Mykee (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)
Pár napja vettem meg a céget és már ideje helyretenni azt, ami itt folyik. Valóban munkáról van szó, nem csak lazsálásról, mert másképp nem rángatom ki a céget. Van benne ráció, mert a dolgozók tudnak, ha akarnak, de akitől vettem ezt a kócerájt, az nem foglalkozott vele. Márpedig nekem eltökélt szándékom, hogy ebből nyereséges vállalatot faragok, és ezt nem akadályozhatja meg senki!
Első dolgom, hogy minden dolgozóval megismerkedjek külön és csoportosan is. Az első napokban elintéztem, hogy a legfontosabb dolgokat elintézzem az átvétel szempontjából, de ma jön a dolgozókkal való találkozás. Először összehívok mindenkit a tárgyalóba, aztán a következő napok azzal telnek, hogy mindenkit egyenként megismerjek, hogy ki hova való. Közénk vagy az utcára - majd kiderül.
Mikor belépek a tárgyalóba, körbenézek az arcokon. Milyen félelem ül ki rájuk... Hát félhetnek is, ha nem egy célért dolgozunk! Az asztalfőre lépek és némán körbenézek ismét. Érezzék, hogy itt vagyok, nézzük meg jól egymást. Ekkor feltűnik majdnem szemben, de mégis a sarok felé egy vékony, törékeny nő. Ő valahogy nem fél. Szemtelenül érdektelen, vagy mintha csak azt árulná el az arca, hogy nem is érdekli, hogy bejöttem. Majd mindjárt megtudja ki is vagyok itt!
- Khm... - köhintek, hogy esetleg az is rám figyeljen, aki nem tette eddig. Főleg ez a nő. - Szóval úgy gondolom már tudják, hogy én lettem az új tulajdonos, a nagyfőnök. Átvettem magukat az előző tulajtól, mert úgy gondolom, hogy tudnak maguk dolgozni, és nem csak veszteséget termelni.
Végigjárattam a szemem újra és az arcokra ismét kiült a rettegés, hogy elkaszálom őket. Ekkor újra megakad a szemem a vékony nőn. Ő meg mintha meg sem hallotta volna, amit mondok. Látom már, vele kell kezdenem a beszélgetéseket.