Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már mióta vártuk a nyarat! Nem is tudom hányszor emlegettük azt, hogy "egyszer majd", "na majd akkor". Hát eljött. Megyünk egy hétvégére a szüleid nyaralójába. Eddig minden hétvégén lejártak, ahogyan kisütött a nap, tavasztól őszig. Ezeken a hétvégéken legalább ketten tudtunk lenni, mert nem kellett lemennünk, és mienk volt a lakás. De a nyaralótokat még nem láttam, de ilyen kettesben töltött idők mellett nem is voltam annyira kíváncsi rá. Pedig sok szépet meséltél róla.

Most viszont már nem volt kibúvó. Mennünk kellett, mert meg kell ünnepelni a szüleitek házassági évfordulóját.

Nagy izgalom van már reggel óta, hiszen amint beléptem a lakásba, máris nagy sürgés-forgás fogadott. Pedig pár napig csak négyen leszünk a medencés villában, csak szombat délután és este lesz nagyobb társaság... De a kaja, a ruhák és még ki tudja miket akarnak hozni a szüleid. Te is egy nagyon lenge ruhában vagy, és egy csók után rohangálsz te is. Addig félrevonulok.

Na akkor cuccoljunk le a kocsiba. Három kezem teli, négy vállamon is lóg valami, de sikerült. Szülők előre, mi hátra. Annyi cucc van, hogy az ölünk is tele van, majd eltakar minket az ősök elől. És így kell utaznunk vagy két órán át!

Huncutul nézel rám, sandán a kupi közepéről... Mi jár a fejedben? - nézek rád kérdőn. Moccanni nem bírok, és nem is szólalsz meg, csak a rádió szól nem kis hangerővel elől.

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Végre elérkezett a várva várt nap. Minden stimmel. Nyár van, meleg, miénk a világ és végre megmutathatom Neked a nyaralónkat. Igaz, hogy nem a Francia Riviérán van, csak a Balatonnál, de "nekem a Balaton a Riviéra". Főleg, ha Te is ott leszel. Életem legszebb hétvégéje elé nézek. Hosszú hétvégét terveztünk, mert a szüleim házassági évfordulóját ünnepeljük, így az előkészületek miatt már csütörtök este elindulunk. Négyen megyünk, de szombaton ott leszünk vagy harmincan. Nagy buli lesz, ezért rengeteg a cucc.

Mikor megérkezel lakásunkba, beindul a fantáziám, hogy milyen jó lesz veled lenni. Lenge kánikula ruhám meglibben, mikor forró csókot nyomok ajkaidra, de aztán irány az autó, ahol elkezdjük a bepakolást.

Végül beszállunk az autóba, szüleim előre, mi hátra és meglehetősen hangosan gyönyörű szerelmes dalok szólnak a magnóból.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Amikor elindulunk, akkor épp lemenőben a nap. Nehogy dugóba kerüljünk, ezért indulunk ilyen későn, jóval nyolc óra után.

A naplemente és a romantikus zene kissé felforralja a vérem, de moccanni se nagyon tudok. Ott ülsz közvetlenül mellettem, a kupac közepén, előttünk valami faroslemezt szorongatunk a térdünk előtt keresztben, az első ülésekhez szorítva, mint valami válaszfal, bár nem tudok rájönni mire jó. Pár ruha és csomag még köröttünk, ruhák az ölünkben... De megvan ennek is a romantikája, valahogy belengi a hangulatot, ahogyan egymáshoz bújva...

Megint huncutul nézel rám, én meg nem értem mire gondolsz, mert nem csinálsz semmit...

Aztán a zene elbóbiskoltat, és kicsit szundikálni kezdek.

Egyszer csak érzem, hogy valami hideg kúszik a nadrágszáramba. Egyből felriadok, hogy mi van és hol vagyok, de már sötét van. Pedig alig fél órát szundítottam. És mi ez a nadrágszáramban?

Odanézek és a kezed tapintom ki a sötétben. Szád elé tartod az ujjad, hogy maradjak csendben. Körbenézek, a zene még szól, a mamád szundikál, a papád vezet, te meg egy húzással felhúzod a nadrágszáram és előveszed a farkam. Kissé megleptél, mert mégiscsak a kocsiban vagyunk és... szóval a szüleid előtt??? Jó, egyikük alszik, a másik vezet, de...

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Végre elindulunk. Gyönyörű a naplemente, sőt még gyönyörűbb, mint máskor, mert végre Veled lehetek napokon át. Sokat sejtetőn Rád nézek. Látom még nem érted, de nem baj. Lágy, andalító a zene. El is bóbiskolsz kicsit. Szád ekkor ellenállhatatlanul kicsit csücsörít, egy apró csókot lehelek rá, de nem ébredsz fel. Látom, anyám is elszenderedett, apám a vezetéssel foglalkozik és még a ránk boruló sötétség is nekem kedvez. Elkezdem körmöm hegyével combjaid cirógatni fel-le. Bár még alszol, érzem a hatás nem marad el. Tovább cirógatlak, egyre feljebb és ekkor kinyitod a szemed. Rám nézel, szólni szeretnél, de csendre intelek. Ekkor kicsit mélyebbre nyúlok és megmarkolom ágaskodó farkad. Nagyon kiváncsi, mert már bújik ki magától. Kicsit megmasszírozom, makkodon a bőrt megcirógatom, majd ráborulok és nyelvem hegyével kezdem becézgetni.

Érzem tested minden porcikája megfeszül, de lélegzeted visszafojtva hagyod, hogy tovább kényeztesselek.

Nyalogatom, mint a fagylaltot, szopogatom, majd mélyen bekapom és megszívom. Imádom, mikor remeg minden apró testrészed. Most kicsit bajban vagy, mert sem megmozdulni, sem megszólalni nem lehet és nem is tudsz.

Én meg csak nyalogatlak, szívogatlak tovább. Közben kis szünetet tartva csiklandósan a füledbe súgom: - Szeretlek Édes! ...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Először csak húzogatod a farkam, majd ráhajolsz. Kicsit megijedek, hiszen a papád a visszapillantóból... de aztán rájövök, hogy takar téged a faroslemez. Mukkanni nem merek, te meg galád módon incselkedni kezdesz a makkommal.

Mikor mélyen beszívod, majdnem felnyögtem, de némán nyitottam ki a számat. Majd nyeltem egyet, mert ott lüktetek a szádban és nem tehetek sokat... Körbe vagyok bástyázva, csak a fejed fogom, miközben nem kímélsz. Kihasználod, hogy azt tehetsz, amit akarsz, mert csendben kell lennem. Ilyen szopást már régen kaptam és ahogy szedem össze minden erőmet, a farkam is annál keményebben feszül. Lassan egy "ki bírja tovább" játéknak tűnik, hogy vajon elélvezek-e, mielőtt felnyögnék.

Aztán szerencsére pihenőt tartasz, és ekkor a fülem veszed célba csiklandós szavaiddal. Szemtelenül mosolyogsz a sötétben és visszahajolsz.. Belemarkolok a hajadba. Ekkor a papád hátraszól:

- No mi az? Alszanak a lányok? - gondolom azt hiszi az ölembe hajolva szundikálsz. Ekkor mélyet szívsz a makkomon.

- Úgy.. látszik... - kicsit nehezen fogalmazok, mert a perememet vetted célba. De látom ideje visszavágót tartani, ha odaférek...

- És mit szólsz hozzá, milyen buli lesz? - próbál velem beszélgetni, hogy ne aludjon el, de pont nem jókor. Te meg újra kínozni kezdesz. Hű, de visszakapod mindjárt... De nem tudok háromfelé figyelni, úgyhogy lepasszolom a kérdést:

- Hát... biztos... - neeeee, ne most szopj annyira!!! - biztos... jó lesz... - nyelnem kellett, mert megtaláltad azt a pontot, amire fel szoktam nyögni. Hú, mit kapsz te ezért...

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ha tudnád milyen édes vagy, amikor küszködsz az érzéseid és a lehetőségeid határai között. Tudom, nagyon szereted, amit most veled teszek, hát mégjobban szívogatlak, mikor apám megszólal és beszélgetni próbálna veled. Érzem, fészkelődsz, nem sokáig bírod tovább, farkad is már szinte a lehetetlenségig keményedett. Kicsit pihentetem és golyóidat veszem célba. Közben már az én puncim is egyre nedvesebb. Ujjaid közben ágaskodó mellbimbómra húzom, érezd csak drága, hogy gyönyöröd mit nyújt nekem is.

Visszatérek farkadhoz, szívom és masszírozom, de ezt már nem bírod és spriccel édes nedved. Végigfolyik farkadon, amit én, mint egy finom fagylaltot nyalogatok kéjesen. Kicsit be-beszívom és nyelvemmel nyalogatva csiklandozom.

Közben keresem lázas tekinteted az autópálya félhomályában.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Érzem, hogy nemsokára végem van és mozdulni sem tudok a csomagoktól, tőled, és tehetetlenül sodródom édes végem felé. Megállsz pihenni, szinte a teljes megkönnyebbülés előtt pár húzással és a golyóimmal kezdesz játszani. A kezem előhúzom, és már húználak rá, hogy "húzd már tovább!",de megelőzöl és a bimbóidra irányítasz. Milyen kemények és hegyesek. Masszírozzuk csak meg kicsit alaposabban, ettől biztos megjön a faroknyalogatós kedved.

Papád közben meg csak beszél nekem, szerencsére monológba kezdett, te pedig visszatalálsz a makkomra. Bekapod, amire majdnem hangosat sóhajtottam, majd egyik kezedet a makkom nyílására téve a másikkal egyszerűen fejni kezdesz. Már nincs kegyelem, nincs visszaút, nem tehetek már semmit.

Tenyered felfogja a belőlem feltörő nedvet és végigcsorog a farkamon, golyóimon, tenyereden. A bimbódba kapaszkodom, mert majdnem ordítottam egyet, de a számat összeszorítottam, még jókor, mert a papád épp kérdezett valamit. Pár másodpercig vártam még, hátha hagysz nyugtot, de nem, bekapod és szopogatod, majd előttem nyalogatod le a tenyeredet is...

- Szóval? Nem baj a tömeg? - hallatszik elölről ismét a kérdés.

