacsintottam rá sokat sejtetően.

Azzal felálltam lábai között, úgy hogy kemény ágyékom végigsimítson combjai között.

- Nincs sok időnk, ha jól értem. - jegyeztem meg tettetett komolysággal. Majd kiléptem mellé és kézen fogva magam után húztam sürgetve.

Bukdácsolva tipegett a kis papucsában ahogy kanyarogtunk a szobák között. Az enyém pont a szint másik végében van. Befordultunk az oda vezető folyosóra, mikor valaki ránk köszönt.

- Sziasztok! - hangjában a kedves üdvözlés és valamiféle csalódottság keveredik.

- Szia Zorka! - válaszolt Luca.

- Szia! - köszönök én is kicsit lemaradva.

- Nem jöttök a társalgóba? Már csak ti hiányoztok az osztályból.

- Mindjárt, még át kellene öltöznöm, illetve ígértem Lucának valamit korábban, azt még elintézzük és megyünk.

A mondat végén észrevétlen megszorítottam partnernőm kezét.

- Sietünk! - tette hozzá Luca, azzal elém lépve már húzott is tovább a keskeny folyosón.

Csak lapjával fértünk el egymás mellett, és Zorka sosem volt az a szégyenlős kislány. Rám kacsintott, miközben kezével végigsimított az enyhén dudorodó szerszámomon. Közben ajkával hangtalanul formálta a szavakat: "Még ma le foglak szopni". Hát igen, már gimiben is ő volt a suli ügyeletes rosszkislánya. Én akkor még kimaradtam a szórásából, nem nagyon érdekelt a szex. Aztán másodéven egy házibuliban összetalálkoztunk. Akkor bepótolta a hiányzó darabot a gimis gyűjteményéből. Aztán persze a főiskolás gyűjteményébe is kellettem neki. Nem mintha bántam volna, mert se előtte se utána nem szoptak még le ilyen tökéletesen mint azokban az időkben ő nem egyszer. Annyira rá volt cuppanva a dákómra, hogy mikor kikerültem Kaliforniába is meglátogatott néhányszor, és cumizott amikor csak tudott. Érdekes hogy sosem akart mást, de ezt állandóan.

Mire ez átvillan az agyamon a szobaajtóhoz is érünk. Luca kérdőn néz rám bizonytalankodásomat látva. miközben elfordítom a kulcsot a zárban, megszólalok.

- Mondanom kell valamit.

Elsápad ahogy belépünk, így nem is teketóriázok. Röviden, lényegre törően felvázolom, hogy Zorkával van már előéletem, de csak orális. A kis folyosói incidenst is megemlítem. Csendesen hallgatja a mondandómat, majd beljebb lép a franciaágyhoz és leül.

- Akkor átöltözöl? - kérdezi feszültségtől kissé remegő hanggal.

A szekrény felé fordulok és könnyedén ledobom a ruháimat. A falon lévő tükörben látom hogy figyeli minden mozdulatomat. Tekintete szinte folyamatosan a meredező farkamat fixírozza. Előveszek egy krémszínű inget és egy vasalt sötétzöld vászonnadrágot. A tükörbe sandítok, annyira beindította a látvány hogy már az ajkait harapdálja. Kezembe veszek két boxert, egy középkék combra érőt és egy bézs-barna csíkost, majd felé fordulok.

- Melyik legyen?

- Gyere csak hadd nézzem meg őket jobban! - válaszol nagy átéléssel.

Elé állok minden értelemben. Mohón rábukik a makkomra, majd miután szépen komótosan szájába vett, kezével int hogy a kéket vegyem fel. Ki sem enged ajkai közül amíg térd fölé nem húzom az alsóneműt. Kőkemény dárdám majdnem kikandikál ahogy öltözöm.

- Nem ez nem jó, mondja mosolyogva. - azzal a lendülettel már veszi is le rólam a boxert. Ahogy előkandikál a makkom, buzgón rácuppan. Alaposan megjáratja a nyelvét rajta, majd ismét tövig benyeli. Egy hang nélkül kiveszi a másik boxert a kezemből és tartja hogy lépjek bele. Ő maga húzza fel a derekamig, ameddig csak lehet szájában tartva falloszomat. Hátradől, kezeivel az ágyon támaszkodva. Ingatja a fejét.

- Ez sem az igazi. - eközben térdeit is felhúzza az ágyra. miniruhája rögvest felcsúszik a derekára és elővillan, ahogy a tangája bevág a szeméremajkai közé. - Szerintem a boxer felesleges Vid. - sóhajtja vágyakozóan, majd lábával elkezdi lefejteni egyetlen ruhadarabomat.

