Tűzmadár (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)
A visszafelé úton vívódtam magamban egy kicsit, vajon mit fognak szólni a csoporttársak, és természetesen Misi mester, hogy másnap nem leszek ott. De késő bánat, a vágy bennem sokkal jobban él, mintsem nemet mondjak egy ilyen ajánlatnak.
Siettünk, szerettük volna még ébren találni a többieket tényleg nem akartam szó nélkül lelépni.
A házban már csönd honolt, egyedül Ági meditált még a társalgóban, de ahogy meglátott, befejezte, és szóba elegyedtünk.
A holnapi programra vonatkozóan voltak kérdései, és néhány szóban említette, mennyire fontos részhez értünk, ezekkel a technikákkal nagyon sok érdekes és hasznos információk birtokába fogunk jutni. A Mester mondta még az előtt, hogy nyugovóra tért volna
Amikor közöltem vele, hogy holnap nem leszünk itt Norbival, szikrákat szórt a szeme, és közölte, hogy bizony, ezt nem tehetem meg. Itt kell legyek, hiszen egyébként is én vagyok a házigazda. Máskülönben pedig írígykedve mondta, hogy ő sem döntött volna másképp, de most tényleg itt kell maradjak.
Azok az új technikák persze, engem is nagyon érdekelnek, és tudom, hogy évente egyszer tart ilyen kurzust a Mester. Szóval, nagy dilemmában voltam, hogy oldjam meg a felmerülő problémát.
Beletörődve kullogtam ki az udvarra Norbihoz, hogy közöljem vele a rossz hírt, ma itt kell maradnunk, mert a holnapi napról nem hiányozhatunk.
- Baj van. Mondtam szomorúan.
- A mester nagyon nem örülne, ha holnap nem lennénk itt. Főleg én. Különleges technikákat tartogat nekünk, és félek, megsértem ha nem leszek itt.
- Most mi legyen? Láttam, a hír lelombozta, de pár pillanat gondolkodás után rávágta:
- Reggelre itt leszünk, vágta rá,
- Nagyon jó, úgyis csak Ági tudja, hogy veled vagyok. -Mondtam mosolyogva- A többiek sem sejtenek semmit, majd azt mondjuk reggel, hogy vásárolni voltunk.
- Indulhatunk –mondta halkan és hamiskás mosoly csillogott a szemében.
Gyorsan beültünk a kocsijába, és máris száguldottunk az éjszakában a Déli part felé. Tihany itt van pár percre, és még az utolsó kompot el is csíptük éjfél előtt.
Kevesebb, mint egy óra alatt már Norbi házában landoltunk Siófokon. Annyira gyorsan történtek az események, hogy egyik pillanatban még a kocsiban ültünk, aztán már a fürdőszobájában tapadtak egymásra ajkaink. Vadul csóloltuk egymást, minden vágyunk az volt, hogy egymáséi legyünk. A ruhákkal, amik rajtunk voltak, nem vacakoltunk, villámgyorsan levetkőztettük egymást. Újjaink mohón ismerkedtek egymás testével, felfedező útra indultunk, megszűnt az idő körülöttünk. Vágytam rá, hogy minden porcikámon érezzem érintését, csókját, és ezeket én is viszonozhassam neki.
Letérdelt elém, úgy húzta le a falatnyi forrónadrágomat, és élvezettel bújtatott ki a tangámból. Szemei sütöttek, forró ajkaival kísérte a vetkőztetését a testemen.
A vérem forrt, lüktetett az agyamban, mélyeket lélegeztem, és közben beletúrtam a hajába. Ahogy kibújtatott a ruháimból, alig vártam, hogy én is felfedezhessem vajon mit rejt a nadrágja.
Az nyilvánvaló volt, hogy majd megőrül, annyira kíván, és férfiassága szinte szétfeszíti a vásznat, ami börtönbe zárja.
Lassú, kéjes mozdulattal nyúltam be az alsójába. Ahogy hozzá értem dagadó keménységéhez, felnyögött. Kiszabadítottam a fogságból, és lehúztam én is róla az utolsó zavaró ruhadarabot.
Megmarkoltam óvatosan, és símogatni kezdtem majd egy váratlan pillanatban rászorítottam. Ebben a pillanatban felkapott, és beemelt a zuhanyzóba. Megengedte a vizet, tenyerébe csorgatott egy adag tusfürdőt, és módszeresen fürdetni kezdett, egy milimétert sem hagyva ki a testemből. Amikor a popsimhoz ért, óvatosan széthúzta a farpofáimat, bele markolt a két félgömbbe, és a csempe felé fordított. Már csak azt éreztem, hogy forró ajkaival csókolja, és az egyik kezével pedig becsúszott a nagyajkaim közé.
Picit kitoltam a fenekem, hogy jobban hozzám férjen, úgy érzem, ez teljesen megőrítette. Egyre vadabb és egyre gyengédebb volt velem.
Lassan felállt, megragadta az egyik kezével a derekam, a másikkal a mellemet hátulról, és forró dákójával óvatosan a szirmaim közé furakodott.
Közben a langyos víz permetezett bennünket, csillogó gyöngyök formájában gördültek le a testünkön.
Ajkaival, nyelvével a nyakamat csókolta, én pedig a kezemmel segítettem feszülő dákóját beilleszteni a barlangomba.
Nem sietett, várt, hogy kellő pillanatban csússzon belém, töltse ki bensőmet. Készen álltam, hogy belém hatoljon, vártam remegve, hogy megtörténjen. És igen, megkezdte az ostromot, melyet hatalmas nyögéssel nyugtáztam, és vettem fel a ritmust, amit kezdett diktálni. Lassan kezdte, majd egyre gyorsított a tempón. Nem tartott sokáig mert gyorsan kicsusszant belőlem, megfordított, a lábaimat a dereka köré emelte, a hátam nekitámasztotta a csempének, így szemben egymással jött a következő roham. Teljesen kitöltött, mélyen bennem volt. Kezeivel a fenekem tartotta, én pedig a nyakát átölelve ágaskodó bimbóimmal szinte kiszúrtam a bőrét, tapadtam ajkaira és csókoltam mint aki soha nem akarja elengedni.
Vad rohammal döfött, és minden döfésnél felnyögtem a gyönyörtől. Pillanatok alatt a csúcsra jutottam. Hangos sikoly hagyta el a torkom, amikor testem megfeszült és remegni kezdtem a karjaiban. Éreztem, mennyire feszül bennem, szinte szikla kemény volt már, neki is másodpercei volta a robbanástól.