- Ööö... Nem... - persze megint mikor kapod meg mélyen a nagyon érzékeny makkom? Amikor beszélnem kell, és elkapod a könyörgő nézésem, majd újra nagyot szívsz rajta. Nagyon kíméletlen vagy hallod-e?!

- Csak azért kérdezem, mert... - és a monológ folytatódik, te meg teljes nyugodtságban és védettségben játszol tovább. Kinézek az ablakon. Jaj! Még legalább háromnegyed óra! Addig ki leszek végezve itt ülő helyben! Rád nézek megint és gonoszul és huncutul mosolyogsz a farkammal a szádban. Nem voltam így kiszolgáltatva. De... Hehe! Te sem!

Lenyúlok a hasad mentén és felhúzom a ruhád felém eső részét. Ott mosolyog a puncid alatta kopaszon. Megvagy! Ujjaimmal nem is késlekedem bekúszni közéjük, szinte már tocsognak és éhesek. Hát etessük meg őket!

Bedugom egyből két ujjam a barlangodba és tenyeremet a csiklódnak feszítem. Hallom, ahogy felnyögsz, de szerencsére a farkam megakadályozta a hang további terjedését. Helyes! Na így szopj a következő háromnegyed órában, hogy most odabent is és a csiklódon is alapos masszírozást kapsz...

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Épp, mikor elér téged az édes megkönnyebbülés, apám megint kérdezősködik. Válaszolnod kell, ami kicsit nehéz ugyan, de sikerül. Nem baj drága, a dolgot bízd csak rám mondom tekintetemmel és újból farkad nyalogatásával foglalatoskodom.

Apám folytatja monológját, szinte csak saját magát tartja ébren vele. Egyszer csak érzem, kezed szorítása mellbimbómról a hasamhoz, majd egyre lejjebb vándorol. Na ott majd vár egy kis meglepi!

Felhúzod szoknyámat és nemcsak hogy bugyi nincs rajtam, de még a puncim is teljesen kopasz. Nem teketóriázol sokat, ujjaid úgy csúsznak be e nedves kisbarlangba, mint síkos farkad ajkaim közé. Végre elérkezett a perc, mikor kölcsönösen kényeztetjük egymást. Ujjaid egyre nagyobb teret nyitnak maguknak puncimban, majd mikor csiklómmal kezdesz játszani, nem bírom ki, hogy meg ne csókoljalak. Ajkaim szerepét kezem veszi át farkadon és olyan szenvedélyesen kezdünk csókolódzni, mintha most érnének ajkaink először egymáshoz. Nyelved kemény, mégis puha, lágy és határozott. Közben ujjaid sem unatkoznak, melyek hatására alattam szabályszerű tócsa keletkezik. Még jó, hogy szól a zene, így puncim cuppogását rajtunk kívül nem hallhatja más.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ujjaim nem kímélnek odabent téged, egymást váltva fel és le mozognak, hogy a pontod kellően masszírozva legyen mindig. Tenyeremmel körözök, hogy a csiklód is megkapja a magáét. Egyre hevesebb vagy édes, mert a farkamtól nedvedző, puha száddal élvezettel csókolsz, átbújó és követelőző nyelvem úgy szopod és szívod, mintha még mindig a makkom lenne. A papád csak beszél és beszél, majd fél szemmel látom, hogy les minket. Jót somolygok magamban, hiszen azt látja, hogy csókolózunk, a tükörtől és a köztünk lévő laptól nem látja, hogy épp cuppogósan töcskölöm a lányát a kezemmel.

Érzem, hogy egyre jobban és hevesebben követelőző ez a csók, de nem akarom, hogy felnyögj. Ezért szorosan a szádra tapasztom az enyémet, és belehúzok az ujjaimmal. Már csak kapaszkodsz a farkamban, szorítva azt úgy, mintha csak azon múlna az életed. Márpedig azon fog múlni, mert pár erősebbet lökök a tenyeremmel, az ujjaimat megfeszítem benned... Csókolj édes, csókolj! Most, amikor ordítanál. A papád előtt élvezz csak, ez az! Ide a számba és a tenyerembe!

Megszívod a nyelvem, amikor a csúcsra érsz, mintha le akarnád nyelni. Majd engedsz a szorításon a száddal és a kezeddel is. Végül kicsit lihegve a csóktól és az élvezettől újra az ölembe fekszel. Még fogod a szerszámomat, és gyengéden simogatod. Pedig az ujjam benned van és ha most kicsit megint simogatni kezdelek, akkor...

Gyorsan felülsz, a számat ismét betapasztod a tieddel, és az utolsó pillanatban teszed, mert itt a következő hullám. Mondtam, hogy a szopásodnak következményei lesznek, hát viseld!

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Azt hiszem, eléggé felkorbácsoltam a fantáziádat, mert úgy érzem te sem maradtál adósom. Sőt, még direkt élvezed, hogy apám figyel minket, te pedig szinte már az egész kezeddel a puncimban játszol. De így legalább nemcsak én vagyok tőled maszatos, hanem te is törölgetheted az én nedvemet. Már a második hullámnál tartanék, mikor apám megszólal, hogy sajna tankolni kell, ezért meg fogunk állni. Huncutul rádnézek és a füledbesúgom:

- Ennek a meccsnek még nincs vége...

Kiszállunk az autóból, anyám alszik, apám sorba áll az autóval (szerencsére jó hosszú a sor, mert csak az egyik töltő működik), mi pedig kicsit elsétálunk. A kút mellett van egy kis erdő. Magamután húzlak és vadul csókolni kezdelek. Farkad pillanatok alatt az égig mered, egy mozdulat és máris a szaftos puncimba tolod. Közben majd felfaljuk egymást. Puncim pedig éhesen nyeli farkad minden mozdulatát....

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Teljesen elmerültünk egymásban, amikor apád közli:

- Tankolnunk kell.

Gyorsan megigazítjuk magunkat, amikor még odasúgod gyorsan:

- Ennek a meccsnek még nincs vége...

Annak ellenére, hogy kései időpontban jöttünk, a kútnál sor áll. Cirkalmasat mond, de a környéken nincs több kút. Legalábbis ezt szűröm ki a szavai közül. Addig mi kinyújtóztatnánk magunkat.

Ki is szállunk a kocsiból, egymásra nézünk és egyre gondolunk. Húzol magad után, érzem az erődben a vágyat is. Amint beérünk a bokrok és a fák közé, megragadsz és csókolni kezdesz. Szóval ennyire felhúztalak? Nem is lepődöm meg, csak csókollak, majd nadrágszáram felhúzva keményen meredő szerszámom tövig tolom beléd. Egyik lábad körém kulcsolod, megragadom a popsid és húzogatlak a farkamon.

Élvezem a forróságod, ahogyan megmártom benned újra és újra a farkam, makkom ki-be bújtatva. Aztán megfordítalak és a fához támasztalak és hátulról dugom a puncidba. Megragadom a csípőd és nem kímélve csapkodom az ölem a popsidhoz, tövig beléd lökve, mélyen keménységem. Nyögéseid az erdőbe vesznek, és amikor az egyik kezemmel a melledhez nyúlok masszírozni, hangosabb és hosszabb nyögéssel jutsz át az élvezet kapuján. Remegsz alattam, ahogyan még pár határozott lökéssel beléd döföm a farkam, hogy élvezeted hosszabb lehessen.

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Mikor érzed, hogy csúcsra járatsz, hirtelen a fa felé fordítasz és hátulról támadod meg ágaskodó farkaddal szinte már-már cseppfolyós puncimat. Egyik kezeddel a derekamnál húzol még és még egyre jobban magadra, másik kezeddel pedig mellem kőkemény bimbóját masszírozod.

Ekkor már elég hangosan felnyögök, mert itt és most nyílik meg számomra a menyország aranykapuja, amit csak ilyen átszellemült, önkívületi állapotban lehet csak átlépni. De te ezt még mindíg tudod feszíteni, szinte az őrületbe kergetsz, mert kemény farkadat még mindíg járatod lucsogó puncimba ki-be, mint egy dugattyút. De itt kész vagyok, remegek, mint a nyárfalevél és megadóan rogyok karjaidba. Gyorsan magadfelé fordítasz és tüzes csókjaiddal adod vissza az erőt, amit kivettél belőlem. Csókjaid ujra feltüzelnek, de ekkor már enyém a hatalom és olyan keményen dugom magamba sziklamerev farkadat, hogy két tolás és te sem bírod megállásra kényszeríteni testedet. Spermád mélyen belém spricceled, mit puncim apró szívásokkal présel és présel ki belőled, majd némi elégedett mosoly kíséretében, ernyedten omlunk egymás karjaiba. Csókjaink most puhára és gyengédre váltanak, de ekkor ezt már nem is bánjuk, mert apám kiált, hogy indulnánk. Gyorsan beszállunk az autóba és megnyugvással vesszük tudomásul, hogy még pár perc és célbaérünk. Anyám is felébred és újból feltesz egy hangulatos, szerelmes slágerekből álló cd-t. Mintha csak nekünk találták volna ki. De mindketten tudjuk, hogy az előttünk lévő pár perces út már csak a szerelmes erőgyűjtés jegyében fog eltelni. Kéz a kézben várjuk a megérkezést.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Megfordítalak és csókollak, hogy érezd mennyire kívánlak, akarlak és kellesz nekem itt és most! Megragadod a farkam és egyszerűen magadba húzol. Óhhh.. annyira feszítesz odabent, hogy ezt már nem bírom. Olyan keményen masszírozod a makkom, hogy ezt már... ezt már... Megmarkolom a popsid és olyan mélyen lököm beléd a farkam, hogy kirobban belőlem a forró levem, megtöltve a puncid. De nem hagyod ennyiben és még rámozogsz, amitől újabb és újabb lövések távoznak belőlem, szinte már csorgunk egymásban. Átölelsz és tartasz, ahogyan remegek rajtad és megcsókoljuk egymást. Ekkor hallom apád hangját:

- Gyerekek! Hol vagytok? Gyertek!

Gyorsan megigazítjuk magunkat, és már sietünk is vissza a kocsiba. Alád teszek egy ruhát, hogy az ülés se árulkodjon arról mit is csináltunk éppen. Édesanyád már felébredt, valószínűleg a kiabálásra. Éppen szerelmes dalok szólnak az autóban, miközben megfogod a kezem és rám nézel.