Megőrjít a látvány, és ahogy Luca felkínálkozik teljesen elveszi az eszem. Kilépek az alsóneműmből és felé térdelek az ágyon. A lábai közé nyúlok, miközben a fülégbe suttogom:

- A tangád is felesleges Luca...

Azzal le is rántom róla az átázott csipkét, majd letérdelek a földre és kiszáradt ajkaimmal lucskos kelyhéből kezdek falatozni.

- Sietnünk kell! - húz fel magához. - A desszertet majd este kapod meg!

Lábait derekamra kulcsolja és ágyékát emelve várja hogy döfjek. Lassan csusszanok be, dacosan ellenkezve a siettetéssel. Erre felém kerekedik és mohón lüktető trónjára ül. hevesen lovagol mellkasomon támaszkodva, miközben ruháját felgyűrve a fenekét markolászom. Minduntalan, mikor a csúcsra érne viszont belassít. Lassú csípőkörzésekkel hagyja magát nyugodni, kiélvezi kéjdorongom minden merevségét és lüktetését. Majd hirtelen rákapcsol és magamhoz sem térhetek, hangos sikolyokkal, remegve vonaglik az orgazmustól. Épp egy hajszálon múlik hogy elélvezzek én is vele, de ahogy piheg, mégsem megyek utána. Amint összeszedi magát, mosolyogva csúszik le rólam. Kéjes hangok kíséretében szopni kezd, s pár másodperc elteltével türelmetlenül szippant magába minden cseppet belőlem.

- Viszont az én desszertem nem várhatott estig! - mondja önelégült és kielégült hangon. - Akkor felöltözöl? - kérdi ismét, de most már inkább pajkos szende kislányként. Ahogy felkapom az inget és a ruhát szemei ismét végig fixíroznak, ujjait eközben combjain járatja. Megigazítja a piros ruhácskáját, a bugyival mit sem törődve, és elégedetten kiadja a vezényszót.

- Mehetünk!

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Teljesen ledöbbentem, amit Zorkáról és magáról mesélt, nem számítottam rá, hogy volt köztük valami. Nem sokáig gondolkodhattam rajta, mert előttem próbálgatta a ruháit és bár nem sejtette, de a bokszer ruhadarab volt a gyengém. A kék jól állt volna, de a számban jobban állt, amit takarni akart vele. Így finoman kényeztettem, míg próbált. A látványa már eléggé felizgatott. A másik ruhadarabot is felhúztam rá, hogy lássam formájába, persze amíg lehetett ajkaimmal kényeztettem becses szerszámját. Majd mikor már teljesen felhúztam rá hátradőlve szemléltem őt. Nem volt célom között, hogy rajta is maradjon, de szerettem nézni benne, főleg, hogy meredező farka még feszesebbé tette. Felhúztam a térdeimet, hogy lássa a már kiéhezett testrészemet, ami vággyal volt tele.

- Szerintem a bokszer felesleges Vid. – segítek lefejteni róla, majd feltérdel a lábaim közé

- A tangád is felesleges Luca…. – és már veszi is le

Nyelvét megízesíti bennem, de tudtam, hogy most erre nem érünk rá.

- Sietnünk kell – de mintha meg sem halotta volna, pedig felhúztam magamra, lassan merítkezik meg bennem.

Felülkerekedem rajta, nem játszunk most, és erőteljesen lovagolom, amíg csak a csúcs felé nem hajszolom magam, de előtte megállok, várva, hátha együtt élvezhetjük ki azt a bizonyos percet. Pár körzés benne és érzem, ahogy nem bírom tovább és egy sikollyal átlépem a gyönyört. Mivel nem voltam elég neki így beugrik, hogy megmutatom nem csak a puncim oly jó a számmal is tudok mit kezdeni. Lecsúszom róla és mohón bekapom a már eléggé felajzott farkát. Leengedem, ameddig csak tudom, hogy kéjesebb legyen, majd erősen ajkaim közé fogom, és lassan engedem fel, tudtam, hogy ez meghozza azt a pici lépést, hogy élvezzen egyet. S hagyom, hogy a számban lecsurogjon a nedűje minden cseppjét kiélvezve.

- Viszont az én desszertem nem várhatott estig. Akkor felöltözöl? – mit sem törődve a pár pillanattal ezelőtti tetemmel

Elkezdi felvenni a ruháit, de ismét nem hagy hidegen a látvány. Tudtam, most nem lehet tovább menni. Megigazítom a ruhámat, viszont a bugyiról el is feledkeztem.

