Valakikell34 (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)
Elérkezett hát a mai nap is. Menyasszonyként boldognak kellene lennem, de cseppet sem vagyok az. Ugyan ki örülne annak, ha egy nála jóval idősebb pasihoz adnák feleségül? Ha legalább egy icipicit is tetszene, vagy éreznék benne valamit, ami megfog....Kár, hogy a pénz nem boldogít, mert az én leendőbelimnek még a bőre alatt is pénz van. Igazából ezen kívül semmi pozitívum sem jut eszembe vele kapcsolatban. A szex sem jó vele, de szülői nyomásra kell hozzá mennem, így ez teljesen mellékes. Talán annyi jó írható a számlájára, hogy nem sajnálja a pénzt tőlem, és lesi minden kívánságomat.
Most, amikor belenézek a nagyméretű antik tükörbe, az jut eszembe, mennyit álmodoztam erről a napról. Hogy szerelmes leszek, és a szerelmem fog az oltár elé vezetni egy ilyen gyönyörű ruhában, mint ami most rajtam van.
A fehér, váll nélküli, halcsontos ruha mélyen dekoltált, kivágásában finoman domborodnak kemény, feszes melleim. A hátrésze fűzős, jó szorosra van húzva, még jobban kiemeli karcsú derekamat. Szoknyarésze elöl térd felett végződik, a harisnyatartó csipkéje kacéran kivillan a lágy anyag alól. Hátul viszont hosszú uszályrész omlik a földre, éppúgy, mint a fátylam, ami csipkezuhatagként hullik alá. A magassarkú fehér cipő jótékonyan megnyújtja az alakom, hiszen nem vagyok túl magas. Finom smink, lazán göndörödő vörös tincsek, tökéletes kiegészítők.
A szobában alig lehet már elviselni a meleget, pedig még 10 óra sincs. Az ablakhoz lépek, szélesen kitárom mindkét szárnyát, és élvezem, ahogy áramlik be egy kis levegő. Szemem behunyom egy pillanatra, és felrémlik előttem, amit [url=http://www.sukitore.com/viewtopic.php?f=34&t=423]pár napja a templomban műveltem a pappal[/url]... Elönt a forróság, lábam között ismerős bizsergést érzek. Hirtelen ötlettől vezérelve megemelem a menyasszonyi ruha elejét, és laza mozdulattal letolom a bugyimat. Ezután megigazítom az anyagot, és kecsesen kilépek a tenyérnyi csipkéből...