Nem sok, alig negyed óra múlva szállunk ki a kocsiból. Sötét van, de a kerti lámpák égnek, és elkezdünk kipakolni a kocsiból. Nagyon megnézlek, amikor hajolgatsz, és amikor épp ketten maradunk kint a kocsinál, benyúlok a ruhád alá és az ajkaid közt végighúzom az ujjam. Erre válaszként a nadrágon át megmarkolod a farkam. Egymásra nézünk: csak pár percig bírjuk még ki. Még pár perc...

- Ha kipakoltunk, vacsorázhatnánk, nem? - kérdi édesanyád mindenkitől, és ekkor már látom, hogy ez a pár perc milyen hosszú is lesz...

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Megérkezünk végre. Elkezdünk kipakolni az autóból és igyekszel is minden lehetséges pillanatot megragadni, hogy érezzem ottléted, mert akárhányszor ketten maradunk az autónál, kezed rögtön a puncimhoz igyekszik. De nekem is jólesik farkad állhatatosságát érezni újból és újból. Közben Anyám vacsorát emleget. Látom, kicsit meghökkensz, de ne félj, amíg engem látsz.

- Rendben Anyu, akkor én terítek. - mondom és hozzálátok a teraszon a terítéshez. Az asztal mind a négy oldalára helyezek terítéket.

Persze közben ki-be járkálunk, el-el megyünk egymás mellett, de minden apró kis érintést megragadunk, mit a lehetőségek kínálnak. Hol egy pici puszi, hol egy cici cirógatás, most egy kis farok simogatás, azután punci érintés,...

Elérkezik a vacsora és mi egymással szembe ülünk az asztalhoz. Előkerül a pezsgős üveg is. A gyönygyöző italcsoda gyönyörűen csillog a pezsgőspohárban, ahogy a gyertya lángja megvilágítja.

Koccintunk a szüleim egészségére és elkezdünk eszegetni.

Lábam kibújtatom papucsomból és gyengéden elindulok bokádtól lábadszárán egyre feljebb haladva. Arcodon a meglepettség sugárzik, de gyorsan rendezed vonásaidat, így csak én tudom, mi zajlik le most benned. Elérkeznek lábujjaim farkadhoz, közben másik lábam is odaér és megkezdődik a farok-ujj meccs. Élvezed, élvezem, élvezzük. Persze a mámor nem ülhet ki arcodra, úgyhogy mély sóhajaidat és orcád enyhe pírját egy erőspaprikára fogod. ...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem bírom ki nélküled, és azt sem, hogy ne érjek hozzád. Mikor a konyhában készíted össze a vacsorához szükséges tányérokat és eszközöket, akkor is lopva hol alul, hol felül simogatlak meg a ruhádon át. Amikor a szüleid bemennek kicsit rendezkedni, akkor egy csók is elcsattan, de csak éppenhogy.

De a játéknak hamar vége szakadt, amikor édesanyád megjelent a konyhában, hogy elkészítse a vacsorához valókat.

Addig édesapáddal leülünk az asztalhoz és várom, hogy leülj majd a másik oldalamra. De szemben foglalsz helyet. Elmosolyodsz, mert látod kissé bmorcos arcomat, de megjegyzed "kifelé", hogy majd segítesz ha kellene valami a konyhából. Hát jó. Két szülő a két oldalamon, te szemben... Legalább nézhetlek és gyönyörködhetem benned.

Nyílik a pezsgő, ünnepeljük a szülőket, a holdfény és a gyertya csodálatossá teszi arcod, egyszerűen nem tudok betelni veled.

Kiszedjük a vacsorát a tányérokba és enni kezdünk. Szinte le sem csúszott az első falat a torkomon, amikor a lábujjadat érzem a bokámon. Kis híján nagyobbat nyeltem a kelleténél. Körbenézek, mindenki mosolyog, és senki nem látja a sötétben mi történik az asztal alatt. Hát jó, együnk. A lábad egyre feljebb kúszik, majd megpihen az ölemben. Ha még csak megpihent volna!

Ujjaid a nadrágomon át masszírozni kezdi a farkam. Nagyon kellemes... Igyekszem feltűnés nélkül enni, de akkor megérzem a másik lábad is. Ráadásul bebújsz vele a nadrágszáramba és elkezded felhúzni. Odakapnék, de kezemben az evőeszköz és már azt érzem, hogy a farkam ki is ugrott a száron át, egyből az ujjaid közé.

- Khmmmm... nem erős.. kissé? Neked nem? - próbálom valahogy terelni a dolgot, amikor húzol a farkamon.

- Nem... nekem pont jó... - mondod mosolyogva és újabb húzás következik.

Nagyon galád vagy - nézek Rád, te pedig a szád sarkából mosolyogsz rám.

- Nekem is jó, miért? - kérdi a papád tőlem. Ha tudom, hogy válaszolnom kell, nem kérdezem meg és nem terelek.

- Ööö.. - ne húzogasd ilyenkor a farkam te lány! - ööö... nem tudom... úgy éreztem... khmmm...

- Szerintem nagyon finom... - így a papád, amire a mamád is helyesel.

- Szerintem is... - próbálom nyögés nélkül mondani, miközben a golyóim is terítékre kerültek a játékban - Nagyon.. finom...

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nagyon jól szórakozom, ahogy a szüleimmel diskurálsz. Kissé mulatságos, hogy próbálod álcázni azt, ami egyébként az egyik legjobb dolog a világon.

Egyre izgatóbb a játék az asztal alatt. Tudom, nem úszom meg én sem szárazon, de úgy érzem folytatnom kell. A pezsgő kicsit a fejembe szállt és ettől talán még kellemesebb az, ami egyébként is csodálatos.

Ujjaim egyre hevesebben járnak le-fel álló farkadon. Érzem már a hegye is elég nedves, de nem kíméllek. Egyre nehezebben tudsz uralkodni magadon. Farkad már nagyon kemény, már nagyon duzzad az erőtől és ezen a ponton már én is érzem, nagyon nehéz türtőztetnem magam. Gyorsan a számhoz emelek egy uborkát és alig észrevehetően elkezdem nyalogatni, szopogatni. Látom tudod miről van szó, mert összeszorítod combjaidat, hogy megpróbáld lábaimat kicsit fékezni. Nyelvemmel ajakaimat sokat sejtetően körbenyalom, majd hirtelen beleharapok az uborkába. Itt ér el a végzeted, nem bírod tovább türtőztetni magad és robbansz, mint a gejzír. ...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem bírsz magaddal és élvezed a helyzetet. Látom az arcodon a sunyi kuncogást, hogy büntetlenül kínozhatsz. Viszont álló farokkal nem állhatok fel az asztal mellől, tehát csapdába kerültem a lábadtól. Viszont nagyon isteni, amit csinálsz, a kezeden is alig bírok uralkodni, hogy ne remegjek, miközben szüleid nosztalgiázásba és történetmesélésbe kezdtek. Próbálom magam az ételbe temetni és helyeselni, de érzem, ez egyre nehezebben megy. Lábaid nem gyorsan, de olyan célirányosan masszírozzák a makkom, hogy egyre szorosabban fogom az evőeszközt, szinte belefehéredik az ujjam.

Ekkor a szemembe nézel és egy uborkát veszel a kezedbe. Gyilkosssss - sziszegném, de már nem bírom! Ekkor beleharapsz az uborkába, amikor a legjobban feszülök és... Ohhh... azt sem tudom hová lövöm a forró levem, csak jön és jön, miközben a papád épp mesél... Szemem kicsit behunyom, úgy próbálom magamba fojtani a nyögéseket, a villára is ráharapok a számban. Te látod rajtam az élvezet kínját és ahogyan újabbat lövök, megint harapsz egyet az uborkából. Jaj nekem, ne csináld! - próbálom mondani a szememmel, de nem hagyod abba.

- Álmos vagy kisfiam? - kérdi a mamád a karomhoz érve és aggódón rám nézve. Pont, amikor a legérzékenyebb vagyok!

- Nem... - erre erősen meghúzod a makkom a lucskos ujjaiddal, szinte érzem, ahogy csorog a farkamon. Meg kellene törölni... - Nem, nem, csak... csak jóllaktam. Köszönöm.

Alig préselem ki a szavakat, és gyorsan a kezembe kapok egy szalvétát és lenyúlok a farkamhoz. Gyorsan letörölgetem, és meg is álltál, amikor tisztogatni kezdek. Végre egy kis nyugalom...

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Valóban, nem számoltam azzal, amit arcod elárulhat. A lehető legjobbat akartam Neked, de minden apró hiba ellenére jól sikerült. Anyám, igaz kissé álmosnak hitt Téged, de nem is baj, mert így legalább mielőbb kettesben maradhatunk. De lásd kivel van dolgod, most megkegyelmezek és hagylak kicsit pihenni. Miután szalvétával megtörölgetted magad, sétára hívlak:

-Anya, Apa, köszönjük a vacsit, de most, ha nem bánjátok, sétálunk egy kicsit ebben a gyönyörű holdfényes, tücsköktől hangos éjszakában. Le kell kicsit mozogni a vacsorát. -mondom szüleim felé fordulva.

- Jól van, menjetek csak.- mondja Anyám

Neked kissé nehezen megy a felállás, lábaid is mintha kissé remegnének, de hálásan nézel rám.

- Úgy látom, jót fog tenni egy kis mozgás! Mintha kicsit elzsibbadtak volna a lábai - Kedves Uram! - mondom szemtelenkedve.

Végül kéz a kézben elindulunk. Engem valami olyan csodálatos érzés vesz hatalmába, ami csak nagyon ritkán esik meg az emberrel. Lágy nyári este, ezüstösen világító hold, ezüst híd a tavon, idilli romantika. Mikor elég messze mentünk a házunktól, magad felé fordítasz és olyan forrón megcsókolsz, hogy szinte perzsel. Nyelveddel aprókat kőrözöl ajkaimon körbe, majd nyelvemet kezded lágyan simogatni, de egyszercsak egyre követelőzőbb leszel és már puhán, de harapdálsz is. Elvándorolsz a nyakamig, majd a fülcimpámat veszed kezelésbe és élvezed, ahogy izgatásodtól egyre jobban borzongok és erőtlenebbé válok. ...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egy kis séta végre! Jó lesz kettesben maradni veled, de hogy mit kapsz ezután, még nem sejted.