- Mehetünk.


Bementünk a terembe, már majdnem mindenki itt volt. Rossz házigazda vagyok, később érkezem meg mint a vendégek. Én leültem az „asztalfőre” és mellém került Vid. Sajnos melléje került Zorka is, lehet ő rendezte így.? Kicsit bosszantott, de ha őt akarja, nem teszek semmit, maximum egy jó kis délutánom volt.


Beszélgetés evés-ivás volt, majd egy jó kis zene került elő a régmúltból. A keringő, ami a szalagavatón szólt. Rögvest felkért a férfi mellettem, kicsit izgatottan mentem vele, mert már tudatosult bennem, hogy a szoknyám rövid és nincs alatta semmi. Kézen fogott és vitt, magához szorított és a fülembe súgta, hogy figyel a nem létező ruhámra. Azzal a lendülettel már forgatott is, mint egyedüli pár a parketten, a többiek meg szurkoltak, mintha nem is tudom….Bár élveztem nem is gondoltam volna, hogy tud táncolni.

- Mióta táncolsz?

Válasz nem érkezett. Intettünk, hogy ne csak mi legyünk ilyen bátrak és mások is táncoljanak, hiszen voltunk páran bevállalósak és akkoriban roptunk rá, bár koreográfiával, de hát az már rég volt. Kezei szorosan tartották a derekamat, kellett is, hiszen a pörgés és az előtte lévő pár pohárka most kiütött.

- Vid, üljünk le kérlek – szóltam elnyűtt hangon

- Természetesen. – az asztalhoz kísért

Láttam rajt, hogy megijedt, de miért is, hiszen csak ma volt közünk egymáshoz. Pár perc után jobb lett és ismét elláttam házigazda feladataimat. Beszélgetések következtek, mindenkihez odamentem hacsak pár szó erejéig is, de tekintetem néha Vid felé fordítottam. Egyszer azt vettem észre, hogy a keze eltűnik Zorka öle felé. Hát így. Észrevette, hogy lebukott, és láttam a szemében a kíváncsiságot, hogy mit teszek. Szerencsére már nem voltunk sokan az idő jócskán éjfél után volt, sokan elmentek már. Nem tettem semmit folytattam a beszélgetést és nem néztem felé, jól éreztem magam, nem kötöttem én le sem őt, sem magam a mai délután történtekkel.

Egy alkalommal, mikor kimentem, hogy friss levegőt szívjak, kicsit felélénküljek, csak arra gondoltam, hogy ők…. Sétálni kezdtem, majd valaki elkapott hátulról, befogta a számat és hozzám simult. Nem szólt semmit, csak a keze elindult a szoknyám alá a puncim felé, a másik pedig lazított a befogáson. Tudtam, hogy ő az éreztem.

- Hagyd magad, előbb végzünk, egész este erre vártam.

Mire gondol ő, hogy itt a hátsó részen elkap egy menetre? Jó, hogy sötét van, nem látna senki, de akkor is. Viszont fel is izgatott, hogy ilyenre képes. Szembe került és felemelte a lábam, és siklani kezdett a keze a popsim és a combom belső felé. Nem ellenkeztem. Megpróbáltam kicsit tolni rajta, mert egy pad volt a közelben, vette a lapot. Felraktam rá a lábam és lehúztam a zipzárt, éppen csak letoltam a nadrágját, hogy elővegyem a falloszt, ami már harcra készen állt. Ujjaim közé vettem és lassan mozgattam rajta, miközben a nyakamat csókolta, harapdálta. Közelebb húztam és a makkját szépen a puncimhoz érintettem, húzkodtam fel a csiklómig és vissza a bejáratig, míg elég nedves nem lett, hogy befogadjam. Ekkor érezhette, mert kicsit megemelt és behatolt egészen tövig, nem teketóriázott. Nem is kellett sok, hogy a csúcsra vigyen, csak pár erősebb lökés volt az egész és már élveztünk is el mind a ketten. A napszak, a helyzet mindkettőnket felcsigázott azt hiszem.

- A tánc óta vágyom rád – súgta felém a szavakat, és közben húzta ki belőlem a farkát

Nem mondtam semmit, pár pillanatig, mert eszembe jutott az a bizonyos negatív pillanat.

