Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)
Amikor behív magához mindenre fel vagyok készülve, arra is, hogy esetleg csak a tegnapi attrakciómat kell megismételnem. Mély levegőt veszek, hogy belekezdjek, de szóhoz sem hagy jutni.
-Mielőtt elkezdené - vág elém és akkor nekem beugrik. "Basszus, a vacsorameghívás!"
El is pirulok, de ahogy látom nem haragszik igazán. Nem vette még annyira komolyan a dolgot. Persze, felajánl egy mentőövet, és ez meglep engem, mert a legtöbb pasi az ő pozíciójában mindent megtesz hogy minden hibáját az alkalmazottaira kenje. Így aztán úgy érzem én is tartozom neki annyival, hogy őszintén visszautasítsam és vállaljam hogy én vagyok felelős, egyszerűen elfelejtettem.
Felsorolja a játékszabályokat amikre nem igazán figyelek oda, inkább megszemlélem magamnak részletesebben. Nagyon szép a haja, igazán tetszik nekem ahogy le van vágva, és amikor magyaráz gyönyörű körmeire esik a pillantásom és egy kicsit bele is borzongok. Nálam mindig ez a legfontosabb, hogy szépséges keze legyen a választottamnak. Valahogy összefüggésben van a tisztelet, a vágy azzal hogy a másiknak milyen keze van.
- ... az édesapja is ott lesz a nagy halak között. - jut el az agyamig és egy pillanatra összeszorul a gyomrom, de dacosan nézek vissza rá.
- A személyes indokai csak magára tartoznak. - mondja és egy kicsit megkönnyebbülök.
Ezek után elmondom mi a programja délutánra, mire megint félbeszakít:
-Velem ebédel? - és már mondja is a tipikus szöveget amitől én émelyegni kezdek. Állandó foglalt asztal, legjobb étterem a városban... ki nem szarja le? bármikor beülhetek oda én is ebédelni és még a társaságot is megválaszthatom. De aztán eszembe jut korábbi őszintesége, és magamnak is váratlanul igent mondok, sőt még vigyorognom is sikerül.
Nagyon unom a helyet és az ebédet is, de nem szólok. Próbálok gyorsan de előkelően enni és alig várom hogy ez a szánalmas munkaebéd véget érjen. Közben elkezdi a blablát arról hogy neki nem elég a testiség valami más is kell. Ezen mindig csak mosolyogni szoktam magamban, és megjegyzem, hogy persze, ezt a litániát nem tegnap adtad elő kicsikém, amikor a farkad épp a számban volt tövig ugye? Tudom, hogy a pasik zavarba jönnek attól hogy a prédára vadászó szerepét alakítom, miközben fogalmuk sincs arról, mire vágyom legbelül. Jöhetne végre egy férfi, aki férfi mer lenni minden pillanatban és aki nem ijed meg tőlem, vagy nem az érzelmeimre próbál hatni pénzzel.
Csak az utolsó mondatra figyelek fel, amikor közli, hogy jelen kell lennem inkognitóban a délutáni titkárnő válogatáson. Bosszúsan összehúzom a szemöldökömet, mert találkozóm lett volna valakivel, de végülis, dolgozni akarok és első a munka.
Végül, amivel aztán tényleg kiborít, a kocsiban felajánlja hogy üzletben még ugyan nem biztos, de azért a magánéletben már újra belém dugná a farkát.
Hidegen előre bámulok és meg sem rezzenek, annyira felháborít amit mond, hogy összeszorítom az ajkaimat hogy ne valami káromkodás fusson ki rajtuk.
Végül megállunk az irodaház előtt, kipattanok és figyelemre se méltatva felmegyek egyenesen az irodába.
Elrendezem a papírokat, megint főzök egy kávét, és az órára nézve látom, hogy mindjárt megérkezik az első ügyfél. Rácsörgök leendő főnökömre, kimérten, és közlöm vele az időpontot.
-Ha azt akarja hogy inkognitóba vonuljak, akkor Önnek kell fogadnia a két jelöltet.
- azzal bemegyek a tárgyalóba, mindent az asztalra készítek, majd a függöny mögé lépek és várok türelmesen. Pár perc múlva hallom is, hogy belép valakivel, és egyből eszembe jut a lány kedves arca, gesztenyeszín haja, és érzem hogy nedves leszek. Nagyon, nagyon szép, de azt hiszem, nincs meg benne a kellő kurázsi, hogy egy ilyen nehéz esettel elbánjon. Be is jön a megérzésem, a harmadik nehezebb kérdésnél már elcsuklik a hangja és én kilesek a függöny és a fal közti résen és egy pillanatra megsajnálom. A férfi teljes magasságával fölé terpeszkedik, mire a lány még jobban összehúzza magát. Én tudom, hogy ez csak egy teszt-trükk, apámnál is számtalanszor láttam, de azt is tudom, milyen hatással van az emberekre.
Végül a lány zokogva kiszalad, megint egy-két perc csönd és máris lép be a következő. Őt a vagányabb stílusa miatt gondoltam, meglátjuk mire jutnak egymással.
Ahogy beszélgetni kezdenek és meghallom a hangját még inkább benedvesedem és mivel kezdek unatkozni gondolok egy merészet. A székkel hátat fordítok nekik és a szemben lévő falra felrakom a lábaimat, de előtte kilépek a magassarkúmból. Simogatni kezdem magam a bugyin keresztül, szoknyámat kicsit felhúzva, miközben fejembe villannak a képek, ahogy tegnap délután szoptam a farkát, ahogy őt is elkapta a hév és nekem esett és élvezkedett rajtam.
A lélegzetem felgyorsul, de nem akarom hogy meghalljanak, ezért beharapom a szám szélét. Belenyúlok a puncimba, teljesen forró és nedves, és tovább ábrándozom leendő főnökömről, hogy mit tenne velem ha engedném neki. Bármire rávehetne. Ettől annyira beindulok, hogy már nem bírok magammal, ujjaim észvesztő gyorsasággal verdesnek a csiklómon, másik kezem a mellemet markolja miközben elkezdek élvezni. Megrándulok és óvatlanságomban egy nyögés szakad föl belőlem. Megijedek, mert hallom hogy kint a beszélgetés egy pillanatra elakad, de aztán, mintha mi sem történt volna folytatják tovább.
Én is élvezek tovább, miközben egyre finomabban simogatom magam, és közben elveszítem az időérzékemet. Arra riadok fel, hogy valaki félrerántja a függönyt.
-Mégis mi a fenét művel? - kiált rám én pedig szenvtelenül lesimítom a szoknyámat, belebújok a magassarkúmba, majd felállok és elsétálok mellette.
Dühödten utánam nyúl és megragadja a karomat. Csak állok, nézek rá közönyösen és várom hogy robbanjon.