Kicsit nehezen állok fel a székből, talán a vacsora miatt? Szemtelenül rám nézel: nagyon is tudod miért remegek kissé.

- Úgy látom, jót fog tenni egy kis mozgás! Mintha kicsit elzsibbadtak volna a lábai, kedves Uram!

Ezt a pimaszságot! Igen, ezt imádom benned olyan nagyon, de én sem szoktam adósod maradni, de mégsem vághatok most vissza a szüleid előtt.

Megköszöntem illőn a vacsorát, és a kezed megfogva elindulunk. Az úton baktatunk lefelé a partra, de lelátunk a tóra, ami nincs olyan messze. Olyan bizsergető az idő, valami van a levegőben. Vagy te váltod ezt ki? Nem tudom.

Leérünk a partra, és nincs már ott ilyenkor senki. Már nagyon vibrál egy érzés bennem...

Megfogom a kezed és szembe fordítalak. Szó nélkül édes ajkaidra tapasztom az enyémeket és csak csókollak, csókollak. Hajadba túrok, úgy húzlak magamra és nyelveinkkel kergetőzni kezdünk. Mintha villámok cikáznának bennünk, olyan mohón faljuk egymást. Kellesz, akarlak!

Ajkaidba is harapok, érzem már elvesztem a fejem. Az arcodat csókolom már, harapok, szívok, csókolok, mit csinálok? De nem érdekel, ez az illat, a bőröd, a forróságod elkábít. Még és még akarlak érezni!

Füledhez jutok és nyelvem bekúszik a résbe, számba veszem a fülcimpád és gyengéden harapdálom. Kezed a hátamon érzem, ahogyan kúszik egyre lejjebb és lejjebb, belemarkolsz a fenekembe, úgy húzol magadra. Nyögésed a fülemben remeg, és egyre erősebbé, vadabbá tesz. Szenvedélyünkkel egymást tápláljuk, mikor kicsit eltolsz:

- Ne, ne itt, még meglátnak... Gyere!

Alig térek magamhoz, amikor húzol valahová, a part egy bokrosabb része felé, ahol kis ligetet látok. Nagyon tudod hol a legjobb errefelé. Amint védett helyre érünk, te kapsz el. Meg is lepődöm, de nem érdekel már, egyből ott folytatom, ahol abbahagytuk, de kezemmel belemarkolok a popsidba, magamhoz húzlak, hogy érezd mennyire kívánlak, érezd a nadrágomon át dudorodó keménységem.

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A séta, a levegő, az éj sötétje, a Hold, a csillagok, az apró tücskök mind mind tanui egy csodálatos valaminek, amit úgy hívnak, hogy összhang. A kettőnk összhangja. A parton ami kezdődik közöttünk, vagyis folytatódik, az igaz, hogy már nem az első eset, de mégis, mintha ilyet még nem éltem volna még át. Harapdálsz, csókolsz, nyelved a fülcimpámmal játszik. Én pedig cirógatom a hátadat, popsidba markolok, és már kezdem nem kontrollálni cselekedeteimet.

De hirtelen eszembe jut valami:

- Ne, ne itt, még meglátnak... Gyere! - húzlak a part egy bokrosabb része felé, a kis ligetbe.

Amint védett helyre érünk, elkaplak. Meg is lepődsz, de már egyből ott folytatod, ahol abbahagytuk. Kezeddel belemarkolsz a popsimba, magadhoz húzol és érzem, mennyire kívánsz, kívánlak. Ledőlünk a fűbe, csókolódzva lehúzzuk egymás ruháját. Csak a bőrünk ér egymáshoz. Eszeveszetten csókoljuk egymást, majd fölémkerülsz és egy óvatos mozdulattal nedves puncimba tolod ágaskodó farkad. Mozgásod lassú, de határozott. Szinte repülünk. Apró nyögéseink egyre gyorsulnak és erősödnek, lélegzetünk is hol zihál, hol elakad. Farkad és puncim kölcsönös szerelme átragad miránk is. Erős vállaidat közelebb húzom, ölellek, szorítalak, mert érzem egyre közelebb vagyok a csillagokhoz. Megcsókolsz, majd mellbimbómmal kacérkodsz, de ekkor mindketten megfeszülünk és elérkezik a beteljesülés pillanata. ...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nagyon szeretek benned elmerülni! Amikor a szenvedélytől égő arcod nézem, forrón megmártom benned a farkam. Felnyögsz, majd mély sóhaj hagyja el az ajkaid. Megmozdulok, először aprókat masszírozlak a makkommal. Minden lökésem élvezettel teli nyögéseid kísérik, miközben nyakamba kapaszkodsz. Aztán a vállamat megfogva magadra húzol, mintha testünk egybe olvadna. Megcsókollak, majd bimbóddal játszom, mire tested hátrafeszül. Ettől benned már olyan erős érzéseket kap a farkam, hogy érzem, nem bírom tovább. Ölünk forróságában ég el testünk lángolása, amikor elérjük a csúcsot. Elégedett sóhajainkat a madarak hallják talán, de ebben a felszakadásban benne van minden vágyunk egy pillanatba sűrítve.

Megcsókollak. Gyönyörűen festesz így a holdfényben is.

- Csodálatos vagy drágám. Emlékezetes este ez a mai. - súgom és egy újabb csókot kapsz. - Gyere, öltözzünk, biztos hiányolnak a szüleid.

Ruháinkat eligazítjuk, és kéz a kézben elindulunk visszafelé. A Balaton is szelíden hullámzik. Mikor felérünk, a szüleid kint ülnek a kerti nyugágyban egymást átölelve.

- Merre jártatok gyerekek? - kérdezi a mamád mosolyogva.

- Csak lent a parton sétálgattunk... - feleled, huncutul rám pillantva.

- Kint szeretnétek lenni, vagy aludni mentek a nagy buli előtt? - jön az újabb kérdés.

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Csodálatos vagy drágám. Emlékezetes este ez a mai. - súgod és egy újabb csókot kapok tőled. - Gyere, öltözzünk, biztos hiányolnak a szüleid. - mondod lágyan

Ruháinkat eligazítjuk, és kéz a kézben elindulunk visszafelé. A Balaton is szelíden hullámzik. Mikor felérünk, a szüleim kint ülnek a kerti nyugágyban egymást átölelve.

- Merre jártatok gyerekek? - kérdezi a mamám mosolyogva.

- Csak lent a parton sétálgattunk... - felelem, huncutul rád pillantva.

- Kint szeretnétek lenni, vagy aludni mentek a nagy buli előtt? - jön az újabb kérdés.

- Szerintem inkább lefekszünk, mert még számos csodát rejt e gyönyörűnek igérkező pár nap. - válaszolom és szerelmesen rád nézek.

Jó éjt kívánunk a szüleimnek és felmegyünk a szobámba. Egy gyors közös szerelmes zuhany és mindketten fáradtan rogyunk egymás mellett az ágyba. Bár fiatalok vagyunk, de az utóbbi pár óra igencsak kivette minden erőnket. Már csak szorosan összebújni van erőnk és már mélyen alszunk is. Hiszen későre jár és nagy dolgokra készülök ám holnap.

- Jó éjt Szerelmem - súgom álmosan.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Olyan mély álomba zuhantam, hogy nem is tudom mikor aludtam el, de álmomban olyan finom dolgok történtek velem... Veled álmodtam, amint épp kényeztetsz és milyen finoman! Majd forróságot érzek, amint húzogatod a farkam... Fordulnék meg, hogy az álmom folytatódjon, de mintha mégsem álom lenne... Lenyúlok még behúnyt szemmel és a fejedet érzem, a hajadat. Mmmmmm... mit csinálsz? Épp bekapod újra a makkom és megszívod. Felnyögök. Ekkor abbahagyod és a számon érzett csókra ébredek teljesen:

- Jó reggelt édesem! - látom mosolygó arcod amint kinyitom a szemem. - Jól aludtál?

- Istenien drágám! - mosolygok vissza. - Ilyen ébresztőnek egyszerűen nem lehet elélenállni. Bármelyik kávénál jobb...

- Ennek igazán örülök! De ahogy látom te is. - nézel le merev farkamra, majd egyszerűen beleülsz. Felnyögök újra:

- Jaj te! Jaj... Ezt szeretem. Milyen forró vagy!

- Ezt én is szeretem. És ezt is szereted? - kérdezed, amikor egy fel-le mozdulatot végzel. Újabb nyögés a feleletem. - Úgy hallom igen.

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Gyönyörű este után méggyönyörűbb a reggel. Az ágyból látszik, amint a vizen táncolnak a felkelő napsugarak. Már a reggel is langymeleg és hozzá tündérien énekelnek a madarak.

- De jót aludtam - gondolom magamban és nyújtózom egyet. Közben alvó arcodra nézek. A látvány elvarázsol. Oly ártatlan, oly esendő vagy ilyenkor, hogy rögtön pajzán gondolatok jutnak eszembe. De ha már eszembe jut, akkkor meg is valósítom.

Farkad is még alszik - de nem sokáig, mert úgy döntök, hogy felébresztem. Óvatosan megfogom és előbb a nyelvemmel kezdem cirógatni. Ébredezik. Megfeszül. Egyre erősebben kezd lüktetni. És felébred. Oly kemény, hogy majd kicsattan. Ekkor bekapom és kicsit megszívom, de ekkor már a tulajdonosa is felébred.

A jóreggelt puszi után szinte gondolkodni sem hagylak, mert én is úgy begerjedek az általad nyújtott látványra, hogy nem bírok magammal és puncimnak adom át a farok nyalogató szerepet. Beleülök kemény durungodba és fel-le mozgok egyre hevesebben. Ekkor már észnél vagy és közben csiklóm ingerlésével is egyre jobban felhevíted tüzes testem. Ez az, amit én a legjobban szeretek. Lovagolok rajtad, majd kis idő múlva felédfordulok és úgy ülök vissza rád. Cicijeim sem maradnak érintetlenül, mert most őket keresi meleg ajkad felváltva.

- Hmmmmm, a bimbócskáim és a csiklóm, e két legérzékenyebb pontom mindig a legjobb pillanatban találod meg. - mondom és folytatom tovább az őrjítő lepedő akrobatikát. ...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Imádsz nyeregben lenni, már látom, és amikor megfordulsz, a napfény pont a bimbóidra hullik. Több sem kell nekem, felülök, és amíg finoman ringatózol előre-hátra, a bimbóidat kényeztetem felváltva. Hol egyiket, hol másikat nyalogatom, szopogatom keményre. Alád nyúlok, hogy forró csiklód az ujjaimon ugrasson át újra és újra. Hajamba túrsz, markolod, szorítod, ahogyan egyre közelebb érsz a csúcshoz.

Ekkor kopogtatnak az ajtón, majd édesanyád hangját hallom odaátról:

- Gyerekek, felkelni! Kész a reggeli, gyertek!

Nyögések közepette, szinte félig bódultan a gyönyörtől préseled ki a szavakat:

- Mindjárt anya... mindjárt... - és valóban mindjárt jössz, mert olyan vágtába kezdesz, majd lassítasz és újra erősebben, hogy a nyelvem és az ajkam is már csak ugrándozik a bimbódon. Aztán érzem, ahogyan erősen megmarkolsz az egyik kezeddel, a másik szinte kapaszkodik a hátamba, majd felhúzod a fejem és a számba fojtod hangos nyögésed. Ekkor megfeszülsz és csak remegsz és hullámszol, szorítasz és engedsz, ahogyan tested átjárja a gyönyör. Megfeszítem benned a farkamat, amire újabb mámorító vágyak törnek rád. Aztán aláhullsz, szorításod enged, és hallom pihegésed rajtam. Remegsz még, de a szemembe nézel:

- Hallottad... Mennünk kell reggelizni...

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A reggel legszebb pillanatait élem át, mikor anyám kopog, hogy kész a reggeli. A szavak nagyon nehezen jönnek ki ajkaimon, mert egy-két jólirányzott nyögés, vagy sikoly jobban esne. Persze te ilyenkor még élvezed is a helyzetet és mégerősebben feszíted bennem farkadat, hogy érezd minden apró lüktetésem. Nagyon jó, mámorító, kélyes érzések kerítenek hatalmukba, majd egy utolsó szorítás és teljesen kész vagyok tőled. Majd szemedbe nézek és ennyit mondok:

- Hallottad...Mennünk kell reggelizni.

- És velem mi lesz ? - kérdezed

- Na jó, lásd kivel van dolgod - mondom huncutul és már a számban is van édes kincsed. Masszírozom, simogatom, húzogatom, harapdálom, nyalogatom, majd egy óvatlan pillanatban cicijeim közé dugom, de nem tart sokáig, mert már robbansz is. Cicijeimen fényesen folyik édes nedved, de te még fröcskölsz és fröcskölsz.

- Te aztán jól kipihented magad az éjszaka! - mondom pajkosan. - De most már tényleg indulnunk kell. - mondom, és elkezdem összeszedni magam. ...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Amint a cicijeid közé nyomod a farkam, már nem bírom magam sem visszafogni. Pár húzás és már csak lövöm szét magamból a forró levem, összekenve a bőröd, az arcod is kicsit, de nem érdekel, nem tudom már kontrollálni...

Aztán mosolyogva rám nézel és indulásra hívsz. Készül a reggeli, ma jönnek a vendégek is, tehát igyekeznünk kell. Miután rendbe tettük magunkat, kilépünk az ajtón, a szüleid már ott esznek.

- Jó étvágyat! - szólunk oda és ők is viszont kívánják. Leülünk enni és amolyan átlagos reggelinek indult... Aztán amikor a kakaódat magad elé veszed, és a tejszínhabot, rám nézel. Gondoltam nyomsz rá majd, de most más volt ez a tekintet. Vajon megint mit találtál ki? Édesanyád épp a konyhában van, még egy kis zöldséget szeletel, a papád újságot olvas.

Ujjad megnyomja a szifon tetejét és erotikus mozdulatokkal kezdesz habot nyomni az italra. Aztán hopp... Mellé is ment kicsi. Mutatóujjaddal a kinyomó nyílás tetejéről lehúzod a habot és bevéve a szádba, leszopogatod. Aztán ami mellé ment, azt is felhúzod az ujjadra, majd újabb szopogatás. Közben én már a nemrégiben látott képet látom magam előtt, ahogyan a szádban volt a farkam. Kicsit fészkelődök, mert azért ez nem volt szép húzás tőled, még érzékeny vagyok, és máris megint állítani akarsz?

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Reggelinél észreveszem, hogy édesanyám kakaóval és tejszínhabbal kedveskedett.

- Jaj, anyu, a gyermekkori reggeleket idézed vissza a tejszínhabos kakaóval! - kiáltok fel, mikor meglátom. Anyu nem szól semmit, csak boldogan mosolyog.

Magam elé veszem a kakaómat és a tejszínes szifont, de nyomás közben kicsit félre is ment, meg a szifon oldalára is folyott egy kicsit. Persze e csuda finomságot nem hagyom veszni és ujjam segítségével felnyalom. De látom ám, te valami huncutságra gondolsz, mert arckifejezésed ezt árulja el. Pedig én csak ártatlanul lenyalogattam az ujjam.

Napközben megy a sürgés-forgás, készülődés az esti partira. Akárhányszor elmegyünk egymás mellett, mindig megérintjük egymást valahol.

Késő délután elindulunk átöltözni. Kitaláltam, hogy most csak a szemeiddel falhatsz föl, mert mindent a szemnek, semmit a kéznek (sem más egyéb testrésznek) alapon, felveszek egy tüzes, meggypiros nyári, jól dekoltált topot és a fekete, fényes, testre simuló sztreccs nadrágomat. Megnézem magam a tükörben, nekem a látvány tetszik. Mostmár kezdődhet a Buli!...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Egész nap kacérkodtál velem, amikor készülődtünk, de sajnos nem volt időnk a beteljesülésre. Ráadásul mindjárt itt vannak a vendégek is, mennünk kell átöltözni. Nekem még volt egy kis dolgom, de mire a szobába érek, már a fogadó ruhádban vagy. Ahogyan az a top és a nadrág követi tökéletes alakod teljes vonalát...

Nagy levegőt veszek, mert legszívesebben már most levenném rólad, de most én öltözöm. Nem mész ki, megvárod, amíg meztelenre vetkőzöm, lezuhanyzom és aztán felhúzom a hosszú, vászonnadrágomat (szeretem, mert laza és kényelmes), aztán egy rövid ujjú inget is rá: el is készültem. Elmosolyodsz, némi huncutságot véltem felfedezni a szád sarkából, de mennünk kell, bármelyik pillanatban itt lehetnek a vendégek. Még délután van ugyan, de a nap lemenőben, és már csenget az első vendég. Mosolyogva fogadjuk őket, puszi, kézfogás, és beljebb invitáljuk őket a kertbe. Aztán nem sokkal később a következő látogató jön, majd nem telik bele egy fél óra és már egész kis társaság gyűlt össze beszélgetve, cseverészve. Kezdődik az este!

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nagyon jól éreztem magam egész nap, remélem az este még szebb élményeket tartogat. Én már felöltöztem és nagyon nagy elégedettséggel tölt el, hogy a hatás nem maradt el. Te is készülődsz. Szándékosan úgy forgolódsz, hogy még csak véletlenül se kerülje el a figyelmemet a hatás, melyet ruházatom gyakorol Rád. De hát végül is ez volt a cél. Nem igaz?

Lassacskán szállingóznak a vendégek. Nagyon szép lett a kert, ahogy megterítettünk és feldíszítettük. Nagyon hangulatos. A fűben fáklyák, az asztalokon pedig gyertyák, mécsesek világítanak. Mindenkinek nagyon tetszik. A welcome koktéljaink is kezdik hatásukat kifejteni.

A vendégek felköszöntik a szüleimet, majd elkezdődik a vacsora. Svédasztalt csináltunk, így mindenki azt eszik, amit szeretne és nekünk sem kell a kínálgatással, szedéssel bajlódni.

Érzem, szinte minden pillanatban vagy a nyomomban vagy, vagy pedig a tekinteteddel követsz. A lágy muzsika a vacsora végéhez közeledve egyre vérpezsdítőbb kezd lenni, a pezsgő pedig segít a még emelkedettebb hangulathoz.

Már régóta érzem, hogy vad férfi tekintetek kereszttüzében égek, mert a családom egyik régi baráti házaspárjának fia is eléggé legelteti rajtam a szemét - szinte gyerekkori játszótársak voltunk, de már nagyon régen nem láttuk egymást és eléggé meglepett, hogy ilyen jóképű fiú lett belőle - mígnem az egyik forró hangulatú latin muzsikánál odalép hozzám és felkér táncolni:

- Kedvesem, szabad egy táncra? - kérdezi

- Igen, persze - válaszolom.

Közben látom, Te már a saját bőrödből is kiugranál kínodban, de még a székedből sem lehet egyelőre, így hát fogvicsorgatva türtőzteted magad. ...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A vendégekkel kell foglalkozzak, de a fél szemem mindig rajtad. A mozgásod, a kecses tested, a ruhád egyszerűen a raboddá tesznek. Legszívesebben kisajátítanálak, hogy ne nézegessen más férfi, csak az enyém legyél mindig és örökre, én gyönyörködhessek benned. De mégsem tehetem ezt meg.

Aztán egyik régi barátotok megtalál és leülünk beszélgetni. Közben csak ritkán veszem le a szemem rólad, hiszen semmilyen témákról van szó, hogy lesz-e esküvő, vagy hogy gondoljuk a jövőt, aztán áttérünk általános, hétköznapi dolgokra. Igazából nem is érdekel, főleg azután, amikor latin zene csendül fel és rázni kezded magad. Szemem előtt vagy meztelenül ugyanezekkel a mozgásokkal és érzem, hogy a nadrágom egyre jobban feszül.

Épp állnék fel, mikor a mozdulat felénél eszembe jut, hogy ez nem ildomos, mert alsó nélkül sátoroznék rendesen. Közben beszélgetőpartnerem is elhívják táncolni, amikor azt látom, hogy egy srác lép hozzád és átkarol.

Ki ez a srác? Mit karolgat és ahogy táncolsz neki! Odasimulsz hozzá és úgy mozogsz a csípőjén, ahogy az enyémen szoktál! Kezd felmenni bennem a pumpa, egyre jobban vörösödöm, de nem állhatok fel még mindig. Te pedig szemérmetlenül az öléhez dörgölőzől. Ráadásul a srácnál is látható nyomai vannak már a táncnak.

De aztán már nem bírom tovább. Amikor felém jöttök, akkor odalépek hozzátok és megkérdezem:

- Szabad? - és mélyen a srác szemébe nézek úgy, mintha azt mondanám: "Ez a nő az enyém, el a kezekkel róla!" Át is ad nekem, és végre átölelhetlek.

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Izzik a vérem a pezsgőtől, felpezsdít a forró muzsika és egyszerűen nem bírok magammal. Egyszerűen minden úgy jó, ahogy van. Látom, észrevesznek a pasik, szinte körül rajonganak kortól függetlenül, de néha egy nőnek erre is szüksége van. Teljesen átadom magamat a zenének. Ring a csípőm, hajlik a derekam és olyan párost alkotunk ezzel a régi ismerősömmel, mintha mindig ezt gyakoroltuk volna. Szinte megszűnt létezni a külvilág, mígnem, egyszercsak kijozanít féltékeny ábrázatod és ellentmondást nem tűrő hangnemben lekérsz a partneremtől. Szorosan magadhoz ölelsz, én meg a fogaim közt sziszegem oda:

- Mégis mit képzelsz te magadról? Nem vagyok a tulajdonod! - és egy óvatlan pillanatban kicsúszom a karjaidból és visszamegyek előző partneremhez.

Igazából én sem így terveztem, de a látvány, ami nadrágod felől minden kétséget kizáróan elém érkezett, az magáért beszélt. Csak így tudtalak kicsit úgymond "lelohasztani". Nagyon csúnyán nézel rám, nem is érted, hogy mi történt, de pillanatokon belül magadhoz térít, hogy újból az ellenfeledhez simulva táncolok. Pedig csak a táncról szól az egész, de te ezt nem tudhatod, de nem is olyan nagy baj. Hisz nekem is jár egy kis móka, nem igaz?...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Mégis mit képzelsz te magadról? Nem vagyok a tulajdonod! - kelsz ki magadból, amin kicsit meglepődöm, de nem akarok botrányt a vendégek előtt. Kissé morcosan leülök, miközben az előbbi sráccal táncolsz. Nem is tudom mi van velem. De mégis úgy táncolsz vele, hogy az már vérlázító. Nekem legalábbis. Hát jó, akkor nézzük, mivel is csábíthatnálak el.

Első gondolatom az volt, hogy kinézek egy hasonlóan csinos hölgyet a társaságból és táncba viszem, hogy te is érezd úgy magad, ahogy én. Körbenézek és már meg is lenne az, akivel féltékennyé tehetnélek. De aztán gondolkodtam, hogy ez túl egyszerű lenne és a végén még megsértődsz, aztán az egész este morgolódással telik. Tehát más terv kell!

Talán egy nemes bosszú. Hogy elengedd ezt a fiút. Mondjuk mi lenne, ha hoznék neked bort? Megint körbenézek és elindulok a konyha felé. Belépek a házba, és előveszem az egyik legfinomabbat. Szerencsére most odabent nincs senki, mindenki kint levegőzik. Dugóhúzó? Megvan. Nyitom ki és töltöm a pohárba. Megfogom az italokat, megfordulok, és ott állsz mögöttem. Majdnem rád öntöttem a finom italt...

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Tánc közben látom, kedved egyre rosszabb. Valamiért nagyon morcos lettél. Pedig csak a zene lüktetésére táncoltunk és az a fiú tényleg csak táncolni akart velem. De hiába is magyaráznám, te ezt úgysem értenéd meg. Vége a számnak, mikor látom, eltűntél. Kicsit körülnézek és látom, mész a konyha felé. Halkan utánad osonok, szerencsére nem kellett annyira hallkan, mert a hangos zene elnyomja lépteim zaját. Megállok az ajtóban, hogy meglessem mit is csinálsz. Mikor látom a borosüveget, meg a dugóhúzót a kezedben, kissé megrémülök, hogy talán komolyan vetted ezt az egészet és most bánatodban le akarod inni magad itt egyedül, félrevonulva. Nagyon megkönnyebbülök, mikor látom, hogy két borospoharat veszel elő. Ekkor mögéd lépek, át szeretnélek ölelni, mikor megfordulsz a két pohárral a kezedben. Kis hijja, hogy nem öntöd rám, úgy meglepődsz.

- Másra számítottál? - kérdem

- Nem, dehogy is, azaz hogy nem számítottam rád. - mondod kissé zavarodottan.

- Nem? Fogadjunk, hogy erre sem! - azzal mélyen és szenvedélyesen megcsókollak. Lerakjuk a poharakat és nyelveink tüzesen kergetik egymást. Ajkaid elindulnak a fülem és a nyakam irányába és elkezded vadul szívni a bőrömet. Mintha fel akarnál szippantani. Szorosan , nagyon szorosan öleljük egymást. Nadrágomat észrevétlenül kigombolom és felugrom a konyhapultra. Lábaimmal körbezárlak és jó erősen húzlak magamhoz. Ekkor veszed észre, hogy feszes nadrágom alatt nincs bugyi. Fél kezeddel kezded kigombolni nadrágodat és öv csattodat, én pedig a konyhapulton széttett lábaim között kezdem forró puncim simogatni. A félhomály látni engedi számodra, amit teszek, te meg,mint aki moziban van lemerevedve nézed és nézed, az eléd táruló egyre hevesebb látványt.

- Ez i-i-igen, ez tetszik - mondod kissé dadogva .

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

- Fogadjunk, hogy erre sem! - kihasználod a megdöbbenésem és forrón megcsókolsz. A poharakat közben leteszem a pultra, nehogy rádöntsem véletlenül, de már annyira vágyom rád, hogy csók helyett harapdálom a nyakad, a füled. Egyszerűen megőrjítesz, az illatod is elbódít és azt érzem, hogy mindenestül akarlak ott helyben! Aztán kibontakozol az ölelésemből és felugrasz a pultra. Átölelsz a lábaiddal és magadhoz húzol. Lenézek és akkor látom, hogy a kopasz ajkaid mosolyognak már a nadrágod helyén. Elkezded egyik kezeddel kigombolni a nadrágom, míg a másikkal becsúszol az puncidhoz és masszírozni kezded a csiklód. Nagyon jó nézni, ahogyan egyre jobban körzöl a nedves puncidon, szinte megbabonázol vele. Nem is fogom vissza magam, hogy kommentáljam, mert egyszerűen csodálatos:

- Ez i-i-igen, ez tetszik! - jönnek ki belőlem a szavak, amikor érzem, hogy a nadrágom nyílik és ujjaid máris a farkamra fonódnak.

- Nem akarsz magadra húzni drágám? Ha már ilyen kemény vagy... - nézel rám csábosan, és az ujjaid otthagyva az átfont lábaiddal közel húzol, hogy a makkom a bejáratodhoz kerüljön. Odanyúlsz és bekened a leveddel a felületét. De ezt már nem bírom! Ahogy az ujjaid újra a csiklódhoz indulnak, megragadlak a popsidnál fogva és egy mozdulattal tövig döföm beléd a farkam. Úgy felhúzlak, hogy egy mély nyögés szakad fel belőled.

- Ez az... - sóhajtod, de már több szót nem engedek neked, mert amint megtámaszkodsz a pulton az erős lökés hatására, egy újabb követi és ismét a következő. Nekicsapódsz a golyóimnak, olyan hevesen jár benned ki és be a farkam. Lehajolok a felsődhöz, felhúzom és a bimbóidat kezdem felváltva szopogatni. Már nem érdekel hol vagyunk, vagy kik vannak kint, kellesz és kész!

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A szerelem és testünk ösztönös viselkedése vesz körül bennünket. Már nem is a tudatunk, hanem a tudatalattink vezérli tetteinket. Az önkívület kerít hatalmába. Lucsogó puncimat, mikor ágaskodó farkadra húzod, úgy érzem, mintha duzzadó erőd szétfeszítene. Az önkívület és a mennyország gyönyöre. E szavakkal lehet csak érzéseinket jellemezni.

Farkad ki-be járkál lüktetve cuppogó puncimból, ajkaid, nyelved felváltva harapdálják kicsit sem kímélve kemény bimbóimat. Ujjaimmal hajadba túrok és szorítalak magamhoz, ahogy csak bírlak.

- Szívjad............szopjad............nyomjad...........még...még - nyögöm teljes önkívületben.

Te nem szólsz, csak teszed a dolgod, hogy mindkettőnket a fellegekbe repíts. Érzem farkad egyre szaporább lüktetését, majd fejed kissé elfordítom és megcsókollak. Kezeidet közben a popsimra teszed és mégjobban magadra húzol, hogy férfias nedveddel töltsd meg egész testemet.

Nagyon ziláltak vagyunk, szinte már levegőt is alig kapunk, de ajkaink nem nyugszanak és most pótolják be azokat a perceket, amiket nem egymással, hanem más egyéb testrészek kényeztetésével töltöttek. Vadul csókolódzunk, nyaljuk-faljuk egymást, harapdálunk, miközben még az utolsó csöppeket is kipréselem belőled.

Óvatlan pillanatban férfiasságod elfáradva csusszan ki puncimból. Ekkor kitör belőlünk a nevetés, mert mi is hasonlóan leeresztve érezzük magunkat.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Felrobbanunk egymás karjaiban, és már semmi nem érdekel minket. Remegésünket átadjuk, miközben csókban fojtjuk el felszakadó nyögéseinket, az utána csillapodó hullámokat. Csípőd még lágyan táncol apadó farkamon, ezzel is kiszívva minden egyes cseppet belőlem.

Teljesen kifáradva, és kifacsarva kicsúszom belőled, de kicsit mókásra sikerült, mert egymásra nézünk és elnevetjük magunkat. Elég látnom rajtad, hogy te is ugyanúgy remegsz a fáradtságtól, mint én. Aztán mégis te szólalsz meg előbb:

- Gyere, menjünk vissza a vendégekhez! Remélem ezután már bírsz magaddal... - és egy csókot adsz nekem. Megtöröljük lucskos testrészeinket, aztán egy mozdulattal visszaveszed a nadrágod, ahogy eddig voltál: bugyi nélkül. Majd elgondolkodva megállsz és magadnak azt mondod:

- Ez így nem lesz jó, mert átázik a nadrágom... Mást kéne felvennem ezután. Na majd jövök, addig menj ki a vendégekhez! - szólsz végül nekem és elsietsz a szobád felé. Felveszem a nadrágom, szerencsére nem lett foltos és remélem ezután sem lesz az. Még időben, mert akkor jelenik meg az ajtóban a papád:

- Nem láttad a lányomat, fiam? - kérdezi. Ha tudná, hogy az előbb nemcsak láttam...

- Nem tudom, nincs kint? - tettem az ártatlant, fedezve téged.

- Nem láttam, de akkor újra megnézem. Kösz! - és eltűnik, mikor követem én is. Odakint mintha egy perc sem telt volna el: hol itt, hol ott beszélgettek a vendégek. Leülök egy székbe, a farkam még kicsit sajog, de most úgyis pihenni fog egész este. Alaposan kifacsartad a konyhában. Elégedetten kezembe veszek egy italt és hátradőlök. Ekkor látlak meg kijönni a házból...

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már a szobában vagyok, mikor hallom apám hangját. Engem keres. Még a lélegzetem is visszafojtom, bár elég nehéz ilyen mozgalmas percek után, hát még ha arra gondolok, hogy mi lett volna, ha percekkel ezelőtt jön engem keresni. Megnyugszom, mikor hallom távolodó lépteit. Kiosonok a fürdőszobába és egy villámzuhany után teljesen kicserélve érzem magam. Bár puncim kissé még sajog, a hűsítő zuhany sem tudta lüktetését csitítani. Egy kósza ötlettől vezérelve másik ruhába bújok, mégpedig igen meleg este lévén előkapom a kis lengeszoknyás, spagettipántos, napsárga rucimat. Kis nyári friss parfünöt hintek magamra és máris úgy érzem magam, mintha kicseréltek volna. Hajam kontyba tűzöm, csak a kis kedvenc csiga tincsecskéd kunkorodik hátul a nyakamon. Sietek, hogy minél előbb előkerüljek és megtudjam, hogy tetszem Neked. Mikor kilépek a házból, kezed a benne lévő itallal félúton megáll és kikerekedett szemekkel nézel rám. Kezemre csókot lehelek, amit elküldök feléd és belesuttogom a levegőbe: Szeretlek!!!!

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Amikor megjelensz az ajtóban eláll a szavam. Nem mintha eddig beszéltem volna, de a lélegzetem is bennszorul. Ezt a sárga ruhát olyan ritkán látom rajtad, de így, hogy még szinte világítasz is benne, a barna bőröd pedig ahogy kiemeli... Hol is vagyok? Álomszépen festesz!

Ekkor a kezeddel egy csókot küldesz, és leolvasom a szádról azt a bűvös szót... Úgy teszek, mint aki elkapja a csókod, és a számhoz emelem az ujjam és én is belesúgom a levegőbe:

- Szeretlek! - Ettől elmosolyodsz, aztán előre nézel, majd elindulsz társalogni. Én ekkor térek kicsit magamhoz, hogy mi is történt, majd visszaülök a székbe. Mint akit fejbe vertek, kicsit még kóválygok, mikor elém lép az egyik régi ismerősöm és megkérdezi:

- Nocsak, haver! Máris berúgtál? - már arra sem emlékeztem, hogy ő ide meg volt hívva, de aztán kezd derengeni valami.

- Én? Nem... dehogy... - próbálom összeszedni a gondolataimat.

- Akkor gyere, igyunk valamit! - mintha le akarna itatni úgy hív, de arra azért figyelek. Mikor odalépünk az italos asztalhoz, elveszünk egy-egy poharat, de én szigorúan valami rostosat kerestem. Ekkor szól megint az ismerős:

- Semmi szesz? Na jó, nem kötözködöm, ha neked így jó... A barátnődön olyan jól áll az a sárga ruha, mondtam már? Egyszerűen vonzza a szemet... Irigykedem kicsit hallod-e. Ilyen nőt...

- Irigykedhetsz is! - sanda mosolyt húzok el a szám sarkában, ahogy eszembe jut az előbbi konyhai jelenet. - Azt lehet...

Ekkor bukkansz elő a tömegből és ruhád kissé átüti a bimbód. Ismerősöm kissé zavartan nyel is egyet, te meg úgy állsz meg ott, mint aki mit sem tud a dologról.

- No mi az fiúk? Hogy érzitek magatokat? - kérded csilingelő hangon. Ha tudnád, hogy ettől a bimbózó hatástól igencsak melegem lett, és ahogy látom, a mellettem álló srácot sem hagyja hidegen. Mit is lehetne erre válaszolni...?

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nagyon boldog vagyok, hogy a hatás nem maradt el és ismét megszédítettelek.

Belevegyülök a társaságba, mint aki egy percre sem tűnt el. Megkeresem apámat, hogy megtudjam ő miért keresett.

- Semmi különös, csak nem láttalak és hiányoztál. - jött a kedves felelet. - Látom átöltöztél, nagyon jól nézel ki! - folytatta.

- Igen, kissé melegem volt.- válaszolom, mikor újra észreveszlek. Egy ismerős próbál meg veled szót érteni, de nem igazán sikerül, mert te csak nézel zavart tekintettel, mint aki azt sem tudja, hol van. Kis itallal szeretne feldobni, de úgy látom nem vagy rá vevő.

Hogy oldjam a feszültséget odalépek mellétek.

- No mi az fiúk? Hogy érzitek magatokat? - kérdezem és nem értem, hogy miért néztek rám olyan furcsán?

Melléd állok, te meg elkapod a derekam, szorosan magadhoz ölelsz és behúzol a tömegbe táncolni. A zene épp akkor vált gyorsból lassúra és úgy szorítasz magadhoz, hogy szinte már levegőt sem kapok.

- Miért szorítasz így? Nem futok el. - súgom halkan, mire egy forró, szenvedélyes csók a válasz. Kis idő múlva rekedtes hangon mondod:

- Szédítően őrjítő vagy! - és a kis lelógó tincsemmel kezdesz játszani. ...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ez a ruha... Kezdem észrevenni a féltékenykedés újabb jeleit magamon, pedig nemrég maximálisan biztosítottál arról, hogy én kellek neked, de ahogy végignézek rajtad... Feltámad bennem újból a vágy és amint rákezd a zenekar egy lassú számra, magamhoz húzlak és betáncoltatlak a tömegbe. Szorosan magamhoz húzlak, a csípőnk és ágyékunk is összeér.

- Miért szorítasz így? Nem futok el. - súgod, de ezt már nem hiszem el. Olyan álomszerű vagy, hogy meg kell, hogy csókoljalak. Érezni mindenhol! Elvesztem. Teljesen.

Amikor kibontakozunk egymás ajkaiból, csak úgy feltör belőlem a szenvedély:

- Szédítően őrjítő vagy! - majd egyik kezemmel a hajadba túrok, majd a tincsedet szemelem ki. Azt csavargatom, de teljesen elveszek benne és a szemedben. Egyszerűen mintha hetek óta nem láttalak volna, úgy kívánlak, megőrülök érted.

Ekkor azonban forró ritmusra vált a zenekar és mellkasomon át eltolod magad tőlem, és még tüzesebben kezdesz táncolni. Úgy érzem mindjárt meggyulladok és a latin ritmusokat én is átveszem. Főleg amikor szorosan hozzám lépsz és egymáshoz érünk, szinte teljesen elég alattunk a föld.

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A zene és a ritmus hatalma fokozhatatlan. Egyik pillanatban lágy, andalító, simogató és mégis perzselő, majd a következőben gyors, lüktető és rettenetesen tüzes. Bódító, ragaszkodó csókodból a vad ritmus ébreszt fel. Ekkor mellkasodnál kissé eltollak magamtól és a zene ritmusát átvéve nagyon lazán és mégis csábítóan kezdem ropni melletted. Popsim, melleim lágyan és sokat sejtetően ringanak, mellbimbóim a ruhám alól kacéran kacérkodnak a ráfigyelő szempárokkal, de ez abszolút nem érdekel, csak a forró latin zene. Nagyon élvezem, ahogy a társaság férfijai kortól függetlenül körbeállnak és tapsukkal buzdítanak a még tüzesebb táncra. Karjaimat a magasba emelem, majd lágyan fejem mellett ujjaimmal végig szántok magamon, alig észrevehetően, mégis kacéran.

A zene és a hangulat egyre forróbb, a helyzetet mindenki kivétel nélkül élvezi. ...

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

A tánc egyre forróbb, amikor a mellkasomtól eltolsz és egyedül kezded ropni. Ráadásul a többi férfi is körülöttünk tapsolni kezd, így szinte teljesen középre kerültél a tánctéren. Ahogy rázod, melled hullámzik, szinte vonzza a szemem, de tánc közben sűrűn elkapjuk egymás pillantását. Én is beállok a körben álló tapsolókhoz, mégis nekem hullámzik a tested és küldöd a forró mozdulatokat. Egy pillanatra körbenézek és azt hiszem, ha más nő nem lenne a környéken, bármelyik férfi itt és azonnal a lábaid előtt heverne. Tetszik ez a forróság, bár legszívesebben lehúználak onnan, majd itt és most magamévá tennélek, de némi féltékenység is van bennem, hogy ez a sok pasas mind téged néz. Persze a zene nem hagy alább, a következő számot is neked ajánlják, ami megállás nélkül viszi a ritmust. Hát jó. Ha te ilyen tüzes szuka vagy, akkor hadd lássák a férfiak kié vagy!

Erre a számra én is beállok hozzád, és már kettőnknek tapsolnak, ahogyan hozzám simulsz, nekifeszíted ölemnek a tested elölről és hátulról is. Már érzem, hogy egy mozdulattal letépem rólad a ruhád, kezdem elveszteni a fejem, mikor ajkad majdnem találkozik az enyémmel egy tüzes tekintet kíséretében. Úgy fúrom a szemedbe a nézésem, mintha egy megvadult bikát látnál és te lennél a torreádorom.