- Aha, rám? Remélem jól esett – próbáltam halkan mondani a rosszalló szavakat, kicsit idegesebben

Leigazgattam a ruhámat és otthagytam. Nem jött utánam még nem is tudott volna. Én meg csak mentem befelé, a terembe és mintha mi sem történt volna folytattam a diskurzust és nem is figyeltem, hogy ismét több pohárral csúszott le a kelleténél. Telt az idő és fogyatkoztak a társak is az asztaltól. Hajnali három lehetett, mikor az utolsótól is elköszöntem és végre egyedül lehettem kicsit. Videt nem is láttam, de nem is törődtem vele. A pincérek pakoltak én meg ültem ott egyedül,v jó pár percig, majd nehezen is, de elindultam felfelé a lépcsőn.

Charmer (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A terembe lépve Luca egyből az asztalfő felé vette az irányt. Természetesen vele tartottam és mellé ültem. Zorka továbbra is nyomult rám és a másik oldalamra ült. Ez nyílván nem tetszett a főszervezőnek, de igazából nem adta különösebb jelét. A vacsora és a beszélgetés kötötte le. A másik oldalról viszont az asztal alatt egyre kitüntetőbb figyelmet kaptam, mégha ez az asztal felett nem is látszott. Zorka egyre szemérmetlenebbül tolta a térdeit hozzám, aztán már a kezével is puhatolózni kezdett. Igyekeztem tekintetemmel visszavonulásra késztetni, de tudtam nem az a típus, aki visszafogná magát. Amit akar azt el is veszi.

Szerencsémre pont a régi szalagavatós zenénk kezdett szólni a hangszórókból, így gyorsan felpattantam, felkértem és szinte magammal vonszoltam Lucát a parkettre. Láttam rajta hogy aggódik a bugyija hiánya miatt, úgyhogy igyekeztem megnyugtatni. Belevetettük magunkat a táncba. Bedobtam minden tudásom. Nem is létezett semmi más körülöttünk csak a zene, a mozgás és ő. Úgy tűnik jó benyomást tett a táncunk, mert lassan a többiek is becsatlakoztak.

- Vid, üljünk le kérlek - szól elgyötörten.

- Természetesen - kísértem az asztalhoz.

Megijedtem, hogy talán valami baj van, de hamar magához tért, és belevetette magát újfent a rég nem látott ismerősökkel való beszélgetésbe. Zorka perzse ismét nyomulni kezdett ahogy a helyemen ültem. Mostmár elég konkrét mozdulatokkal. Nehezen tudtam leplezni a remegő hangomat, ő pedig tudta hogyan érintsen hogy megőrjítsen. Minduntalan Lucát figyeltem mégis. Rá vágytam csak. A természetes szenvedélyére, a tiszta vágyra amit éreztetett minden csókjával és érintésével.

Amikor kéretlen hódolóm már szerszámom fogta volna marokra, elkaptam a kezét az asztal alatt, és szépen visszatereltem a kezét a saját lábai közé. Diszkréten oda súgtam még: "ha élvezetre vágysz szolgáld ki magad, én mára már foglalt vagyok". Pechemre Luca pont idenézett. Rögvest leesett a félreérthető helyzet. Figyeltem mit reagál, de ügyet sem vetett rám. Tovább beszélgetett, de már nem keresett a tekintetével. Én annál inkább kerestem őt. Zorkát sikerült leszerelnem, bár sejtésem szerint csak rövid időre.

Levegőzni indult, éreztem itt a kínálkozó alkalom. Csendben utána mentem és hátulról megleptem séta közben. Hozzásimultam és betapasztottam a száját, nehogy a meglepetéstől sikoltson. Nem ellenkezett. Bíztam benne, hogy megismert a sötétben. Bizonytalanul, de átadta magát karjaimnak. A hirtelen jött vágy hamar elhatalmasodott mindkettőnkön. Egy padra fellépve adott utat magába, és csak pár mozdulat kellett, hogy mindketten a felhők fölé szálljunk.

- A tánc óta vágyom rád - suttogtam a fülébe, jelezve hogy Zorka nincs a képben.

- Aha rám? Remélem jólesett. - jött a válasz. Majd sarkon fordult és otthagyott.

Nem vette az adást. Hagytam visszamenni, de nekem már nem volt kedvem a társasághoz. Inkább a szobámba mentem, hogy kicsit összeszedjem a gondolataim. Későre járt már, így álomba is szenderültem egy gyors tusolás után.


Nuygtalan alvásomból halk zaj ébreszt hajnaltájt. Valaki a kilinccsel matat, majd benyit. Támolyogva közeledik az előszobában, s ahogy belép a holdfény egy tűzpiros ruhára vetül. Kiugrom az ágyból, még épp időben hogy elkapjam Luca kótyagos testét. Úgy látszik Zorka játéka nagyon betett neki, mert jó pár pohárkával leguríthatott még éjjel. Ölbe kapom és a zuhany alá viszem. A ruháját habozás nélkül kapom le és dobom a mosdószekrényre. Langyos vízzel kicsit lemosom. Még így elesetten is őrjítően izgató látvány. Motyog valamit, de nincs magánál. Megszárítgatom testét, kicsit remeg a hűvös hajnali levegőtől. Beteszem az ágyba és betakarom. Mély álomba zuhanok.


