Készült: 05 Sep 2010 12:21
(Írta: martinelli)
- Bocsánat kérés elfogadva - válaszolom neki mosolyogva - és ha megígéri, hogy többé nem lesz faragatlan, akkor talán még arra is van esély, hogy kellemesen eltöltsük az időt a felszállásig. Most már gondolom észrevette, hogy milyen a természetem, mint ahogy én is kénytelen voltam megtapasztalni , hogy ön ilyen is tud lenni. Ami azt a kijelentését illeti, hogy bukik rám.....tőlem bukjon, csak nehogy közben félre álljak és ön nagyon koppanjon a földön. - Vágom vissza határozottan, közben cinkos mosoly jelenik meg szám sarkában. Figyelem, akarom látni a reakcióját.
Meglepődik, de ugyanakkor kitör belőle a nevetés. Most már tudom, hogy nem haragszik, de mondjuk ehhez nem kellett föltétlenül bizonyítéknak a nevetése, ugyanis ha haragudót volna, nem jött volna utánam. Bocsánatot kért ugyan, de láttam rajta, hogy nem az ő stílusa, ritkán szokott ez nála előfordulni, ám mégis megtette. Gondolom ez is egy fajta csel, ahhoz, hogy levegyen a lábaimról. Nagyon kellhetek a gyűjteményébe, annál is inkább, mert ellent mertem mondani neki, sőt, hátat fordítottam neki és nem mentem utána. Látszik rajta, hogy nem ehhez a viselkedés fajtához van szokva, de ez engem nem hat meg.
- És mégis hogyan akar bukni rám? - kérdezem szinte nevetve. - Az igaz, hogy bizonytalan a nap hátra levő része, mert nem tudni mikor tudunk innen elmenni.....de.....- hagyom nyitva a kérdést, és kíváncsian várom, hogy mit fog erre válaszolni. Látom rajta, hogy ez fogára való kérdés, már mosolyog is azon, hogy milyen okos vagyok, tálcán kínálom neki a lehetőséget arra, hogy a szelet csapja. Nem is sejti, hogy mi vár rá. Nem is gond, addig jó nekem, amíg nem tudja mi jár a fejemben. Hadd higgye azt, hogy azért van a fejem, hogy frizurát csináljak rá.
Összesen könyv
Az alábbi (legtöbbjük nyers, nem korrektúrázott) történetek kizárólag 18 éven felülieknek valók és személyes célra tölthetők le, terjesztésük csak az alábbi CC Licensz keretein belül történhet:
