Iworry (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)
Forró nyári délután volt, a tengerparton sétáltam, a nedves homokban, ahová a hullámok ki-ki futottak színes kagylókat hagyva maguk után. A víz felől lágy szellő fújt, rátapasztva testemre a lenge kendőt, mely selyemként hűsítette bőröm forróságát. A lemenő nap fényében a pálmafák hosszú árnyékot vetettek a homokra, a vízen halászhajók sokasága látszott , apró hangyáknak tűnve.
A part végében hatalmas szikla állt, gyönyörű vörös köveivel szemet gyönyörködtetően magasodott az ég felé. Odaérve leterítettem a plédet , s lefeküdtem rá, hogy megnézzem a naplementét. A víz felől motorcsónak zúgása hallatszott, s hamarosan megláttam közeledni a part felé. A sziklák mögül tünt elő, s kikötni készült. Egy magas, fiatal fiú vezette a csónakot, bőre egyenletesen barna volt, s a vízpermet csillogott rajta. Nem vett észre, a csónak kikötésével volt elfoglalva. Miután elkészült egy üveg bort és egy plédet vett a kezébe , s elindult fel a parton a szikla felé. Néztem Őt ahogy közeledett, felnézett, s meglátta, hogy ott vagyok, rám mosolygott, s felém vette az irányt.
- Szia! Leülhetek ide melléd? - kérdezte mikor odaért.
- Persze, gyere csak - mondtam, már én is mosolyogva.
- Megkínálhatlak? - kérdezte, s a borosüveget megemelve felém nyújtotta a poharat. Töltött, majd így folytatta:
- Igyunk a megismerkedésünkre - mondta -, s hogy itt találtalak, most mikor kijöttem ide. Ilyenkor már senki nem szokott itt lenni, de örülök neked!
Mellém kuporodott, s éreztem a bőre illatán a sós tengervizet, s a száradó vízcseppek a bőrén kifehéredtek. Néztem a szemeit, vágytól csillogtak s mélyen a szemembe nézve mosolygott rám. Tekintete néha a kendő alól kivillanó testemen futott végig, elvette tőlem, s letette a poharat a homokba, s ahogy visszafordult, hirtelen a számhoz tapasztotta ajkát.
Közben a szememben fürkészte, a reakciómat, lesve, miként reagálok csókjára. De nem ellenkeztem, hagytam, hogy forró csókja megremegtesse testemet, s kutató kezeit már a selyem alatt éreztem siklani, végig a testemen....