Kellemes álmom van, Luca ébresztget a takaró alatt finoman. Először csak a kezével, majd a száját is beveti, végül egy vad vágtával koronázza meg a reggeli köszöntést. Az orgazmusomra ébredek, s ahogy feltekintek Zorka néz rám, mohón nyelve lövellő férfitejem. Oldalra pislantok, Luca még mindig kiütve fekszik mellettem. Reggeli ébresztőm diadalittasan szopogatja tisztára szerszámomat, majd csendben távozik. A mellettem fekvő nő az ajtó csukódására kezd ébredezni.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Valahogy eljutok az ajtajáig, de nem is tudom miért hozzá indultam. Ahogy éppen csak benyitok, és belépek, elkap, majd a tus alá cipel. Szerettem volna megkérdezni tőle pár dolgot, de inkább hagyom holnapra. Kíváncsian várom, hogy továbbra is lovag marad, vagy kihasználja az alkalmat és ismét a magáévá tesz ilyen állapotban. Nem lepett meg, hogy, csak lefektet. Hamar elalszik, majd én is.

A következő pillanatban már egy ajtócsukódásra kelek. A szemeim még alig akarnak látni, de azt látom, hogy a pasi mellettem izgalmi állapotban van, volt. Nem is tudom eldönteni. Így visszacsukom a szemem, de aztán a fejemben motoszkál a kisördög. Gondolataim afelé terelődik, hogy nem voltunk egyedül így reggel. De akkor…..csak azt ne. Remélem nem…. A fülemet megüti, a tus zaja, és kapva kapok az alkalmon és gyorsan felkelek és felöltözöm, illetve csak öltöznék, mert a ruhámat nem találom. Aztán bevillan, hogy a mosdócsapon lehet még. Így magamra kapom az ingét, ami legközelebb volt hozzám, és ki surrannék az ajtón, de nem tűnt fel, hogy kijött a fürdőből. Pedig a víz még folyik. Megfogta a csuklóm, és erősen visszahúzott. Mikor megfordultam a testén legördülő vízcseppekre figyeltem fel, olyan izgató volt számomra, a haja csurom vizes, és folyik le róla mindenhol.

- Csak nem itt akartál hagyni? – halkan von kérdőre

- De igen, úgy érzem, hogy reggel…. – halkul a hangom nem tudom folytatni

Közben az ágy felé húz és leültet, ő meg elém térdel. Kezei a combomon pihennek, mintha vallomásra készülne. Önkéntelenül tettem kicsit széjjelebb a lábaim, hogy tudassam vele még mindig nincs alattam semmi. Láttatni akartam. Aztán, ahogy mesélni kezdte, hogy mikor felébredt Zorka éppen kielégítette őt, már nem tudott mit csinálni, majd távozott is szó nélkül. Azt hallhattam, mikor becsukta az ajtót. Furcsa volt, nem szépített semmit, elmondott mindent, nem kezdett el halandzsázni, meg sablonszöveget nyomni.

- Ha tudtam volna, hogy erre készül, bezártam volna az ajtót, vagy elküldtem volna, nem akarok semmit tőle. – vallotta be

Bevallom hihetőek a szavai, és a tekintetéből is ezt láttam ki, de mégis tüske volt bennem. Nem is feléje, inkább Zorka felé, hogy ilyet csinál. Aztán a kisördög is belém bújt, mi lenne, ha meglepnénk őt, megmutatnánk neki, hogy…. De inkább mondanom kellene valamit most. De mit?

- Nem tudom – bár hogy mit nem is tudom én sem, de ez jutott eszembe hírtelen

Azt hiszem, ő tudja, mit hogyan akarok.

Ujjai az ingem felé indul, és lassan kigombolja azt a pár szem gombot és lehúzza rólam az egy szem ruhadarabot. Megmarkolja mind a két mellemet és nyelvével ingerelni kezdi. Bevallom, ez tetszik, de most emberére akadt, mert nehéz dolga lesz, hogy felizgasson.