De aztán fordítunk a felálláson, és megfogom a kezed és máris te lettél a vörös kendőm, amit ide-oda lengetek. hol magamhoz húztalak, hol kipörgettelek, de végül egymáshoz tapadva lejtettük a táncot a szám végéig. Titkolni sem titkolhattam, mennyire kívánlak, olyan keményen feszült férfiasságom a testednek. Ahogy véget ért a szám, már húztalak is félre, mert úgy érzem, nem bírom tovább, hogy ne kapjalak meg!

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Igen, ez az! Mostmár nemcsak egymás-, hanem a zene, a ritmus és a hangulat rabjai is lettünk. Ketten, együtt és ez nagyon jó. Nagyon izgató, ahogy belépsz mellém a körbe és kimondatlanul is tudatosítod mindenkiben, hogy összetartozunk. A társaság szeme láttára kezdünk kacérkodni egymással, de szerencsére a kívülállók számára ez csak a zene varázsának róható fel. Érzem, mikor magadhoz pörgetsz, hogy tested tüzes, nadrágod azon a bizonyos ponton meglehetősen feszes, Te pedig már nagyon heves vagy.

- Nagyon jó Veled még táncolni is - súgom füledbe meglehetősen csiklandozva füled környékét, mikor is vége a dalnak és Te szorosan magadhoz vonva kissé félre húzol...

De nem jutunk messzire, mert jön a következő szívet, lelket, testet melengető, perzselő zeneszám és egy újabb hódolóm akad, aki felkér táncolni.

- Bocs Drágám, de nem ellenkezhetek. Ezt most igazán meg kell értened - mondom halkan Rád mosolyogva és újdonsült partneremmel, karjával a derekamon indulunk a táncolók közé.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Már teljesen feltüzeltél, hogy a szám végén elraboljalak a tömegből. Félrehúzlak, és vittelek volna már tovább, amikor a következő latinos hangulatú szám elkezdődik. Kezemből kisiklasz és elindulsz a tánctér felé, majd az első férfihoz odalépsz, aki átkarol, majd táncolni kezdtek.

Nem látod, de a szemem villámokat szór, mert már akarlak, kellesz és kívánlak, te meg még kacérkodsz. Mindjárt odamegyek ahhoz a sráchoz és kiragadlak a kezei közül. Ahogy meg hozzásimulsz, és átölel... Na ezt már nem! Ez már sok! Lépek egyet, és megfordul bár a fejemben, hogy nem kellene jelenetet csinálni, de akkor másképp teszem. De akkor is az enyém leszel!

Egyik kiforgásodnál elkapom a kezed és magamhoz fordítalak. A következő kipörgetésnél viszont a táncpartnered pörget. Szóval két férfi osztozik egy nőn? Rendben! Amint magamhoz húzlak, nem engedlek el, de ekkor a kezeddel odahúzod a másik férfit mögéd, hogy kettőnk közé kerülj. Kezeink testeden siklanak, hol fent, hol lent. Már nem érdekel a többiek véleménye, ez itt már két férfi harca a nőért!

Megpróbállak megcsókolni, de ahogyan épp összeérnének az ajkaink, kikerülöd, és az arcodra kerül forró csókom. Majd eltolsz magadtól, aztán a másik férfi felé fordulsz és őt is eltolod. Ezután kinyújtod a két kezed és megragadod az ingünk nyakát és magadhoz húzol minket. Szóval játszol velünk...

Lenyomsz a földre minket, letérdelünk eléd és körbe táncolsz minket. Kicsit lehajolok, hogy be is lássak a ruhád alá, de rafináltan kikerülöd a pillantásom. Egyre kíváncsibb vagyok mi is lesz ennek a vége... Csak azt tudom, hogy az enyém leszel, de le kell törnöm a vetélytársam szarvát.

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Nem mondom, enyhén szólva megleptél, mikor beléptél a táncba harmadiknak. Kicsit féltem, hogy nehogy jelenetet rendezz, ezért gyorsan váltok és kettőtökkel táncolok úgy, mintha eggyel táncolnék. Be kell valljam, még tetszik is. Hát, még, hogy nézőink is akadnak szép számmal, mert egész jó erotikus showba illő műsort vágunk le. Bár már a hangulat eléggé a tetőfokára hágott, így ez különösebben nem szúr szemet senkinek, nem sérti ilyenkor már senkinek sem az erkölcseit. Legalább ettől nem kell félnem - gondolom magamban.

Pörgettek, forgattok, de kezdem úgy érezni magam, mint egy kakas viadalon, ahol az egy szem tyúk a cél. Próbálok mindkettőtökkel azonosan viselkedni, kacérkodni, de látom, olyan az én kedvesem, mint egy felbőszült torreádor.

Tánc közben letérdeltek előttem, versenyeztek, vajjon ki láthat többet a szoknyám alatt? De valahogy mindig sikerül úgy odébb pördülnöm, hogy egyikőtöknek se sikerüljön.

Szerencsére a közelemben van a legjobb barátnőm - kicsit később érkezett , aki szavak nélkül is érti a helyzetemet és egy apró intésemre ő is beáll közénk. Tudja, hogy milyen féltékeny vagy, ezért, pont ezért hozzád fordulva veled kezd táncolni, én meg a másik partneremet "izgatom" tovább.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Ahogy egyre forróbb a hangulat, úgy érzem, már enyém a nő, a másik vetélytársnak esélye sincs. Ekkor lép elém a barátnőd, aki mélyen a szemembe néz és felhúz. Először meglepődtem ettől a váratlan fordulattól, hiszen biztos nem velem akart táncolni, de ahogy megragadta a galléromat, majd elkapott, én sem voltam adós a válaszlépésekkel: elkaptam a derekánál fogva és hátradöntöttem. A nézők persze élvezték ezt a kis párbajt és izgatottan bíztattak mind a négyünket. Közben fél szemmel kinéztem a lány válla felett, és látom, hogy a szemed sarkából te is ugyanezt teszed, de amint elkaptam a tekinteted, máris elfordítottad a fejed.

Ám legyen! - gondoltam magamban és szorosabban öleltem át a táncpartnerem. Ekkor szembe jutott miket is mondtál annak idején a barátnődről, hogy néha kerülgetett engem, most pedig tálcán kínálod fel nekem. Elmosolyodtam a gondolatra és a csípőjét annyira szorítottam magamhoz, hogy érezze a nadrágomon át lüktető férfiasságomat. A lány vette a lapot, mert egyre jobban masszírozta a csípőjével, néha neki-nekifeszülve, amitől egyre vastagabb és keményebb lettem. A szemébe néztem és csillogott a vágytól. Láttam, hogy akár ott a táncparketten magamévá tehetném. Kezem lecsúszott a derekára és kitapintottam a tangája vonalát. Értette a jelet és a következő pillanatban hátralépett, felnyúlt a rövid szoknyája alá és lehúzta, majd átlépett felette. A férfiak nagy füttyel és ovációval díjazták az ötletet. Visszasimult hozzám és a kezeimet egy határozott mozdulattal újra a derekára tette. Lassan el is felejtettem hogy a szüleid házában vagyunk, úgy feltüzelt a barátnőd, de ekkor egy kezet éreztem a vállamon, a tiedét:

- Szabad? - kérdezted a lányra nézve.

Citromfű (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Valóban, kissé elvetettétek a sulykot, mikor kedves barátném a tangáját lehúzva, ott mindenki előtt a férfiasságod szerette volna magáévá tenni. Mentségére legyen mondva, igaz, hogy elkésett, de alkoholos befolyásoltságában - amit pillanatok alatt szerzett meg - nem igazán tudta, hogy mit tesz.

Halasztást nem tűrve lépnem kellett és felétek fordultam a már szintén tüzes hangulatban lévő partneremtől: - Szabad? - kérdeztem válladra tett kézzel a barátnőmre nézve.

Rögtön megéreztétek, hogy tiltott vizekre eveztetek és azonnal kijózanodtatok és a pajzán táncotok abbamaradt.

Mivel már az idő is eléggé későre járt, vagy inkább már kora hajnalban jártunk, egyre többen kezdték érezni a fáradtság jeleit. Mivel a bulit úgy szerveztük, hogy a vendégek ott alhatnak, ezért készülődni kezdtek a lefekvéshez.

Rámolás közben elég haragos pillantásokat szórok feléd, hogy érezd, túlmentél a játékszabályokon. Igaz, hogy én is incselkedtem, de nem ültem pucér puncival mások ölébe. Te meg még élvezted is. Ilyen gondolatok járnak a fejemben, mikor hirtelen ki is mondom őket. Tudom, hogy tudod, hogy igazam van, mert olyankor szoktál lesütött szemekkel járkálni és hallgatni.

- Hát Kedvesem nagyon nehéz lesz ezt megmagyarázni. - Mondom végül szomorúan.

Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)

Szinte vágni lehet kettőnk között a levegőt. Végig csak haragos villámaid találtak a szívembe, ahogyan rámoltunk. Pedig tényleg nem akartam semmit a barátnődtől, inkább ő kezdett ki velem. Viszont kapóra jött, hogy egymást féltékennyé tegyük. Csak túl jól sikerült a dolog. Remélem mindketten tanulunk belőle...

Ezek jártak a fejemben, és láttam, hogy nem enyhülsz. Bár nagyon is jól tudtad, mennyire féltékennyé tettél ott mindenki előtt, mégis bűnbak lettem. De tudom, hogy nekem kell megtennem az első lépést, én vagyok a férfi és a kiengesztelést csak én tehetem meg. Nem is szóltam, szó nélkül pakoltam tovább és nem tudom mivel tehetnék a kedvedre. Ekkor megszólaltál:

- Hát Kedvesem nagyon nehéz lesz ezt megmagyarázni. - és szomorúan rám nézel. Azok a szemek, ahogyan egy apró könnycsepp csordul bennük. Máris érzem, hogy itt felesleges minden tiltakozás, szabadkozás, magyarázat. Akarom, hogy érezd: mindig a Tied maradok.

Odalépek hozzád, az arcod a tenyerembe veszem. Elfordulnál, de végül gyengéd ujjaim végigsimítanak bőrödön és visszatekintesz a szemembe újra. Majd ezt súgom:

- Nem magyarázom meg. Érezd. Kérlek! - majd arcomhoz emelem az ajkaidat és forró csókkal bizonyítom, hogy a szerelmem csak a tiéd ezután is.

Tartalomjegyzék