A desszert: ugrott be hírtelen

Charmer (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Luca visszaalszik úgy tűnik, így a zuhany alá veszem be magam. Remélem lesz folytatása a tegnapi napnak, de mostmár Zorka nem zavar be a képbe. Próbálom rendezni gondolataim, mikor hallom hogy partnerem jön be ruhát keresve. Remélem nem lép le szó nélkül, pont a fürdőajtóban kapom el a kezét.

- Csak nem itt akartál hagyni? - vonom kérdőre halkan.

- De igen, úgy érzem, hogy reggel…. – csuklik el a hangja.

Kihúzom a fürdőből, az ágyra ültetem és elé térdelek. Bevallom mi történt az előbb.

- Ha tudtam volna, hogy erre készül, bezártam volna az ajtót, vagy elküldtem volna, nem akarok semmit tőle.

- Nem tudom... - válaszol, hangja elgondolkodó.

Teste elárulja legmélyebb vágyait, lábait önkéntelenül nyitja széjjelebb kissé. Orromat megcsapja lótuszvirágának bódító illata. Ösztönösen gombolom ki a magára kapott inget, s dobom félre. Tenyerem cicijeire tapasztom s nyelvem szinte bocsánatkérőn csúszik ölébe.


Érzem még mindig a zavaró események hatása alatt van, de gyengéd érintésekkel és türelemmel kényeztetem most őt. Kezével tétován babrál hajamon. Az orromba kúszó buja illatok elárulják, hogy tetteim azért nincsenek hatás nélkül. Ajkaim tovább vándorolnak combján, ujjaim helyükön maradnak a dús kebleket babusgatva. Luca apró mosollyal az arcán dől hanyatt az ágyon, lábait nyakam köré fonja, combjait széttárja. Úgy látszik kezdem meggyőzni, de nem éri be ennyi vígasztalással. Kezeim hasára és csípőjére siklanak, ahogy hátradőlt, s ujjaim megannyi szorgos kis hangyaként cirógatják selymes bőrét.

Nyelvem körberajzolja combhajlatát, s hópehelyként száll végig vénuszdombja tetején. Dereka éppenhogy megremegve csillogó kagylóit ajkamhoz nyomja, s ízlelőbimbóimon szétárad nektárjának íze, feltüzelve mohóságomat. Szám puncijára tapasztom és kutakodó nyelvcsapásokkal borítom be ajkait. Teste remegéssel reagál, megadó sóhaj száll. Nyelvem mélyebbre hatol, erőteljes gátmasszázst alkalmazva. Felnyög.

- Vid kérlek... tégy magadévá!

Hang nélkül folytatom eddigi munkálkodásomat, majd nyelvem a sikamlós bejárat felé mozdul, s picikét belenyalok mézescsuprába. Összerándul, lábai erős lendülettel lökik fejem tűzforró ágyékába. Türelmetlenül sürget tovább.

- MOST!

Nem engedelmeskedem. Nyelvem beljebbkúszik a szűk résbe. Kezeim megragadják vonagló testét. Tovább hatolok lucskos ágyékába. Nyögdécselve vonaglik alattam, remegése szinte már fokozhatatlan. Mikor már épp szabadulna nyelvemről elengedem és felé térdelek az ágyra.

- Csak tudatni akartam, hogy a te élvezeted az első Kedves! - kérek bocsánatot pajkos kis trükkömért. Azzal már simulok is a lábai közé. Makkom finoman végigcammog felajzott kelyhe felszínén, majd Luca mohón elkapja és ellentmondást nem tűrően magába irányozza.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ennyi élvezetet rég kaptam, teljesen elkapott a hév, mikor nyelvével képes volt az egekig emelni. A „kis trükkös” játszott velem. Azt hiszi folytathatja, mikor, a makkja is simogatni kezdi a már nedves ágyékomat. Magamba húzom, úgy ahogy van. Végre érezem kemény farkát egész belső testemmel. Amilyen nagy erővel húztam magamba most pár húzás után ismét kinn volt belőlem és már fordított is meg az ágyon. Mire készül? Szétrakat a lábaimat, és a popsimba markolt mind a két kezével. Erősen markolászta, masszírozta, ami most inkább egy ingerlés volt részéről, majd hüvelykujjai egyre beljebb hatoltak, míg nem elérték a lucskos puncimat, ott megmártotta őket benne és haladt felfelé. Érzékien tette és lassan, nem siette el a dolgokat. Talán újra el akar röpíteni, mert ujjaival egészen felhaladt a gerincemig. Ez egy igen érzékeny pont volt részemről, amit ha sokáig simogat, eléri a célját. Halk nyögéssel adtam tudtára, hogy bizony ez kellemes, sőt. Pár ismételt ingerlés a különc kis ujjaktól, és a popsim máris felfelé emelkedett, felkínálva magam, hogy más is legyen, a farkát akarom magamban tudni. Ezt kihasználva széthúzta popómat közben markolászta, és nyelve a gátamon landolva ingerelt, majd a jobb ujjai a felső nyílásomat vették célba és apró halvány érintésekkel folytatta ingerlésemet. Nem tudtam hova tenni, vagy profi és érzi a rezdüléseimet, vagy most akarja kipróbálni a dolgot először. Nem is érdekel, csak ne hagyja abba. Egyre erőteljesebben incselkedik velem. A kis popsi emelésemet most hárítja el, mert az ágynak nyom. Kezei ismét domborulataimat célozzák meg majd a mozdulat a puncimtól egészen a derekamig, majd végig a gerincemen. Érzem a még nedves ujjait. Egészen fel a vállamig, majd kinyújtja kezeimet és azon is végig szaladnak, és egybeforrnak a végtagjaink. Teljes testével rám fekszik. Érzékelem a kemény testrészét az ágyékom bejáratánál, pár kis mozdulat és bennem is van. Végre, már vártam ezt a percet. Teljesen felajzott már, nem bírom tovább és a második erősebb lökésre ismételten elhagyom a testem egy pillanatra. Nem volt időm felocsúdni, mert már kinn is volt belőlem és a farka irányított életet élve a másik kis lukacskám felé vándorolt. Makkja, végig simítva a puncimtól egészen felfelé hatolt. Ajkai hol csókolták a nyakam, hol pedig haraptak és ez a kettős hatás észrevétlenné tette számomra, hogy már befelé hatol. Olyan finom, és oly gyengéd, érezem a nyugalmat és az izgatottságot egyszerre. Talán olyan vágy ez mit….. Viszont engem ismételten elöntött a melegség, a forróság, mely égetett és mely végigviharzott a testemen. Vid nem hagyta annyiban ki akart készíteni.

Charmer (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem hagytam, hogy Luca túlzottan átvegye az irányítást. Néhány lökés után ismét új trükk következett. Hasrafordítottam az ágyon és a fenekét kezdtem hevesen gyúrni. Éreztem, hogy sikerült tovább fokoznom kéjét, így ujjaimal győzödtem meg a hatásról. Sikamlós kezem felfelé vándorolt a gerince mentén egészen a tarkójáig, majd vissza. Útközben bele-bele akadtam a másik bejáratába is, és ziháló sóhajtása ekkor sokkal erőteljesebb lett. Pucsítva tolta felém hátsó fertályát, és én nem voltam rest kihasználni az alkalmat. Nyelvem lábai közé fúrtam és a gátját masszíroztam keményen. Ujjaim kíváncsian ismét a korábbi érzékeny területre tévedtek és a válaszreakció még hevesebb volt mint előbb.

Fel sem merült bennem, hogy Luca az anális élvezeteket is kedveli, valahogy eddig ehhez nem volt szerencsém. Vonagló testét látva úgy éreztem, hogy vele megismerkedhetek az örömszerzés e számomra új formájával is.

Előbb azonban még tovább csavartam a teste ingereit egy kicsit. Ágyékommal rásimulok kinyomott popójára és testsúlyommal lenyomom az ágyra. Kezeim kezét keresik és összeforrnak ujjaink, miközben falloszom lábai között a korában már megízlelt szűk forróságba süllyed el teljesen. Alig mozdulok benne és máris átcsapnak feje felett az élvezet hullámai. Aléltan piheg alattam, és tudom hogy ez az alkalmas pillanat hogy újra teszteljem a popsirózsájánál tapasztaltakat.

Finoman csókolni és harapdálni kezdtem a nyakát, elterelve érzékeit. A valamelyest észrevétlenségetkihasználva nedvétől sikamlós férfiasságom új célpontra rányoztam és lassú mozdulattal feszültem a résbe. Mintha villám csapott volna partnerem testébe, ahogy megérezte mit teszek éppen. Teste kéjesen zihálva vonaglott testem alatt, miközben minden rezdülésével egyre beljebb tessékelte magába az ánuszában lüktető makkomat. Mozdulnom sem kellett és Luca popsija hamarosan egészen elnyelt magába. Ajkai szüntelen nyögéseket, sikolyokat rebegtek. Ahogy kifelé mozdultam, máris élvezett. Tudtam, hogy beletaláltam a tutiba és olyan élményeket adhatok most neki amiről eddig még talán nem is álmodott.

Felegyenesedtem mögötte térdelve és magammal húztam csípőjénél fogva, így kénytelen volt feltérdelni ő is. Kezei a lepedőt markolták és továbbra is kéjesen zihált. Lassan kezdtem mozogni, s ágyékom mozgásával párhuzamosan ujjaim is simogatták a hátát végig a gerince mentén. Az intenzív élménytől leugrott volna a farkamról, ha nem markolom erősen a csípőjénél fogva. Nem telt bele sok idő, hogy újra megfeszüljön a teste és az orgazmus elrabolja tudatát. Mikor ismét képes volt megtámaszkodni, elengedtem a csípőjét, ő csak tolta magát hátra felém és sikoltva élvezett folyamatosan. A fenekét masszírozam újfent és könyörtelen lassúsággal mozogtam ruganyos szűk hátsó barlangjában. Képtelen volt artikulált szavakat mondani, így nem tudtam eldönteni, hogy azért könyörög hogy abbahagyjam, vagy azért hogy folytassam merényletem. Biztos ami biztos alapon nem álltam meg. Inkább csípője alatt előrenyúltam, és a magányosan árválkodó puncijának és csiklójának is juttattam egy-két incselkedő érintést.

Nem bírta tovább farkamon. A sorozatos orgazmusoktól szinte ájultan hanyatlott az ágyra, még hosszú percekig nyögdécselve és remegve. Csak figyeltem ahogy teste és tudata is önkívületben lebeg. Élveztem a látványt, és örültem hogy ilyen különleges élményt adhattam e csodás nőnek. Mikor kezdett magához térni, mosolyogva nézett végig rendületlenül ágaskodó szerszámomon.

- Vid, te egy őrült vagy!

Remegő lábakkal kelt fel az ágyról, és lépdelt ki a fürdőbe. Gondoltam rendbeszedi magát kicsit, aztán visszajön és folytatjuk. Ehelyett meglepő ajtócsapódás zökkentett ki gondolataimból. Na szép gondoltam, szóval most Zorka miatt lelép. Aztán újra nyílt az ajtó.

- Egy óra múlva nálam várlak. Gyűjts erőt! Sokszorosan szükséged lesz rá, mert az előbbi kis trükkjeidért busásan meg fogsz fizetni! - fenyegetett meg pajkosan, miközben tekintetét egy pillanatra sem vette le sikamlósan csillogó férfiasságomról.

Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem semmi mit tud nyújtani ez a pasi, de nehogy azt higgye, hogy adósa maradok. Alig bírtam kimenni a fürdőbe, hogy magamra szedjem a ruháimat. Le kell lépnem mielőtt teljesen, kikészítene. Mondanom kellene valamit neki, mielőtt megsértődik, vagy másra gondol.

- Egy óra múlva nálam várlak. Gyűjts erőt! Sokszorosan szükséged lesz rá, mert az előbbi kis trükkjeidért busásan meg fogsz fizetni! – muszáj volt ráijesztenem, hátha….. bár a férfiassága még mindig fel tud csigázni.

Sietve lépdeltem a szobám felé, s nyitottam ki az ajtót. Ismét levetkőztem, és beálltam a tus alá, le kellett hűtenem magam kicsit, meg a sok nedvek lemosnom, amik még rajtam voltak. Úgy gondoltam jobb lenne Videt úgy fogadni, hogy a tisztaság illata leng be. Már majdnem végeztem, mikor meghallottam a telefonomat csörögni, de nem akartam felvenni. Viszont percekig szólt, így kiléptem még vizesen, és fel akartam venni, de éppen letették. Ekkor a vezetékes szólalt meg. Nagyon kitartó volt, ha itt is keresnek. Bár belegondolva nem sokan tudják, hogy itt vagyok.

Felvettem és barátnőm, Vivi szólalt meg, a butikból hívott és olyan gyorsan hadovált, hogy nem is értettem. Le kellett csitítani, hogy lassabban mondja. Egy Amerikából érkezett hölgy szeretne velünk csináltatni egy ruhát, amit a kirakatban látott meg, és valami magazin címlapján is fenn lenne. Egy óra múlva ér rá és bejönne próbálni. Ez egy nagy lehetőség számunkra, nem is késlekedtem, letettem a telefont és már pakoltam is a kis bőröndbe. Olyan gyorsan voltam, mint életemben soha. Már-már kiléptem volna az ajtón, mikor eszembe jutott Vid, kitéptem egy cetlit a kis füzetemből és ráírtam, hogy „Sajnálom”, majd az ágyra tettem. Ezzel kiléptem az ajtón és elsiettem, hogy időben odaérjek az üzletbe, ahol Vivi várt.

Tartalomjegyzék